Dunántúli Napló, 1982. április (39. évfolyam, 90-117. szám)
1982-04-10 / 98. szám
Akik az infarktus okát kutatják Urbanizációs betegség? Beszélgetés az Országos Kardiológiai Intézet szervezési és módszertani osztályvezetőjével A hazai vezeték nélküli távközlés egyik bástyája Szoba, amelyben csak a műszerek dolgoznak Fotó: Szokolai István Televízióállomás a Misinán Tavaly mindössze 8.20 perc volt a „képtelenség” Napjainkban az orvostudomány egyik kiemelt kutatási területe a szív- és keringési betegségek megelőzése és gyógyítása, hiszen a halálozási okok több mint 50 százaléka ilyen eredetű rendellenesség. Még ijesztőbb a kép, ha az efféle halálokok arányát az idő függvényében vizsgáljuk. Hazánkban például 1978-ban 20 ezerrel több férfi halt meg szív. és keringési betegségben, mint 1964-ben, s köztük legalább ötezer volt azoknak a száma, akik elkerülhették volna a halált. Hogy milyen módon? Az Országos Kardiológiai Intézet szervezési és módszertani osztálya évek óta erre a kérdésre keresi a választ. Munkájukról, eredményeikről és további terveikről beszélgettünk dr, Gyárfás Iván osztályvezetővel. — Egy rendkívül kedvező jelenségre figyelt föl a közelmúltban a világ. Néhány országban. Így például Amerikában, Kanadában, Finnországban, Új-Zé- landban, Ausztráliában jelentősen csökkent a szívkoszorúér betegségben elhunytak száma. Csak az USA példáját említeném: 1978-ban 200 ezerrel kevesebb volt az ilyen jellegű elhalálozás, mint tíz esztendővel korábban. A kutatókban felmerült a kérdés, vajon mi az oka ennek; az orvostudomány fejlődésének, az új eszközöknek, vagy gyógyszereknek köszönhető-e, avagy az életmód változásának? Kétségtelen, hogy az orvostudomány 1968— 78 között sokat fejlődött, ma már jól felszerelt intenzív osztályokon kezelik az infarktusos betegeket, jobb gyógyszerek állnak rendelkezésre és sikeres szívműtétek ezreit hajtották már végre. De az infarktusos halálozás csökkenését mindez csak néhány százalékban magyarázza. — Ezek szerint az életmódban keresendő az alapvető ösz- szetüggés? — Tapasztalataink szerint ez az örvendetes jelenség egyértelműen az életmódváltozásnak az eredménye. Az egészségügyi reklámhadjáratok nyomán Ame. rikában 15 százalékkal csökkent a dohányosok száma, megváltoztak az étkezési szokások, kerülik az egészségtelen, zsíros ételeket és az amerikai városi életmód természetes velejárója lett — ezt a játékfilmek is, tanúsítják — a rendszeres testmozgás, a kocogás. Az infarktusos megbetegedésekért ugyanis a dohányzás, a vér magas zsírtartalma és a magasvérnyomás a felelős. Ezek a fő rizikófaktorok, amelyek az ember életét veszélyeztetik. Ha csak egyik rizikófaktor van jelen, akkor száz esetből húszban, ha viszont mindhárom, akkor száz esetből kilencvenben valószínű az infarktusos megbetegedés. — És mi lenne hazánkban a teendő, hogy lehetne megelőzni a szív- és keringési betegségek terjedését? — Egyetlen út áll előttünk, amelytől eredményt várhatunk; a lakosság magatartását, szokásait kellene megváltoztatni. Ennek lehetőségét, a befolyrí- solás módszereit vizsgáljuk egy hosszútávú program keretében. Osztályunkon orvosok és szociológusok azon fáradoznak, hogy azokat a szociális tényezőket is feltárják, amelyek közrejátszanak abban, hogy bizonyos csoportokban gyakoribb az infarktusos megbetegedés. Ami pedig az egészséges életmódra nevelést illeti, .meggyőződhettünk, hogy már gyermekkorban kellene elkezdeni. Az egészséges táplálkozási szokásokat, a rendszeres testedzés iránti igényt csakis ebben a korban lehet kialakítani, nem beszélve a dohányzásról, amely az esetek nagy többségében gyermekkorban kezdődik. A hatékony megelőzés feltétele a társadalmi összefogás. Éppen ezért munkánkban bevontuk a körzeti és üzemorvosokat, az üzemi étkezdéket és a gyermekélelmezési szakembereket, s szeretnénk azokat is mozgósítani, akik a tömegsportért tehetnek valamint Azokba a kerületekbe, ahol a kísérleteket kutatásokat végezzük különböző egészségügyi klubokat szeretnénk létrehozni. így az infarktusos betegek, a magasvérnyomásban vagy cukorbetegségben