Dunántúli Napló, 1982. március (39. évfolyam, 59-89. szám)
1982-03-13 / 71. szám
Szombati interjú Hogyan készüljünk fel az iskolai 5+2-re? Múlnak a hetek, hónapok, és mind több szó esik az ötnapos munkahét bevezetéséről iskoláinkban is. Bizonyos tapasztalatokat közreadtunk már róla, s később is többször visszatérünk még az ötnapos tanítási hét előkészületeire. Ezúttal dr. Bárdi László tanácsost, a Baranya megyei Tanács oktatási csoportvezetőjét kértük meg, tájékoztassa olvasóinkat az első félév eddigi legfontosabb tapasztalatairól.- Nemrégen Bolyban egyértelműen pozitív válaszokat kapott munkatársunk- Két városi iskolában már mérsékeltebb, az ötnapos hét komplex problematikáját is érző helyzetképet kaptunk. Egy középiskolában pedig, ahol 34-36-os óraszámokat is bele kell préselniök a heti öt napba, a tanulók, főleg a bejárók, hét végére fáradtak. Legalábbis ez volt jellemző az első négy-öt hónapra. Mik az általános tapasztalatok eddig a kísérleti iskolákban? — Mint ismert, az ötnapos tanítási hétre való áttérés az új tanévtől valamennyi iskolatípusra és fokozatra érvényes, a felsőoktatásra is. Baranyában az ötnapos hét az óvodás- korúaktól a középiskolásokig mintegy 82 000 tanulót érint ami az összlakosság kb. 20 százaléka. Ha ehhez hozzávesszük a szoros értelemben vett családot, a szülőket, nagyszülőket, akkor nyilvánvaló, hogy az oktatás új rendszerére való átállás a társadalom túlnyomó többségének életrendjét közvetlenül vagy közvetve érinti, befolyásolja, esetleg meg- változtátja. Ezért is szükség volt előzetes tapasztalatokra. Baranyában 16 különböző általános és középfokú iskolában vezették be az ötnapos tanítási hetet — kísérletképpen. Az ötnapos tanítási hét egységes bevezetésének gondolatát általános egyetértéssel fogadta a közvélemény, iskolán belül és iskolán kívül egyaránt. Magyarán: a pedagógusok és szülők helyeslik, ez ténykérdés. Menet közben azonban néhány előre nem látható probléma merült föl. Ezért is jó, át. gondolt, előrelátó intézkedés volt a minisztérium részéről először kísérleti iskolákban megszerezni ezeket a hasznos észrevételeket. — Közülük az iskolai oktató-nevelő munka szervezésére, a diákok terhelésére és a diákszociális helyzet .javítására vonatkozó észrevételek, tapasztalatok érdekelnének elsősorban. — Ahogyan Bolyban, Mohácson vagy Pécsett is érezhették, itt jóval kevesebb a gond, több az optimizmus a jövőre nézve, mint a középfokú intézményekben- Igen, de itt az óraszám is kevesebb. Általában véve mindkét iskolafokozatban megnőtt a jobb, célszerűbb és átgondoltabb iskolai szervező munka igénye. Arra, hogy ne legyenek aránytalanul nehéz napok, és lehetőleg arányosabb terhelés alakuljon ki a hét öt munkanapján, ami az oktatás eredményességére döntő hatású. Kétségtelenül lesznek hétórás tanítási napok is. A naponkénti tanítási órák száma „ várhatóan növekszik, bár ezeket a minisztérium meghatározta, illetve korlátozta. Alsó tagozaton 5-nél több, felső tagozaton 6-nál több, középfokon pedig 7—8 óránál többet nem állíthatnak a tanrendbe. (A nyolcórás egyébként csak a gyakorlati oktatást érinti.) Ezek a korlátozások viszont nem vonatkoznak az ún. készBeszélgetés dr. Bárdi Lászlóval, a Baranya megyei Tanács oktatási csoportvezetőjével ségtárgyakra (ének, testnevelés, rajz), ami megnövelheti a minisztérium által megszabott napi óraszámot. A középiskolákban jelenleg vannak 36—38 órás tanítási hetek is. (Az említett hétvégi elfáradás a diákoknál elsősorban itt jelentkezett.) Annyi mindenesetre ezekből is kiderült, hogy az eddigi 6 tanítási napot nem lehet öt napba bezsúfolni. Óraszám- csökkentés szükséges, de ez nem a heti óraszámok összességében jelentkezik, hanem- Mi lesz a bejáró nulók sorsa ősztől? ta— Baranyának ez külön gondja- A többi megyéhez képest sokkal nagyobb a bejáró tanulók száma. Ennek a körülményeit nagyon alaposan felül kell vizsgálni. Egy bizonyos: a középfokon lesznek délutáni órák