Dunántúli Napló, 1982. április (39. évfolyam, 90-117. szám)

1982-04-28 / 115. szám

1982. április 28., szerda Dunántúli napló 5 Rádió mellett... Cukorról keserűen... Megyei borverseny Siklóson A fehér borok zsűrizése A talaj hideg, az idő sürget Mindenütt vetik a kukoricát Ha az idő engedi, a növénytermesztési rendszerek taggazdaságai május 5-ig végeznek a vetéssel Hideg a föld, a szakértelem azt súgja, nem szabad vetni, viszont a kényszerűség azt dik­tálja, vetni kell, mert óhatat­lanul kifutunk az időből. Óriási érték forog kockán, Baranyá­ban nyolcvanezer hektárnyi ku­koricáról, a világpiacon ke­ménynek számító cikkről van szó. Hol tartanak növényter­mesztési rendszereink taggaz­daságai a kukoricavetésben? A vörös borok jó piacra számíthatnak Legtöbben csak a jó és a rossz bor között tudunk különb­séget tenni', sokan úgy is meg tudják különböztetni a borokat, hogy melyik kiváló, jó, közepes és melyik az épp hogy csak el­fogadható. A hozzáértők a po­harukba tett kevéske boron áttekintve — gyertyafény felé tartva a nedűt tartalmazó po­harat —, azt megszagolva, íz­lelgetve állapítják meg, hogy milyen a bor tisztasága, illatá­nak intenzitása és minősége, az íz, zamat és ezekkel együtt a bor összhangja, harmóniája. Ilyen alapos tudásra csak borászok, borhoz jól értő szak­emberek tehetnek szert. Teg­nap tartották Siklóson a vár kongresszusi termében a Bara­nya megyei borversenyt, me­lyen a területi versenyek arany­érmes borai mérkőztek meg, melyik a legjobb^ melyik méltó a megyei aranyéremre és azzal együtt a 18. országos borverse­nyen való indulásra. Hardy József megyei főker­tész örül a hat zsűrit megdol­goztató 118 termelő 64 vörös és 154 fehér borának, mert a kitöltött értékelő lapok tanú­sága szerint igen jó minőségű a verseny mezőnyét alkotó bo­rok nagy többsége. Á héttagú zsűrikből kettő a vörös, négy a fehér borokat vizsgáztatja. Minden értékelő ráírja a lapra az ítéletét, és ezeket kizárásos alapon összegzik, minél keve­sebb a hibapont, annál előke­lőbb a bor helyezése. Katona József, a Kertészeti Egyetem Szőlészeti és Borászati Kutató Intézetének tudományos igazgató-helyettese a zsűrik el­nöke, elégedett, szerinte ilyen nagy fajtaválaszték sehol más megyében nincs. Baranya me­diterrán jellege miatt az or­szág egyik legkiválóbb adott­ságú szőlőtermő területe. Külö­nösen a vörös borok nyerték meg tetszését, szerinte a villá­nyi körzet biztos bel- és kül­földi piacra számíthat a jó mi­nőségű vörös boraival. A megyei borverseny végső sorrendjének eldöntését a zsűri későbbi időpontra halasztotta. M. L. Élüzem a mohácsi selyemgyár Az elmúlt évben végzett ki­emelkedő munkájáért Élüzem címet nyert a Magyar Selyem­ipari Vállalat mohácsi gyára. A kitüntető oklevelet tegnap délután a Hotel Cselében dr. Rédei Ottó, az MSV vezér­igazgató-helyettese nyújtotta át Bense-János igazgatónak. A kitüntetettek között itt kapta még a Munka Érdemrend bronz fokozatát Benczik Éva szövőnő, valamint a Kiváló Munkáért kitüntetést Máté Gizella szö­vőnő. Kilencen Kiváló Dolgozó, hárman a Szakma Ifjú Mestere és egy dolgozó pedig a Kiváló Szakszervezeti Munkáért kitün­tetést kapta. A mohácsi gyár „Marx Károly” szocialista bri­gádja elnyerte a Vállalat Kivá­ló Brigádja, míg a gyár „Há- mán Kató” szocialista brigádja az üzem legjobb