Dunántúli Napló, 1982. március (39. évfolyam, 59-89. szám)

1982-03-18 / 76. szám

1982. március 18., csütörtök Dunántúli napló 5 Kedvező összkép, kedvező fogadtatás flz ötnapos munkahétre valóátállástapasztalatai Az SZMT elnökségi ülése Fórum a cigánylakosságért Érdemes támogatni a klubokat, a művészeti munkát Kielégítően haladnak a siklósi beruházások (Folytatás az 1. oldalról.) Siklóson ebben a tervidő­szakban is a legfontosabb fel­adat a megyei átlagnál is kedvezőtlenebb lakáshelyzet ja­vítása. A tanácsi vezetők öröm­mel számolhattak be arról, hogy a tavaly októberben meg­tartott koordinációs értekezlet óta két nagy beruházás fejező­dött be. A Dózsa György utcá­ban átadták a 14 lakásos OTP- társasházat, s már a betegek szolgálatába állt az új gyógy­szertár. Elkészült az elmúlt év végén a Takarékszövetkezet új fiókja, vele együtt 10 lakás. Jelenleg új lakótelep körvo­nalai bontakoznak ki az Iskola utcában. 25 OTP-lakás most épül, a november 7-i átadási határidő reálisnak látszik, de gond, hogy a kivitelező, a Sik­lósi Építőipari Szövetkezet nem rendelkezik hideg- és melegbur­koló szakmunkásokkal, ezért al­vállalkozókat kell keresnie. Az OTP ugyanitt újabb 20 lakás építésére vállalkozik, a tervezé­si megbízást már megküldték a Baranyatervnek. Ugyancsak még ebben a tervidőszakban — a korábbi megállapodásokon felül — egy harmadik ütemben további 30 lakás létesítésére vállalkozik az OTP ezen a la­kótelepen. A tervezők és a sik­lósi ÉPSZÖV szerint ennek sem lesz akadálya. Ezen a lakótelepen ki kell emelni a Siklós és Vidéke ÁFÉSZ remek hozzáállását, mert még a beköltözések előtt lét­rehoz itt egy komplex — hús-, gyümölcs- és élelmiszer- — szaküzletet. A Hajdú Imre utcában 105 célcsoportos, 30 OTP-lakás épül, s a megyében itt építik fel az első, 30 lakásos garzon­házat, A Baranya megyei Ál­lami Építőipari Vállalat készíti ezeket, panelekből. A vállalat képviselője szerint az első 45 lakást még ez év októberében átadják, a munkálatok az üte­mezés szerint folynak. A lakásra váróknak és a ta­nács vezetőinek nem kis örömé­re, a jelek szerint a következő év első felében a VI. ötéves terv­ben előirányzott, valamennyi állami lakásépítés befejeződik. Rendkívül fontos azj hogy a Hajdú Imre utcában mielőbb elkészüljön az új, 8 -f- 4 tanter­mes iskola első üteme a 8 tan­teremmel, mert enélkül kataszt­rofális helyzetbe kerülne Sikló­son az általános iskolai okta­tás szeptemberben. A Baranya megyei Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat ígéretet tett, hogy mintegy 4—6 hetes késés­sel, de június végére ót tudja^ adni az épületet. Végre biztató a kép a kórház rekonstrukciójánál, április else­jén megkezdhetik a munkát a liftszerelők. Januárban meg­kezdték a művelődési ház át­alakítását, felújítását, elkészül­tek a Beloiannisz utcai új, 600 négyzetméteres ABC-áruház tervei, az építés befejezését a jövő év végére várják. Ugyancsak jó úton halad a belvárosi tömbrekonstrukció, a Szegedi Tervező Szövetkezet már leszállította a terveket. A tegnap megtartott koordi­nációs értekezlet azt tükrözte, amit korábban megfogalmazott a Baranya megyei Pártbizott­ság is: nem a határidők mó­dosítgatása itt a cél, hanem annak tisztázása, hogy a szer­ződéses határidők megtartásá­hoz milyen intézkedések szük­ségesek. K. Gy. A Szakszervezetek Baranya megyei Tanácsának elnöksége ülést