Dunántúli Napló, 1982. április (39. évfolyam, 90-117. szám)

1982-04-30 / 117. szám

6 Dunántúli napló 1982. április 30., péntek Gyorsan váltani, széthúzni a mezőt! Üj integrációk Négyezer tonna hús Mágocsról Növendék bikákért sorba állnak a gazdák Balogh Ferencék bikái Beremenden Két új integrációs hálózatot épít ki a mágocsi termelőszö­vetkezet a háztájiban. A puly­ka, a sertés és a broiler után nem egészen egy év alatt 305 bikát helyeztek ki, és Köblénybe megérkezett az első 25 000-es libaszállítmány. — Igyekszünk megtartani po­zíciónkat és gyorsan váltani — mondotta Sziveri Kálmán el­nök. — Ez a mi legnagyobb erőnk. Most széthúzzuk a me­zőt. Nincs jobban szervezett in­tegráció Baranyában, mint a mágocsi pulykahálózat. 300 család Mohácstól Szekszárdig és Bólytól Kecskemétig pulykát nevel Mágocsnak. — Félmilliót egy évben. A termelőszövetke­zet az öthetes előnevelt puly­kát helyezi ki, gondoskodik for­gácsról és kiszállítja a takar­mányt. — Mindezt hitelben. A siker teljes, csak egy-két ember került mínuszba. Az idei pulyka el van adva. Ami a jövőt illeti: a pécsi Ba­romfifeldolgozó Boldogasszony­fán felszámolja a pulykatörzset, a mágocsi tsz ezentúl Szen­tessel kooperál. Nagy felfutás nem várható. A broiler-piac pang.- A köblényi asszonyok ed­dig pulykát és broilert neveltek. Ha Mágocsra akarjuk hozni őket, naponta 150 forintba ke­rül az autóbusz. A keresetük is annyi. Semmi értelme, hogy 40 km-es úton behozzuk őket. Odavisszük nekik a libát — mondja Sziveri Kálmán. Szentesről az első 25 000 naposliba megérkezett. A tsz istállójában előnevelik, aztán kikerülnek a háztájiba. A Bólyi Mezőgazdasági Kom­binát után Mágocsé a legna­gyobb szarvasmarha-állomány: 1300 tehén. Férőhelygondjaik vannak, de új istállókat nem akarnak építeni. Ezért a bika­borjakat kihelyezik a háztájiba. 305 van kint. Jutott Somogy­ba és Tolnába is. Arra törek­szenek, hogy öt—hatnál keve­sebb ne legyen egy gazdánál, de inkább tíz. Van gazda Be­remenden, aki húszat tart. Igen nagy érték, időnként meg kell nézni és rá kell látni az egész állományra. Csak a közelben elégítenek ki kisebb igényt. A bikáért sorba állnak. Nem mindenki kap, csak az, aki ért hozzá. 250 kg-os súlyban, 3-4 hónapos korban kerül ki a gaz­dához, akkor már különösebb probléma nem lehet vele. Az állatok természetesen biztosít­va vannak. Takarmányról mindenki ma­ga gondoskodik. Tápot a tsz- től is lehet vásárolni, de ugyanazon az áron közelebb is hozzájut a gazda. Pécs kör­nyékén sokan sörgyári törköly- lyel hizlalnak. Ez szinte minden takarmánygondot megold. Je­lentkeznek munkások is: egy sörgyári rakodó 8 bikát kért. A keresztezett borjakat ol­csóbban adja a tsz, úgy hogy közel hasonló haszon érhető el velük, mint a magyartarkával. A kihelyezés hitelben törté­nik. Elszámolni szállításkor kell. A pillanatnyi hely­zet: 7-8000 forint tiszta pénz­zel számolhat a tsz is, a gaz­da is. Az 1300 tehéntől évente 500 -600 bikaborjúra lehet számí­tani. Ez az ágazat korábban null-szaldós volt. Eddig 2000—2500 hízott sertést vásároltak fel a háztáji gazda­ságokból. Most több a malac a nagyüzemben, mint a férő­hely. Nem építenek új férőhe­lyet, a háztájiban fogják meg­hizlalni. 