Dunántúli Napló, 1982. március (39. évfolyam, 59-89. szám)
1982-03-26 / 84. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXIX. évfolyam, 84. szám 1982. március 26., péntek Ára: 1,40 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A tartalomból: A gyárak közötti ésszerű niunka- megosztás (3. oldal) Éneklő Ifjúság (5. oldal) Késő délutáni vendégek Harkányban: egyelőre még a fedett téli medencében. (Tudósítás az 5. oldalon). Megkezdődött az ország- gyűlés tavaszi ülésszaka Ülést tartott Pécs megyei város Tanácsa Tovább javul az építőanyag-ellátás Megkezdődött az országgyűlés tavaszi ülésszaka. Képünkön: tanácskozik a parlament. —* — ...—i C s ütörtökön délelőtt 10 órakor a Parlamentben ösz- szeült az országgyűlés tavaszi ülésszaka. Legfelső államhatalmi testületünk tanácskozásán részt vett Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke. Az ülésszakot Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Az országgyűlés, az országos választási elnökség jelentését tudomásul véve, Szalai Gyula ország- gyűlési képviselőt — akit az időközi választás során Fejér megye 1. sz. választókerületében megválasztottak — igazolta. Ezt * követően az országgyűlés tudomásul vette az Elnöki Tanács jelentését a legutóbbi ülésszak óta alkotott törvényerejű rendeletekről, majd elfogadta az ülésszak tárgysorozatát: 1. Az igazságügy-miniszter beszámolója a jogalkotás helyzetéről és feladatairól; 2. A művelődési miniszter beszámolója a közművelődésről szóló, 1976. évi V. törvény végrehajtásáról; 3. Interpelláció —........................................... —« » ....... D r. Markója Imre országgyűlési beszámolója Az igazságügy-miniszter bevezetőben szólt történelmünk legutóbbi negyedszázadairól, arról, az útról, melyet megtettünk a szocialista törvényesség helyreállítása, megszilárdítása és fejlesztése érdekében. .Szocialista jogrendünk a legutóbbi igazságügy-miniszteri be. számoló óta eltelt több mint egy évtizedben nagyarányú átalakuláson ment keresztül — mondotta. — A jogalkotási programok teljesítése hasznosan segítette és segíti pártunk és koirmányunk politikai célkitűzéseinek érvényesítését. Az egyik meghatározó jelentőségű célkitűzés az állami élet sokoldalú fejlesztése, demokratizmusának növelése, közigazgatási rendszerünk korszerűsítése és egyszerűsítése volt. Ez a tevékenység a jövőben is aktív lesz. Az 1985-ig terjedő időszakban többek között olyan fontos kérdésekkel kívánunk foglalkozni, mint a választási rendszer tökéletesítése, demokratizmusának elmélyítése, vagy az alkotmányos elvek érvényesülését szolgáló garancia-rend. szer továbbfejlesztése. Folytatódik a közigazgatás korszerűsítésére és egyszerűsítésére irányuló munka A bűnüldözést és igazságszolgáltatási illetően szintén további jelentős témák kerülnek napirendre. A másik nagy jelentőségű politikai és kodifikációs célkitűzés a népgazdaság további fejlődésének elősegítése, s ezen belül a gazdálkodós jogi kereteinek megújítása. Változatlanul napirenden levő feladat — mon. dotta a miniszter — a gazdaságirányítás komplex továbbfejlesztése. A jogi szabályozások közül a legnagyobb volumenű az új munka törvényköny előkészítése lesz; Bizonyos korrekciókra sor kerül a szövetkezeti joganyagban is, s az igazságügyi szervek foglalkoznak a szerződési és a felelősségi rendszer fejlesztésével, az ezekhez, valamint a tisztességtelen gazdálkodás elleni eredményesebb fellépéshez