Dunántúli Napló, 1982. március (39. évfolyam, 59-89. szám)
1982-03-23 / 81. szám
1982. március 23., kedd Dunántúli napló 5 Ki tud többet a bányászatról? Két évszázados jubileumát ünnepli az idén a mecseki szénbányászkodás. A Mecsek vidékén letelepült bányamunkások élete, ^munkája, küzdelmei, az emberibb létért folytatott harcai formálták azt a folyamatot, amelyre ma mint történelemre tekinthetünk vissza. A jubileumi év ugyanakkor a Mecseki Szénbányá\ életében történelmi jelentőségű azért is, mert egy újabb korszak veszi kezdetét azzal a 126 hónapos intenzív fejlesztési programmal — az úgynevezett 'liász-prograftimal —, mely csaknem 23 milliárd forintos állami nagyberuházásként indul, s további 200 évre nyújt biztos jövőt a szénbányászatban dolgozóknak. E program megvalósításában a fiataloknak, a jövő nemzedékének meghatározó szerep jut. Ezt szem előtt tartva a Mecseki Szénbányák — a KISZ Központi Bizottságával, a bányaipari dolgozók szakszervezetével, az Ipari Minisztérium ifjúsági bizottságával és az Állami Ifjúsági Bizottsággal egyetértésben — „Ki tud többet a" bányászatról?" címmel vetélkedőt hirdet középiskolás fiatalok részére. A vetélkedőn a középiskolások négy-négy fős csapatai vehetnek részt, egy-egy — legfeljebb 20 gépelt oldal terjedelmű — pályamunkával. Ezt 1982. május 31-ig kell megküldeni a KISZ Mecseki Szénbányák Bizottsága címére: 7601 Pécs. Pf. Olympia-IGV villanyírógép Bővül a korszerű belföldi irodatechnikai. eszközök kínálata: még az idén 5 ezer Olympia— IGV villanyírógép kerül forgalomba. A villanyírógépek hazai gyártásának feltételei az Iro- dagépipari és Finommechanikai Vállalat illetve az NSZK-beli Olympia cég között létrejött együttműködéssel teremtődtek meg. A hazai vállalat alig egy esztendővel ezelőtt, a hannoveri vásáron vette fel a kapcsolatot NSZK-beli partnerével és ezekben a hetekben már az utolsó ezer darab készül a hazai piacra szánt villanyírógépekből, A kooperációs szerződés értelmében az Olympia három esztendeig 25 ezer villanyírógépet vásárol vissza évente. A gyártáshoz szükséges tervdokumentációt és technológiai eljárást az IGV megvásárolta, az írógépek alkatrészeit azonban az idén még az Olympia szállítja. Jövőre már erre sem lesz szükség, az Olympia—IGV villanyírógép valamennyi egysége a hazai vállalatnál készül el. Felhívás vetélkedőre középiskolásoknak Az első díj nyolcezer forint 104. A pályázat jeligés. A pályaműhöz lezárt borítékban — az illetékes középiskola által igazolt — névsort, lakcímjegyzéket kelt csatolni. Az értékelő bizottság döntése — a pályamunkák rangsorolása — alapján az első 20 csapat versenyzői szóbeli vetélkedőn vesznek részt június 19—20-án. A szóbeli vetélkedő résztvevőinek ellátását (utazási költség, szállás, étk^és, kulturális programok) a rendező szervek biztosítják. A „Ki tud többet a bányászatról?” vetélkedő díjazása: I. díj 8000 forint. II. díj 6000, III. díj 4000 forint. A csapatok oklevelet kapnak, továbbá minden versenyző 300 forint értékű tárgyjutalomban részesül. A vetélkedőről tájékoztatást ad az érdeklődőknek a. KISZ Mecseki Szénbányák Bizottsága (7601 Pécs, Pf.: 104. Telefon: 12-333). Kodály- centenárium Nemzetközi sajtétájékoztató az Országházban Kecskemét, a szülőváros a középpontban (Kiküldött munkatársunk tele fon jelentése). Kodály Zoltán, nemzetközi him és hatású, meghatározó jelentőségű zeneszerzőnk, zenepedagógusunk és folkloristánk születésének 100. évfordulóját ünnepeljük az idén. Az évforduló eseményeiről tartott tájékoztatót a hazai és nemzetközi sajtó képviselőinek tegnap délelőtt az Országházban Pozsgay Imre művelődési miniszter Ismertette a Kodály Emlékbizottság eddigi munkáját — melynek legfőbb eredménye maga a centenáriumi program —, illetőleg szólt ama alapélvekről, amelyek a bizottságotvvezették az ünnepségek, programok megszervezésében, kialakításában. • Mindenekelőtt kiemelte, hogy Kiállítás a Pécsi Galériában Nemes Endre alkotásai Kapcsolat a szülőföld kultúrájával Nemes Endre, Svédországban élő magyar festőművész kiállítása nyílt meg vasárnap délelőtt a Széchenyi