10—15 kg-os súlyban kiadják a malacokat. Ezeket is hitelbe. — Amikor fellendült a háztá­ji, azt láttuk, hogy azok jutnak előre, akiknek van pénzük. S ez osztályozza az embereket. Elhatároztuk, előlegezünk azok­nak, akiknek nincs tőkéjük - mondja Sziveri Kálmán. — Ez most egy olyan jövedelemfor­rást jelent, amivel az elszívó hatás ellenében is itt tudtuk tartani az embereket. Igyekez­tünk a háztájiból pótolni, amit a közösből nem tudtunk meg­adni, és azt a jövedelmet tar­tani, amit az emberek megkí­vánnak. Az átlag életkor nálunk 38 év. A háztáji gazdaságokba ki­helyezett állomány, a megelő­legezett takarmány 30 millió forintot köt le állandóan. Évi 4000 tonna hús áll ezzel ezzel szemben. Ez megfelel 40 000 sertésnek. A háztáji 100 000-es nagy­ságrendű Mágocson és a szö­vetkezeti eredményben 10—15 millióval részvényes. Tíz koca egy-egy gazdánál Háztáji Feltölteni minden férőhelyet! N yolc-tiz koca tartására keres vállalkozókat a Baranya megyei Húsipari Vállalat. 10—15 kocához tenyészkant is biztosítanak és a malacokat garantáltan átveszik. Ar — megegyezéses alapon. Sertéshizlalóknak 800 Ft előleget adnak, igény szerinti technológiát szállítanak 3 évi törlesz­tésre. A cél: feltölteni minden férő­helyet a háztájiban! 140 000 hízott sertés háítáji előállításával számol a vállalat. Ez 2000-rel több mint tavaly és 58 000 több mint öt évvel ez­előtt. A növekedés nagy. Az ütem azonban csökken — s ezt a pia­con semmi sem indokolja. Kell a sertés korlátlan mennyiségben. A háztáji állattartásban mind markánsabban három tendencia rajzolódik ki. A gazdaságok szakosodnak. Vannak marhahizlalók, sertéshiz­lalók, broilernevelők, kisállatte­nyésztők és természetesen zöld­ségtermelők. Vagyis egy-egy kis­gazdaság termelésszerkezetében is egy ágazat meghatározó lesz. Az ágazatok között átrende­ződés megy végbe. A sertéstar­tók száma csökkent, 15 000-ről 13 000-re, ugyanakkor primőr zöldséget még sosem termelték annyian, mint az idén. S végül ezzel párhuzamosan szaporodnak a szakosodott ház­tájin belül a kimondottan áru­termelésre orientált gazdaságok - gépesítve már és mind na­gyobb számú állattal. Tavaly 1 — 10 sertést 7800 gazda állított elő Baranyában. 35 000 hízót adtak el. 11—20 hízott sertést 3600-an szállítottak, összesen 52 000-et. 21—50 hízóra 1600-an kötöttek szerződést, és ez 43 000 sertést jelent. Vagyis a termelők 40 szá­zaléka adta a sertések 69 száza­lékát. És végül 106-an vannak, akik 51 -né| több sertést hizlaltak meg. Ez a folyamat természetes. A családok között igen nagyok a különbségek munkaerőben, sza­bad időben, szakmai tudás te­kintetében és érdekeltségben. Eltérőek az épületeik is. S min­denki annyit vállal, amennyit bír. De ezt lehetőleg mindenki tegye! Akinek lehetősége van arra, hogy nagyobb tömegben állítson elő árut - az út sza­bad. Sertésben minden mennyi­ségre vevő a Húsipari Vállalat. A felvásárlást igyekeznek mesz- szemenően súrlódásmentessé tenni. Májusban és ezentúl minden hónapban minden gaz­dát felkeresnek a tsz-megbí- zottak és a Húsipari Vállalat felvásárlói. Szerződést kötnek a még