tartott tegnap délelőtt, s ezen részt vett dr. Dányi Pál, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának titkára és Piti Zoltán, a megyei tanács el­nökhelyettese. Az SZMT tegnapi ülésén vi­tatta meg és fogadta el az SZMT és a Baranya megyei Tanács együttműködési megál­lapodásának tervezetét, vala­mint a május 1-i felvonulás for­gatókönyvét, és kitüntetési ja­vaslatokról is döntött. Az ülésen Neubauer József, az SZMT vezető titkára tájé­koztatta az elnökséget az ötna­pos munkahétre való áttérés tapasztalatairól. Mindössze két-két és fél hónap mérlegé­ről lehet csak szó, nem szá­mítva azoknak a vállalatoknak a tapasztalatait, amelyek már tavaly a második félévtől tértek át az új munkarendre. Ma már Baranya megyében 271 gazdál­kodó egységben és mintegy 300 intézményben dolgoznak ötnapos munkarendben, össze­sen 167 207 dolgozó, a megye munkavállalóinak 81 százaléka. A vállalatok, intézmények prog­ramokat dolgoztak ki, hogy a követelményeknek megfelelően saját erőből oldják meg az áttérést, s ezekben a tervek­ben a kiesett munkaidő 60 szá­zalékát a normák rendezésével, a teljesítmények növelésével, 30 százalékát műszaki fejlesz­téssel, 10 százalékát pedig a munkaerő-átcsoportosítással szándékoztak pótolni. Az első két hónap néhány jelensége ar­ra enged következtetni, hogy az eredeti programok nem mindenütt valósulnak meg, a munkaidő kihasználásával még gondok vannak. Ennek ellenére az átállás az új munkarendre szervezetten, kisebb zökkenőkkel történt meg. Az ötnapos munkahét fogadtatása a dolgozók köré­ben most már sokkal kedve­zőbb, mint amilyen a tervezés stádiumában volt: a gyakorlat sok nyitott kérdésre megnyug­tató, vagy elfogadható választ adott. A dolgozók túlnyomó többsége nagyon jelentős tár­sadalmi vívmánynak tartja az ötnapos munkahét bevezetését, ellenkező vélemények legfő­képpen azok körében tapasz­talhatók, akiknek a szabad napja nem szombatra esik. Az átállás szükségképpen bérkorrekciókkal járt, hogy a munkabér ne csökkenjen, s az eddigi adatok szerint egy kivé­teltől eltekintve, mindenütt si­kerrel oldották meg ezt a fel­adatot. Néhány helyen viszont az átálláshoz -»szükséges lét­számbővítéssel maradtak el, így a dolgozók kollektívájára na­gyobb feladat hárul, mint ko­rábban. Az átállást a vállalatok több­sége korábbi munkakezdéssel valósította meg. A közlekedés megfelelően alkalmazkodott az igényekhez, bár a meghatározó jelentőségű vállalatok kivételé­vel jó néhány gazdálkodó egy­ség túl későn vette fel a kap­csolatot a Volánnal, illetve a MÁV-val. A városi buszokon 6.30 és 7 óra között tapasztal­ható túlzsúfoltság, ami annak következménye, hogy a lépcső­zetes munkakezdéssel nem sike­rült még előre lépni. A keres­kedelmi és az egészségügyi el­látás a hétvégeken megfelelő, de nem gondok és zökkenők nélküli. Néhány üzletben még inkább a vásárlási szokások­hoz, igényekhez kellene igazí­tani a nyitvatartást úgy szom­baton, >nint hét közben. Az egészségügyi ellátásban pedig az ügyeletes gyógyszertárak számát kell növelni. Sok gon­dot okoz, hogy a lakossági szolgáltatások nem igazodnak az igényekhez: dolgozók szom­baton alig-alig tudják intézni ügyes-bajos dolgaikat, például oz Állami Biztosítónál, az OTP- nél, a Postánál. Az eddig el­telt két hónap alapján azon­ban az ötnapos munkahétre való átállás tapasztalatai ked­vező képet mutatnak, bár