is. És lesznek iskolák, ahol eddig a tanuló elment a fél 2-es vagy 2-es busszal, a továbbiakban esetleg csak estefelé. Másképp kell az idejét egy-egy félévre „széthúzva" oldható meg. És nyilván enyhít a jelenlegi 36—38 óraszámokon az is, hogy megnő a tanévenkénti tanítási napok száma. Széthúzódnak a tanítási hetek- Előbb kezdődik a tanév (mindig a szeptember 1-et megelőző hétfőn, az idei évben: 1982. augusztus 30-án); kurtábbak lesznek az évközi szünetek és később (1983-ban: június 17-én) fejeződik be a tanév. Csökken az őszi közhasznú munkanapok száma, illetve arányosabban szervezik ezeket. így sokkal jobban megoszlik a jelenlegi tanulói, tanári terhelés. A heti tanítási órák száma még szakközépiskolákban sem lesz több 32—34-nél. De lesznek napok ezután is, amikor a tanítási órák (a délutáni szakköri, gyakorlati, sport-, köz- művelődési, mozgalmi stb. foglalkozásokkal együtt) belenyúlnak a délutáni órákba. És itt jelentkezik egy másik, nagyon fontos észrevétel: nemcsak jogos igény, hogy a gyerekeknek a déli (kora délutáni) órákban biztosítsunk egy tál meleg ételt!- Konkrétan kikre, milyen szervekre gondol, amelyek készüljenek arra, hogy esetleg lesznek a diákétkeztetésben plusz feladataik? — A vendéglátóipari vállalatokra gondolok. Pécsett, az Eszék étterembe szervezetten, kísérő tanárral ma is visznek diákcsoportokat étkeztetésre. Ugyanez más városokban is, országszerte bevált gyakorlat. Csak ez ősztől nyilvánvalóan fokozottabb mértékben jelentkezik. A kísérleti iskolák tapasztalatai szerint is megnőtt az igény a diákmenzára. Ennek a teljesítése a tanterem- gondok megoldásától elválaszthatatlan. Vagyis ősztől a diákszociális ellátottságot javítani, fejleszteni kell minden lehető eszközzel, a napközis hálózatban, a diákmenzákon és a vendéglátói étkeztetésben egyaránt. szerveznie neki is, iskolájának is, elsősorban a délutáni óráinak a beosztásánál. Alapvető szempont itt az, hogy minél kevesebb legyen a holt idő, a tétlen várakozás, az üresjárat. Magyarán: a délutáni foglalkozásokat a menetrend figyelembevételével kívánatos összeállítani, ahol pedig szükséges, el kell érni a menetrend módosítását. Ez a gond jelenleg még csak jobbára a hét végén jelentkezik. Több kísérleti iskolában a kulturális, sport- és egyéb nem tanulmányi, de közösségi foglalkozásokat a hét végére teszik. A Volán pedig — ép|J a szabad szombatok miatt — sok járatát törölte . .. így a vidéki diákok ezekre az eseményekre, találkozókra stb. nem tudnak bejutni. Problematikus a zeneiskolák és a kollégiumok zavartalan működése is— ön sokfelé járt a világban. Mindenütt az oktatási módszereket, rendszereket tanulmányozta. Hogyan oldották meg az ötnapos munkahetet már jóval korábban a fejlett nyugati államok, vagy az USA, Kanada iskoláiban? — Ez ott kevésbé gond, mivel a szolgáltatásban általában nincs, illetve mintha nem lenne ötnapos a munkahét. A szolgáltató ágazatok változatlan, sőt van, ahol nagyobb intenzitással műkődnek hét végén. Az iskolákban a hétvége régóta szabad, figyelembe véve a termelés, és a szülők hétvégi igényeit. De az élet nem áll le ... Sok helyütt, a szombat a bevásárlónap. A helyi közlekedés menetrendszerű, akkor is, ha csak egy-két utast szállítanak. De láttam szombati napokon egyetemista fiút emeletes buszt vezetni; diáklányokat az eladópult mögött, medikákat ápolónőként vagy főiskolásokat a könyvtárakban, a vendéglátóiparban és sorolhatnám. Részfoglalkoztatású fiatalokról van szó, akik hivatalos jogosítvány, tanfolyam stb. birtokában dolgoznak és keresik meg a tandíjuk egy részét.