Dunántúli Napló, 1982. május (39. évfolyam, 118-147. szám)
1982-05-19 / 135. szám
e Dunántúlt napló 1982. május 19., szerda vadászat Megyei vadászfórumok horgászat Az elmúlt esztendőkben a Magyar Vadászszövetség országos vezetőségének képviseletében megyéről megyére jártunk, hogy beszélgetéseket folytassunk a vadászok népes táborával, a vadászati társaságok tagjaival, de minden más érdeklődővel is. Sikerült valamennyi megyét végiglátogatni, s a megrendezett fórumok mindenütt igen sikeresek voltak. Egy- egy helyén százan, kétszázan is megjelentek, s összesen több mint nyolcszáz különféle kérdést sikerült tisztázni. A fórumok nemcsak azért voltak hasznosak, mert ilyen sok kérdésre kaptak feleletet a vadászat iránt érdeklődők, hanem mert így a Vadászszövetség is tudó mást szerezhetett arról, hogy mi érdekli, mi foglalkoztatja a tagságot. A kérdések többsége olyan problémákra irányította a figyelmet, ■'amelyekről az országos vezetés többnyire nem is tudott, vagy - mitagadás — nem foglalkozott vele olyan mértékben, ahogyan azt tőle elvárták volna. A fórumokon tapasztaltak alapján részletesen vizsgáltuk a zavarmentes vad búvóhelyek létesítését, védelmét, mivel felhívták a figyelmünket arra, hogy a meglevő búvóhelyekből csak azt semmisítsék meg, amelynek megtartása már semmiképpen sem indokolt. Ami viszont megmarad, azt tegyük alkalmassá a vadon élő állatvilág részére, s közben újat is létesítsünk ott, ahol a korszerű, nagyüzemi mezőgazdaság lehetővé teszi. Ezentúl rendszeresen szóvá tesszük, hogy az égetések szükségtelenek, s tájékoztató füzetet adunk ki az élőhelyek karbantartásának módjáról. Jobban bekapcsolódunk a természetvédelem társadalmi tennivalóiba, főként azzal, hogy részt veszünk a Hazafias Népfront természetvédelmi akcióiban. A megyei vadászfórumokon a hivatásos vadászok alkalmazásának, bérezésének problémaköréről is sok szó esett, továbbá arról, hogy a vadgazdálkodás egyre magsabb szakmai hozzáértést igényel. Szövetségünk kezdeményezésére idén január elsejével módosult o Hivatásos Vadászok Szolgálati Szabályzata. Jelentős szakmai képzés, továbbképzés kezdődött, s ezt tovább folytatjuk. Az Országos Intéző Bizottság előírta és részletesen meghatározta, hogy milyen követelményeket kell támasztani a vadász- mesterekkel szemben. A megyék tanfolyamokat szerveztek azok számára, akiknek még nincs meg a megfelelő végzettségük, s a tanfolyam sikeres befejezése után vadászmesteri vizsgát kellett tenniök. Számosán fejezték ki nyugtalanságukat a fórumokon amiatt, hogy kevesen ismerik a vadászterületek újrahasznosításával kapcsolatos elgondolásokat. A hozzánk eljuttatott írásos kérdésekre is válaszolva mindenkit megnyugtathatunk, hogy szövetségünk időben intézkedett, ezt a fontos kérdést az országos küldöttközgyűlésünk is tárgyalta, s ez ügyben határozatot hozott. Az újrahasznosításnál a lehető legjobb megoldásokat igyekeztünk megkeresni, és természetesen meg is valósítani. A megyei vadászfórumok több, általános tanulsággal is szolgáltak, s e fórumok megrendezését — éppen ezért — szövetségünk állandó gyakorlattá kívánja tenni. Tapasztalataink szerint hasznos, ha ezeken nemcsak az előadó által már előre eltervezett kérdések kerülnek napirendre, hanem azok is. amelyek a tagságot foglalkoztatják. Még akkor is, ha nem mindig vágnak egybe az eredeti elképzelésekkel. A vadászKISKERT Hogyan palántázzunk? A késői palántázás kétségkívül meg fog mutatkozni a