Dunántúli Napló, 1982. március (39. évfolyam, 59-89. szám)
1982-03-20 / 78. szám
Harmincnégy százalékos ammóniumnitráttal mű trágyázza a helikopter a belvárdgyulai termelő- szövetkezet csárda-dűlői búzatábláját. Erb János felvétele Eredményes ével zártak a baranyai rr | f • , ____| rj____«J____jj_______*_■_ Ba ranya mezőgazdasági termelőszövetkezeteiben nemrégiben fejeződtek be a zárszámadó közgyűlések. A beszámolókat nemcsak az érdekelt tagok és alkalmazottak, hanem a széles értelemben vett közvélemény is élénk figyelemmel kísérte. Ez a figyelem nagyon is indokolt. A szövetkezetek 23 ezer dolgozója kereken 250 ezer hektár földterületen gazdálkodva, csaknem 8 milliárd forint árbevételt ért el. Felülmúlva a várakozásokat Sok-e ez vagy kevés? Ha 1980 őszének csapadékos időjárását, az akkor megkésett vetést és elmaradt szántást, 1981 tavaszának és nyarának aszályos időjárását tekintjük, elismeréssel kell szólnunk a végeredményről. A már említett okok miatt a búza átlagtermése elmaradt az 1980-as rekordtól, bár Lippón, Majson és Szajkón is 6 tonnát meghaladó mennyiséget arattak hektáronként. A búzát leszámítva, a növénytermesztés eredményei jól alakultak. Rekordtermést takarítottak be kukoricából. Lippón és Szajkón 10 tonnát meghaladó hektáronkénti átlagtermés volt, további 10 közös gazdaság pedia (hibrid nélkül) a ,,8 tonnások klubjának" lett tagja. Jól fizetett a szója, a repce, a buraonya. a napraforgó és a cukorrépa is. A jó eredmények, a színvonalas szakmai munkának, a gépesítés fejlesztésének, a megfelelő mennyiségű és okszerű műtráqvafelhasználásnak köszönhetők. Nem fejlődött viszont kielégítően r zö'dséa-, gyümölcs- és szőlőtermelés, elmaradás mutatkozik az öntözéses gazdálkodás területén is. Jól alakultak az állattenyésztés eredményei is. A közös gazdaságok szarvasmcrha-állomá- nya 4%-kal, sertésállománya 4,2%-kal, baromfiállománya pedia 44.7%-kal nőtt egy év alatt. A háztájiban mind a szarvasmarha-, mind a sertés- állomány csökkent, kedvező viszont a tehén- és kocalétszám növekedése. Az állati termékek termelésében elismerésre méltóak az eredmények, de az abrakfelhasználás alakulásával csak a tejtermelésben lehetünk elégedettek. A szövetkezetek tehenenkénti tejtermelése meghaladta a 4000 litert. De 5000 liternél is többet fejtek Szederkényben, Mágocson és Kó- tolyban. A kiegészítő tevékenység folyó áron számított árbevétele egy év alatt 21,9%-kal nőtt, kétszer olyan gyorsan, mint az alaptevékenységből származó bevétel (10,2%). Értéke megközelíti a 2,5 milliárd forintot, aránya az összes árbevételen belül meghaladja a 30%-ot. Eredmények - adottságok A mérleg szerinti eredmény — szemben az előzetes várakozásokkal— 15,1%-kal, kereken 100 millió forinttal nőtt. A közös gazdaságok, vállalva á progresszív adózást is, 8,1%- kal növelték az egy főre eső öszes, személyes jövedelmet. A közösből származó, személyes jövedelem 1981-ben elérte a 46 600 forintot. Az összességükben szép eredmények mögött azonban jelentős szélsőségek húzódnak meg. Eredményfelosztás utáni veszteség, illetve kisebb-na- gyobb alaphiány hét közös gazdaságban keletkezett, közülük kettőnek helyzete — Magyarszék és Diósviszló — csak költségvetési fedezet igénybevételével rendezhető. Őszintén meg kell mondanunk, hogy a gyenge eredmények nem kizárólag a kedvezőtlen termőhelyi adottságokra vezethetők vissza. Hibridvetőmag nélkül számítva sem éri el a hektáronkénti 5 tonnát a kukorica átlagtermése, kilenc szövetkezetben, háromezer liter alatt van a tehenenkénti tejhozam Hidason, Magyarteleken, Drávasztárán és Vejtiben. Pedig