jó néhány kisebb probléma vár még megoldásra. Mai színjátszásunk egyik leg­többet foglalkoztatott, s egyik legsokoldalúbb színművésze, Esztergályos Cecília zenés elő­adóestje kedden hangzott el a nádorbeli Irodalmi kávéház-so­rozat keretében. A művésznő sokarcúságáról és művészi kvali­tásairól több ízben meggyőzött bennünket az elmúlt két évti­zedben; utóbb mind gyakrab­ban film- és televíziós fősze­repekben is. Egyéniségében a groteszk iránti érzék legalább olyan erőteljes vonásokat mu­tat, mint a keményebb drámai szerepek vagy éppen a népsze­rű musical-ek iránti fogékony­ság. Mindehhez kivételes moz­gáskultúrája és nagyon szép színpadi beszéde társul. Ha valaki mégis kételkedne mindebben — igazolásul önálló estje illusztratív és reprezenta­tív példatára szolgált. A műsor­kezdő clown-sorozat dalai, akro­batikus mozgásformái a műfaj dús eszköztárának jelenlétét igazolták vissza. Néhány prózai mű részlete pedig a drámai ki­fejező erő intenzitását volt hi­vatva jelezni. A Miss Arizoná­ból idézett néhány dal, s a mű­sort záró Heltai—Szirmai-san- zonok az énekes művész képes­ségeit csillogtatták meg. Egyéb­ként számomra az egészből ez utóbbi volt az egyetlen, ami úgy istenigazában tetszett. Arra gondoltam, ha egyszer a mű­vésznő valóban összeállít ma­gának egy önálló estet a pó­diumművészet műfajában, ér­demes volna sanzonokra és il­leszkedő hangvételű irodalmi művekre építenie. Ez a műsor ugyanis — nem műsor Nem önálló műsor. (Plá­ne, ha az etőadás-konferánsz arányait tekintjük). Kedvesen csillogó hakniszámok egymásra dobigáit kis szénakazla, ahol ezúttal az irodalmi értékű vagy A Baranya megyei Tanács Ci­gányügyi Koordinációs Bizott­sága tegnap délután Pécsett tartott értekezletén a dgány- lakosság művelődésének, tár­sadalmi beilleszkedésének kér­déseit tekintette át: a cigány- lakosság közművelődésével kap­csolatos feladatokat, gondókat, lehetőségeket. Egy korábbi dön­tés szerint a bizottság fórummá bővült, tevékenységébe bevon­ták ugyanis azoknak a szervek­nek, intézményeknek a képvi­selőit is — községi, tanácsi ve­éppen könnyű múzsái alkotá­sok elé egy picikét odahelye­ződött az előadó személye; egyéniségének sok-sok színe, oldala, fénye stb. S hogy vé­letlenül se essék félreértés, ar­ról Moldoványi Ákos terpesz­kedő (helyenként úgy tűnt: vé­get nem érő) semmitmondással előadott műsorközlése gondos­kodott. „Először a vidám arcát mutatja be a művésznő”; „ ... Most pedig a komolyab­bat láthatjuk" — konferálta be az est előadóját, nehogy vélet­lenül is valaki a clown-jelmezes művésznőt összetévessze az Énekek éneke Sarah-jóval vagy a Magyarországi fenevad hős­nőjével. A záró sanzonok előtt pedig megismerkedhettünk a művésznő teljes életútjával mo­gyoróhéjban; a Balettintézet­től pécsi pályakezdésén és föl­fedezésén át a film számára, az utóbbi évek filmsikereinek valamennyi hazai és külföldi díjszedéséig, s e díjak teljes leltáráig bezárólag. (Sanre- mo, Chicago, Velence, azt hi­szem semmi nem maradt ki). Hát ez már gusztus dolga ... Mendelényi összekötő szövegét talán ne részletezzük. (A mű­vésznő háromszor öltözött át, ezt kötötte össze egy ízben pontosan 17 percig). Egészé­ben véve: hakni bizony ez is a javából. Ha naplót vezetnék, Karinthyval szólván írtam volna bele: „Vacsora után irodalmi kávéház. Desnassz volt!"