Dunántúli Napló, 1982. március (39. évfolyam, 59-89. szám)

1982-03-30 / 88. szám

1982. március 30., kedd Dunántúli napló 5 Dlaporámán a KNDK tájai Távol-keleti séta Tám Lászlóval Misztikus — európai fülnek megszokhatatlanul mindig új — távol-keleti zene kísérte Tám László diaporáma műsorát. A Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság tengermosta tájain jártunk. Az Ifjúsági Házban tegnap este megismerkedhettünk a „Hajnal Harmat Országával'’, a Kilenc Sárkány és Paken- vízesések hangulatával, a Gyé­mánt hegyek világával, a Sza- mirpohó-tó színeivel. A Japán- és a Sárga-tenger ölelte or­szág területe közel százhúsz­ezer négyzetkilométer, tizen­nyolcmillió lakossal — ezt az országot járta be Tám László kamerájával. — A turista szemével néztem az országot, ahol lehetett fény­képeztem. Megmutatták a négy égtájra osztott országrészeket, Nampho és Vanszam városát. Láttam Phenjant, a milliós la­kosú fővárost. Ritkán találkozik az ember ilyen távoli világgal és ősi kultúrával, mint ami Mjohjangszanban fogadott: a Szanvonam barlang-templom és a Deunzen Buddha-temp- lom, ami a keleti vallást rep­rezentálta, lenyűgöző hatással volt rám. Azt próbáltam megtudni, hogy miben és miért tér el a keleti ember szokásaiban, fel­fogásában, mentalitásában az európaitól. Ahhoz, hogy az ember becsületesen dolgozza fel élményeit, renddé szervezze képeit — sok idő kell. A tava­lyi, háromhetes út összegzése ez a diaporáma műsor. Meg­próbáltam bemutatni egy gyö­nyörű országot vetített képek­kel, melyek varázsa segít talál­kozni távoli tájakkal, embe­rekkel. Kőszegi L. Kitüntetések a KISZÖV-nél Hazánk felszabadulásának évfordulója alkalmából tegnap Pécsett, a KISZÖV székházában kitüntetési ünnepséget rendez­tek. Az OKISZ elnöksége nevé­ben Haasz József, a KISZÖV elnöke „A szövetkezeti ipar ki­váló dolgozója” kitüntetést Baracsi Jánosnénak, a Pécsi Cipőipari Szövetkezet tűzőnőjé­nek; Beke Lászlónak, a Bara­nya megyei Háziipari Szövetke­zet műszaki vezetőjének; Czakó Lászlónénak, a Pécsi Minőségi Ruházati Szövetkezet varrónő­jének; Kréling Ferencnek, a Ba­ranya megyei Fodrászipari Szö­vetkezet férfifodrászának; Vései Miklósnénak, a Pécsi Építőipari Szövetkezet kalkulátorának; di Zsibrik Istvánnak, a Baranya me gyei KISZÖV jogi irodája vezető jének adta át. Kiváló ifjújágpoli tikai munkájáért ugyanebben a kitüntetésben részesült Pethö Attila, a Villamosipari és Gép­javító Szövetkezet szakmunkása. Az ipari miniszter „Kiváló mun­káért" kitüntetést adományozott Keszthelyi Sándornénak, a Ba­ranya megyei Cipőipari Szövet­kezet cipőfelsőrész-készítőjének és Szabó Lajosnak, a Pécsi Kesztyű- és Bőrdíszműipari Sző. vetkezet szabászatvezetőjének. Ezt a két kitüntetést is Haasz József, a KISZÖV elnöke adta át. Baranya megyei tudományos hetek Korszerű vezetési módszerek Napjaink gazdaságára jel- . lemző, hogy a vállalatokat nem lehet már a régi módon — többnyire rutinra hagyatkozva — vezetni, új vezetői magatar­tásra, stílusra és módszerekre van szükség. Ugyanakkor a piaci versenyképesség növelé­sének képessége is a legkomo­lyabb vezetői követelmények rangjára emelkedett. Tehát az ösztönösség helyett mindinkább a tudományos felkészültség "kell hogy előtérbe kerüljön a vezetőnél. Hazánkban ma