brigádja cí­met. Érettségi előtt Május 17-én kezdődnek az írásbelik, a szóbeli vizsgák június közepén lesznek Sok-sok szülő, rokon, tanár és nem utolsósorban diák várja május 8-át, amikor is a közép­iskolákban ballagni fognak a diákok. De a ballagás után kez­dődik majd az igazi erőpróba, az érettségi vizsga. Megyénkben nappali tagozaton 810 gimna­zista, 1008 szakközépiskolás, va­lamint levelező és esti tagoza­ton pedig 900 tanuló ad majd számot az érettségi bizottságok előtt felkészültségéről, tudásá­ról. Az elmúlt évekhez viszonyít­va csökkent az érettségizők szá­ma. Az írásbeli vizsgák május 17-én kezdődnek, május 25-én pedig a felsőoktatási intézmé­nyekbe jelentkezettek közös írás­beli vizsgán vesznek részt. Tegnap délután Pécsett tá­jékoztatót tartottak az érettsé­gi bizottságok elnökeinek. Var­ga László tanfelügyelő a gim­náziumi, Czuczor József tanfel­ügyelő a szakközépiskola érett­ségi körüli teehdőkről beszélt. A gimnáziumokban az idén utoljára érettségiznek tagozatos osztályok, itt általában szakfel­ügyelők látják majd él az érett­ségi elnöki teendőket. A szak­munkásképzési célú szakközép­iskolák végzős diákjai szakmun­kás oklevelet is kapnak. A tör­ténelem minden középiskola számára egységesen kötelező érettségi tárgy. Dr. Bárdi László, a megyei tanács művelődésügyi osztályá­nak tanácsosa tájékoztatójá­ban a következőket mondta: — Az érettségi elnököknek biztosítaniuk kell a vizsgák tör­vényességét, nyugodt légkörét, a vizsgák tárgyilagosságát. Egy­séges követelményi szintet kell tartani. Az érettségin nem le­het szelektálás, hanem szin­tetizáló záróvizsga, de nem zá­ró formaság. Nem azt kell meg­ítélni, mit nem tud a diák, ha­nem hogy mit tud. Az érettségi elnök ne feledje, hogy ő is volt érettségiző jelölt, és érettségiz­tető tanár. A szóbeli vizsgák június kö­zepén lesznek. Aki az Írásbelin elégtelent kapott, az nem húz­hat majd póttételt. De remél­jük erre nem kerül sor, és az érettségi banketten egyetlen szomorú arc sem lesz. Kőszegi L. Tegnapi körtelefonunk nyomán erről kaptunk képet. KSZE Kovács Zoltán, Mohács: — Taggazdaságaink 30 ezer hektárnyi területen terveztek kukoricát, harminc százalékán már elvetették. Máskor ilyen­kor már a hetven százaléknál tartottunk. Pillanatnyilag, ahogy kinézek az ablakon, Mo­hács felett Viharfelhők gyüle­keznek, de a járásban min­denütt nyújtott műszakban dol­goznak a vetőgépek. A talaj hőmérséklete most 6—8 fok, 10 -12-nek kellene lennie. Bízunk az idő javulásában, s május ötödikére szeretnénk befejezni a kukoricavetést. Taggazdasá­gainkban természetesen az ün­nepkor is dolgoznak. IKR Földvári János, Ócsárd: — Taggazdaságaink 22 ezer hektárnyi területen terveznek kukoricát vetni. Még a kezde­teknél tartanak, öt és fél ezer hektáron vetettek el, máskor ilyenkor már a félidőn túl vol­tunk. Gazdaságaink az elmúlt héten óvatosan kezdtek, pró­bavetéseket végeztek, e héttől viszont már teljes szélességben folyik a vetés; A föld hideg, de vetni kell, nehogy kifussunk az időből. Biztató, hogy taggaz­daságaink a talajelőkészítéssel, a műtrágya kiszórásával és a vegyszeres gyomirtással jól állnak, ez nem hátráltatja a vetést.