Dunántúli Napló, 1982. március (39. évfolyam, 59-89. szám)

1982-03-27 / 85. szám

Új gazdasági kapcsolataink születnek? Faluvégi Lajos, a mi­nisztertanács elnökhelyet­tese ezekben a napokban Dél-Amerikában tesz láto­gatást, ezzel egyidőben Púja Frigyes, hazánk kül­ügyminisztere a Földteke másik részén Malaysiá­ban, a távoli Csendes­óceáni szigetországban tárgyal. Minden bizonnyal főként a gazdasági együttműködés lehetősé­geit kutatják, világgazda­sági hírcsokrunkat ezért js ezekből az országokból gyűjtöttük. Brazília Fejlesztési program 1981—85. között 17 milliárd dollárt fordí­tanak a brazil kőolajipar fej­lesztésére. A beruházásban a PETROBRAS, 27 külföldi és 2 brazil társaság vesz részt. Cél­juk: növelni a szénhidrogén tar­talékokat, hogy 1985-re 500 ezer hordó napi termelést érje­nek el. (Ez 25 millió tonnás évi termelésnek felel meg). 1981- ig a PETROBRAS mintegy 2,5 milliárd tonna nyersolajat és 72,2 milliárd köbméter földgázt tartalmazó lelőhelyet térképe­zett fel. * Fejlesztési segítség Brazíliá­nak. A francia és a brazil kor­mány megállapodott annak az egyezménynek a feltételeiben, amelyek alapján a francia kor­mány mintegy 4 milliárd fran­cia frank értékben fejlesztési se­gítséget nyújt a dél-amerikai országnak. A fejlesztési segítség részben a francia kincstár által nyújtott kedvezményes kölcsö­nökből, részben a francia ex­porthitel-garantáló hivatal (CO- FACE) által garantált exporthi­telekből áll. A francia pénzügyi segítséget egy sor fejlesztési lé­tesítmény finanszírozására for­dítják, mindenekelőtt az energe­tika, a közlekedés-szállítás, a távközlés és a szociális ellátás (kórházi felszerelések) területén. Az egyezmény alapján Brazília többek között vásárol négy, kő- olajtermékek szállítására épített hajót, valamint nehézelektroni­kai berendezéseket a samueli, tfesi, irmaosi és a humaitai ví­zierőművek számára Francia- ország szállít továbbá kórházi felszereléseket, egy szennyvízfel­dolgozót Sao Paolo számára, távközlési berendezéseket (köz. tűk egy műholdat) valamintbe- irendezéseket a Sao Paolo-i és a Rio de Janeiro-i helyi vasúti hálózat korszerűsítésére. A fran­cia kormány segítséget nyújt a Matto Grosso és a Matto Gros­so do Sul államokban felépí­tendő mini vízierőművek létesí­tésére vonatkozó program kivi­telezésében is. * Hitel. A Világbank, az Euró­pai Gazdasági Közösség és több japán bank összesen 1,4 milliárd dollárral járul hozzá egy hatalmas brazíliai vasérc­bánya, a becslések szerint 18 milliárd tonna vasércet tartal­mazó Carajas-bányaprojektum megvalósításához. Teljes kiépí­téséhez a tervek szerint 4,5 mil­liárd dollárra lesz szükség, eb­ből 3,1 milliárd dollárt hazai forrásból termelnek. * Versenytárgyalás kutatásra. Májusban nemzetközi verseny­tárgyalást hirdet meg a Petrob- ras brazil állami olajvállalat, olajkutatásra az ország száraz, földi területén. A kiírás 540 ezer négyzetkilométeres területre vo­natkozik, a megbízások az úgy­nevezett kockázati szerződések alapján történnek, azaz az eredménytelen kutatások költsé­geit a külföldi vállalatnak kell viselnie. Az elmúlt hat évben külföldi cégek összesen 9 mil­lió dollárt fektettek be