Dunántúli Napló, 1982. május (39. évfolyam, 118-147. szám)
1982-05-18 / 134. szám
1982. május 18., kedd Dunántúlt napló 3 Pécsváradi beszélgetés Vár a természet! Teljesül a húsprogram Kulcskérdés a szakember-ellátottság P écsváradon rendezték meg a „Szakma Kiváló Tanulója” versenyt a húsipar fiataljai száma* ra. A versenyen részt vett dr. Berzsenyi Ferenc, az Állatforgalmi és Húsipari Tröszt vezérigazgató- helyettese, akitől ezúttal a húsprogram teljesítéséről kértünk interjút. Úttörők országos találkozója- Meghirdetett a kormány egy hősprogramot. Milyen lehetőségeink vannak ennek teljesítéséhez?- A húsprogram teljesítése érdekében az alapanyag legkorszerűbb, leggazdaságosabb feldolgozására törekszünk. Feltétlenül fontos a megfelelő szakembergárda. A húsipari szakmunkástanulók mostani pécsváradi országos vetélkedője is arra példa, hogy a húsipar elsődlegesen feladatnak tartja a szakemberekkel való törődést, a fiatal szakmunkás- tanulóknak a gyakorlati életre való felkészítését.- Milyen a helyzet ma hazánkban ezen a téren?- Vannak tennivalóink, bár egyes régiókban, így például a Dunántúlon, az Északi-Középhegység, a Tiszántúl területein jó körülmények között készülhetnek fel a szakmájukra a fiatalok. A most átadott új kombinátjaink, tehát Baja, Szekszárd, Kaposvár övezetében azért továbbra is intenzíven kell foglalkoznunk a szakember-ellátottság fejlesztésével. Olyan feladatokat is végre kell hajtanunk, mint az érettségizett fiatalok rövidített szakmunkásképzése — erre is a Pécsváradi Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézetben van lehetőség — és törődnünk kell a húsipari mesterek minősítésével. Feladat az is. hogy a már érettségizett és technikusi minősítést elért szakembereink, tehát a középszintű vezetőink továbbképzésével foglalkozzunk.- A húsprogram személyi leltételei után lássuk a tárgyi adottságokat. Lesz-e elegendő vágóállat?- Az országban tenyésztett 10 millió sertés és közel 700 ezer szarvasmarha jelenti a biztosítékot arra, hogy el tudjuk látni az egész húsipari vertikumot — beleértve az Állatforgalmi és Húsipari Tröszt keretében dolgozó vállalatokat is. Minden biztosítékunk megvan arra, hogy a megfelelő Tíz esztendeje szándékozik új telephelyet építeni a Belkereskedelmi Szállítási Vállalat a pécsi üzemegysége részére. A Megyeri úton levő telep, illetve műszaki bázis már hosszú ideje nem felel meg a mai követelményeknek: annak idején harminc tehergépkocsi tárolására, javítására alakították ki telephelyüket, amit időközben bővítettek. A Belker Szállítási Vállalat pécsi üzemegysége ma több mint százharminc gépkocsit üzemeltet, illetve végzi a kereskedelmi jellegű cégeknek az árutovábbítást. Érthető hát az itt dolgozók öröme, hogy végre megkezdődött a Tüzér utcai felüljárótól délre, a Pécsi-víz mellett az üzemegység új telephelyének az építése. A tereprendezést még az ősszel kezdte el a Baranya megyei Magas- és Mélyépítő Vállalat mint generálkivitelező. A terveket pedig a BARANYAalapanyag-ellátós és a szükséges szakembergárda készen álljon a feladatok végrehajtására. A szakemberképzésben ma már nem teszünk különbséget húsipari és regionális üzem között. Az a célunk, hogy teljes együttműködéssel valamennyi szektor — tehát a regionális és a húsipari üzemek, az állami gazdaságok és a szövetkezetek - részére együtt kapjanak a fiatalok felkészítést a különböző megyék szakmunkásképző intézeteiben. — Milyen a kül- és belpiacunk? — A belpiacot illetően elmondhatjuk, hogy a szocialista táboron belül nálunk legjobb az ellátottság. A külföldi vevőnél ma a minőség az elsődleges. Éppen a most lezajlott szakmai verseny bizonyítja, hogy jó