- Végezetül szóljunk külön is a szakmai képzésben részt vevő középiskolásokról. Ők január 1-től sajátos helyzetbe kerültek ■.. — Igen, speciális gond ez. Baranyában megközelítően tizenkétezer tanuló vesz részt a szakmunkás-, illetve szakközépiskolai képzésben. A tanév második felétől megváltozott az oktatásuk rendje, hiszen a gyárak, üzemek, vállalatok áttértek az ötnapos munkahétre, ők pedig csak ősztől tudnak illeszkedni ehhez. Emiatt jelenleg váltakozva hatnapos elméleti, majd ötnapos gyakorlati oktatásban részesülnek. Az ötnapos héten a gyakorlati óraszám némiképp csökkent. — Miben lehetne summázni az eddigi tapasztalatokat? — Az ötnapos tanítási hét nem egyszerűen közoktatási kérdés. Nem elválasztható a társadalom egészétől. Az iskolán belüli hangsúlyosabb feladatokon túl, amiről szóltunk, nagy feladatok hárulnak a köz- művelődési intézményekre, de főképp magára a családra. Szeptembertől az egész társadalmi élet ritmusa átrendeződik, s a társadalom új életrendjében - új szemlélet szükséges. Kívánatos, hogy a hét vége lehetséges előnyei valósággá váljanak. W. E. Jó, vagy sok valutát? Véletlenül sem szabad így feltenni a kérdést. Jót és sokat! Veress Péter külkereskedelmi miniszter nemrégiben mondotta, hogy véglegesen elfutott az idő a gazdasági vezetők mellett, akik akár még az öt esztendeje is érvényes igazságok szellemében akarnak a nyolcvanas években a külkereskedelem vérkeringésében részt venni. Jellemző például, amit a Pécsi Kesztyűgyár fő- technológusa mesélt a napokban, a müncheni sportruházati és sporteszköz kiállításon szerzett élményeiből. Egy amerikai üzletember odahaza felejtette kesztyűjét, semmiképpen sem jelentett volna számára gondot új bőrkesztyű vásárlása, még az 50—60 márkás, meglehetősen borsos áron sem. Ö azonban inkább vett'egy pár műbőrből készült tízmárkás kesztyűt, amely szerinte ugyanolyan jó, mint a drága, minőségi bőrkesztyű. Ez a magatartás, a takarékosság szembetűnő volt az ISPO-n részt vevő kiállítók mindegyikénél is. A kesztyűgyári szakemberekben már a hazautazás perceiben érlelődött a gondolat, hogy milyen új termékekkel kell jelentkezniük a piacon, hogy versenyképesek maradjanak. Az NSZK viszonylag jómódú polgárai egyre gyakrabban zseb- retett kézzel járnak, ha fázik a kezük. A vásárlási kedv hanyatlását akár a többi iparágra is általánosíthatjuk, miként a legtöbb nyugati országra is. A baranyai szocialista ipar 1981-es exportja folyó áron számolva például a nem rubel elszámolású forgalomban 6,4 százalékkal csökkent. A rubel elszámolású eladás jelentős, 10,4 százalékos növekedése is csak összesen 3,2 százalékos emelkedést biztosított az elmúlt évben. Ez bizony nem sok, sajnos az sem biztos, hogy egyértelműen jó, tehát gazdaságos volt ez a valutg- kitermelés. A nem rubel elszámolású értékesítés csaknem kétharmadát Baranyában három vállalat, a Pécsi Kesztyűgyár, a B. m. Állatforgalmi és Húsipari Vállalat, valamint a B. m.-i Baromfi- feldolgozó Vállalat adta. Ők a már említett nehéz értékesítési feltételek mellett is talpon maradtak a piocon. Ugyanakkor csökkent az exportja egész sor vállalatnak, köztük sajnos a nemrégiben önállóvá vált Sopiana Gépgyárnak, a Szigetvári Cipőgyárnak, de ugyanilyen helyzetbe került a Villány- Mecsekaljai Borgazdasági Kombinát, a Pécsi Faipari Szövetkezet, a mohácsi és siklósi bútorgyárak, a Pécsi Kesztyű- és Bőrdíszműipari Szövetkezet is. Az V. ötéves tervben Baranyában a MNB 1,2 milliárdos hitelt nyújtott olyan beruházásokra, amelyek az export árualapot bővítik - a hitelből megvalósított fejlesztés 2 milliárd forint többlet árualapot biztosított eddig. Nyilvánvaló, hogy a jövőben a vállalati fejlesztés, a tervezés, a gyártmányfejlesztés, a termelési és külkereskedelmi együttműködések bővítése, az új vállalkozási formák adta lehetőségek maximális kihasználása hihetetlenül nagy feladatokat ró a megye gazdaságára. Azért is fontos ez, mert Baranya eredményei hazánk külkereskedelmének 1981-es helyzetét tekintve kissé gyengébbek. A nem rubel elszámolású árucseremérleg például 1970 óta (1973-at leszámítva) Magyarország a legkedvezőbb évet zárta, cserearányaink például 2 százalékot javultak. Sajnos ezzel együtt is a tőkés piacokon egyre nehezebb termékeink elhelyezési lehetősége, a tőkés gazdaságban remélt fellendülés még