több mint 320 ezren tevékenykednek ve­zető-irányító poszton a termelő és nem termelő ágazatokban. Továbblépésünk' egyik legdön­tőbb eleme, a lendületesebb gazdasági előrehaladás meg­alapozása elsősorban attól függ, hogy milyen módon, mér­tékben és ütemben lesz képes növelni országunk a gazdasági vezetők munkájának eredmé­nyességét. Tehát a személyes adottság - rátermettség, ambíció, egyéni képzelőerő, a kockázat vállalá­sának készsége - és a tudo­mányos felkészültség összhang­ja alapkövetelmény a vezető, a jó és eredményes gazdasági vezető, a vállalat és a népgaz­daság számára. A nyugati ve­zetéstudomány két klasszikus iskolája a célra és a döntésre orientált vezetési módszereket helyezi minden más fölé, jlletve e két rendszer kombinációját az adott vállalat testére szabva. Hazánkban is mind több válla­lat ismeri fel a szervezésben rejlő energiatartalékokat és hív segítségül szervezési szakem­bereket. Ők a sémát az adott üzemet tanulmányozva ültetik át a gyakorlatba, mégpedig az üzem, helyi, konkrét helyzetére adaptálva. A Baranya megyei tudomá­nyos hetek rendezvénysorozatá­ban tegnap Pécsett, a Techni­ka Házában a Neumann János Szómitóqéptudományi Társaság, a Szervezési és Vezetési Tudo­mányos Társaság és az MTESZ szervezésében két figyelemre méltó előadás hangzott el a vezetési módszerekkel kapcso­latban. Délelőtt dr. Bérei Gyu­la, az SZVT főtitkára tartott előadást a Korszerű vezetési módszerek témakörében, majd előadását négy, a célra orien­tált döntés mechanizmusát be­mutató filmmel illusztrálták. Délután a Számítógép műkö­dése és gyakorlati alkalmazá­sa címmel tartott előadást Gyi- mesi László, a KSH osztályve­zetője. Az előadások résztvevői a helyszínen a Statisztikai Ki­adó Vállalat kiadványait vásá­rolhatták. Az előadásokat Haasz József, az SZVT megyei elnöke nyitotta meg. Dr. Bérei Gyula kiemelte a vállalatvezetés élenjáró hazai modelljeit, melyek az Ikarus Székesfehérvári Gyárában; az Egri Dohánygyárban, a Magyar Nívódíjasok A közelmúltban a Fővárosi Tanács V. B. és a Népművelési Intézet „Színjáték” címmel pá­lyázatot hirdetett hivatásos és nagymúltú amatőr előadóművé­szek számára. A pályázat cél­ja az volt, hogy az eíkeserítően gyenge és kis számú gyermek­műsor-választékot felfrissítsék. A pályázaton nem az előadókat, hanem elsősorban a produkció­kat minősítették. A szakmai zsűri előtt bemu­tatott 35 műsorból tegnap dél­előtt a Népművelési Intézetben a következőket jutalmazták ní- vódíjjal: III díjas lett a pécsi Szélkiáltó (Lakner Tamás, Ke­resztény Béla, Lajdi Tamás, Horváth József) együttes „Szelet kióltunik" c. műsora és a Hep- pyend bp-i báhóccsoport; má­sodik díjas a budapesti Térszín­ház amatőr együttese és a Mo­hai Gábor, Dévai Nagy Kamilla duó; I. díjas lett Sólyom Kati (Pécsi Nemzeti Színház színé­sze) „Csipkefa" gyermekműso­ra, Böhm Edit és Réz Tamás, valamint Bodó Györgyi és Fe­hér Ildikó duója. A pécsi Liszt Ferenc kórus és a Zeneművészeti Főiskola zenekara tegnap este közös hangver­senyt adott a Székesegyházban. A műsorban — Antal György karnagy, a Zeneművészeti Főiskola igazgatója vezényletével — Haydn-műveket adtak elő. Nyolc magánbérkocsi magántaxi tulajdonosa Sipár József. A kocsi tetején CB-an- tenna: miközben fotós kollé­gámmal átszállunk