Dunántúli Napló, 1982. március (39. évfolyam, 59-89. szám)
1982-03-30 / 88. szám
1982. március 30., kedd Dunántúli napló 5 Dlaporámán a KNDK tájai Távol-keleti séta Tám Lászlóval Misztikus — európai fülnek megszokhatatlanul mindig új — távol-keleti zene kísérte Tám László diaporáma műsorát. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság tengermosta tájain jártunk. Az Ifjúsági Házban tegnap este megismerkedhettünk a „Hajnal Harmat Országával'’, a Kilenc Sárkány és Paken- vízesések hangulatával, a Gyémánt hegyek világával, a Sza- mirpohó-tó színeivel. A Japán- és a Sárga-tenger ölelte ország területe közel százhúszezer négyzetkilométer, tizennyolcmillió lakossal — ezt az országot járta be Tám László kamerájával. — A turista szemével néztem az országot, ahol lehetett fényképeztem. Megmutatták a négy égtájra osztott országrészeket, Nampho és Vanszam városát. Láttam Phenjant, a milliós lakosú fővárost. Ritkán találkozik az ember ilyen távoli világgal és ősi kultúrával, mint ami Mjohjangszanban fogadott: a Szanvonam barlang-templom és a Deunzen Buddha-temp- lom, ami a keleti vallást reprezentálta, lenyűgöző hatással volt rám. Azt próbáltam megtudni, hogy miben és miért tér el a keleti ember szokásaiban, felfogásában, mentalitásában az európaitól. Ahhoz, hogy az ember becsületesen dolgozza fel élményeit, renddé szervezze képeit — sok idő kell. A tavalyi, háromhetes út összegzése ez a diaporáma műsor. Megpróbáltam bemutatni egy gyönyörű országot vetített képekkel, melyek varázsa segít találkozni távoli tájakkal, emberekkel. Kőszegi L. Kitüntetések a KISZÖV-nél Hazánk felszabadulásának évfordulója alkalmából tegnap Pécsett, a KISZÖV székházában kitüntetési ünnepséget rendeztek. Az OKISZ elnöksége nevében Haasz József, a KISZÖV elnöke „A szövetkezeti ipar kiváló dolgozója” kitüntetést Baracsi Jánosnénak, a Pécsi Cipőipari Szövetkezet tűzőnőjének; Beke Lászlónak, a Baranya megyei Háziipari Szövetkezet műszaki vezetőjének; Czakó Lászlónénak, a Pécsi Minőségi Ruházati Szövetkezet varrónőjének; Kréling Ferencnek, a Baranya megyei Fodrászipari Szövetkezet férfifodrászának; Vései Miklósnénak, a Pécsi Építőipari Szövetkezet kalkulátorának; di Zsibrik Istvánnak, a Baranya me gyei KISZÖV jogi irodája vezető jének adta át. Kiváló ifjújágpoli tikai munkájáért ugyanebben a kitüntetésben részesült Pethö Attila, a Villamosipari és Gépjavító Szövetkezet szakmunkása. Az ipari miniszter „Kiváló munkáért" kitüntetést adományozott Keszthelyi Sándornénak, a Baranya megyei Cipőipari Szövetkezet cipőfelsőrész-készítőjének és Szabó Lajosnak, a Pécsi Kesztyű- és Bőrdíszműipari Sző. vetkezet szabászatvezetőjének. Ezt a két kitüntetést is Haasz József, a KISZÖV elnöke adta át. Baranya megyei tudományos hetek Korszerű vezetési módszerek Napjaink gazdaságára jel- . lemző, hogy a vállalatokat nem lehet már a régi módon — többnyire rutinra hagyatkozva — vezetni, új vezetői magatartásra, stílusra és módszerekre van szükség. Ugyanakkor a piaci versenyképesség növelésének képessége is a legkomolyabb vezetői követelmények rangjára emelkedett. Tehát az ösztönösség helyett mindinkább a tudományos felkészültség "kell hogy előtérbe kerüljön a vezetőnél. Hazánkban