téri Pécsi Galériában. Az itt bemutatott anyag a Pécsi Galéria befogadóképességéhez alkalmazkodó válogatás volt a művésznek a Magyar Nemzeti Galériában az elmúlt hetekben rendezett kiállításából. Nemes Endre, aki a fasizmus előretörése idején menekült Skandináviába, mindig vallotta művészetének közép-európai indíttatását, és mindig fontosnak tartotta kapcsolatát a magyar kultúrával. Pécsi kiállítása annyiban is visz- szatérés a szülőföldhöz, ameny- nyiben Nemes Endre Baranya megyében, Pécsváradon született 1909-ben. * A vasárnapi kiállításmegnyi- tón jelen volt Svédország rendkívüli és meghatalmazott budapesti nagykövete, Vidar Hell- ners, továbbá Pécs és Baranya megye vezetői, kulturális életének képviselői. Nemes Endrét ezután fogadta Czente Gyula, Pécs város Tanácsának elnöke, majd a helyi képzőművészekkel, este pedig Martyn Ferenccel találkozott Pécs művészvendége. Hétfőn Nemes Endre látogatást tett a pécsi kiállítás rendezőinél, a Janus Pannonius Múzeumban. Ezután Rajnai József, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának titkára jelenlétében fogadta őt Horváth Lajos, Ba» % ranya megye Tanácsának elnöke. Nemes Endre, aki mindig foglalkozott művészetpedagógiával, tegnap délután a Janus Pannonius Tudományegyetem tanárképző karára látogatott, és találkozott a hallgatókkal. Ma, kedden Zengővárkonyba és szülőfalujába, Pécsváradra látogat, ahol este fél 6-kor találkozik a várbaráti kör tagjaival. G. O. a Kodály-centenárium valójában szerves folytatása a tavalyi Bartókra emlékező esemény- sorozatnak, minthogy e két nagy zenei lángelménk életműve, nemcsak időben hanem céljában, irányában népünknek új zenei nyelvet adó vállalásában is számos ponton összekapcso. lódik. Kapcsolódik továbbá a két jubileum úgy is, hogy — mint a miniszter elmondotta — az idén felidéződött a Kodály Emlékbizottság munkájában a tavalyi évforduló minden tanulsága. Ezek közt talán a legfontosabb: feltételezzük, hogy nagy zeneszerzőnk életművét népünk — lényegét főbb vonalait tekintve — ismeri. Ezért emlékezésünk nem ismeretterjesztő, hanem számvetés jellegű. Azaz: a mintegy másfél évre terjedő eseménysorozatban számot vetünk arról, hogy a muzsikusoknak, tudósoknak, néprajzosoknak, egyszóval: valamennyiünknek, egész népünknek mit jelent Kodály szelleme,.művészete. Ennek megfelelően az évforduló alapvetően közművelődési jelle. gű: fő célja, hogy lássuk, és jobban lássuk, hogyan lehet ennek az életműnek az egységét, belső törvényeit még jobban megismertetni. Jelenti ez azt is, hogy a művelődési szakirányítás az évforduló kapcsán sokszoros figyelmet fordít arra, hogy az oktatásban az új tantervek bevezetése során, az ének- és zeneoktatással kapcsolatos kodályi szándék és elvek ne sérüljenek meg. A centenárium Baranya megyei eseményeire lapunkban még visszatérünk. Ezúttal a főbb országos rendezvényeket ismertetjük röviden. Tekintve, hogy Kodály születésnapja december 16., tekintve továbbá életművének pedagógiai jelentőséget, a centenárium legtöbb eseménye az 1982/83-as tanévre esik. A .„felfutó ág" most tavasszal kezdődik, középpontjában a Kecskeméten, Kodály szülővárosában tartott országos érdekű rendezvények sorával, melyhez más városokban, illetve megyékben’ tervezett rendezvények kapcsolódnak. A megemlékezések, a születésnap köré sűrűsödnek. December 16-án kerül sor a Zeneakadémia nagytermében a központi ünnepségre; fővárosi szoboravatásra, koszorúzásokra, kiállítás megnyitásira és operabemutatókra. A közművelődési rendezvények nagyrészt „lemenő ág”: 1983 elejére csoportosulnak. Varga János fl kikapcsolódást és gyógyítást is egyaránt szolgálják Szauna Zobákon Reumások, más betegek utókezelésére is lehetőséget nyújt Szaunát adtak át tegnap Komlón, Zobák-bányaüzemben. A jó kezdeményezéseiről ismert üzem ezzel az újabb létesítménnyel is a dolgozói iránti megbecsülést kívánja kifejezni. Létrehozatalát a Mecseki Ércbánya Vállalatnál tett tapasztalatcsere-látogatáskor döntötték el. Ott ugyanis már korábban megvalósult a bányászok régi vágya. Zobákon adott volt a lehetőség, így az