olajku­tasába, de eddig csak egy olyan lelőhelyet találtak, amely gazdaságosan termelhető ki. A Termelés. Brazília 5,6 millió tonna szenet termelt ki 1981- ben, mintegy fél millióval töb­bet, mint 1980-ban. Az idei év­ben a terv%k szerint 6,3 millió tonna szenet hoznak a felszín- re. * Infláció. Brazíliában azt ter­vezik, hogy az idén 70 százalék­ra szorítják le az inflációt, amely tavaly még 95,2 százalé­kos volt. Az év első hónapjá­ban a fogyasztói árak 6,3 szá­zalékkal emelkedtek. * Leértékelés. Brazília 1,719 szá­zalékkal leértékelte pénznemét, a cruzeirot. Jelenleg 136,07 cru. zeiro felel meg 1 amerikai dol­lárnak vásárlói és 136,75 eladás si árfolyamon, A cruzeirot 1981- ben 35 alkalommal értékelték es felfedezései nyomán. 1981- ben Peru átlagosan napi 138 ezer hordó olajat fogyasztott, ami hozzávetőlegesen évi 50 millió hordós fogyasztást jelent. Remélik, hogy 1982-ben továb­bi olajkészleteket fedeznek fel, az ország déli területein tavaly indult meg kutatás, egy a Royal Dutch Shell-lel kötött megálla­podás aláírását követően. Venezuela Segítség Közép-Amerikának. A Venezuelai Beruházási Alap 72,7 millió dollár értékű köl­A Jean C. Genesse belga cég által készített felmérés szerint az ázsiai országban bőséges le. hetőségek vannak beruházások­ra mind a nagy konszernek, mind a kisebb egyéni gyártók számára. A megkérdezett vál­lalatok szerint Malaysia politi­kailag biztonságos országnak számít, ahol a jövőben sem kell tartani államosításoktól, vagy kisajátításoktól. Az ország vi­szonylag erős valutával ren­delkezik, liberálisak a de­vizaszabályok és jó lehetőségek vannak a banktevékenység szá­mára. A brazil—paraguayi határnál épülő vizierőmű a leghatalmasabb lesz a világon! A tervek szerint 1983-ban kezd működni. le, s ezek csaknem 100 száza­lékos esést jelentettek tavaly a dollárral szemben. Az idén ez a negyedik leértékelés. * Lanyha piac. Bár tavaly több mint 40 százalékkal kevesebb — összesen 580 ezer — személy- gépkocsit értékesítettek Brazí­liában, a külföldi autógyárak helyi leányvállalatai — a FI­AT, Ford General Motors és Volskwagen — nagyszabású beruházásokat hajtanak vég­re üzemeikben, arra számítva, hogy a hazai kereslet lanyhu­lását ellensúlyozni tudják az export növelésével. A FIAT pél­dául 40 százalékos termelésnö­vekedést tervez 1982-re. * Itaipu. Az eredetileg terve­zett 7 milliárd dollárral szem­ben 12 milliárd dollárra lesz szükség a brazil-paraguay-i kö­zös vállalkozásban létesülő Itai­pu vízierőmű megépítéséhez. Az Itaipu 12 600 megawattos ka­pacitásával a világ legnagyobb erőműve lesz. Első három gene­rátora a tervek szerint jövőre kezdi meg működését, s 1988- ig évente 3—4 újabb generátort állítanak üzembe. csont nyújt Salvadornak, Ni­caraguának és Costa Ricának fejlesztési létesítmények építé­séhez. A kölcsönből 52 millió dollárt Salvador kap egy vízi­erőmű építésére és lakásépítke­zésekre, 14,4 millió dollár jut Nicaraguának az ipar, az er­dőgazdaság, a bányászat és az építőipar újjáépítésére. Costa Rica 6,4 millió dolláros köl­csönhöz jut úthálózata korsze­rűsítésére. * Külföldi beruházások. Külföl­di cégek az elmúlt évben 500 millió dollár