ma több mint 320 ezren tevékenykednek vezető-irányító poszton a termelő és nem termelő ágazatokban. Továbblépésünk' egyik legdöntőbb eleme, a lendületesebb gazdasági előrehaladás megalapozása elsősorban attól függ, hogy milyen módon, mértékben és ütemben lesz képes növelni országunk a gazdasági vezetők munkájának eredményességét. Tehát a személyes adottság - rátermettség, ambíció, egyéni képzelőerő, a kockázat vállalásának készsége - és a tudományos felkészültség összhangja alapkövetelmény a vezető, a jó és eredményes gazdasági vezető, a vállalat és a népgazdaság számára. A nyugati vezetéstudomány két klasszikus iskolája a célra és a döntésre orientált vezetési módszereket helyezi minden más fölé, jlletve e két rendszer kombinációját az adott vállalat testére szabva. Hazánkban is mind több vállalat ismeri fel a szervezésben rejlő energiatartalékokat és hív segítségül szervezési szakembereket. Ők a sémát az adott üzemet tanulmányozva ültetik át a gyakorlatba, mégpedig az üzem, helyi, konkrét helyzetére adaptálva. A Baranya megyei tudományos hetek rendezvénysorozatában tegnap Pécsett, a Technika Házában a Neumann János Szómitóqéptudományi Társaság, a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság és az MTESZ szervezésében két figyelemre méltó előadás hangzott el a vezetési módszerekkel kapcsolatban. Délelőtt dr. Bérei Gyula, az SZVT főtitkára tartott előadást a Korszerű vezetési módszerek témakörében, majd előadását négy, a célra orientált döntés mechanizmusát bemutató filmmel illusztrálták. Délután a Számítógép működése és gyakorlati alkalmazása címmel tartott előadást Gyi- mesi László, a KSH osztályvezetője. Az előadások résztvevői a helyszínen a Statisztikai Kiadó Vállalat kiadványait vásárolhatták. Az előadásokat Haasz József, az SZVT megyei elnöke nyitotta meg. Dr. Bérei Gyula kiemelte a vállalatvezetés élenjáró hazai modelljeit, melyek az Ikarus Székesfehérvári Gyárában; az Egri Dohánygyárban, a Magyar Nívódíjasok A közelmúltban a Fővárosi Tanács V. B. és a Népművelési Intézet „Színjáték” címmel pályázatot hirdetett hivatásos és nagymúltú amatőr előadóművészek számára. A pályázat célja az volt, hogy az eíkeserítően gyenge és kis számú gyermekműsor-választékot felfrissítsék. A pályázaton nem az előadókat, hanem elsősorban a produkciókat minősítették. A szakmai zsűri előtt bemutatott 35 műsorból tegnap délelőtt a Népművelési Intézetben a következőket jutalmazták ní- vódíjjal: III díjas lett a pécsi Szélkiáltó (Lakner Tamás, Keresztény Béla, Lajdi Tamás, Horváth József) együttes „Szelet kióltunik" c. műsora és a Hep- pyend bp-i báhóccsoport; második díjas a budapesti Térszínház amatőr együttese és a Mohai Gábor, Dévai Nagy Kamilla duó; I. díjas lett Sólyom Kati (Pécsi Nemzeti Színház színésze) „Csipkefa" gyermekműsora, Böhm Edit és Réz Tamás, valamint Bodó Györgyi és Fehér Ildikó duója. A pécsi Liszt Ferenc kórus és a Zeneművészeti Főiskola zenekara tegnap este közös hangversenyt adott a Székesegyházban. A műsorban — Antal György karnagy, a Zeneművészeti Főiskola igazgatója vezényletével — Haydn-műveket adtak elő. Nyolc magánbérkocsi magántaxi tulajdonosa Sipár József. A kocsi tetején CB-an- tenna: miközben