szabad sertésekre, hogy a felártól ne essen el senki. A tényleges súly alapján üteme­zik az átvételt. A vállalat fel­hívta megbízottai figyelmét, hogy a rendelkezések keretei között messzemenő rugalmas­ságot tanúsítsanak az operatív intézkedésekben. Versenyt hir­detett közöttük és premizálja a tavalyi tény 5 százalékon felü­li túlteljesítését. Nem kell hitelt adni azoknak a megjegyzéseknek, hogy a termelőszövetkezetek nem ér­dekeltek a háztáji forgalma­zásban. Tavaly közel tízmillió forint volt az az összeg, amit csak a megbízotti munkáért vettek fel. A legszervezettebb nagyüzemek a szerződéskötést, helyeztek ki, többet mint ko­rábban bármikor. Egész éven át igen nagy volt a kereslet malacok iránt és magasak az árak, a sok koca ellenére is. A vállalat minden vásáron át­veszi a megmaradt malacokat. A korábbi években 10 000 fö­lött alakult ez a szám, tavaly 3600. Zalából is. Somogybái is a pécsi vásárra jöttek mala­cért. Valószínűleg ennek a „ma- lacexportnak" a következmé­nye, hogy az első negyedév­ben 3638-cal kevesebb hízott sertést kínáltak fel mint tavaly. Hozzájárulhatott a valamelyest csökkent jövedelmezőség is. A magas malacár fellendítette a tenyésztést — a gazdák többsé­ge még több kocát állít be —, ugyanakkor kisebb haszon ma­radt a hizlaláson. Mindenkép­Ötven disznót tart Szokolovics Radován Magyarbólyban bonyolítást egészen a vágóhídi átvételig már maguk végzik. Rend lesz a több éves felár­nál is. Amikor a gazda a szer­ződésben lekötött utolsó hízót leadta, a vételárral együtt ki­fizetik a felárat. Minden kifize­tés bizonylattal történik, amely­ben a súlyt, nettósúlyt, alap­árat, felárat, levonást ponto­san meg kell adni és a pénz átvételét aláírásával igazolja a gazda. A Húsipari Vállalat úgy íté­li meg, hogy a sertéshizlalás további növelésének minden feltétele megvan. December 31-én 20 000 ko­cát tartottak a háztáji gazda­ságokban. Ennyi még sosem volt. Tavaly 3000 vemhes kocát Zöldségtermesztés fólia alatt Evek óta nem emlékszem ilyen szélsőséges áprilisi időjárásra. Ez kihatott a primőrzöldség-ellátásra és megmutatkozik a fogyasztói árakban. Április végén ilyen magas még so­sem volt a saláta ára, mert már jelentkezett a szabadföldi áttelelő, amely most legalább két hetet késik. Az enyhén fűtött vagy duplán ta­kart fóliasátrakban időszerű a pap­rika ültetése. A paprika melegigényes növény. Kedvező fejlődéséhez 25 C-fok szük­séges, de ez csak irányszám, amely a növény korától és környezeti té­nyezőktől függően nagymértékben változik. A bogyók fejlődése idején a paprika nem szereti a változó hőmér­sékletet. Ügyeljünk arra, hogy a ké­ső tavaszi éjszakákon se csökken­jen 20 fok alá a fóliasátrakban. Túl­ságosan nagy (35—40 C-fok) meleg hatására a növekedés meglassul, a terméskötés hiányos lesz. a bogyók pedig aprók maradnak. A paprika a legigényesebb növénye­ink közé tartozik. Vízigénye nagyobb, mint a vele azonos növénycsaládba tartozó paradicsomé. A tény ész idő kezdetétől fogva a növényeket bő­ven el kell látni vízzel. A haragos­zöld lombszíneződés vízhiányt, illetve túltrágyázást jelent. Túlöntözés ^se­tén a paprika lombja világoszöld lesz. A