lehet kedvezőtlen adottságokkal is eredményesen gazdálkodni: a kétezer hektárnál is kisebb, 13 aranykoronás szántókon gazdálkodó vajszlóiak 9 millió forintot meghaladó nyereségről adtak számot. Tovább erősödött a szövetkezetek és a háztáji gazdaságok kapcsolatrendszere. A közösön keresztül értékesített háztáji termékek értéke — a tej és a vágómarha-értékesítés csökkenése ellenére — 8,8%-kal nőtt, megközelítette az 1,1 milliárd forintot. A közös gazdaságok jó hozzáállását bizonyítja, hogy egyetlen év alatt 27,5%-kal, 450 millió forintra növelték a háztájinak juttatott termények, anyagok, eszközök és szolgáltatások értékét. A legnagyobb fejlődést a nagyüzemi technológia részeként működő termelési formákkal — pl. broyler- pulyka és csirke, májliba, májkacsa — és a kertészeti termékekkel érték el. 1982: nagyobb feladatok Az elmúlt évek alapján Baranya szövetkezeti mezőgazdaságának helyzete, eredményei kedvezőbben alakultak az országosnál. A legfontosabb növények átlagterméseit illetően, megelőzve saját ökológiai adottságait, évenként a 3-4. helyen állunk a megyék sorrendjében. Mindezek alapján áz őszinte tisztelet és elismerés hangján kell szólnunk a szövetkezeti parasztság munkájáról. Reméljük, — és ez szövetkezeteink alapvető érdeke is egyben — hogy ezt az előkelő helyezést a munka jövedelmezősége terén is meg tudják majd közelíteni. Az idén még nagyobbak a feladataink. Azt tervezzük, hogy az országos átlagnál gyorsabban fejlődve járulunk hozzá a népgazdasági feladatok, ezen belül a hús- és gabonaprogram teljesítéséhez. Helyzetünk okot ad a bizakodásra. Az ősszel elvetett terület 11 ezer hektárral nagyobb a tavalyinál, ezen belül a búza vetés- területe több mint 9 ezer hektárral nőtt. A vetések viszonylag jól teleltek. A tavaszi vetésterv lényegileg összhangban van a népgazdaság igényeivel, az ipari növények esetében a feldolgozó kapacitásokkal. Ajánlható viszont, hogy a gazdaságok keressék a kukorica vetésterülete növelésének lehetőségeit, ezt ugyanis 2500 hektárral kisebbre tervezték a tavalyinál. Az állattartásban a szarvasmarhalétszám, ezen belül a krshasznú arány, a sertéslétszám és a juhállomány növelésének tervei helyes tendenciákat tükröznek. A baromfiállományt viszont csak a feldolgozó kapacitással összhangban érdemes bővíteni. Változatlanul cél a háztáji gazdaságok termelésének segítése, a nagyüzemi integráció erősítése. A kölcsönös gazdasági érdekekre figyelemmel az ipari kooperáció, a kiegészítő tevékenység bővítését is az aktuális feladatok között javasoljuk számon tartani. Ezzel nemcsak az üzemi eredmény növelését, hanem a községekben élők munkalehetőségeinek bővítését, életkörülményeik javítását is szolgálni lehet. Termelőszövetkezeteink egy része még a tervtárgyaló közgyűlés előtt van. Javasoljuk, hogy reális, de kellően feszített, húzóerőt jelentő tervet készítsenek. Jó tervek birtokában, fegyelmezett és szakszerű munkával és persze az időjárás kedvező alakulását is feltételezve kiemelkedő gazdasági évnek nézhetünk elébe. Kívánom, hogy majd annak idején, az 1982-es zárszámadó közgyűléseken valóban kiemelkedő eredményekről adhasson számot megyénk valamennyi közös gazdasága. Dr. Geisz Mihály Nem pihennek babérjaikon Állami díjas brigád - a kitüntetettek nélkül A brigád vezetője most Rácz Imre. A negyvenesztendős csapatvezető az utolsók egyiike, akik az egykori állami-díjas Tancsa-brigádból megmaradtak. A három kitüntetett Tancsa József, Bozó Dezső és Király Imre már néhány esztendeje más területen dolgoznak, Láng Istvánt, Budafalvi Vincét, Dorsics Bélát, Balogh Istvánt, Sztankó