^. Jó hír továbbá, alkat­részhiány miatt egyetlen gép sem áll, jól felkészültünk, ó szükséges alkatrészekkel Ócsárd éjjel-nappal a gazda­ságok rendelkezésére áll. Ter­veink szerint az IKR május ötö­dikére végez a kukoricavetéssel. KITE Kapocsi Imre, Somberek: — Taggazdasáqaink 10 ezer hektáron vetnek kukoricát, több mint felén már el is vetették. Szalánta, Somberek előbb kezdte, a Dráva menti terme­lőszövetkezetek kissé elmarad­tak, de most már mindenütt teljes kapacitással folyik a ve­tés. A gazdasáqok előrelátha­tóan május 3-án, 4-én végez­nek. BKR Takács László, Pécs: — Gazdaságaink ahogy vé­geznek a napraforgóval, kez­dik, vagy ÓDpen párhuzamosan vetik a kukoricát. Még az ele­jén tartanak; összesen 5—6 ezer hektáron vetnek kukoricát. Re­ményeink szerint e hét véqére már nem sók marad, a jövő'hét elejére végeznek a munkával. Miklósvári Zoltán Parképítés, szépítés és rongálás Május elsejére elkészül Parképítés a Diana téren, Lvov-Kertvárosban Szokolai István felvétele Jelenleg kétmillió négyzet- méter Pécs parkterülete, ez azonban az év végéig 130 000 négyzetméterrel növekszik. A legnagyobb mérvű parkosítást Pécs legnagyobb városrészé­ben, Lvov-Kertvárosban végzi a Pécsi Kertészeti és Parképítő VáUalat, ami érthető is, hisz az épülő házak környékének ren­dezése kiemelten fontos fel­adat. A parklétesítések közül kiemelkedik a Nagy Jenő utcai, ahol a szanált épületek helyén sétányt és autóparkolót alakí­tanak ki. Az Egri Gyula utcá­tól délre eső területet is ren­dezik: ősszel füvesítik és fásít­ják a most elhanyagolt „prérit", s figyelemre méltó, hogy a vál­lalat itt figyelembe veszi a ki­taposásokat, azaz sétautakat létesítenek, ahol a járókelők már megszokták. A Budai városrész­ben épülő rendelőintézet kör­nyékét ugyancsak parkosítják. Jó hír a lokálpatriótáknak: Pécs belvárosának egyik leg­kedvesebb pihenő- és randevú­helye, az alsó sétatér, a tervek szerint a közeljövőben, eredeti állapotában újul meg. A séta­utakat kőlapokkal burkolják, a fák alá öntöttvas lábas padok kerülnek, s a mostani széria­kandeláberek helyére is öntött­vas lámpaoszlopokat helyeznek. A Flórián téren befejeződnek a munkálatok, s május elsejére a város egyik leghangulatosabb terét vehetjük birtokba. A Pécsi Kertészeti és Park­építő Vállalat május elsejére 20 000 egynyári virágot ültetett ki a felvonulási terület környé­kére és a Széchenyi térre, az igazi virágosítás azonban má­jus 10-e után történik: 250 000 egynyári virág kerül az ágyásokba. Előnevelt koros fákból idén eddig 469-et tele­pítettek a város parkjaiba. Má­jus végéig valamennyi játszó­szer kikerül a terekre, pihenő­helyekre, egy részük felújítva. S ha parképítésről, szépítés­ről szólunk, sajnos nem hagy­hatjuk ki a parkrongálásokat sem. Súlyos milliókat költ éven­te a város arra, hogy az egy lakosra jutó 11 négyzetméter zöldterület gyarapodjék. S csu­pán kétmilliót arra, hogy a szét­vert ivókutakat, összetört sakkasztalokat, virágállványo­kat, padokat helyreállítsák. A szándékos rongálás mellett majdnem 3 millió forintba ke­rül évente a különféle válla­latok munkája utáni park- helyreállítás. S mindez vala­mennyiünkért, az esztétikusabb környezetünkért. Vigyázzunk parkjainkra — hisz eszmei ér­tékük felbecsülhetetlen ... Roszprim N. Azt mondja a fiatal orvos a riporternek: „Korunk rémképe: elhízott kis gyerek ül a tévé előtt, kezében az elmaradha­tatlan kólásüveg, vagy akármi­lyen gyümölcsleves-üveg ... Szinte elképesztő, hogy a gye­rekeket mennyire tömik agyon­cukrozott ételekkel, italok­kal ...” Sajnos, ma már köz­hely számba megy az egyetlen statisztikai adat: hazánk há­romszázezer polgára cukorbe­teg, s köztük megdöbbentően sok a gyerek. Felsejlik egy má­sik „rémkép” is: a televízió képernyőjén néha megjelenik — reklámként! — egy dúsan te­rített csztal, amelyet aranyos kis gyerkőcök ülnek körül, és falják, tömik magukba a tö­méntelen mennyiségű cukrász- süteményt, habokat, csokolá­dékat, cukorban hempergetett cukrász-remekeket, úgy, hogy fülig úsznak a krémekben, ku- limászokban. Most eltekintve az amúgy is gusztustalan za- bálás látványától, az ember el­tűnődhet:/ kinek jó ez a rek­lám? Mondjuk, a tortagyáraknak, meg talán a kereskedelemnek. Előrebocsáthatom: eszem ágá­ban sincs valami olyasféle ja­vaslattal élni, hogy — a szeszes italok vagy dohányáruk pél­dájára — az édességet is szám­űzzük az árupropagandából. De azért az édesipari termé­kek már-már túllihegett kínálá­sát talán mégis csak vissza le­hetne fogni egy kissé, külön­ben a cukorbetegek népes tá­borának veszélyesen gyors gya­rapodását már az úristen or­vostudománya sem képes meg­állítani. A táplálkozástudomány egyik neves angol kutatója, John Yudkin írja: „...az utób­bi években az iskolaorvosok egyre többször hangoztatják aggodalmukat a kövér gyere­kek számának növekedése mi­att. Sok szülő azonban, úgy látszik, egy csöppet sem aggó­dik. Részben talán azért, mert van egy öntudatlan érzésük: a gyerekek kövérsége azt hirdeti, hogy jó szüleik vannak, akik jól táplálják őket. Pedig téved­nek. Gyerekeiket rosszul táplálják, nem pedig jól: akit túltáolálnak, éooúqv rosszul van táplálva, mint akit hiányo­san táplálnak... A gyerekeket a lehető legkorábban rá kell szoktatni a helyes étkezésre. Különösen az édes ételek és italok korlátozandók!” Orvosok a megmondhatói, hogy az elhízott gyerek a hol­nap súlyos betege, hogy az el­hízott gyermek rendszerint ma­gában hordja a majd felnőtt kori súlyos betegségek valame­lyikének csíráját. Ma minden tíz elhízott felnőtt közül kilenc egészen biztosan cukorbeteggé vált vagy válik, vérkeri.ngési za­varokban szenved, neve felke­rül a magas vérnyomásosok és májbetegek listájára. Aztán az esetleges következményekről már jobb nem beszélni. Maradjunk az „üdítő italok­nál". Igen, idézőjelbe kívánko­zik, mert ugyan kit üdít az olyan gyümölcslé, amelynek eredeti gyümölcs ízét és zama­tét éppen a nagy mennyiségű cukor nyomja el vagy közömbö­síti? Kérdezzék meg azokat a gépkocsivezetőket, ajtósokat — akik gyakran kénytelenek kö­vetni utasaikat a csárdákba, presszókba, vendéglőkbe — hogy mennyire oltja szomjukat az édes szirup, amelyet kényte­len-kelletlen fogyasztanak a fröccsözők, sörözők társaságá­ban? Hány kisgyereket látha­tunk a kirándulóhelyeken és strandokon, akikkel hiába itat­ják meg a cukros „üdítőket", mégis a szomjúság miatt nya­fognak örökké? És aztán . . . hol adnak, melyik vendéglátó egységben adnak szívesen hi­deg szódát, vagy uramisten, jól lehűtött egyszerű hideg vi­zet a vendégnek? És még egyet: miért nem reagálnak az „üdítőket” előállító üzemek a hazai sajtóban már nemegy­szer feltett kérdésre: ugyan mi­ért cukrozzák agyon a készít­ményeiket?! Rab Ferenc a Flórian tér

Next

/
Thumbnails
Contents