értékben fektették be tőkéjüket Venezuelában megvalósított beruházásokba, ami az összes beruházások 64,8 százalékát teszi ki, A legtöbb külföldi beruházás — 400 mil­lió dollár — a feldolgozóiparra jutott. Malaysia Beruházási klíma. Külföldi cé­gek kedvezően ítélik meg a be­ruházási légkört Malaysiában. Gázgyár eurodollár hitelből. ötvennégy nemzetközi bank 250 millió eurodolláros hitel nyújtá­sáról írt alá szerződést a ma- laysiai kormány tulajdonában lévő folyékony gázt gyártó üzemmel. A hitelt a Bumiputra, a kormány bankja veszi fel. Az első folyékony gáz szállítmány 1983 januárjában indul útra Tokió felé. * Termeléscsökkentés Malaysia óntermelésének 23 százalékos — 15 ezer tonnás — csökkenté­sét határozta el, hogy ellensú­lyozza az amerikai dömping- eladások által okozott károkat. Az ázsiai ország tavaly 69 500 tonna ónt termelt, ami exportbe­vételeinek csaknem 9 százalé­kát biztosította, * Érdekvédelmi szervezet. Ma­laysia az óntermelő országok érdekvédelmi szervezetét sze­retné megalakítani. Az első, In­donéziával való tárgyalásokat követően Kuala Lumpur Thai­földdel és Bolíviával kíván kon. zultálni. Váltás Washington szankciópolitikájában Vélemények a kelet-nyugati kereskedelemfinanszírozásáról Az Egyesült Államok, miután belátta, hogy nem tudja meg­akadályozni a szovjet-nyugat-európai földgázügylet megvaló­sítását, a Szovjetuniónak nyújtott hitelek szigorítására igyekszik rábirni nyugat-európai szövetségeseit. Buckley washingtoni kül­ügyminiszter-helyettes mindazonáltal nyugat-európai kőrútjá­nak eddigi állomásain nem kapott támogatást az elképzelés­hez. Androsch. az osztrák Credi-tanstalt Bankverein elnöke a nyugati kormányoktól várja, hogy megfelelő politikai keretet teremtsenek a magánbankok szocialista országokkal folytatott hitelátütemezési tárgyalásaihoz. Jugoszlávia új hitelt kér. Frankfurtban a kérelem elbirálását próbakőnek tekintik: meg fogja mutatni - mondják - hogy mi a valódi megítélése a szocialista országok hitelfelvételi lehetőségeinek. Eddig semmi kézzelfogható eredményt nem ért el Buckley amerikai külügyminiszter-he­lyettes delegációjának nyugat­európai missziója, amelynek célja, hogy az eddiginél haté­konyabb támogatást szerezzen a szövetségesektől Washington szankciópolitikájához és rábe­szélje őket a szocialista orszá­goknak nyújtott hitelek feltéte­leinek szigorítására, a velük folytatott kereskedelem visszafo­gására. Bonnban az amerikai vendé­gek értésére adták, hogy az NSZK nem hajlandó a faltörő kos szerepét vállalni a Szov­jetunióval szemben javasolt nyugati hitel megszorítások ak­ciójában. Kész megvizsgálni minden olyan célravezető el­képzelést, amely megnehezíti a hitelnyújtást a szocialista orszá­goknak, de ezt is csak NATO- beli és nyugat-európai szövet­ségeseivel való teljes együttmű­ködésben. Az amerikaiaknak — vélik Bonnban — a mostani korlátozott megbeszélések he­lyett átfogóbb, Japánt, Kana­dát, és a kisebb NATO-orszá- gokat is felölelő konzultációba kellene fogniuk a hitelszank­ciók ügyében. Az újabb jelentések is meg­erősítik, hogy a szovjet-nyugat- európai földgázvezeték ügyét már Washingtonban is lezárt­nak tekintik. Erre