útravalóval vágnak neki a szakmának a fiatal szakmunkások. A külpiacon ugyanis csak a jó minőséggel lehet fennmaradni, és ez nemcsak a termékek minőségére vonatkozik, hanem azok kidolgozottsági fokára is. — Győzzük-e exportkötelezettségeinket hűtő- és szállitó- kapacitással? — Amikor a húsipar export- képességéről beszélünk, ez alatt érteni keli azt is, hogy a teljes húsipar, továbbá a TE- RIMPEX Külkereskedelmi Vállalat, valamint a HUNGARO- CAMION Szállító Vállalat ösz- szehangolt munka révén teljes biztonsággal és a külföldi partnerek megelégedésére tudja biztosítani az exportot. — Mennyit hoz ma a húsipar a népgazdaság konyhájára? — Befektetéseink, erőfeszítéseink mindenképpen megtérülnek és megérik a fáradtságot. A megtérülés nagyságrendje az éves árbevétel értékének 5-7 százaléka. Ami az exportot illeti, nagy büszkeséggel mondhatjuk, hogy az egész húsipari ágazat évente teljesíteni tudja a közel 500 millió dolláros árbevételt, ami a népgazdasági exportnak közel egyhe- tede. TERV készítette. Sturm Ernő üzemegységvezető elmondta, hogy a több mint százharmincmillió forintba kerülő beruházást hitel igénybevétele nélkül valósítja meg a vállalat: így Budapest, Debrecen, valamint Szeged után Pécsett is korszerű körülmények közé kerülhetnek, várhatóan a tervidőszak végére. A megközelítőleg hatvanezer négyzetméter alapterületű telephely három szakaszban épül meg. A tervek szerint a jövő év végére készül el a gépkocsik fogadására alkalmas betonburkolatú tároló, ahol jelenleg csatornáznak, és egyben megkezdték az alapozást is. A napokban állították fel azt a toronydarut, amely a második ütemben létesülő szendvicspanel szociális létesítményt szolgálja ki. A kétszintes épületben kapnak helyet az irodák, az öltözők és fürdők, az étterem, a büfé, valamint a — Beszélhetünk-e arról, hogy a mennyiségi megoldások után most a kisebb minőségi leiadatok kerülnek sorra? Gondolok például éppen ennek a vidéknek egy olyan specialitására, mint a népszerű „stilol- der"... — A „stifolder" vagy például a szójás termékek mindenképpen beleillenek a gyártmányfejlesztés programjába, sőt exportmennyiséget is szabadíthatnak fel, amennyiben a belföldi készítményekbe növényi fehérjéket odúnk. Gállos Orsolya Szereti munkáját, szeret az emberekkel foglalkozni Csatahely megbújik a 6-os mellett — balról, ha Pécs felöl megyünk Szigetvár irányába — s talán kevesen tudják, hogy a baranyai tojásokat itt osztályozzák, minősítik, bélyegzik, dobozolják, s innen küldik belföldre, exportra. A baromfifeldolgozó tojásosztályozója mellett van egy tojásgyár is: a Szigetvári Állami Gazdaság csatahelyi üzeme. Itt dolgozik Csépán Julianna, az Egyetértés brigád vezetője. Vele sétálunk a batériák között — ketrecek egymás hátán, hosszú sorban —, a batériák- ban a Shaver 288-as tojók. — Hát ez a mi birodalmunk, összesen 11 850 tyúk otthona ez az istálló, s két műszakban 1-1 ember vigyáz rájuk. Naponta 13 órát tart a munkaidő, s a figyelem mindenre gépkocsivezetők szállodarendszerű szálláshelye: a szobákba rádiót és televíziót is beállítanak. A leendő telep egyébként kétszázötven gépkocsi kiszolgálására, illetve tárolására lesz alkalmas. A beruházás utolsó fázisában megvalósuló javítóbázis egyszerre húsz teherautó szervizelését biztosítja majd: a csarnok méretei és műszaki felszereltsége — hatvan méter hosszúságú lesz — lehetővé teszik, hogy az, üzemegység végezze majd a kereskedelmi vállalatok targoncáinak a javítását, és emellett elegendő kapacitásuk lesz a lakossági szervizszolgáltatás bevezetésére is. Az új létesítmény elkészülte a tervidőszak végére várható, de a Belkereskedelmi Szállítási Vállalat máris