szenvedők a klubokban szakemberektől kaphatnának választ kérdéseikre, problémáikra és tanácsokat, segítséget az életmódvá Hozáshoz. — Tudomásom szerint az elmúlt esztendőkben főleg a budapesti kerületekre terjesztették ki kutatásaikat. A megyékben nem terveznek hasonló vizsgálatokat? — Éppen a közelmúltban kapcsolódott be programunkba a Pécsi Orvostudományi Egyetem Szervezéstani Intézete, s tervünk az, hogy felméréseket végzünk Pécsett és Siklós környékén is. A közös munka célja, hogy kiderítsük: befolyásolja-e a vidéki, illetve a városi életmód különbözősége a szív- és keringési betegségek alakulását. Vagyis hazánkra is érvényes-e a megfigyelés, hogy az infarktusgya'koriság északról délre, nyugatról keletre haladva egyre csökken. De addig is, amíg e kutatások tartanak az ország valamennyi üzemében ajánlatos lenne bevezetni például a magasvérnyomás rendszeres szűrését és kezelését, az éttermek és üzemi konyhák korszerűbb és eaészségesebb étrendet alakíthatnának ki. Ehhez nem kell pénz, anyagi áldozat, csak egy kis jószándék, ügyszeretet. Végül pedig egy jó tanács elsősorban középkorú férfiakj- nak, ne várjanak a sportpályák építésére! Kocogjanak, fussanak, mértékletesen étkezzenek az egészségükért! Árokszállási Éva A termet monoton zúgás tölti be. Ügy érzem magam, mintha egy tudományos fantasztikus film díszletei között lennék. Az ajtó mellett néhány méterre kezelőpult — monitorokkal, gombokkal, kapcsolókkal, odébb szekrénynyi berendezések, jelzésekkel, különböző színű vezetékekkel. A kezelőpult előtt görgőkön guruló szék. Sehol egy lélek, itt a technika dolgozik, az automaták tudják, hogy mit kell ten- niök. A televízió-adós perceken belül kezdődik, de a Mecseken, a misinai tv-állomás szürke épületében az izgalomnak semmi jele. A háromfős stáb a kezelőhelyiségben nyugodtan figyeli a 11 monitort. — A televízióterembe csak akkor jönnek ót a kollégák, ha valamilyen hiba van — mondja Tölösi Péter, a Posta Rádió és Televízió Műszaki Igazgatóság Vezetéknélküli Távközlési Felügyelőségének pécsi vezetője —, illetve ha üzemzavart hárítanak el, mérnek vagy karbantartanak. Ez a japán adó biztosítja a Dél-Dunántúlon a magyar 2-es műsor zavartalan vételét — egy szürke üvegfalú műszerre mutat — melynek az az érdekessége, hogy ha valamilyen hiba keletkezik, pillanatokon belül a tartalékegységre kapcsol, a zavart szinte észre sem veszik a nézők. Az 1-es műsort magyar berendezéssel továbbítjuk, de most már ennek is megvan a tartaléka. Miközben a két magyar adót nézegetem, Tölösi Péter elmondja. hogy a műszerek több százmillió forintot érnek, hogy a televízióadáson kívül, az URH-műsorok továbbítását, a mikrohullámú telefonösz- szeköttetést is ellátják, sőt az állomás az egyik központja a dél-felé tartó nemzetközi mikrohullámú láncnak. A pécsi felügyelőséghez tartozik a Dél- Dunántúlon és Bács-Kiskun déli részén hat személyzettel üzemelő állomás, 13 személyzet- nélküli televízió átjátszóadó és 3 mikrohullámú állomás. A teljes létszámuk 110 fő. A zaj nem erős, de húsz perc után zúg a fejem. Megértem, hogy ezeknek a berendezéseknek az ellenőrzését miért egy másik helyiségben végzik. A magyar adók léghűtésesek, s bizony ezt a morajt a 24 órás szolgálatban lehetetlenség lenne elviselni... A teremben az URH-adók dolgoznak. A zúgás itt még nagyobb. Ahogy belépünk, egy csengő sivít fel. pillanatok alatt két kékköpenyes fiatalember érkezik, kapcsolnak egyet az egyik műszeren, a csengő elhallgat. — A Kossuth URH-n volt valamilyen zavar, ezt jelezte a csengő. Ha a kollégák nem jönnek, s nem hárítják el a hibát, néhány másodperc múlva bekapcsolt volna a tartalékberendezés. így most erre nem került sor. A rádiókészülékekben igy is volt adáskiamaradás, de nagyon rövid ideig. Három antennarendszert üzemeltetnek, melyeket 80 és 190 méter között szereltek fel. Legmagasabban a magyar adás 2-es programjának antennarendszere működik. Tölösi Péter adókezelöként kezdett itt 1961-ben a gépipari elvégzése utón. Később mérnöki képesítést szerzett a műszaki egyetemen, majd az elsők között tette le a