fotós kollégámmal átszállunk a bérkocsiba, megtudom, hogy Sipár József a Főtaxi pécsi kirendeltségén dolgozik és mellékfoglalkozása a taxizás. — Én voltam benzinkutas, oktattam másodállásban a vezetést, most pedig taxizok a főállásom mellett. Ma szabadnapos vagyok és a rendelővel a Nagyárpádi útra megyünk. Tartsanak velünk! — Mennyi a díjszabás? — Kilométerenként öt-hat forint közötti, ami úgy gondolom, megfelel a Volán tarifájának is. Különben ma adom ■ le a havi forgalom után az adóbevallást. Négyezerszázöt- vennégy forint volt a teljes bevételem, és a kiadás pedig ezerháromszáz egy hónap alatt. Igyekszem úgy kialakítani a kapcsolatokat a volános taxisokkal, hogy a „rezervált" fuvarokat ne vigyem el, mint ahogy a többiek sem teszik. Ha délután fél ötkor végzek a munkámmal, beállók. Lemegyek a vasútállomásra, ha kell, felhúzom az órát éjjeli egyre, rendelésre kimegyek az Olimpiához, vagy a Széchenyi térre, és ha beül az utas maga előtt látja a díjszabást, ami nem több kilométerenként, mint a Voláné . . . S. Gy. Régmúlt, közelmúlt A Fiatalok másfél órája szokatlan átmenet volt az ünnépi megemlékezés, a vitakör és "az előadás(ok) között, de ez azt hiszem, a nézőt nem zavarta különösebben. A történészek, szakemberek és a „tanúk” fölkészülten. érdekesen, -lelkesen meséltek a fiataloknak, legfeljebb az érződött a kívánatosnál jobban, hogy a három nagy évforduló túlságosan nagy falat egy másfél órás műsor számára, magyarán: nemegyszer el kellett vágni a beszéd fonalát, s a levágott részekért bizonyára kár volt. A fiatalok kérdései többnyire kissé túlságosan jól fésültek voltak, de szerencsére akadt példa az ellenkezőjére is, következésképp a valódi érdeklődés is tetten érhető volt a képernyő előtt ülők számára. Mindent egybevetve a műsorral legfeljebb egy bajunk lehet: a kampányszerűsége, az, hogy az alkalom, ami létrehozta, nyilvánvalóan egyszeri. Holott hasonló beszélgetésekre, piros betűs alkalom nélkül is, nagy szükség volna. Sokat emlegetjük a fiatalok hiányos történelmi ismereteit, a közömbösséget, ami e témák iránt megnyilvánul, s a veszélyt, amit ez a helyzet — ha nem változik — okoz. Az ilyen és ehhez hasonló tévéműsorok valamit segíthetnek ez ügyben is. Aminthogy ide sorolható Be- rend T. Iván előadása is, amely a közelmúlt — még talán a három említett jeles dátumnál is ismeretlenebb — eseményeiről szólt. Berend T. Iván előadás- sorozatának címe: Fejezetek a legutóbbi harmadévszázad magyar történelméből. A sorozat öt előadásból áll majd, s a Gólyavári esték keretében kerül képernyőre. Az előadó azt mondja: „Ügy vélem, tartozom azzal a nagyon személyes vallomással is, hogy a Gólyavári esték legkedvesebb televíziós műfajom. A Gólyavár, az egyetem patinás nagy-előadóterme az egyvégtében. egyetlen hosz- szú délelőttön felvett öt előadás során zsúfolásig telt hallgatókkal." S tegyük hozzá: nemcsak budapesti közgazdász hallgatókkal, másokkal, érdeklődőkkel, köztük idősebbekkel is. Ahogy a Gólyavári estéken lenni szokott. Méltatlanul hallgattunk eddig ezeken a hasábokon erről a kiváló ismeretterjesztő műsorról, amely jelen van a televízióban már jó ideje, beépült o műsorszerkezetbe, ha részben kissé mostohának látszó időben