szükséges jogi eszközök kimunkálásában. Dr, Markója Imre az állampolgári jogok érvényesüléséről, s ezen belül az emberi jogok kérdéséről szólva kijelentette: a Maayar Népköztársaság részese az emberi jogokkal kapcsolatos minden, az ENSZ égisze alatt kötött nemzetközi szerződésnek, s azokhoz a legtöbb esetben olyan tőkés országokat megelőzve csatlakoztunk, amelyek napjainkban szívesen bírálják és rágalmazzák a szocialista országokat. Joggal állapíthatjuk meg, hogy hazai jogunk — alkotmányunk alapján — az esetek többségében jóval fejlettebb színvonalon szabályozza az emberi jogok kérdését, mint amilyenek a nemzetközi szabályozások normái. Az emberi jogok érvényesítésének gyakorlata pedig nálunk elvszerű és következetes. A továbbiakban arról beszélt az igazságügy-miniszter, hogy a lezajlott és a most folyó nagyarányú kodifikációs reformmunkával megteremtjük a fejlett szocialista társadalom építésének korszerű jogi alapjait. A joqszabály-előkészítés és a jog. alkotás demokratizmusáról szólva mindenekelőtt az ország- gyűlés törvényhozó tevékenységét melte ki. Egyetértett az országgyűlés bizottságaiban elhangzott javaslatokkal, hogy fontos társadalompolitikai vagy gazdaságpolitikai problémák készülő szabályozásaival, azok fő irányaival a döntés előtt a parlamenti bizottságok előzetesen megismerkedhessenek, és az ezekkel kapcsolatos véleményeiket, javaslataikat elmondhassák, A demokratizmus fejlesztésének egy másik nagy lehetősége — folytatta dr. Markója Imre — a fontosabb jogszabálytervezetek társadalmi és szakmai megvitatása. A túlszabályozásról szólva rámutatott: a hatályos magyar joganyag valóban terjedelmes. Ez azonban még nem jelent feltétlenül túlszabályozottságot. Elsősorban szemléletbeli problémákról van szó. Egyesek a jog szerepét túlbecsülik, mások az adott feladat megoldásában Társadalmi munkások kitüntetései csupán a jogi szabályozásra gondolnak. Jelentős szerepet fog játszani a jogi'túlszabályozottság megszüntetésében, a joganyag rendezésében és áttekinthetővé tételében a kormánynak az az elhatározása is, amely előírta a jogszabályok korszerű számítógépes nyilvántartási rendszerének megteremtéséi. Az igazságügy-miniszter beszámolóját vita követte. * Dr. Antallfy György (Csong- rád m. 9. vk.), a. szegedi József Attila Tudományegyetem rektora, az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságának titkára, a napirend bizottsági előadója elmondotta, hogy a bizottsági üléseken a képviselők egyetértettek abban: jogalkotásunk általános politikai célja a társadalom szocialista vonásainak erősítése. A jogszabályalkotásban fokozottan kell számítani a társadalmi közreműködésre. A jogot olyannak kell alkotni, hogy azt az egész lakosság megérthesse. Ebben mindenekelőtt a jogszabály szerkesztőnek kell elöl járniuk. Dr. Nezvál Ferenc (Bp 11. vk.) nyugalmazott miniszter hangsúlyozta: változtatni kell azon a gyakorlaton, hogy egyes minisztériumok nem készítik elő kellően a jogszabályi döntéseiket, nem vizsgálják meg, vajon megvannak-e a végrehajtásnak az anyagi, személyi feltételei. Szólt arról -is, hogy nagyobb figyelmet kell fordítani a jogszabályok végrehajtásának ellenőrzésére. Rendi Tiborné (Győr-Sopron m. 2. vk.), a Richards Finomposztógyár művezetője utalt a jogpropaganda, a rendszeres és differenciált jogi felvilágosítás jelentőségére, majd elmondta: jó gyakorlat az, hogy a jelentős jogszabályok tervezetét