a bérkocsi­ba, megtudom, hogy Sipár Jó­zsef a Főtaxi pécsi kirendelt­ségén dolgozik és mellékfog­lalkozása a taxizás. — Én voltam benzinkutas, ok­tattam másodállásban a veze­tést, most pedig taxizok a fő­állásom mellett. Ma szabadna­pos vagyok és a rendelővel a Nagyárpádi útra megyünk. Tartsanak velünk! — Mennyi a díjszabás? — Kilométerenként öt-hat fo­rint közötti, ami úgy gondo­lom, megfelel a Volán tarifá­jának is. Különben ma adom ■ le a havi forgalom után az adóbevallást. Négyezerszázöt- vennégy forint volt a teljes bevételem, és a kiadás pedig ezerháromszáz egy hónap alatt. Igyekszem úgy kialakítani a kapcsolatokat a volános taxi­sokkal, hogy a „rezervált" fu­varokat ne vigyem el, mint ahogy a többiek sem teszik. Ha délután fél ötkor végzek a munkámmal, beállók. Leme­gyek a vasútállomásra, ha kell, felhúzom az órát éjjeli egyre, rendelésre kimegyek az Olim­piához, vagy a Széchenyi térre, és ha beül az utas maga előtt látja a díjszabást, ami nem több kilométerenként, mint a Voláné . . . S. Gy. Régmúlt, közelmúlt A Fiatalok másfél órája szo­katlan átmenet volt az ünnépi megemlékezés, a vitakör és "az előadás(ok) között, de ez azt hiszem, a nézőt nem zavarta különösebben. A történészek, szakemberek és a „tanúk” föl­készülten. érdekesen, -lelkesen meséltek a fiataloknak, legfel­jebb az érződött a kívánatosnál jobban, hogy a három nagy év­forduló túlságosan nagy falat egy másfél órás műsor számá­ra, magyarán: nemegyszer el kellett vágni a beszéd fonalát, s a levágott részekért bizonyá­ra kár volt. A fiatalok kérdései többnyire kissé túlságosan jól fésültek voltak, de szerencsére akadt példa az ellenkezőjére is, következésképp a valódi ér­deklődés is tetten érhető volt a képernyő előtt ülők számára. Mindent egybevetve a mű­sorral legfeljebb egy bajunk lehet: a kampányszerűsége, az, hogy az alkalom, ami lét­rehozta, nyilvánvalóan egysze­ri. Holott hasonló beszélgeté­sekre, piros betűs alkalom nél­kül is, nagy szükség volna. Sokat emlegetjük a fiatalok hiányos történelmi ismereteit, a közömbösséget, ami e témák iránt megnyilvánul, s a veszélyt, amit ez a helyzet — ha nem változik — okoz. Az ilyen és eh­hez hasonló tévéműsorok vala­mit segíthetnek ez ügyben is. Aminthogy ide sorolható Be- rend T. Iván előadása is, amely a közelmúlt — még talán a há­rom említett jeles dátumnál is ismeretlenebb — eseményeiről szólt. Berend T. Iván előadás- sorozatának címe: Fejezetek a legutóbbi harmadévszázad ma­gyar történelméből. A sorozat öt előadásból áll majd, s a Gólyavári esték keretében ke­rül képernyőre. Az előadó azt mondja: „Ügy vélem, tartozom azzal a nagyon személyes val­lomással is, hogy a Gólyavári esték legkedvesebb televíziós műfajom. A Gólyavár, az egye­tem patinás nagy-előadóterme az egyvégtében. egyetlen hosz- szú délelőttön felvett öt elő­adás során zsúfolásig telt hall­gatókkal." S tegyük hozzá: nemcsak budapesti közgazdász hallgatókkal, másokkal, érdek­lődőkkel, köztük idősebbekkel is. Ahogy a Gólyavári estéken lenni szokott. Méltatlanul hallgattunk eddig ezeken a hasábokon erről a ki­váló ismeretterjesztő műsorról, amely jelen van a televízió­ban már jó ideje, beépült o műsorszerkezetbe, ha részben kissé mostohának látszó idő­ben is. Nagyon fontos és jó