... w. e: zetők, társadalmi szervek, mű­velődési intézmények stb. — akik e munkát végzik, irányít­ják, sikerében érdekeltei«. A bonyolult, sokrétű témával kapcsolatos országos áttekin­tés sem maradt el. Daróczi Ág­nes, a Népművelési Intézet munkatársa számolt be vitain­dítójában a szóban forgó mun­ka tapasztalatairól. Mindenek­előtt azt emelte ki, hogy — mint minden társadalmi ráha­tásnak — ennek a munkának is arra kell irányulnia, hogy a ci­gánylakosság még be nem il­leszkedett tagjainak megfelelő (8 általános) iskolai végzettsé­ge, az átlagnak megfelelő la­kása és stabil munkahelye le­gyen. Ez természetesen nem el­sősorban közművelődési, ha­nem anyagi, szervezési kérdés, illetőleg a különböző szervek, intézmények együttműködésének kérdése. Mégis, hogyan segít­heti ezt a közművelődés? Az­zal, hogy igényt támaszt, érdek­lődést kelt, hogy sajátos, közös­ségi kereteiben segíti bizonyos — kimondott, kimondatlan — igények, szükségletek kialaku­lását. Szó esett Daróczi Ágnes elő­adásában a cigánylakosság tár­sadalmi helyzetének két alap­vető kérdéséről, az asszimiláció­ról és az integrációról. Az előb­bi a magyar lakosság normái­hoz, életmódjához való köze­ledést jelenti, az utóbbi pedig — kissé leegyszerűsítve — azt, hogy nem árt, sőt hasznos se­gíteni a cigánylakosság etni­kai öntudatának, különállásá­nak kibontakozását, mert erre, mint alapra tudatosan építve lehet az asszimilációt előmoz­dítani. Ezzel kapcsolatban egyébként hasznos szerepet kaphatnak a cigánylakosság művészeti kezdeményezései, mozgalmai is. Itt nem az álci- gónyos, „kávéházi" kultúra tá­mogatására kell gondolni, ha­nem arra, hogy a hiteles ci­gányfolklórral együttjáró egész­séges átéléssel és — jó értelem­ben vett - magamutogatással is azt a fajta fokozott öntudat­ra ébredést segíthetjük, ami a civilizáltabb lét, a társadalma- sulás előfeltétele. Hasznos szerepük lehet eb­ben a cigánykluboknak is. A megjelentek részletesen hal­lottak pl az isaszegi, sokféle ' cigányréteget mozgósító klub kezdeményezéseiről, s a bara­nyaiakról is, elsősorban a kom­lóiról, a véméndiről, az al- sószentmártoniról és a sásdiról. Még jobban segítené a teg­napihoz hasonló fórumok mun­káját — mondotta befejezésül Daróczi Ágnes —, ha a ren­dező koordinációs bizottság munkájában nagyobb szerepet kapnának maguk a klubvezetők, illetőleg azok, akik a cigány­lakosság gondjait közvetlenül, a mindennapi gyakorlat szint­jén is alaposan ismerik. Varga J. Újítók ankétja A baranyai élelmiszeripari üzemek, vállalatok újítási elő­adói találkoztak március 17-én Pécsett, a Sörgyár műszaki könyvtárában. A több mint húsz résztvevő vitáját Hosszú László' vezette, a MÉTE titkárhelyette­se. A felszólalók hangsúlyozták, hogy az újítómozgalomban még több szakmunkás vegyen részt, hiszen ók közvetlenül érdekeltek abban, hogy még jobb, vagyis műszakilag is fejlett legyen a termelés. Az sem közömbös tény, hogy a vezetők miként is fogadják az újításokat, találmá­nyokat, s sajnos nemegyszer ezen a téren elzárkózás is ta­pasztalható. Pozitív tény, hogy tavaly óta a vállalatok, üzemek újítási programot cserélnek, ke­resik a közös együttműködés le­hetőségeit. Gyümölcsöző a kap­csolat a Sörgyár és a Borgaz­dasági Kombinát, a Gabona­forgalmi és a Sütőipari Válla­lat között. Pécsi utcák - híres emberé Kisfaludy Károly Nemrég Kisfaludy-hetet tar­tottak a fennállásának fél év­százados jubileumához