zöldségpiacokon is, mert minden palántázott termény —, de a magról vetettek is — később fog megjelenni a kereskedelemben és természetesen a háztartásokban is. Ezért mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy a szokottnál későbben palántázott növények gyorsan meggyökeresedjenek, lendületesen növekedjenek, és minél előbb érleljék meg termésüket. Gondos talajelőkészitést! A szorgalmas kertész ősszel felásta a veteményeskert talaját, tehát most az ásás megismétlésére nincs szükség. A palántázásra váró terület talaját azonban most ajánlatos alaposan meglazítani, mert ez a föld felmelegedését segíti elő. Kapáljuk tehát meg mélyen azokat az ágyásokat, amelyeket be fogunk ültetni palántákkal, majd egyengessük el a talajt gereblyézéssel. Ezt megelőzően célszerű négyzetméterenként 2-3 dkg nitrogén műtrágyát kiszórni, és azt a gereblyézéssel a talajba keverni. Palántavásárlás Csak megbízható helyen vegyünk palántát, mert a palánta alapján nagyon nehéz a fajtát megállapítani. Az pedig igencsak kellemetlen meglepetés, ha valaki elraknivaló paprikát akar termelni és cseresznyepaprikája terem! Azt már ránézéssel is meg tudjuk állapítani, hogy a palánta elég fejlett-e. Csak erőteljes szárú, sötétzöld lombo- zatú, zömök, bojtos gyökérzettel rendelkező palántát érdemes elültetni. Megnyúlt szárú, világoszöld levelű, hervadt, ritka gyökerű palántát ne vegyünk, és ne ültessünk el, mert ezek nehezen erednek meg és későn hozzák gyenge termésüket. Igen előnyös, ha a palántákat tenyészedénybe (műanyag pohár, fóliazacskó), vagy az újabban terjedőben lévő Pa- perpotban nevelték elő. Az ilyen palánták gyökérzete a kiültetés során ugyanis nem sérül meg, fejlődésük lendülete nem áll le, vagyis korábban várhatjuk kiteljesedésüket. Ültetés A palántákat minél gyorsabban ültessük el, és semmiképpen se hagyjuk őket a napon szikkadni. Különösen a palánták gyökerét óvjuk a napfénytől és a kiszáradástól. A legtöbb palántát olyan mélyen kell elültetni, ahogy a palántaágyban állott. Ez alól kivételt csak a paradicsom képez, amelynél a mély ültetés azért előnyös, mert a szárnak a földbe kerülő része is gyökereket képez, és ennek következtében a növény nagyobb felületen keresztül táplálkozhat. A hosszú, megnyúlt paradicsompalántákat akár le is lehet a földben fektetni úgy, hogy a hajtáscsúcs kerüljön a talaj felszíne fölé. Az ültetés fontos követelménye az, hogy a palánták gyökeréhez alaposan hozzányomjuk a földet. A palánta akkor áll jól, ha két ujjunkkal megfogva a levelét nem tudjuk a földből kihúzni. ültetés után azonnal öntözzük be alaposan a palántákat, és száraz idő esetén az öntözést hetenként ismételjük meg. A továbbiakban könnyen felvehető nitrogén műtrágya kiszórásával, rendszeres talajlazítással, a gyomok irtásával segítsük elő, hogy a viszonylag későn, földbe került palánták gyorsabban növekedve behozzák azt az elmaradást, amit a késői tavaszodás okozott. B. Gy. írta Koller Mihály, a Magyar Yadászszövetség főtitkára Egy kis statisztika horgászoknak fórumok vezetőinek természetesen jól képzettnek, a kérdések többségéhez értő embereknek kell lenniük, s nyitottak az embereket foglalkoztató témákra. A megyei vadászfórumok alkalmasak annak felmérésére is, hogy miként alkalmazzák a jogszabályokat, elvi állásfoglalásokat, s mindezek miként élnek, hatnak az értük felelős személyek tudatában. Sok fórumon tettek fe| több olyan kérdést is, amelyre már régóta van elvi