Ferencet, Nagy Tibort, Papp Ferencet pedig nemrégiben búcsúztatták. A harmadik nemzedék ugyanazt csinálja, mint elődeik: ezeregyszáz méteres mélységben, negyvennyolc fokos kőzethőmérséklet mellett 2000 méteres kutató vágatot hajtanak. A Mecseki Ércbányászati Vállalat egyik legjobb (ha nem a legjobb) és legrégibb feltáró csapata volt a Hadnagy-brigád, sok ezer méter új, az uránbányászkodás jövőjét szolgáló bányavágatot hajtottak ki. A hatvanas évek végén volt az első fiatalítás, Tancsáék szerencsések voltak, mert már az első években újból a legjobb vágathajtó csapatok közé kerültek, ők is mindig a jövő bányaüzemeit építették. Amikor az l-es üzemben dolgoztak, a lll-as feltárását kezdték meg, a lll-asból a IV-es fele törtek, a IV-esből a 2600 méter hosszú Xl-ik pártkongresszus-vágat vezetett az V-ös üzem fele, kihajtása közben olyan eredményeket értek el, amelyek elismeréseként Állami Díjat kaptak. Tancsa József és Bozó Dezső (az utóbbi még 1976-ban elvégezte a bányaipari technikumot) a IV-es bányaüzem fejlesztési részlegénél dolgoznak, a bányabeli új technológiák' elterjesztése, az új gépek bevezetése és a fiatal bányászok oktatása a feladatuk . . . Nyolc esztendeje még saját csapatukon szervezték meg az egyik legelső új technológialáncot, egy 140 méter hosszú, valóságos kis föld alatti üzem mozgott a vájvé- gen dolgozó csapat mögött. A MINIRONDÓ-fúrágép akkor volt új, mögötte két rakodógép satupad, szerszámos csillék, fúrószárköszörű, a vasúton ügyes vándorváltó. Az akkori gépek milliós értékűek voltak, most van éppen a lépésváltás, amikor a gumikerekeken gördülő technikai berendezések már tízmilliós értékűek, természetesen a teljesítményeik ennek megfelelően nőttek. Tancsa 52 éves, negyedszázadot dolgozott eddig a föld alatt, Bozó néhány évvel fiatalabb, de már ő is két évtizedet töltött a bányában. Király Imre maradt legtovább a brigádban, 1978 és 1979 között ő volt Tancsa után a brigád vezetője is. 1979 januárjában A képen jobbról Rócz Imre, Tancsa József, Bozó Dezső és Király Imre, Fotó: Erb János megnyomta a rakodógép, fel- gyógyulása utón került mostani mnukahelyére, a bánya- szellőztetési csoporthoz, ő is már korábban elvégezte a bányaipari technikumot. Hiába! Tizenöt évnél többet aiigha képes bárki is gyors- vágathajtó brigádban maximális teljesítményt nyújtani. Bár? Itt van például Rácz Imre. Két évtizede dolgozik ezen a csapaton, 22 éve a bányában. Emlékszem amikor először találkoztunk — nyolc éve — vele évődtek Tancsáék, hogy jó erőben van. Valóban feszült rajta a bányászruha. Most vékonyabbnak tűnik, ott 1100 méteres mélységben műszakonként nem nehéz akár három kilót is lefogyni. Náluk alig változott a munka: a MINIRONDÓ-val fúrnak, a PLM—5-ös rakodógépekkel töltik fel a követ robbantás után. Most a biztosítást is ők csinálják, hasított acéhudakat helyeznek a kőzetbe, amelyek akár 5 tonna terhet is elbírnak, később pedig cementréteget fújatnak a kőzetre. Havi átlagban 100 —120 méteres előrehaladást érnek így is le, 1981-ben például 1500 méter vágatot hajtottak ki, pedig a biztosítás régebben más munkacsapat dolga volt. A három állami díjas azt mondja utódjaikról, hogy a munkában legalább olyan jók, mint ők voltak, legfeljebb a munkaidő után nem alkotnak még olyan összetartozó közösséget. Pedig a mérce ismét magasan van: a Magyar Népköztársaság Kiváló Brigádja címet szeretnék megpályázni Az elmúlt két évben különböző kitüntetéseket elértek, most arra vágynak, amit még elődeiknek sem sikerült megszerezniük. Igaz, ez kisebb, mint az Állami Díj, ezt azonban a mostaniak érezhetik