is. Nagyon fontos és jó sorozat, amelynek színvonala, vonzóereje természetesen a mindenkori előadótól is függ. Ezúttal szívből ajánlhatjuk azoknak, akik eddig nem voltak „külső hallgatói" a Gólyavári estéknek: kedd délután vagy szombaton (ismétlés!) ne sajnálják az időt erre. Berend T. Iván gazdaságtörténész ugyan, de sokoldalú intelligenciájával és tájékozottságával olyan színesen és vonzóan adja elő tárgyát, s annyi egyéb jelenséggel hozza azt összefüggésbe, hogy a kor — első előadásában: az ötvenes évek eleje, az első ötéves terv időszaka - a maga komplexitásában, gazdagságában jelenik meg a hallgatói előtt. S éppen, mert a gazdasági alapra építi fel modanivalóját, minden tény, minden információ cáfolhatatlan' hitelességet kap. Különösképp ajánlható épp ezért ez a műsor az ifjúságnak, amely a közelmúltról szótő „élménybeszámolók" felett is hajlamos vállat vonni: hiszem, ha akarom s amely olykor-olykor hajlamos unni a „tananyagot”. Ezúttal apáik koráról kaptak korrekt, lényeglátó — s amellett színes — összefoglalót Berend T. Iván további előadásai pedig egészen a jelenig vezetik el azokat a nézőket, akik igénylik a tisztábban látásukhoz nyújtott segítséget. H. E. Hajó- és- Darugyárban, a Salgótarjáni Kohászati üzemeknél, a Salgótarjáni Ruhagyárban, az MKM Balassagyarmati Kábelgyárában - itt ötről háromra csökkentették a termelésirányítás lépcsőinek számát — valósítottak meg. Eredménnyel. Feltárták a vezetői hibaforrásokat, a DH munkarendszer helyét, szerepét a vállalat irányításának korszerűsítésében, a költségcsökkentés racionalizálási rendszerét, a vezetési színvonalat és az utánpótlás módszereit, a termelékenység növelésének a termelőkapacitások hasznosításának lehetőségeit stb. A korszerű vezetési módszerek hatékonyságnövelő tényezők, ezeket is ki kell aknáznunk. •m. L. TAXISOK Az első hónapi jövedelem — Mondja: mit szólna ahhoz, ha „beketyegne" a négyszáz- ágyashoz URH-rendelésre és közben az orra elől viszik el a fuvart?! Nem haragszom a magántaxisokra, de az mégiscsak furcsa, hogy időnként „hidegre futunk” . . Délelőtt tíz óra és Gáspár Ferenc Volán-taxisnak ugyancsak van ideje a beszélgetésre, mint ahogy Szabó Istvánnak is, aki az imént érkezett a Széchenyi térre. — Ha egy kalapban van száz blokk és tíznek nem jut fuvar, természetes, hogy háborog. — Én.is így vagyok ezzel — mondja Szabó István, miközben a kuncsaftokat várva időnként körbe tekint. — Több mint húsz éve járok bérkocsival, abban az időben még nem létezett a taxióra, de sose volt problémám a tarifával. Ma az alapnorma megközelíti a tizenhéjt- ezer forintot, a bevételi terv tizennyolcezer. Februárban öt napot voltam szabadságon, tizenhatezres bevételt csináltam. Pécsett ötven Volán-taxi működik, és egy hónapja nyolc magánbérkocsi. A városi tanácson további hét magántaxi kérelem fekszik. Eddig ketten vállalták főfoglalkozásként az utasszállítást, hatan pedig mellékfoglalkozásként ülnek a volán mögé, főként csúcsidőben. Azt mondja Szabó István: — Ha nyilvános fülkéből hívnak bennünket, akkor is vállaljuk a fuvart, mert a jövedelmünk ezzel is összefügg. Nem mindegy, hogy mennyi az üres „futás”. Időközben zöld Zsiguli érkezik, oldaláról olvasom, hogy a