állásfoglalás, határozat, vagy jogszabályi intézkedés, de azokat nem sikerült minden érdekelttel megismertetni. A megyei vadászfórumok további rendszeres összehívása nagyon fontos módszere lehet a vezetésnek, emellett e fórumok rendkívül jó propagandalehetőségül is szolgálnak. A lágyszárú és fás növényzet láléka az őz és a szarvas legfőbb tápA számokból sok hasznos dolgot lehet kiolvasni, ezért az elmúlt év értékelése jó tanácsokat nyújthat az idei év eredményesebb halfogásához. Ehhez kívánunk néhány számadatban információt adni. A megye felnőtt és ifjúsági horgászlétszáma 1981-ben 5,7 százalékkal növekedett, a horgászati lehetőségek változása nélkül. Az egy főre jutó halfogás ezzel szemben csak 10 dekával volt kevesebb, mint 1980-ban. Azonos nagyságú horgószvízről a megye horgászai 5105 kilogrammal több halat fogtak, ami a jobb halgazdálkodás eredménye is. A megyében egy főre jutó átlag halfogás 21,8 kilogramm, aminek 66 százaléka „nemes" hal volt. Egy horgászra jutó halfogásban legjobb eredményt a lány- csóki HE tagjai értek el 37,5 kilogrammal, második a pogá- nyi HE 37,5 kilogrammal , és harmadik a komlói HE 37,0 kilogrammal. Legkevesebbet a felsőszentmártoni HE tagjai fogtak, náluk egy horgász átlagban csak 10,7 kilogrammot fogott. Nézzük, milyenek voltak a horgászvizek, melyek adták mennyiségileg a legtöbb halat? Sokan emlegetik a régi dunai nagy fogásokat, pedig még ma is a legjobb horgászvizek közé tartozik. A Dunán kb. a megyei horgászlétszám 15 százaléka horgászott, és az összes kifogott hal 19 százaléka került ki a Dunából. A Pécs környéki tavak a megyei összefogásnak csak 17 százalékát adták. Harmadik helyen áll a Dráva a kifogott hal 10 százaléknyi mennyiségével, ezt követik a Dimitrov emlékbélyeg Az Évfordulók-Események '82 sorozat keretén belül — a szocialista országok postaigazgatásai és bélyeggyűjtő szövetségei által a bulgáriai Veliko- Tarnovóban rendezett SZOC- FILEX '82, nemzetközi bélyegkiállítás megnyitása napján — május 7-én — került forgalomba a bolgár és a nemzetközi munkásmozgalom kimagasló vezetője, Georgi Dimitrov születésének 100. évfordulójáról megemlékező 2,— Ft névértékű szelvényes bélyeg. A bélyeget Vagyóczky Károly grafikusművész terve alapján, 599 300 fogazott és 5600 fogazatlan példányban, ötszínű ofszetnyomással 50 bélyegképet és 50 szelvényt tartalmazó ívekben a Pénzjegynyomda készítette. A bélyeg és a hozzátartozó szelvény azonos méretű, álló téglalap alakú, perforálásig terjedő méretük 26x37 mm. A bélyegképen — zöld alapon — Georgi Dimitrov portréja látható profilban. A portré felett a „GEORGI DIMITROV 1882-1949", alatta a „MAGYAR POSTA” felirat, ez alatt balra a kibocsátás éve, jobbra a tervezőművész neve olvasható. Valamennyi felirat barna színnel készült. Az értékjelzés — fehér színnel a jobb alsó sarokban található. Újdonságok Rózsák-sorozat és -blokk Április 30-ón rózsákat bemutató — 1., 1., 2., 2., 3., 3. és 4,— Ft-os bélyegekből álló — bélyegsorozatot és egy 10,— Ft- os blokkot hoztak forgalomba. A bélyegsorozat Zombory Éva grafikusművész tervei alapján 496 300 fogazott és 6800 fogazatlan példányban, hatszínű ofszetnyomással a Pénzjegynyomdában készült. A bélyegek álló téglalap alakúak, perforálásig terjedő méretük 36x45 mm. Valameny- nyi bélyeg sötét kékesszürke alapon különböző rózsafajtákat ábrázol. A 10,— Ft-os névértékű blokk — képünkön — 324 300 fekete színnel sorszámozott fogazott és 7800 ugyancsak fekete színnel sorszámozott fogazatlan példányban — Zombory Éva grafikusművész terve alapján — hatszínű ofszetnyomással a Pénzjegynyomdában készült. 