színesteleví- zió-technikai szakmérnökit Együtt nőtt fel a hazai televíziózással. s azon szerencsés emberek közé tartozik, akiknek az a munkájuk, ami a hobbijuk. A kezelőhelyiségben a vezénylőpultnál csak néhány monitoron van kép, kettőnél színes. Az egyik színes képernyőn a nemzetközi mikrohullámú láncon Belgrádból érkező képet vetítik ki,’ éppen a szerdai európai labdarúgó-kupa- nap mérkőzéseinek összefoglalóit látjuk majd váltás, s máris egy arab ország repülőtere a helyszín. A másik monitoron a magyar egyes adás monoszkópja tűnik fel Mint Tar- nóczay János csoportvezető mondja, minden műsorkezdés előtt ellenőrző mérést végeznek, melynek ideje három perc. Erre azért van szükség, hogy mikor a bemondó megjelenik a képernyőn, már tökéletes kép legyen minden televíziókészüléken. Az utóbbi években mind jobb minőségű képet szolgáltatnak, s a felkészült embereknek és a csodálatos technikának köszönhetően, mind kevesebb az üzemzavar. Ezt bizonyítandó Tölösi Péter egy vaskos füzetet mutat, mely szerint az elmúlt esztendőben a tv 1-es programjának 4115 óra volt a műsorideje, melyből belső üzemzavar mindössze nyolc perc, húsz másodperc (!) időt vett el a megengedett 74 perc helyett A kontrollasztalnál Tihanyi Tibor adókezelő ül, akinek mint mondja, dédelgetett á|ma vált valóra, mikor idekeirült tavaly ősszel. Nehéz bejutni ide. Ez az állomás a hazai vezeték nélküli távközlés egyik gócpontja, a híráramlás fontos bástyája. Megnézem a mindenkori szolgálatosok szép konyháját, otthonias pihenőhelyiségét, a híradástechnikai szerviz- korszerű műhelyét. A villamoszáras ajtón kilépve arra gondolok, hogy eddig nemigen jutottak eszembe televíziónézés, rádi'ó- hallgatás, Budapestre telefonálás közben azok a „névtelen" emberek akiknek ez köszönhető. Pedig megérdemlik ... Roszprim Nándor HÉTVÉGE 5. Büféskisasszony vagy pincérgép? Megszűnt négy üzemi büfé — Nines többé 12 százalékos támogatás — Alig akad bérlő! Bezárták a pécsi Széchenyi téri bíróság büféjét, aztán sorra még három munkahelyet. Sőt, a szerződéssel bérbe adott egyik kis büfét a Mecsekvidéki Vendéglátó Vállalat minden ráfizetést vállalva vissza is vett a bérlőtől mivel látta; az üzleti szerződés megvalósítása teljesen bizonytalan. Ugyanakkor néhányon szorgalmaznák ezeknek a munkahelyi büféknek a szerződéses bérbe adását. De jelentkező alig akad. Mi történt? Megszűnt a munkahelyi büfék áilami támogatása, vagyis az eddigi 12 százalék már nem érkezik oda az államkaszszából. ~ Ezekben az átlagosan elérhető haszonkulcs ugyanis — amely a költségek fedezetét hivatott szolgálni — 11—12 százalék körül van. Ez az összeg igen sok helyen nem fedezi a Felmerülő kiadásokat. Ha már most bérbe adásra meghirdetik a kis munkahelyi üzleteket, akkor a jelentkezőknek pontos számítások alapján bemutatják, hogy mekkora árrés megtermelésére van lehetőség. Ezek a büfék általában az üzemek, munkahelyek zárt területén vannak, utcáról érkező vendég oda nem mehet be vásárolni, sőt az üzemek sem igen engedik bővíteni az áruválasztékot, például a nagyobb jövedelmet hozó szeszes italokkal. Ugyanakkor a kiadósok nőttek, például nagyobb a villanyszámla. Végül is — kevés a jelentkező bérlő. Vagyis: a munkások ellátásö szükséges, de a büfék fenntartására az eddigi módon nincsen pénz. Végül is úgy tűnik, hogy a megoldás az ipari országokbon alkalmazott automaták révén lehetséges. Ezekben a legszükségesebb ellátást, vendéglátóipari, munkaerő lekötése nélkül nyújtani lehet. Sőt ezt az üzem munkásainak jelentős jórkótásóból fakadó munkaidő kiesése nélkül biztosítani tudják. A kávét. kakaót, szendvicset, üdítőt így is árusítani lehet, az automatát utcagyerekek éjjel nem ronthatják el, hiszen szem előtt van. Az automatába természetesen megfelelő áru szükséges. Sokféle puha szendvics, jó ízű kávé sőt meleg étel is, hiszen a modern automaták már ilyet is adnak. Igazi, értelmes pincérgépek. A gazdasági élet mozgása, s a technika megváltoztatja tehát az üzemi büféket is. Gépek lesznek. Igyekeznünk kell pontos, megbízható, gazdag tartalmú gépekkel ellátni a munkásokat. F. D.