mindig késik, belső gazdasági gondjaikon általában számunkra kedvezőtlen kereskedelmi és politikai intézkedésekkel igyekeznek enyhíteni. Hazánk teljes külkereskedelmi forgalma (613,7 milliárd forint), 5,6 százalékkal volt magasabb mint 1980-ban, ezen belül a kivitel 6,8, míg a behozatal 4,8 százalékkal haladta meg az előző évit. Természetesen továbbra is a legnagyobb biztonságot nyújtó szocialista országokkal folyó külkereskedelmünket kell elsősorban bővíteni, nem szabad azonban teret vesztenünk a fejlett tőkés országokban sem. Ugyanakkor nagyon fontos lenne jó és nagy piacokat találnunk a fejlődő országokban. A Közel-Keleten nem gond nélkül ugyan, de sikerült megvetnünk lábunkat, nem látszik azonban elérhetetlennek, hogy olyan dél-amerikai országokkal is bővítsük kereskedelmi kapcsolatainkat, mint például Argentína, Brazília, Venezuela, vagy Peru. Nem könnyű ma a külkereskedelemben eredményesen dolgozni, bizonyára egyedi eset, de például Libanonban fegyverropogás közepette is üzleteket kötnek magyar vállalatok képviselői. Nem állítom, hogy ez ma nehezebb, (ha veszélyesebb is), mint például egy zsebretett kezű, bérből és fizetésből élő NSZK állampolgárnak kesztyűt eladni. Mindent meg kell azonban próbálni a jó, a sok valuta érdekében. Olyan ország számára mint hazánk, ahol a nemzeti jövedelem fele a külkereskedelemből származik, más lehetőség ugyanis nincs. Lombosi Jenő A héten megkezdődtek a baranyai tudományos hetek, semmi kétség, e szellemi fel- pezsdülés teszi különösen emlékezetessé Baranya elmúlt hat napját, üdvözlet a megye műszaki és közgazdasági értelmiségének minden tavaszi szellemi megújulását ígérő, országosan is rangos rendezvénysorozatnak! A tudományos egyesületeket és társaságokat tömörítő Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége és a Magyar Közgazdasági Társaság Baranya megyei Szervezete immár tizenhetedszer rendezi meg a heteket. Visszapillantva a tisztes múltra érdemes mindenekelőtt' emlékeztetni arra, amikor annak idején útjára indították a rendezvénysorozatot, országosan is úttörő és egyedülálló kezdeményezésnek számított. A hetek azóta elnevezésben és tartalmában is folytonosan változott, egyben azonBaranya hat napja Tavaszi szellemi megújulás ban nem: mindenkor igyekezett megfelelni a műszaki és gazdasági fejlődés szabta újabb meg újabb követelményeknek, tálcán felkínálva a legújabb ismereteket és módszereket, mindig a legidőszerűbb feladatok megoldására mozgósítva. Ez az igény tükröződik az elnevezések változásába!*) is, s akkor emlékeztessünk rá: kezdetben volt a műszaki propagandahónap, majd műszaki és köz- gazdasági propagandahónap, később műszaki és közgazdasági tudományos hetek az idei esztendőtől pedig csak így: tudományos hetek. Az újabb változás mély időszerűséget fejez ki. Társadalmi és gazdasági előrehaladásunk érdekében most, amikor az anyagi erőforrások szűkösen állnak rendelkezésre, az van soron, hogy tegyük gyorsan közkinccsé valamennyi tudomány eredményét, fűzzük szorosabbra a tudomány és a gyakorlat közötti kapcsolatokat,, alkotó légkört bontakoztassunk ki, ösztönözzük gazdaságunkban az újítást és a megújulást. Mindezt nagyon szemléletesen fejezi ki a hetek egyik előadásának címe: Többet ésszel, mint pénzzel! Megkezdődtek tehát a tudományos hetek, melyek nemcsak Baranya elmúlt napjait, de az elkövetkező napokat is fényessé teszik. A hetek rendezvényeit tartalmazó füzetecskét forgatva igazán tartalmas és sokrétű programnak nézhetünk elébe, március utolsó napjáig Pécsett és a megye más városaiban egymást érik az események, egy-egy napra több rendezvény is jut. Az előadások és az előadók — köztük országosan ismert szaktekintélyek — minden bizonnyal nagy érdeklődést keltenek a műszaki, az agrár-, a közgazdász és más értelmiségiek körében, biztatást és friss széliemet adnak az ország és a megye előtt álló műszaki és gazdasági feladatok megoldásához.M.k|.svári Zo„án HÉTVÉGE 3,