25 éves az űrkutatás » Az űrkutatás fejlődésében 25 év alatt megtett utat végigkísérő 7 címletű - 1,-, 1,-, 2,—, 2,-, 4,-, 4,- és 6,- Ft-os bélyegekből álló bélyegsorozatot a Posta május 18-án bocsátotta forgalomba. Balaton, Deseda, Belső-Béda, Mattyi-tó 5—5 százalék körüli nagyságrenddel. E néhány szám azt mutatja, hogy a folyóvizeinket még mindig érdemes látogatni, azok még megőrizték a vonzerejüket, kevesebb a különböző korlátozás, igaz viszont, a folyóvízi horgászat nagyobb tudást, helyismeretet, vízmozgással ösz- szefüggő tényezők állandó figyelését igényli. Maradjunk még egy kicsit a Dunánál. A múlt évben 14,2 százalékkal nőtt a ponty- és 11,6 százalékkal a süllőfogás, de a csuka és angolna kivételével minden egyéb hal fogásmennyisége pozitív volt. A dunai horgászok átlagfogásp a megyei átlagot meghaladta. A Drávából kifogott hal mennyisége is növekedett. A ponty, csuka fogása az előző évihez hasonló volt, minden egyéb halból többet fogtak. Különösen szépen nőtt a süllő, harcsa és amúr aránya. Sokan nem a legszebben nyilatkoztak múlt évben a pécsi- tavi halfogási lehetőségről. Az év végi fogási naplók eredményei nem igazolják ezeket a horgásztársakat, mert az össz- fogás a tóból 5172 kilogrammal több volt, mint 1980-ban. A fogásnak a horgászok közötti megoszlása valóban igen eltérő. A pécsi-tavi egy főre jutó halfogás 13,3 kilogramm (szemben a dunai horgászok 20 kilogramm feletti fogásával), amely úgy oszlott meg, hogy a reprezentatív statisztikai adat- felmérés alapján a horgászok 36 százaléka 1—10 kilogramm között fogott, 32 Százaléka megfogta a megyei átlag körüli 20 kilogrammot. A horgászok 25 százaléka 20 és 50 kilogramm közötti mennyiséget, és mintegy 7 százalék e fölött fogott. Ezek a számok több mint 100 pécsi-tavi horgász fogási naplójának értékeléséből származnak, és azt mutatják, hogy aki sokat horgászott, s ahhoz még szaktudás is párosult, az a Pécsi-tavon is eredményes volt. A baranyai horgászok kedvelt és látogatott vize volt a 218 hct-os desedai tározó. A tóból kifogott összes hal 50 %-a egyéb hal kategóriába tartozott, aminek nagyrésze ezüstkárász volt. A mérétkorlátozás alá eső halak közül a ponty dominált, de a süllőóllomány is igen szépen fejlődött. Ebben az évben további jó fogásra lehet számítani, mert az ősz folyamán 20,8 t ponty és 20 000 da^ab előnevelt süllő került, kihelyezésre. A megye horgászvizeinek ivadékolása az ősz folyamán jól sikerült. A megyei összes horgászvízbe 4 637 445 forint értékű tenyészanyag került kihelyezésre. Ebből az intéző bizott- sáai vizekbe 1 957 467 forint értékű hal került. E néhány számadat reméljük, tájékoztatást adott legjobb horgászvizeinkről és a horgászok közül ezeket a vizeket ebben az évben többen látogatják. Dr. Kovács Zoltán I. B.-titkár Hírek A lánycsóki tározó halászati joga ez év őszén visszakerül a termelőszövetkezethez. Ezért a HE korlátozott mértékű hala- sítást végzett, naposjegyet idén már nem forgalmaznak. * A Pécsi-tó naposjegy-forgal- mazását nyár elejétől mór több helyen is végzik. Nyitvatartási időben kapható lesz a horgászfalu C-szektoránál működő büfében az orfűi- és pécsi-tavi kempingirodákban, Gőbölös Sándornál Horgászfalu, „C"- szektor -17. szám alatt, valamint elővételben az intéző bizottság irodájában. (Landler Jenő u. 23.)