tenyészidő kezdetétől egy négyzetméter felületre 500—700 liter vizet számíthatunk. Eliilteljült a paprikát Hegyes paprikából a Tétényi F-l, tölteni valóból a Fehérözön a legjobb A paprika humuszban, tápanyag­ban gazdag és jő vízgazdálkodású talajokon fejlődik jól. Milyen fajtákat ültessünk? Hegyes paprikából a Hatvani he­lyett most a Tétényi hajtatásos zöld F—1 a legjobb. Tölteni való fehér paprikából o Cecei helyett a rohamoson elterjedt újfajta, a Fehérözön a legkiválóbb. Bőtermő, nagybogyójú és viszonylag a betegségekkel szemben ellenálló. Igen kedvelt fajta a piacon. Kismértékben hajtatjuk még a Szen­tesi piacos fajtát, mert rövid a te- nyészideje és bőtermő. Hibája az, hogy a bogyó zöldes szinezödésű, amit a magyar fogyasztó nem szeret. Csakis bimbós, jól fejlett, tápkoc­kás palántát ültessünk ki. Egy négy­zetméterre legalább 14—16 palánta kerül a Fehérözön fajtából. A he­gyes típusból 10—12. Előnyös az ikersoras elhelyezés. A paradicsom ültetéséről és az ültetés utáni tennivalókról már szól­tunk. A paradicsomot nem öntözzük, de rendszeresen locsoljuk. A hónalj­kacsokat kivágjuk, és minden körül­mények között csak egy fő szárat ha­gyunk. Török Ferenc pen indokolt, hogy ez a fel- vásárlási árak növelésében je­lentkezzék majd. A kocakihelyezési akció idén is folytatódik. 2000 vemhes sül­dő áll majd rendelkezésre 5900 forintos áron. Törleszteni ter­mészetben kell. Tavaly a kihe­lyezett 3000 koca tulajdonkép­pen 17 millió forint előlegezé­sét jelentette. S mivel 1000 Ft kedvezménnyel adták, ebből is 3 millió forintot elengedtek. Á kedvezmény azonban csak a természetbeni törlesztés esetén illeti meg a gazdát. S ebben nem egyértelműen kedvezőek a tapasztalatok. A Húsipari Vállalat kiépíti az integrációnak azt a formá­ját is, amelyben tenyésztők és hizlalók állnak hosszabb távon kapcsolatban egymással. Aki 8-10 kocát állít be — megkapja a tenyészanyagot, a malacokat garantáltan átveszik és az árat a magas tavaszi és alacsony őszi malacár alapján megegyezéssel állapítják meg. Beszerzik a technológiát - ön­etetőt, önitatót, infralámpát stb. —, amit 3 év alatt kell tör­leszteni. Biztosítanak kedvez­ményes takarmányt, és ha 10— 15 kocát tart valaki, kant is ad a vállalat. A sertéshizlaláshoz minden­kinek 800 Ft előleget adnak, vagyis gyakorlatilag kifizetik a malac árát. Gondoskodnak malacról és a takarmányt ház­hoz szállítják. Természetesen a berendezést itt is be lehet sze­rezni a vállalattól. Az elszámo­lás a hízott sertések eladása­kor történik. Ha termelőszövetkezetek hoznak létre ilyen jellegű in­tegrációkat, a Húsipari ugyan­azt a támogatást megadja a Gabonaforgalmi pedig bizto­sítja a kedvezményes takar­mányt. Fénysugaras víztisztítás Világszerte szabadalmaztatták A fénysugaras víztisztítás me­rőben új és rendkívül gazdasá­gos eljárás, ha az uszodák­ban, strandokon, fürdőkben el­terjesztik. Az ötlet egy dán fel­találótól ered, a berendezés gyártására pedig a közelmúlt­ban az Egyesült Izzó vállalko­zott. A dán szabadalom lényege: különleges, a napsütéshez ha­sonló, de mesterségesen előál­lított fényhullámhossz segítsé­gével megszűnik a klór kelle­metlen