társadalmi vitára bocsátják. Klabuzai Miklós (Somogy m. 6. vk.), a siófoki November 7. Tsz elnökhelyettese a termelőszövetkezeti törvényről és annak végrehajtási rendeletéiről megemlítette, hogy ez a jog(Folytatás a 2. oldalon.) Megyénk, és Pécs város lakosságiak szinte valamennyi rétegét érintő, a magánerős lakásépítés egyik meghatározó része az építőanyag-ellátás helyzete is szerepelt Pécs város Tanácsának tegnap délelőtt megtartott ülésének napirendjén. A lejárt határidejű határozatokról, valamint a végrehajtó bizottság 1980—1981. évi munkájáról szóló előterjesztést a testület elfogadta. Ugyanígy egyhangú helyesléssel találkozott a piacokról és vásárokról szóló 1979. évi 7. számú tanács- rendelet módosításának javaslata, melyben a piaci és vásári helypénzek mértékét módosították. Erre azért volt szükség, mert a fenntartási költségek emelkedtek, a többi nagyváros helypénzei magasabbak voltak a pécsinél, s több árucikk hely. pénze korábban nem volt meghatározva. Ugyanez vonatkozik a viszonteladói piacra is. Az új díjtételeket — melyet a tanácsülés tegnap hagyott jóvá — az 1982. évi 1. számú tanácsrendelet tartalmazza. Áttekintette a testület a Pécs városi társadalmi munkamozgalmak 1981. évi eredményeit, majd döntött az „Egy napot Pécsért” mozgalom kitüntetései, nek odaítéléséről. Mint elhangzott, a társadalmi munka szervezésénél elsősorban az oktatásügyi helyzet javítására, a környezet szépítésére, és a „Fogyatékosok éve” akcióira igye. keztek mozgósítani. A tanácsi szervek együttműködtek a Hazafias Népfront városi és körzeti bizottságaival, a KlSZ-szer- vezettel, a vállalati és intézményi munkaversenyek tisztség- viselőivel. Az összefogásnak meg is lett az eredménye, mert 1981-ben egymillió-huszonhétezer-kétszázhúsz óra társadalmi munkaórát teljesített a lakosság 38,3 millió forint értékben. A tanácsülés határozatban mondott köszönetét valamennyi közreműködőnek, majd döntött a kitüntetésekről. Aranydiplomát kap 332 brigád, illetve lakókö. zösség, ezüstdiplomát 138, bronzdiplomát 154 kollektíva. Aranyplakettet 279, ezüstöt 178, bronzot pedig 138 aktivista kapott. Összesen 130 szocialista brigád nyerte el a Pécs címerével díszített brigádnaplót. Ezután került sor a TÜZÉP Vállalat és a Városi Tanács építési és közlekedési osztálya közös előterjesztésében a magánerős építkezések anyagellátásáról szóló jelentés. Mint elhangzott, a korábbi években gyakran fordult elő, hogy egy- egy termék időszakosan hiánycikk volt. A gyártókapacitás nem fedezte az igényeket, az importanyagok beérkezésénél is többször előfordult csúszás. Kabács Béla, a vállalat Igazgatója tájékoztatta a testületet, hogy ebben az évben jelentős javulás várható, a hiánycikkek köre a minimálisra csökken. (Még az ,,E" jelű vasbetongerendából sem várható ellátási probléma.) Ezen felül jelentős választékbővülésre is számítani lehet. Az építőanyag-ellátás várhatóan egyre inkább a kínálat irányába tolódik el. A tanácsülés egyhangúan elfogadta az előterjesztést és határozatban fejezte ki elismerését, köszönetét, hogy a vállalat eredményesen járul hozzá a magánerős építkezések segítéséhez. • Befejezésül több felszólalás hangzott el, amelyek zöme a városkép szebbé tételének igényével foglalkozott. Az illetékes szakigazgatási szervek 15 napon belül írásban adnak választ a felvetett kérdésekre. K. Gy. Pécs városának tanácstagjai megszavazták az előterjesztést