sorozat, amelynek színvonala, vonzóereje természetesen a mindenkori előadótól is függ. Ezúttal szívből ajánlhatjuk azoknak, akik eddig nem vol­tak „külső hallgatói" a Gólya­vári estéknek: kedd délután vagy szombaton (ismétlés!) ne sajnálják az időt erre. Berend T. Iván gazdaságtör­ténész ugyan, de sokoldalú in­telligenciájával és tájékozott­ságával olyan színesen és von­zóan adja elő tárgyát, s annyi egyéb jelenséggel hozza azt összefüggésbe, hogy a kor — első előadásában: az ötvenes évek eleje, az első ötéves terv időszaka - a maga komplexi­tásában, gazdagságában jele­nik meg a hallgatói előtt. S éppen, mert a gazdasági alapra építi fel modanivalóját, minden tény, minden informá­ció cáfolhatatlan' hitelességet kap. Különösképp ajánlható épp ezért ez a műsor az ifjú­ságnak, amely a közelmúltról szótő „élménybeszámolók" fe­lett is hajlamos vállat vonni: hiszem, ha akarom s amely olykor-olykor hajlamos unni a „tananyagot”. Ezúttal apáik koráról kaptak korrekt, lé­nyeglátó — s amellett színes — összefoglalót Berend T. Iván további előadásai pedig egé­szen a jelenig vezetik el azokat a nézőket, akik igénylik a tisz­tábban látásukhoz nyújtott se­gítséget. H. E. Hajó- és- Darugyárban, a Sal­gótarjáni Kohászati üzemeknél, a Salgótarjáni Ruhagyárban, az MKM Balassagyarmati Ká­belgyárában - itt ötről háromra csökkentették a termelésirányí­tás lépcsőinek számát — valósí­tottak meg. Eredménnyel. Fel­tárták a vezetői hibaforrásokat, a DH munkarendszer helyét, szerepét a vállalat irányításá­nak korszerűsítésében, a költ­ségcsökkentés racionalizálási rendszerét, a vezetési színvona­lat és az utánpótlás módszere­it, a termelékenység növelésé­nek a termelőkapacitások hasz­nosításának lehetőségeit stb. A korszerű vezetési módsze­rek hatékonyságnövelő ténye­zők, ezeket is ki kell aknáz­nunk. •m. L. TAXISOK Az első hónapi jövedelem — Mondja: mit szólna ahhoz, ha „beketyegne" a négyszáz- ágyashoz URH-rendelésre és közben az orra elől viszik el a fuvart?! Nem haragszom a ma­gántaxisokra, de az mégiscsak furcsa, hogy időnként „hidegre futunk” . . Délelőtt tíz óra és Gáspár Ferenc Volán-taxisnak ugyan­csak van ideje a beszélgetés­re, mint ahogy Szabó István­nak is, aki az imént érkezett a Széchenyi térre. — Ha egy kalapban van száz blokk és tíznek nem jut fuvar, természetes, hogy háborog. — Én.is így vagyok ezzel — mond­ja Szabó István, miközben a kuncsaftokat várva időnként körbe tekint. — Több mint húsz éve járok bérkocsival, abban az időben még nem létezett a taxióra, de sose volt problé­mám a tarifával. Ma az alap­norma megközelíti a tizenhéjt- ezer forintot, a bevételi terv tizennyolcezer. Februárban öt napot voltam szabadságon, ti­zenhatezres bevételt csináltam. Pécsett ötven Volán-taxi mű­ködik, és egy hónapja nyolc magánbérkocsi. A városi taná­cson további hét magántaxi kérelem fekszik. Eddig ketten vállalták főfoglalkozásként az utasszállítást, hatan pedig mel­lékfoglalkozásként ülnek a vo­lán mögé, főként csúcsidőben. Azt mondja Szabó István: — Ha nyilvános fülkéből hívnak bennünket, akkor is vállaljuk a fuvart, mert a jövedelmünk ez­zel is összefügg. Nem mindegy, hogy mennyi az üres „futás”. Időközben zöld Zsiguli érke­zik, oldaláról olvasom, hogy a

Next

/
Thumbnails
Contents