majd igazán magukénak, akik nem pihennek elődeik babérjain, maguk dicsőségének megteremtésén fáradoznak. És ők? Bozó vágya, hogy az új technikát minél eredményesebben alkalmazzák, rengeteg fizikai munkát takaríthatnak meg a bányászok. Tancsa és Király is szeretnék tapasztalataikat a bányában hásznosítani, dehát Tancsáék- nál már unokák vannak, Király Imre leg nagyobb-fia főiskolás, a középső a vegyi- gépipariba jár, a legkisebb az általánosban a pályaválasztáson töri a fejét. A barátság a régi köztük is, a brigáddal is megmaradt a kapcsolat, azért is lesz jó Tancsáék présháza, ahol lesz annyi hely, hogy ismét összejárjanak. Egyszer fiatalon egyik száznyolcvanvalahány méteres rekordjuk utáni mulatság közben jó kedvükben hárman egy lavór borban mostak lábat. Most, mintha nem szívesen beszélnének erről. Pedig miért ne lehetett volna egy ilyen felszabadult pillanatuk? Nap mint nap a műszak minden pillanatában gondosan megtervezett koreográfia szerint hol kilencvenhat kilós biztosító elemet kellett cipelniük, máskor gyermeksimoqatáshoz hasonló mozdulattal kellett a rakodó- gépkanól féltonnányi terhét a csillébe hajítani a hidraulikus kezelő karral, aztán fúrniuk, százkilónyi robbantóanyagot a fúrólyukakba tömni. Az Állami Díjra ez nincs ráírva ... L. J. A cél: javítani^a lakosság ellátását Erőfeszítések a kishatármenti forgalom bővítésére A pécsi Univerzum Szövetkezeti Közös Vállalat az idei év első két hónapjában már 275 000 dollár értékű kishatármenti áruforgalmat bonyolított le. Hazánk nemzeti jövedelmének fele a külkereskedelemből származik és ebbe — ha elenyészően is — beletartozik a Baranyában lebonyolított déli határmenti kereskedelmi forgalom is. Az Univerzum Szövetkezeti Közös Vállalat például 1981- ben a jugoszlávokkal folytatott kishatármenti kereskedelmi forgalomban összesen 2 650 000 dollár értékben cserélt árut. Az 1981 januárjában megalakult „Déli Határmenti Szövetkezeti Társulásinak tagja az Univerzum is, es egymaga az egesz társulás árucsere-forgalmának 48 százalékát bonyolította le. A jugoszláv gazdasági helyzet köztudottan válságos állapota azonban az export-import arányát jelentősen befolyásolta. Az 1980-as év 6 390 000 dolláros exportjához viszonyítva a tavalyi évben csak 375 000 dollár értékben exportáltak, ugyanokkor a Jugoszláviából származó import értéke 2 275 000 dollár volt. A Déli Határmenti Szövetkezeti Társulás az 1982-es évben húszmillió dolláros forgalmat kíván lebonyolítani, ezen belül az Univerzum Szövetkezeti Közös Vállalat a tavalyihoz hasonlóan közel hárommillió dollár értékű árucserét tervez. Feltétlenül továbbra is a hazai lakossági hiánycikkeket szeretnék pótolni. így a nagy igényre való tekintettel áprilisban újabb 500 darabos szállítmány érkezik a jugoszláv elektromos hőtároló kandallókból. Továbbá nagy mennyiségű női harisnya- nadrágot, férfi és női fehérneműt, autó üléshuzatokat, cipőket és a közkedvelt Vegetát hoznak be. A tervek között szerepel, hogy az import-áruféleségek körét a háztartási műszaki cikkekre is kiterjesztik. A jugoszláv fél ugyanakkor alapanyagokat, félkész termékeket és különböző élelmiszereket igényel. így többek között tejet, tojást, fagyasztott sertésfejet, vetőmagvakot. Az Univerzum Szövetkezeti Közös Vállalat üzletpolitikájához hozzátartozik, hogy az árucsereforgalom bővítésén felül a partnerekkel közvetlen baráti kapcsolatot is fenntartsanak. Különösen az Osijek Export-Import Vállalattal alakult ki jó visozny, olyannyira, hogy a közeljövőben sport- és kulturális együttműködési megállapodást írnak alá. S. Zs. HÉTVÉGE 5.