utal, hogy a bonni megbeszéléseken ez a téma állítólag szóba sem ke­rült. Cheysson francia külügy­miniszter Buckley érkezése előtt ismét látványosan védelmébe vette a vállalkozást, és a Reuter értesülése szerint maga Reagan elnök is hiábavalónak tartja a földgázügylet elleni további pró­bálkozásokat. A bonnihoz hasonló volt Buck- ley párizsi megbeszéléseinek kimenetele is. A külügyminisz­ter-helyettes és kísérete a töb­bi között Cheysson külügymi­niszterrel és Hernu hadügymi­niszterrel tárgyalt, de a hírek szerint nem kapott támogatást a hitelmegszorításokra vonat­kozó elképzelésekhez. Párizs­ban úgy vélik, az ilyen lépések többet ártanak Nyugat-Európó- nak, mint a szocialista orszá­goknak. A londoni megbeszélésekről még nem váltak ismeretessé részletek - az angol fővárosban a többi között Carrington kül­ügyminiszter volt az amerikai Peru Limai kormánytervek. Peru­ban 2 milliárd /dollárt szándé­koznak fordítani a bányászat fejlesztésére és újabb szerződé­seket kötnek külföldi olajtársa­ságokkal a kőolajkivitel növelé­sére. A kormány adatai szerint az elmúlt évben 4 százalékra csökkent a gazdasági növeke­dés üteme. A tavalyi év főként a halászat, a bányászat, az ipar az építőipar és a foglalkozta­tottság terén alakult igen ked­vezőtlenül. A limai kormány azt tervezi, hogy csökkenti az állami vállalatok számát, a mezőgaz­dasági szövetkezeteket pedig szolgáltató jellegű szövetkeze­tekké alakítják át. Az ország külföldi adósságát, amely az elmúlt években a nemzeti össz­termék mintegy felét tette ki, 1985-ig 28 százalékra kívánják leszorítani. * Tartalék. Peru bizonyított olaj- tartalékai 900 millió hordót ér­nek el, a perui olajtársaság és az Occidental Petroleum 1981­Hí autóipar hírei Franciaország Megállt a hanyatlás. Az el­múlt év utolsó hónapjában je­lentősen nőtt a forgalomnak átadott személyautók száma és ez azt jelzi, hogy az autópiac­nak az egész év folyamán ta­pasztalt hanyatlása megállt. 1981 decemberében 165 ezer új autót vettek nyilvántartásba, szemben az előző évi 152 ezer­rel. Az év folyamán összesen 1,8 millió autót vásároltak Franciaországban. A francia piac kedvező alakulásának legfőbb haszonélvezői a kül­földi eladók voltak, akik 1981- ben 28,1 százalékra növelték részarányukat az előző évi 23,1 százalékról. Olaszország Növekedett az eladások szá­ma. Az elmúlt évben növeke­dett az autóeladások száma Olaszországban, összesen 1,74 millió új autó talált gazdára, ez 1,3 százalékkal haladja meg az előző évi szintet. Az olasz autópiacból tavaly a külföldi eladók 40,9 százalékot hasítot­tak ki maguknak. A legtöbb autót — az összes eladott gép­kocsi 44,9 százalékát — a Fiat értékesítette. Spanyolország Csökkenő termelés. Az el­múlt évben 9,9 százalékkal csökkent a spanyol autógyárak termelése és 15,6 százalékkal az autók exportja. Spanyolor­szágban 1981-ben összesen 480 ezer autót gyártottak, szemben az előző évi 530 ez-, rés termeléssél. A legtöbb autót a Renault gyártotta Spa­nyolországban, csaknem 160 ezret. Svájc Vezet a Volkswagen. Az el­múlt évben nőtt az autóeladá­sok száma Svájcban, összesen 291 418 autó talált gazdára, 3,7 százalékkal több, mint a megelőző évben. A legtöbb autót — 33 ezret — a Volkswa­gen konszern értékesítette. Argentína Visszaesés. Az elmúlt évben 38,8 százalékkal 172 350 egy­ségre esett vissza Argentína személygépkocsi gyártása, az előző évhez képest. Az Autó­gyártók Szövetségének adatai szerint a latin-amerikai ország 1980-ban 281 793 autót gyár­tott. vendég tárgyalópartnere —, so­kat mond azonban, hogy a Reuter hírügynökség az ameri­kai-brit megbeszélések kezde­tét hírül adó jelentésében azt emelte ki, hogy Buckley kőrút­jának eddigi állomásain is kénytelen volt beérni a szívé­lyes fogadtatással. * „Megfelelő politikai keretekre van szükségük a nyugati keres­kedelmi bankoknak, hogy át­ütemezhessék Lengyelország tartozásait” — jelentette ki And­rosch, az osztrák Creditanstal Bankverein elnöke. Mint mon­dotta, e politikai kereteket a nyugati kormányoknak kell meg­teremteniük. Ezzel arra utalt, hogy a NATO külügyminiszterei befagyasztották a Lengyelor­szággal folytatott megbeszélé­seket a kormánykölcsönök át­ütemezéséről. Androsch hozzá­tette: arra is gondosan ügyelni kell, hogy a nemzetközi pénz­ügyi rendszert senki ne hasz­nálja fel politikai eszközként. A sajtóértekezleten a Reuter tudósítója az úgynevezett er­nyőelméletről kérdezte And- roscht Lengyelország és álta­lában a szocialista országok fizetési problémáival kapcso­latban. A völt osztrák alkancel- lár és pénzügyminiszter vála­szában elmondotta: igaz ugyan, hogy a jelek szerint a Szovjetunió kisegítette Len­gyelországot a tavalyi kamat- hátralékok megfizetésében, ál­talában azonban helytelen az a feltevés, hogy pénzügyi ne­hézségek esetén rendszeresen kisegíti szövetségeseit. „Azon­kívül, hogy a Szovjetuniónak is megvannak a maga pénzügyi problémái, minden kelet-euró­pai országnak magának kell viselnie a vállalt pénzügyi koc­kázatot. Tavaly az év végén Lengyel- ország 1,8 milliárd dollárral tartozott Ausztriának, ebből 360 millió dollár olyan magán­bankhitel, amelyre nincsen ál­lami garancia. Szintén And­rosch adata, hogy a szocialista országok összesen 4,5 milliárd dollárral tartoznak Ausztriá­nak, ennek túlnyomó része ál­lamilag garantált magán­bankhitel. 83 milliárd dollár­ban jelölte meg a KGST-or- szágok adósságállományát, az ENSZ Európai Gazdasági Bi­zottsága (EGB) most közzétett jelentése szerint viszont az adósság 80,7 milliárd dollár. * Románia tartozásainak át­ütemezése a témája kilenc nyugati bank Zürichben tartott értekezletének. Ismeretes, hogy Románia a hónap elején fel­kérte a nyugati magánhitelező­ket: ütemezzék át a tavaly ese­dékessé vált kereskedelmi hite­lek 80 százalékát és az idén visszafizetendő magánbankhi­teleket. A román külkereske­delmi bank azt javasolta, hogy az átütemezés 6,5 évre szól­jon, a kamat 1,75 százalékkal haladja meg a mindenkori lon­doni bankközi kamatlábat, a LIBOR-t. Nyugati pénzügyi kö­rökben 1,2 milliárd dollárra becsülik a tavalyról megma­radt és 1,8 milliárd dollárra az idén esedékes román tartozá­sokat. Az ország adósságállo­mányát 10—13 milliárd dollár­ban jelölik meg. (A Világgazdaság cikke nyo­mán) HÉTVÉGE 7. If ílaggazdasag

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents