Dunántúli Napló, 1982. március (39. évfolyam, 59-89. szám)
1982-03-18 / 76. szám
e Dunántúlt napló 1982. március 18., csütörtök Ismerjük meg jogszabályainkat Ki jogosult öregségi nyugdíjra ? öregségi nyugdíjra az a dolgozó jogosult, aki a szükséges szolgálati időt megszerezte és a nyugdíjkorhatárt elérte. A jogosultsághoz szükséges szolgálati idő 10 év, annál az igénylőnél azonban, aki a 60. (nő az 55.) életévét 1990. december 21-e után tölti be, már legalább 20 évi szolgálati időre lesz szüksége ahhoz, hogy öregségi nyugdíjat kaphasson. A jogosultsághoz szükségesnél több szolgálati idő a nyugdíj mértékét növeli. A nyugdíjkorhatár férfiaknál a 60., nőknél az 55. életév. Ehhez az életkorhoz képest 2 évi korkedvezményre jogosult az a férfi, aki legalább 10 évet és az a nő, aki legalább 8 évet korkedvezményre jogosító munkakörben (munkahelyen) dolgozott. Ugyancsak 2 év kor- kedvezmény jár annak is, akit legalább 6 éven át egy légköri nyomásnál nagyobb nyomású légtérben foglalkoztattak. Minden további 5—5 évi (nőnél 4— 4 évi), korkedvezményre jogosító munkakörben, illetőleg 3—3 évi egy légköri nyomásnál nagyobb nyomású légtérben eltöltött idő további egy-egy évi korkedvezményre ad jogot. Nem kaphat öregségi nyugdíjat az, dki rokkantsági nyugdíjban vagy olyan baleseti rokkantsági nyugdíjban részesül, amelynek összegét szolgálati időként figyelembe vehető jogviszonyban elért kereset (jövedelem) alapján állapították meg. Aki tehát az öregségi nyugdíjra jogosító életkorának az elérésekor rokkantsági nyugdíjban, vagy az említett baleseti rokkantsági nyugdíjban részesül, ezt a nyugdíjat kapja továbbra is, és nem igényelhet helyette öregségi nyugdíjat. Milyen időszak keresete alapján állapítják meg az öregségi és a rokkantsági nyugdij összegét? Az öregségi és a rokkantsági nyugdíj összegét hivatalból, vagyis, ha az igénylő másik (kedvezményes) időszak figyelembevételét nem kéri, a nyugdíjazás évében a nyugdíj megállapításáig, valamint a nyugdíjazás évét közvetlenül megelőző 5 naptári év közül az igénylőre legkedvezőbb 3 naptári év alatt a főfoglalkozás keretében elért kereset havi átlaga alapján állapítják meg. Az 5 naptári év közül olyan 3 naptári év vehető figyelembe, amelyben az igénylőnek naptári évenként legalább 180 naptári és a 3 évben összesen legalább 730 naptári napra keresete volt. Mezőgazdasági szövetkezeti tagnál a 3 naptári évbe olyan évek számíthatók be, amelyekben a férfi legalább 150, a nő 100 munkanapot teljesített. Amikor az igénylőnek a nyugdíjazását megelőző 5 naptári év közöjtt - az említett feltételek hiányában — nincs figyelembe vehető 3 éve, a nyugdíj összegét a nyugdíjazás évét megelőző negyedik naptári év első napjától a nyugdíj megállapításáig terjedő időben elért kereset átlaga alapján állapítják meg, ha ez alatt az idő alatt van legalább 730 napi keresete, mezőgazdasági szövetkezeti tagnak pedig legalább 300, nőnek 200 munkanapja. Ez idő alatt elért keresetet veszik figyelembe abban az esetben is, ha kedvezőbb az előző bekezdésben megjelölt idő alatt elért keresetnél. Példa: a) Az igénylő nyugdíját 1982. július 1-től állapítják meg. Az átlagszámítási időszak: az 1977. január 1-től 1981. december 31-ig terjedő 5 naptári év közül a kereset szempontjából figyelembe vehető 3 legjobb naptári év és az 1982. január 1-től június 30- ig terjedő időtartam, vagy az 1978. január 1-től 1982. június 30-ig terjedő időtartam. b) A nyugdijat 1983. január 1-től állapítják meg. , Az átlagszámítási időszak: az 1978-tól 1982-ig terjedő 5 naptári év közül a kereset szempontjából figyelembe vehető legjobb 3 naptári év, vagy az 1979. január 1-től 1982. december 31-ig terjedő időtartam. Elektronikus számítógép útján — hivatalból — állapítják meg, hogy az igénylőnél melyik 3 naptári év figyelembevétele, illetőleg, hogy az említett időtartamok közül melyik időtartom alatt elért kereset a legkedvezőbb. Olyan esetben, amikor nem vehető figyelembe az említett egyik időtartam alatti kereset sem, mert az előírt feltételek az igénylőnél hiányoznak, vagy a keresetre vonatkozó adatok nem állapíthatók meg, a nyugdíj összegét az igénylő munkáltatójánál az utolsó munkakörének megfelelő munkakörben a nyugdíjazás évének a nyugdíj megállapításáig terjedő ideje alatt foglalkoztatottaknak az év végi részesedés és a jutalom nélküli átlagos keresete alapján állapítják meg. Az igénylő utolsó munkakörének megfelelő munkakörben a nyugdíjazás évében foglalkoztatottak átlagos keresete helyett e munkakörben a megelőző naptári évben foglalkoztatottakra az év végi részesedés és a jutalom nélküli átlagos keresetét veszik számításba, ha a nyugdíjazásra az év első felében kerül sor. Ha pedig az utolsó munkakör figyelembevétele — az igénylő előző foglalkoztatásaira tekintettel — nem megnyugtató, a társadalombiztosítási bizottság a nyugdíj ösz- szegét a korábban betöltött és az igénylőre jellemző munka^ körben annál a munkáltatónál (hasonló munkáltatónál) foglalkoztatottaknak az év végi részesedés és a jutalom nélküli átlagos keresete alapján is megállapíthatja, amelynél a reá jellemző munkakörben utoljára dolgozott. Segítettek Köszönetét szeretnék mondani annak a házaspárnak, aki segített beteg feleségemen március 7-én este háromnegyed 8-kor az 1-es autóbuszon. Mindaddig ott maradtak vele, amíg a mentő el nem vitte. Egyben köszönet az autóbusz vezetőjének, aki gyorsan intézkedett. Egyed Antal Szikora I. u. 1. szerkesztőség postájából E „Szocialista brigádok tevékenységével foglalkozom. Az emberi segítőszándék sok szép példájával találkozom munkám során. A történet, amiről írok, a következő. Egyik dolgozónk családi élete rosszul alakult: 8 éve jelentkezett gyárunknál munkára, fizikailag, lelkileg összetörve. Négy gyermeke ellátásáról kellett gondoskodnia, egyedül. Számára létkérdés volt a munka. Dolgozott is becsülettel munkavezetői megelégedésére, amíg erejéből futotta, azonban ez az idegileg nagyon megviselt, gyenge fizikumú nő úgy érezte, nincs értelme az életének ... Megmentették. Gyógyították, ismét munkába állhatott. A szakszervezeti bizottság titkára sok segítséget adott a családba Összefogott egy kollektíva nak. Közbenjárására megfelelő lakást utaltak ki számukra. Szocialista brigádba szervezték, ahol sok megértéssel, szeretettel vették körül. A hullámvölgyből mégsem tudott kijutni. Egészségi állapota miatt sürgősen intézkedtek gyárunk vezetői. A munkaügyi osztály vezetője látogatta meg otthonában, s látva a riasztó 'körülményeket, azonnal konzultált üzemünk orvosával. A doktornő gyors, határozott kérésére intézeti elhelyezésben részesült munkatársunk. Az otthon tartózkodó három általános iskolás gyerek ügyében is sürgősen intézkedtek: elsődlegesen pénzösszeg kiutalásával, hogy a gyermekek létfenntartása biztosított legyen. Továbbá kapcsolatot teremtettek az iskola igazgatójával, a gyermekek további sorsát illetően. Mindenki, aki ebbe az ügybe bekapcsolódott, a humanitás magasiskoláját példázza. Ebbe a segítőkész csoportba kapcsolódott be gyárunk egyik dolgozója a „November 7." szocialista brigád, vállalat kiváló brigádjának helyettes vezetője „Pintyő néni”. A gyermekeket önszántából segíti, irányítja, pedig ő is igen elfoglalt, gyermekét egyedül nevelő anya. Figyelme mindenre kiterjed, s tanácsai alapján az ő szerető, gondoskodó felügyeletével látják el magukat ők hárman, a hatodik osztályos Olga, a nyolcadik osztályos Marika és Tibor. A továbbiakban is az anya felépüléséig egy emberként fognak össze és kísérik figyelemmel e tört kis család életét." Bedő Tiborné, a Kenderfonó és Szövőipari Vállalat Pécsi Fonó- és Szövőgyárának munkaverseny-felelőse Vegyük észre a jót is!... Dr. Sulyok Lórántné, pécsi (PoHack Mihály út 1.) olvasónknak is van egy törénete, egy hétköznapi történet „Még január 31-én, történt: este 6—7 óra között utaztam a 39-es autóbuszon. A vezető mellett kapaszkodtam a korlátba, amikor a végállomásnál a gépkocsi bekanyarodott, elveszítettem az egyensúlyom és ráestem a vízszintes rúdra. A végállomáson mindenki leszállt, csak én nem tudtam. A vezető nem láthatta mi történt, hátraszólt „Végállomás. Nem tetszik leszállni?” Nagy nehezen sikerült, de a járda szélén megálltam, nem tudtam továbbmenni. A gépkocsivezető odajött hozzám, kérdezte, rosszul vagyok? Hivjon orvost? Megpróbáltam továbbmenni, de a sofőr látva állapotomat, kijelentette, addig nem indul el, amíg nem jövök rendbe. Vissratessékelt a buszra, és elvitt a forgalomirányító irodába. Ott a szolgálattevő hölgy, Beckmann Józsefné javasolta, hogy mentőt hív. Ekkor vettem észre, hogy otthon felejtettem a személyi igazolványomat, szégyelltem a dolgot. Nem tágítottak, amikor a mentő elvitt, mondták, hogy gyors gyógyulást kívánnak, és nagyon aggódnak értem. Rendkívül jólesett a gondoskodásuk. Emberi dolog: nehezen viseljük a várakozást, bosszankodunk, s azonnal reklamálunk, ha netán késik az autóbusz, vagy az orrunk előtt csapta be az ajtót a vezető. Ugyanakkor természetesnek vesszük, ha a Volán dolgozói részéről emberséget, figyelmet, emberi együttérzést tapasztalunk. Úgy gondolom, észre kell vennünk a jót is, kimondani a megérdemelt köszönő szavakat. Ezért ragadtam most én is tollat”. Sok még a tennivaló a Flórián téren A jótékony sötét és a romantikus hangulatú, szép lámpák Pécs egyik leghangulatosabb terévé teszik este a Flórián teret. A reggel azonban kiábrándító! Igaz, az építők még nem fejezték be a munkát, a szobor körül is, a Halásztanya előtt is van még tennivaló. Sajnos a környék lakói közül néhányon szemétteleppé, sőt nyilvános illemhellyé alakítják a szobor környékét. A jobb érzésű lakók közül Ambrus Zoltán felháborodva tolmácsolta a környékbeliek elkeseredését. Alig hihető, hogy a Pécsi Köztisztasági és Útkarbantartó Vállalat munkásai ennyi idő alatt ne vették volna észre, félő, hogy nem is járnak arra, máskülönben aligha lenne elképzelhető, miként tűrik az egyre nagyobb szeméthalmazt. Más kérdés, hogy a környéken mindenki által ismert szemete- lők is megérdemelnék már a visszarettentő pénzbírságot. L. J. Kötelességtudás „Én egy kötelességtudó polgár vagyok — kezdte Péter Károly, pécsi (Jókai út 37.) olvasónk. — Idős emberek lévén, általában mindig van nálunk otthon valaki. Péntek délután ennek ellenére egy cédulát találtunk a levélszekrényben. A gázszámlós felszólított, mondjuk be a gázóra állását, mert nem tudta leolvasni. Azonnal kaptam a telefont, s hívtam a Gázszolgáltató Vállalatot, péntek délután fél négytől ötig. (A cédulán ugyanis az állt, a nap bármely szakában bejelenthetem.) Csakhogy nem volt kinek. Másfél órán keresztül legalább öt számot hívtam, persze eredménytelenül: vagy nem vették fel a telefont, vagy nem volt illetékes, aki a bejelentést lejegyezhetné. Ügy tűnik, nem elégséges, ha csupán én vagyok kötelességtudó! Születésnapi jókívánság Ma, március 18-án ünnepli 90. születésnapját Kovács An- talné, a sellyei öregek Napközi Otthonának legidősebb lakója. Társai, valamint az otthon dolgozói levélben kérték, köszöntsük nyilvánosan az. ünnepeltet, mondván, neki ilyen ajándékban még sose volt része. Kérésüket, íme szívesen teljesítjük, hozzá fűzve: mi is jó egészséget, örömteli éveket kívánunk Kovács Antainénak. TELEFOIUSZOLGALaT Guberálás, engedéllyel Lehet-e Pécsett engedélyt szerezni guberálásra? — kérdezte pécsi olvasónk. A jelenlegi pécsi szeméttelepen nem — kaptuk a választ Gyimesi Lászlótól, a pécsi Köztisztasági és Útkarbantartó Vállalat igazgatójától —, mert már megkezdődtek a szeméttelepen a rekultivációs munkák. Májustól azonban a város új szeméttelepén már lesz erre lehetőség. Az elképzelések szerint öt—hat főnek adják ki a guberálási engedélyt. UTAK, JÁRDÁK, FORRÁSVIZEK Dr. Tihanyi Miklósáé pécsi (Zerge utca 1.) olvasónk a Zerge utca rossz állapotát jelezte. Sajnos ebben a pécsi utcában is a szűkös pénzügyi keretek miatt csak a fenntartási munkák megrendelésére telik a városi tanácsnak. Azonban a városi tanács építési és közlekedési osztálya megköszöni az olvasónk által felajánlott társadalmi munkát, és kérik az utca lakóit, ezúttal is segítsenek a kiszállított bányameddő és salak elterítésében. Sántha Tamásné (Pécs, Mária dűlő 43.) az ürögiek nevében vetette fel, hogy a forgalmas Magyarürögi újon, ahol nincs járda, veszélyes a gyalogosközlekedés. Megtudtuk, hogy a városi tanács terveiben szerepel az út nyugati oldalán a járda megépítése. A műszaki tervek már készülnek, s 1984-ig megépül a gyalogjáró. Az út felső szakaszain már nehezebb és költségesebb a járdaépítés, ezért arra valószínűleg csak 1986 után kerülhet sor. Horváth János (Pécs, Megyeri út 56.) idős olvasónk azt javasolta, hogy a lezárt Megyeri úti sorompónál létesítsenek labirintkorlátot, megköny- nyítve ezzel a terület idős lakóinak közlekedését. Sajnos a javaslat megvalósítására a vasútbiztonsági szabályok szerint nincs lehetőség. Várbíró Péter pécsi olvasónk: a pécsi forrásvizeket is be kellene kapcsolni a vezetékes ellátásba, könnyítve ezzel a nyáron gyakran jelentkező ivóvízgondokon. Erre már az illetékesek is gondoltak. Csakhogy, a KÖJÁL rendszeres vizsgálatai szerint a forrásvizek minősége nem megfelelő. A Tettye-forrás kivételével a többi kis vízhozamú, s a szennyezettsége miatt felhasználni a vezetékes^ rendszerben nem ajánlatos.