megkezdte a tárgyalást a régi telephely értékesítésére. Az érdeklődők között szerepel a TÜZÉP is. S. Gy. Ebben az évben rendezik harmadszor a természetjáró úttörők országos találkozóját. A túrát, természetet kedvelő gyerekeknek ebben az évben Baranya ad otthont június 19-től 24-ig. A megye adottságai, a Mecsek nyújtotta lehetőségek kiválóan alkalmasak a táborozásra, túrákra, így okkal történt, hogy a Baranya megyei Úttörő Elnökséget kérték föl az idei találkozó megszervezésére. Négyszáz általános iskolás a sikondai központi táborhelyen sátorozik és az ország valamennyi megyéjéből érkeznek a résztvevők. Ide azok a csapatok kaptak meghívást, amelyek a megyei turisztikai találkozókon az első—negyedik helyen végeztek a versenyek során. Az ünnepélyes megnyitó Komlón lesz. majd egy héten át kiterjed: jó legyen a hőmérséklet, elegendő legyen a táp, a víz, s gyűljön a tojás. Tavaly 6 354 000 tojást termeltek tojónként 265 darabot. A 16 tagú brigádból 6 férfi és 10 nő; van köztük traktoros, rakodó, s brigádtag a telepvezető is. — Mire a legbüszkébb Csépán Julianna? A kérdésre valószínűleg több válasz is adható. Most a legkézenfekvőbben mondja a bri- gódvezetőnő: — öt éve, amióta a brigádot vezetem, mindig ott vagyunk a legjobbak között. Az első évben aranykoszorúsak lettünk, aztán kétszer a gazdaság kiváló brigádja, s kétszer — legutóbb is — a Szakma kiváló brigádja címet is elnyertük. Szabó Ferenc, a Szigetvári Ál. lami Gazdaság személyzeti osztályvezetője csak legekben beszélt az „asszonyokról”: — Kiemelkedően jól dolgoznak a csatahelyiek, s emellett egy igen összeforrott gárdát is alkotnak. Úgy hiszem, hogy amikor a brigádmozgalom első lépéseit tette, ilyen brigádokról álmodtak a mozgalom szervezői. — Mit takar ez az értékelés? — A családi esteken, közös kirándulásokon túl megannyi társadalmi munkát is elvégeztek. Évről évre patronálják a nagypeterdi óvodát: a kommunista műszakokból befolyt összegekből játékokat vásároltak a gyerekeknek, s legutóbb hintákat készítettek számukra. A rok. kantok nemzetközi éve alkalmából szintén plusz műszakból fizették be a hozzájárulási ösz- szeget. Ajándékokat vittek a molvónyi szociális otthon lakóinak. Maguk végezték a major területén az útjavításokat, facsemeték ültetését. különböző versenyeken mérik össze a természetjárásban szerzett ismereteiket a gyerekek. Amelyik csapat az első helyet ériéi, 15 000 forintos, a második 10 000, a harmadik 5000 forintos utalványt kap, amelyen turisztikai felszereléseket kell vásárolniuk. Az egyhetes találkozó az úttörőolimpiák méretével vetekedik, célja a gyermekturizmus továbbfejlesztése jelszavaként akár a „Vár a természet!” című, a gyerekek által már jól ismert játék nevét is választhatná. Az utóbbi 2 évben, ahogy a szervezők elmondták, különösen és örvendetesen megnőtt a természetjárás. iránti kedv a gyerekek között, és ezt a törekvést segíteni kell. A III. országos találkozóról előzetesként még csak annyit, hogy szervezésében sok üzem, vállalat segített. — Mi itt mindnyájan helybeliek vagyunk — mondja Csépán Julianna —. Vagy csatahelyiek, vagy nagypeterdiek. Ismerjük egymást régóta. Nyilvánvalóan arra törekszünk mindany- nyian, hogy jó légkörben végezzük, és maradéktalanul teljesítsük a munkánkat. — A munkaidőn túli együttlé- lek? — Végsősoron azok is a barátságok kötődését segítik, ami a munkában kamatoztatható. Szerintem nem elég az, ha az ember csak köszön a munkatársának, aztán elmegy mellette. Ismerni kell, tudni örömeit, gondjait, s ha kell segíteni. Csépán Julianna 1964 szeptembere óta a gazdaság dolgozója, azelőtt is itt volt, baromfi- tenyésztő ipari tanuló. Mondja: jól