közele­dő mohácsi Kisfaludy Gimná­ziumban. Az iskola történetét feldolgozó pécsi történész, dr. Rajczi Péter szerint az iskola névadója: Kisfaludy Károly. Nem is lehetne a másik tesl- vérköltő, mert nemzeti nagylé­tünk nagy temetőjéről senki sem zengett olyan ércesen, oly gyönyörű elégiában, mint Kis­faludy Károly. Versében a tör­téneti képsorok művészi mó­don olvadnak át a reformkor ki­váltotta haladó hazafias lelke­sedésbe: Él magyar, áll Buda még, a múlt csak példa legyen most, S égve honért bizton nézzen előre szemünk! Kisfaludy Károly versei tar­talomban és formában új irányt szabtak költészetünknek. A gö­rög—római mitológiai vonatko­zások helyére a romantika lé­pett, amely a költészet és az élet közötti tátongó hézagot szerencsésen hidalta át. Károly életét már születése óta szerencsétlenségek tömege kíséri: szüleinek nyolcadik gyer­meke, és születése napján (1788. február 5-én) meghal édesanyja, az iskolából kicsap­ják, atyja katonai pályára kény­szeríti, háborúban hadifogság­ba esik Egy pesti özvegyasz- szony szép lányába, Hepplei Katalinba lesz szerelmes, de a; máshoz megy feleségül. 38 éve­sen feleségül akarja venni Löff­ler Jakab orvos Nina leányát de az akkori törvények szerin keresztény és zsidó nem köthe tett házasságot. A festészetbő akart megélni, s ezért tanúin Oroszországba akart menni, d< arcképeken és rézmetszetekei kívül műveit csak jóbarátai vá sárolták, hogy az éhenhalástó megmentsék. Negyvenkét éve még csak, amikor 1830. novem bér 21-én meghalt. Ha Budapesten járunk a Vá ci utcában, vegyük észre az az eléggé eldugott, a 19. szár alatti, volt Kappel ház faló levő tábla arról tudósít, hog az épület két nagy magyar köl tőgéniusz halálának színhely volt. ,,/íf hunyt el 1830. novembt 21-én a mester, Kisfaludy Kő ro/y; 1855. november 10-én pe dig a mesternél is nagyobb to nitvány, Vörösmarty Mihál> Hálás kegyelettel állította Kisfaludy Társaság Vörös marty születése napjának szó zadik évfordulóján. Gyulai Pál a költő halálána félszázados évfordulóján mór dott méltató beszédében k emelte: Kisfaludy Károlynál ser ki sem érezte mélyebben, hoc költészetünknek múltunk és jf lenünk tükrévé kell válnia. AT ként tártg fel a múltat, hoc a jelenre is hasson. Hasonlít « a költői program Janus Panne niuséhoz, aki e gondolatot el ként közelítette meg: „Nézz ke rül, és ne feledd, hogy hű h légy a jelennek!" Kisfaludy To lagija pedig ezt vallja: „Az io szelleme után kell élni". A nagy reneszánsz költő tr< gikus halála késztetne arra Ki faludyt, hogy 1820-ban me< írja Barátság és nagylelkűsé című drámáját, amelyben Zágrábban elhunyt, de titokbe Pécsett eltemetett Janusnak t< teme előtt álló Mátyás kiró megrendültségéről tár elénk é zékletes képet. De más pécsi kapcsolata van a költőnek. A Pécsett szí letett Szenteleky Kornél író. ke tő, műfordító, a jugoszlávi magyar irodaion^ szervezői anyai ágon vérrokonságban ve a Kisfaludyakkal. A Pécsett é Koszits-család dédanyja és Kisfaludyak anyja, Sándoi Anna testvérek voltak. 1882-ben, száz évvel ezek pedig a szászvári születésű, < sokáig Pécsett élt és világhír vé vált szobrász, Kiss Gyön készítette el Kisfaludy Kárc szobrát fehér karrarai márván bői a Magyar Tudomány- Akadémia számára. Tóth István dr. Esztergálros Cecília estjén Még egy irodalmi hakni...

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents