Dunántúli Napló, 1982. március (39. évfolyam, 59-89. szám)

1982-03-20 / 78. szám

23 milliós program 1982-re Amikor 1957-ben létrehozták az Országos Műemléki Felügye­lőséget, elsőként Sopron és Pécs jelentkezett önálló épí­tésvezetőség felállításáért. Utá­nuk sorra alakultak a többiek: a székesfehérvári, a szombat- helyi a visegrádi, az egri, a nyíregyházi... összesen tehát hét, amiből az is következik, hogy viszonylag nagy területet kell gondozniok. A déli országrészen A pécsi építésvezetőség pl. Baranyán kívül Tolnában és Somogybán, továbbá Bács-Kis- kun és Csongrád megyékben — tehát csaknem egész Déí- Magyarországon — dolgozik. És nem biztos, hogy ez jó a belváros felújítása előtt álló Pécsnek. Igaz, a két utóbbi megye nem köt le jelentős erőket: Bács-Kiskun az utóbbi években inkább csak névleg szerepel itt, Csongrádban pe­dig egy helybeliekből álló 8 fős brigád dolgozik, amelynek csak a műszaki irányítását lát­ják el i'écsről. Szó van arról, hogy szegedi székhellyel új építésvezetőséget hoznak létre, annak a magja lenne ez a brigád. Visszatérve a kezdethez, nem hallgatható el, hogy a két első építésvezetőség jelentős fel­adat-különbséggel indult. A soproni elsősorban az ottani belvárossal foglalkozott, s en­nek eredménye egy csaknem befejezett, európai rangú és hírű rekonstrukció. A pécsi ez alatt öt megyében dolgozott, s ez feladatainak a megosz­tottságához vezetett. Bár meg­lehetősen rangos, egyedi mű­emléki helyreállításokat végzett a pécsi építésvezetőség ezek­ben az évtizedekben, átfogó pécsi belvárosi rekonstrukcióra szinte semmi sem jutott. Lehet, hogy ebben szerepe volt an­nak is, hogy nem volt erre egy alkalmas kivitelező prog­ram? . .. Megragadó végeredmény Hanem nézzük csak — a tel­jesség igénye nélkül — mi ke­rült ki e negyedszázad alatt a pécsi építésvezetőség „keze alól”. Somogybán a somogyvá- mosi Árpád-kori templom, Tol­nában a szekszárdi megyeháza és a dunaföldvári vár, Bács- Kiskunban a bajai szerb temp­lom, Baranyában a siklósi és a szigetvári vár, a Máré-vár, Szigetváron a dervis-iskofa ... Aztán Pécs:, a Barbakán, a püspöki palota, az ókeresztény sírkamrák, Jakováli Haszán dzsámija, a Káptalan utca 4., a megkezdett városfal ... Mindezek arra vallanak, hogy a pécsi építésvezetőség egy meglehetősen jól felkészült szer­vezet. A többivel együtt az ún. építőmesteri munkákra készí­tették fel, azaz az épületgépé­szeti munkákon kívül mindent Régen élt mesterek munkáit keltik új életre Öt megyében dolgozik az OMF pécsi építésvezetősége A helyreállított műemlékek egyike, a Barbakán meg tud csinálni, ami egy épü­let igényes műemléki felújítá­sához szükséges. A feladatokat 102 fizikai dolgozó — szak­munkás és segédmunkás — látja el 2 technikus, 3 műveze­tő és az építésvezető irányítá­sával. Évente 12—16 munka­helyen dolgoznak. A munka, amit végeznek, többnyire apró­lékos, különleges felkészültsé­get kíván, a végeredmény ép­pen ezért megragadó. Bár ez is, az is építőipar, a műemlé­kes építőket talán egy picivel a mai újat alkotó építők elé lehetne helyezni, hiszen gya­korta évszázadokkal, évezredek­kel korábban élt mesterek munkáit keltik új életre és ez valami nehezen meghatározható többletet kíván tőlük. Ez pedig — úgy tűnik — nem fejeződik ki a fizetésekben: a pécsi épí­tésvezetőség munkásainak az átlagbére 3700 forint körül mo­zog (erre jön még a prémium), egy jó kőműves pedig 6200 fo­rint körül keres. Az idei program Hogyan részesedik az OMF pécsi részlege a műemléki helyreállításokra országszerte fordítható pénzekből? 1982-re 23 milliót kaptak (Sopron 27-et, s ezt is főleg a belvárosra), ezt pedig 16 munkahelyen és — Rodostóban használják fel. (Mint ismeretes, a pécsie­ket érte az a megtiszteltetés, hogy II. Rákóczi Ferenc rodos- tói lakóházának a felújításán dolgozhatnak.) E munkahelyek eléggé szét vannak szórva, s bár idén a pécsi belváros még nem jelentkezik úgy a munkák sorában, amint a kí­vülállók erre már joggal szá­míthatnak, a program a meg­lévő létszámra épül annak az elismerésével, hogy a tervezett­nél több műemléki munkát kellene végezni. Az éves keretből Pécs része­sedik leginkább: 9 millió fo­rint értékű munkát végeznek, s ebben az első helyen van a sétatéri ókeresztény mauzóle­um helyreállítása és védőépü­lete 5 millióért, valamint az efefántos ház 2,4 millióért. Ezen jelenleg 20-an dolgoznak; a munka itt most felgyorsul majd: elkészül a tető, a hom­lokzat, az új nyílászárók, s várhatóan a nyár végén el­bontják a Sallai utcai palán- kot. A pécsi programban van még a Kulich Gyula utcai ki­segítő iskolában lévő volt püs­pöki könyvtár épületének a felújítása, a városfal helyreál­lításának a folytatása, továb­bá a MNB-palota homlokza­tának a felújítása. Baranyában Siklós következik, ahol 30-an dolgoznak: 6 millió forint ét-, tékű munkát végeznek idén a kerámiaszimpozionnak otthont adó volt kolostorépületben. Részleges helyreállításra kerül sor a mellette lévő templom­ban, s elkezdődik egy több éves felújítási munka a vár­ban. Szigetvárott az Ali ,pasa dzsámi mellett ugyancsak a várban, az északnyugati sarok­bástyánál kezdődik egy szin­tén több éves munka. A pécs- váradi várban — itt 25 mun­kást foglalkoztatnak — 1,7 millió forint értékű munkát vé­geznek idén. Tolnában az ozorai vár hely­reállítása a kisebbik munka, s a grábóci görögkeleti temp­lom műemléki helyreállítása a nagyobb. Itt 2 milliós előirány­zattal folyik az Árpád-kori temp­lom feltárása. Jelentős az a munka, amit a csongrádi rész­leg Kiszomborban végez az ún. rotundón. Ez egy XI—XII. szá­zadi kerek templom, ami az ókeresztény karéjos templo­mokra emlékeztet, s a falai értékes freskómaradványokat őriznek. A rotundót egy 1924- ben végzett meggondolatlan átépítéssel tették tönkre, most „önállósítják" és eredeti for­máiéban állítják helyre. Nagy, országrésznyi program ez. Hogyan formálódik majd, ha teljes súlyával belép a pé­csi belvárosi felújítás? H. I. Vasútvillamosítás a Budapest—Pécs vonalon A Budapestről Pécsre utazók hónapok óta megfigyelhették, hogy ütemesen folyik a fővá­rostól Pusztaszabolcs irányába a vasúti pálya villamosítása. A több mint egymilliárd forint­ba kerülő beruházás egyik igen fontos láncszeme a felsőveze- ték-hálózat kiépítése. A kivite­lező, a MÁV Villamos Felsőve­zeték Építési Főnökségének szakemberei a napokban érték el Budafok-Háros állomást, ezzel a Déli-pályaudvartól el­készült a vonal villamosítása. A programot e hónap közepétől folytatják ... Juhász Gyula, a MÁV Pécsi Igazgatóságának osztályvezető­je elmondta, hogy a további­akban a szerelvényeknek nem szükséges Budapest-Ferencvá- ros állomásra bemenni a gép­cserék miatt, hanem azt már Budafok-Hároson elvégezhe­tik. Fontos ez energiamegtaka­4. HÉTVÉGE Budafok-Hárosig járnak már a villamos mozdonyok E hónap közepétől folytatódik a felsővezeték-építés rításí szempontból is, hiszen a számítások szerint, a hat vonat­párt érintő budafok-hárosi gépcsere éves szinten 152 ton­na gázolaj-megtakarítást je­lent a vasútnak. A villamosítási program egyébként további három fá­zisra bontható. A tervek* sze­rint 1983 közepére építik ki a felsővezetéket Dunaújvárosig. A mostani tervciklus utolsó előtti évének végére készül el o vo- nalvillanrosítcs Dombóvárig, 1985 decemberére pedig mór a pécsi főpályaudvarra érnek a felsővezeték-szerelők, akik Pécsbányarendezőig építik ki a szerelvényeket. Az energiaellátás megoldása céljából, a Budapest—Pécs közötti vonalon négy alállomást építenek majd. Ezek Szabad- egyházán, Belecskán, Godisán és Mecsekalján létesülnek. A beruházásnak természete­sen egyéb vonzatai is vannak. Az üzembe helyezés időszaká­ra biztosítani kell a MÁV-nak a szakembereket. De már az építkezés idején is gondoskod­nak a felsővezeték-szerelő szakemberek képzéséről, akik a továbbiakban karbantartóként a MÁV-nál maradhatnak ál­lományban. A szckmósítoK tan folyamokra különben már meg­kezdték a toborzást. A moz­donyvezetők átképzése még az elmúlt esztendőben indult, az első tanfolyamok megszervezé­sével. A harmadik és úgyszin­tén fontos feladatuk, a villa­mos mozdonyok karbantartá­sához és javításához a megfe­lelő szakembergárda biztosí­tása. Ez egyrészt átképzéssel történik, másrészt pedig a pé­csi és a dombóvári szakmun­kásképző intézetekben, nappali tagozaton folyik: a fiatal szak­munkások első csoportjai jö­vőre végeznek az említett in­tézményekben S. Gy. Egy közérdekű vizsgálatról Miért maradnak el a feljelentések? Felmérés a latens bűnözésről Először Magyarországon A tudomány a gyakorlat szolgálatában „Ezután a kényükre-kedvük- re kiszolgáltatott nőkkel azt csináltak, amit akartak. Mind­erről azonban eddig egyetlen feljelentés sem érkezett." Az „eddig” egészen a közel­múltat takarja, s az idézetet, egy, a fővárosban nőket meg­erőszakoló társaság bűnügyé­ről szóló tudósításból vettük. Oka: túl az ilyen bűncselek­mény ocsmány és kegyetlen voltán, más is szembetűnik: tudniillik a sértettek feljelen­téseinek elmaradása. Vajon hányán határoztak úgy, hogy nem szólnak a hatóságok­nak? Vajon az ilyen maga­tartás nem szül-e rossz gya­korlatot, tudniillik azt, hogy — maradjunk az erőszakos közösülésnél — felderítetlen és büntetlen marad jó néhány ilyen bűncselekmény, s ezt bátorításnak tekintik majd a bűnözők? A victimológia — az áldo­zattan tudománya — már ko­rábban felfigyelt arra a je­lenségre, hogy a lehetséges áldozatok magatartását némi túlzással vonzerőnek is te­kinthetjük. Valahogy úgy, ahogy az egy csepp mézet sem hagyja elkerületlenül a méz gyűjtésére mindig kész méh. Mindezt annak bevezeté­séül említjük meg, hogy a Janus Pannonius Tudomány- egyetem módszertani tanszé­kén - több éves előkészítő munkát követően — rendkívül érdekes vizsgálatra készül­nek. Ettől nem egyszerűen azt várják, hogy „kézenfogha- tóbb” legyen a latens, a rej­tett bűnözés, vagyis az olyan bűncselekmények számáról nyerjenek megközelítőbb ké­pet, amelyekről a hatóságok, a bűnüldöző és igazságszol­gáltató szervek nem szereztek tudomást. Azt remélik a meg­kérdezettek közreműködésé­től, hogy kiderüljön: mennyire megbízhatóak a bűnügyi sta­tisztikák, milyen a lakosság biztonságérzete, mi a vélemé­nyük az igazságügyi appará­tusról, s végül azt, hogy nem­zetközi szinten is összehason­líthatják a vizsgálat révén nyert adatokat. Hogy minderről képet nyer­jenek, számos módszer van. Dr. Körinek László, a tanszék adjunktusa -* aki egyébként az NSZK-ban, a freiburgi Max Planck Társaságnál kezdte meg ilyen irányú kutatómun­káját — elmondta: a kérdő­ívek címzettjeit számítógép véletlenszerűen választotta ki, s a vizsgálat során biztosít­ják a teljes névtelenséget. Ez talán azért is lényeges szem­pont, mert nálunk — sokféle magyarázata lehet ennek — nem szeretik az emberek a különböző vizsgálatokat, s ef­féle visszahúzódásaikat nehe­zen közömbösíti sok esetben az is, hogy közreműködésük­kel, a kérdőívek figyelmes ki­töltésével nélkülözhetetlen se­gítségére lehetnek a vizsgála­tot végzőknek, hasznára a tár­sadalomnak, s — a jelen eset­ben — részesei lehetnek an­nak, hogy mind a saját, mind a szélesebb környezetük biz­tonságérzete erősödjön. A vizsgálatra mindössze 150 000 forint áll rendelkezés­re, s 3Q00 címzett kap elő­ször egy olyan levelet — már a közeljövőben —, amelyben felkérik őket a közreműkö­désre. Ha erre vállalkoznak, akkor újabb levél érkezik a címükre, de már a kérdőívvel, illetve a válaszborítékkal együtt. * Aligha van olyan ember, aki az élete során valamilyen formában ne került volna szembe a bűnözés problémá­jával. Nemcsak arról van szó, hogy például vezetés közben ivott egy konyakot, anélkül, hogy ennek következménye lett volna, vagy ne rakott volna a kocsijába egy üveg­gel több italt a megenge­dettnél, amikor átlépte a ha­tárt, vagy ne ment volna át pirosban, ha nem volt közel­ben rendőr. Sokkal fontosabb a felmérés szempontjából en­nek másik oldala: elvileg mindenkit fenyeget a veszély — a közbiztonsági helyzet megnyugtató volta mellett is —, hogy bűncselekmény ká­rosultja lehet. Ennek elkerü­lése lehetőségét erősíti a fent említett vizsgálat, illetve a címzettek ebben való közre­működése. Egyébként még annyit: a névtelenség nem szólam. Az anyagot — a fel­dolgozás végeztével — meg­semmisítik, s a következteté­sek tudományos célt szolgál­nak. Mire kíváncsiak elsősorban a vizsgálat során? Fény de­rülhet arra, hogy sok esetben miért nem tesznek feljelentést a károsultak vagy azok, akik tudomást szereztek a bűncse­lekményről. Mert félnek az el­követők bosszújától? Mert ta­núnak kellene menniük, s ez elfoglaltságot okoz, időt igé­nyel? Mert nem tartják olyan súlyosnak a bűncselekményt, hogy miatta mozgásba hoz­zák a bűnüldözői appará­tust? Vagy mert egyszerűen közömbösek vagyunk a bűn­ügyi fertőzöttséggel, saját fé­lelmeinkkel, biztonságérze­tünkkel szemben? Ahogy „ül” mindegyik kérdés, olyan ne­héz a válasz. Nyilván a fel­mérést követően közelebb jut­nak a szakemberek az okok­hoz.. Választ adhat a vizsgálat arra a nagyon lényeges prob­lémára is, hogy kik a latens bűncselekmények tipikus ál­dozatai. Ennek megismerése a megelőzésben felbecsülhe­tetlen jelentőségű lehet. Ugyanakkor a módszertani tanszék reprezentatív felmé­rése révén nyert következte­téseket — azaz a vizsgálat végeredményét — közvetíteni lehet az igazságszolgáltatás felé, hogy ott a gyakorlati munkában érvényesüljön a tudományos kutatás haszna. Rendkívül sokoldalúak a kérdések, kitöltésük jó néhány percet igénybe vesz majd. Egy részük az elmúlt egy év, a vizsgálat szempontjából fon­tos körülményeire kér választ, más részük hosszabb időszak lehetséges eseményeit fogja át. Mindenesetre a környeze­tünkben tapasztalt bűncselek­ményektől a közlekedési kö­rülményekig, a csúszópénztől az igazságszolgáltatás szigo­réig számtalan területet át­fognak. Olvasmánynak is iz­galmas lesz. Ám ha szem előtt tartjuk a válaszok fon­tosságát, s azt, hogy tudo­mányos kutatás Magyarorszá­gon — és a többi szocialista országban is — méq alig-alig foglalkozott ezzel a területtel — munkájuk „frontáttörést" jelent —, jó szolgálatot tehet­nek a címzettek gyors vála­szaikkal a vizsgálat végzői­nek, de végső soron maguk­nak és mindannyiunknak egyaránt. Mészáros Attila Szokolai István felv.

Next

/
Thumbnails
Contents