hatása. A klórozott für­dővizet különböző kamrákon át vezetik, közben elektromos fűtőtestekkel fölhevítik, majd a speciális fényforrásokkal besu­gározzák. Ezáltal felgyorsul a kémiai tisztítási folyamat. A gazdasági előnyök közé tarto­zik, hogy a költségek körülbe­lül 50 százalékkal csökkennek, és jóval kevesebb vegyszer szükséges a tisztításhoz. Az is fontos, hogy csak a hevítésnél elpárolgó kisebb mennyiségű vizet kell pótolni, az is fölme­legszik a lámpa hőjétől, így te­temes fűtőenergiát megtakarít­hatnak. Az új eljárást már hiva­talosan bejegyezték a legtöbb szocialista és nyugat-európai országban, valamint az USA- ban. Az új víztisztító technológiá­hoz a dánok olyah gyártót ke­restek, amely rövid idő alatt képes kifejleszteni a speciális fényforrást és a berendezést nagy sorozatban elő tudja ál­lítani. Az Egyesült Izzó fantázi­át látott az üzletbén, és együtt­működésre lépett a dán vállal­kozással. Magát a fényforrást a Tungsram fejlesztette ki, a komplett berendezés más egy­ségeit licenc alapján gyártják. A víztisztító berendezés olyan modulrendszerben készül, amely lehetővé teszi, hogy a legkü­lönfélébb méretű medencékben alkalmazhassák. A számítások szerint a felhasználónak egy év alatt megtérül a beruházás. Az első, az Izzó győri gyárá­ban előállított tisztítót az ugyancsak győri Móra Ferenc tanuszodában szerelték föl. A berendezés iránt azóta naav az érdeklődés itthon és külföldön egyaránt. Nemrég az Izzó az összes hazai érdekeltnek, köz­tük vízügyi szakembereknek is bemutatta az új módszert. flnyakönw PÉCS SZÜLETTEK Kosin Eszter, Schrancz Viktória, Kurucz Erika, Farkas Norbert, Szabó Erika, Mészáros András, Holczinger Barnabás, Nagy Gábor, Varga Má­ria, Majos Adrien, Panta Sándor, Ritz Ramona, Rács Krisztián, Orbán Zsolt, Csordás Gábor, Hermann At­tila, Rigó Roland, Szikszói Sándor, Wugrik Katalin, Jákovics János, Lé­vai Péter, Márkus Gábor, Sárdi Gá­bor, Major Adrien, ÉliᣠTamás, Ma­gyar Anita, Zimmer Nikoletta, Vigan Péter, Mattyasovszky Nikolett, Vár­helyi Ildikó, Várszegi Edit, Komlósi Tímea, Sarlós Balázs, Poppe Lívia. MEGHALTAK Arnold Józsefné Glasz Margit, Ko­vács János, Szabó József, Bán Lajos, Nagy Sándor, Höhl Keresztély, dr. Szász Lászlóné Weintraut Gertrud, Borsós János, Orsós László, Fulcz Ferenc, Visnyei Jánosné Kreyner Mária, Verdecker Jánosné Lempak Anna, Púm Károly, Lozsányi Sándor, Horváth Jánosné Kálmán Mária, Sza­bó István, Ancil János, Tóth Imre, Hegedűs Istvánná Bodza Veronika, Kis Aladár, Léber Antalné Kardos Mária, Vitályos Józsefné Benczen- leitner Ilona, Csépán Elemér, Raffay Elemérné Vargha Gizella, Stemler Antal, Grünwald Józsefné Péter Ka­talin, Tóth Ferencné Kemény Teré­zia, Nagy Sándorné Pál Julianna, Zupán Emilné Szón Malvin, Svarcz Lajosné Dékány Anna, Benedek Já­nos, Jeges György, Tihanyi Mátyás, Molnár Géza, Harcos Dezső, Marosi József, Vörös István, Fazekas Mi­hály, Rozina Péterné Letenyei Piros­ka, Papp Kálmánná Gál Mária, Mé­száros Istvánné Orbán Irma, Mán- dity István, Galambos Károlyné Knól Anna, Kulcsár Józsefné Cseporán Mária, Glück Bálint, Fekete György- né Parti Mária.

Next

/
Thumbnails
Contents