elképzelést gyorsan tett is követte. Már csak azért is, mert nem igényelt különösebb tervezést, anyagi megterhelést. A célszerűséget előtérbe helyezve, ám ügyelve az esztétikai külsőre is, a gondnokság dolgozói, valamint a bányászok társadalmi munkában készítették el a közel 100 négyzetméter alapterületű szaunát. Három helyisége közül legnagyobb a kondícióterem, ahol bordásfalat, súlyzókat, expandert és egyéb izomerősítő eszközöket helyeztek el. A tökéletes felüdülést biztosítja televízió, a rádió, valamint a hűtő, üdítő italokkal. Gondoltak a hölgyekre is, mert többek között fodrószati kellékeket is beszereztek. A másik két helyiség a gőzszoba, illetve a hideg-melegvizes zuhanyzó. A szauna a kikapcsolódáson kívül orvosi célokat is szolgál. A reumás utókezelés, a megfázásos megbetegedettek kezelése ezzel az új létesítménynyel kiegészül. Az üzemorvos munkáját ezentúl masszőr és gyógytornatanár is segíti. A szauna már az átadás előtt nagy érdeklődést váltott ki a bányászok között. Nem kétséges, hogy a zobáki üzem- vezetőség egy újabb nagyszerű ötjetet valósított meg, amellyel nagymértékben javítja dolgozóinak a munkahelyhez kötődését. V. V. Rendhagyó interjúk Nem kísértem végig figyelem, mel a Riporter keiestetik elődöntőit, ezért semmiféle előzetes képem nem volt a résztvevőkről, nem tudtam, ki mit produkált korábban, a zsűri „áldásos ténykedéséről" sem voltak ismereteim. Ez mindössze azért tartozik ide, mert ilyenformán elemi erővel tört rám a meglepetés, amidőn a dcyitő nagy erőpróbájaként azokat a sajátságos, rendhagyó interjúkat megláttam. öninterjú - ez olyan műfaj, amit a legjobbak csak elvét; ve, egy életben maximum egyszer, rendkívüli helyzetben engednek meg maguknak. Egyfelől tehát nagyon ritka, nagyon szélsőséges megoldás — másfelől pedig éppenhágy elcsépelt, pontosan azért, mert olykor azok is élnek vele, s olyan alkalmakkor, amikor nincs funkciója, pusztán eredetinek vélt formai megoldás. Mármost, vajon mi lehet a feladata egy öninterjúnak? Köny- nyebb a válasz, ha a forma egyik klasszikus példáját idézzük, Karinthy Frigyes találkozását „egy fiatalemberrel”, régi önmagával. Kétségtelen: ott volt mondanivaló, ott épp a régi és a jelenlegi Én beszélgetésének, vitájának, szembesülésének j^énye adta az írás sajátos feszültségét, gondolati magvát. De egy rutin-öninterjú- ban? Hogy van? — kérdezi az interjúvoló önmagától, mire a kérdezett azt felelheti: Köszönöm jól vagyok, vagy nem vagyok jól, izgulok éppen, mert nem tudom, ki nyeri ezt a vetélkedőt, amelyben nem kis része lesz annak is, hogy milyen eredeti kérdéseket tudok most feladni önnek, vagyis Neked, vagyis magamnak ...* Hót igen, ezzel a feladattal nehéz egyetérteni, mert milyen megoldást választhat egy kezdő riporter? Vagy azt, hogy megpróbál az ízlés keretei között maradni, és akkor " az interjú biztosan nem lesz átütő érdekességű, vagy kitalál valami extra megoldást, és akkor a nagyképűségtől kezdve a .kimódolt „színészkedésig" sokféle vád érheti. Az egyetlen vigasz, hogyha ezek a fiatalok valóban riporterekké válnak, többé nem kapnak ilyen feladatot. Majd rajtuk is áll, kikkel, miről készítenek interjút, és azt nyilván jól meg is gondolják — hiszen a vetélkedő, kimondva-kimon- datlanul, mindhalálig tart. * Még rendhagyóbb interjúkat láthattunk A HÉT-ben, fantasztikus interjúkat, s bár sok hoz- zátennivalónk (főleg néhány röpke sorban) nemigen lehet, mégsem mehetünk el szó nélkül emellett a remekbe sikerült összeállítás mellett. A hatévesekről van szó, akiknek néhány történelmi kérdést tettek fel közelmúltunkról. Némelyik válasz, vagy annak pár mondata olyanforma érzést váltott ki belőlem, mint Örkény híres Egypercesei. A remekművek tökéletességét, kerekségét, befejezettségét, s egyben a végtelenre való nyitottságát idézték fel a nézőben ezek az esetlen kis fogalmazások, amelyeket a pszichológus értő kommentárai és a gyerekrajzok sajátos jelzései egészítettek ki — s igaza volt Sándor Istvánnak, a gyerekek föladták nekünk a leckét, nem holnapra és holnaputánra, de legalább évtizedekre. H. E.