választott, számítását megtalálta. Megannyi társadalmi funkciója közül néhány: szak- szervezeti bizalmi, dolgozik a Vöröskeresztben, s a falujóban — Peterden — a népfrontbi- zottsógban tevékenykedik. — Szeretem csinálni, emberekkel foglalkozni. Úgy néz ki, ez lesz az életem . .. — Korábban az a hir járta, hogy a tojástermelést megszünteti a gazadaság, ma a szin- tentartás a cél. Hogy érinti ez a brigádot? — Mi végezzük a munkánkat, s azon vagyunk, hogy az ágazat nyereséges legyen. Tavaly megpróbálkoztunk naposcsibével is — s nem nagy tételben — de 25 ezer darabot felneveltünk, exportra vittük. Ez az idén is meglesz. Ha az ágazat megszűnne — erről nincs szó jelenleg —, akkor is megtalálnánk a helyünket a gazdaságban. Nem félünk a munkától. Ez utóbbi igaz lehet: a 16 tagú brigádból 11 -en a korábbi években mór megkapták a Kiváló dolgozó kitüntetést. Kozma Ferenc Megyeri úton Űj telephelyet épít a BSZV Félmillió névszó két kötetben Baranya megye földrajzi nevei A Megyei Levéltár „Baranya” monográfiasorozata hamarosan érdekes kiadvánnyal bővül: közel egy évtizedes kutatómunka eredményeként elkészült a „Baranya megye földrajzi nevei" című kétkötetes lexikon. Ebből az első, mintegy 1300 oldalas kötet, amely a komlói, a szigetvári, valamint a volt pécsi járás és a megyeszékhely földrajzi neveit tartalmazza, még idén megjelenik. A baranyai helységnévlexikon szerkesztője dr. Pesti János, a Pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem Tanárképző Kara magyar nyelvtudományi tanszékének docense :- Nem könnyű röviden összefoglalni e hatalmas tudományos munka történetét. 1973 júliusában kapott megbízást a földrajzi névgyűjtés megszervezésére a Baranya megyei Levéltár és a Tanárképző Főiskola Magyar Nyelvtudományi Tanszéke a megyei tanácstól, amely mindvégig kiváló mecénása volt ennek a tudományos kutatásnak. Ilyen jellegű földrajzi névgyűjtésre mór korábban is voltak kezdeményezések, de olyan teljes, mint amit ez a kétkötetes lexikon foglal össze, nemcsak hogy Baranyában nem volt eddig, de más megyékben sem akad hozzá hasonló. A gyűjtés 1973-ban kezdődött és 1974-ben fejeződött be. Kétszáz önkéntes — többségükben helytörténészek és főiskolások — segített o kutatásban. Ezt követően négy évig az összegyűjtött névanyag történeti adatokkal való egyeztetése folyt a Baranya megyei és a Somoav megyei Levéltárban. Ezután újabb 3 év kellett a két kötet megszerkesztéséhez. — Mit talál majd az olvasó ebben a két vaskos kötetben?- Baranya mind a 320 településének összesen megközelítően 100 000 névszóra terjedő élő névanyagát, amelyhez mintegy négyszer ennyi történeti névanyag járul, vagyis körülbelül félmillió földrajzi névszót. Minden település külön szerepel bel- és külterületi térképével és földrajzi népszavaival, a falunév etimológiájával, s an- nap népi változataival, valamint a település népességének rövid történetével. Ahol szükséges és lehetséges volt az élő névanyagot egybevetettük a történeti névanyaggal is. Szerepelnek a gyűjteményben az egyes falukra vonatkozó csúfolódó szólások. „anekdoták", mert ezek többségének néprajzi vagy gazdaságtörténeti jelentősége van. A tudományos kutatók számára mit jelent ez a gazdag gyűjtemény?- Haszonnal forgathatják a nyelvészek, a néprajzkutatók, a helytörténészek. a régészek, és a térképészek egyaránt... Az utóbbiak különösen azért, mert lehetőség lesz arra, hogy a térképeken is megőrizzék föld rajzi helységneveinket. Csak egv példa: a mostani térkép Pécs közelében Vasasi-árkot jelöl, pedig a település lakói ezt ma is Hodos-nak nevezik, hiszen ez Árpád-kori vízrajzi név. Kár lenne, ha elfelejtődne. D. I. Üt én siker
