Dunántúli Napló, 1982. február (39. évfolyam, 31-58. szám)

1982-02-06 / 36. szám

Uj metróvonalak a Szovjetunióban Metróépítés Taskentben (Üzbegisztán) A szovjet nagyvárosok met­róhálózatának teljes hossza 370 km, az állomások száma 234 — mondja Borisz Selkov, a Szovjetunió közlekedésügyi miniszterhelyettese. — 1985- ben a vonalak hossza eléri a 455 km-t. Jelenleg Moszkvában, Leningrádban, Kijevben, Har­kovban, Taskentben, Bakuban, Jerevánban és Tbilisziben van metró. 1984-ben helyezzük üzembe a földalattit Minszkben, 8,6 km-es vonalán 8 állomás lesz, 1985-ben indul meg a metró Gorkijban, 8 km-es vonalán 6 állomással, folytatjuk a metró építését Novoszibirszkben, Kuj- bisevben, Szverdlovszkban, Dnyepropetrovszkban, és ké­szülnek a tervek más városok — Omszk, Cseljabinszk, Perma, Alma-Ata, Riga, Doni-Rosztov — földalatti útvonalainak épí­tésére is. Méreteit és utasforgalmát te­kintve legnagyobb a moszkvai metró. Vonalainak hossza elér­te a 194 km-t, és 115 állomá­sa van. Országosan huszonnégy óra alatt több mint 11 millió utast szállítanak a földalatti vasutak, ebből a moszkvai met­ró részesedése több mint 6,5 millió utas. LegforgalmasabD vonalain a csúcsforgalom ide­jén — 8—9 óra között — fél­millióan utaznak. A szerelvé­nyek ezeken a vonalakon 80 másodpercenként indulnak, ami világviszonylatban is pél­dátlan teljesítmény. A Szovjet­unió számos metró vonalán az irányítás automata vezérlési rendszerrel történik: a szerel­vények vonatvezető nélkül köz­lekedhetnek. Egy főnyi személy­zet mégis van a vezetőfülkében, aki ellenőrzi a műszereket, fi­gyeli az utasok ki- és beszállá­sát. Legfontosabb feladata, hogy váratlan esetben beavat­kozzék az irányítás folyamatá­ba. Ebben az ötéves tervben újabb 153 km metróvonal auto­matizálására kerül sor. Uiüol# A Honnecker—Schmidt talál­kozó után az NSZK további je­lentős hitelt nyújt az NDK-nak, hogy fellendítse a kétoldalú kereskedelmet, tekintettel arra, hogy az érvényben lévő meg­állapodás a múlt év december végén lejárt. Az 1970-es évek közepén aláírt és jelenleg is érvényben lévő megállapodás szerint az NDK évente 850 mil­lió márka erejéig terhelheti meg számláját és vásárolhat kamatmentes, nyugatnémet áru­kat. 1981-ben az NDK több mint 700 millió német márkát használt fel a rendelkezésre ál­ló összegből. * Mongóliában javul a nép­gazdaság ellátottsága munka­erőből és szakképzett embe­rekből. A terv szerint öt év alatt a népgazdaságban fog­lalkoztatottak száma 72 000 fővel növekszik, amelyből 55 000 fő az anyagi termelésben vesz részt. A felsőoktatási intézmé­nyek 46 500 szakembert, a szakmai-műszaki iskolák 56 000 szakmunkást képeznek a kö­vetkező öt év alatty E nagy­arányú képzésre azért van szükség, mert Mongóliában az ipari termelés 60 százalékkal, a mezőgazdaság bruttó terme­lési értéke 23 százalékkal emel­kedik öt év alatt, a népgaz­dasági terv szerint, * A múlt év végén népszámlá­lást tartottak Kubában. Az eredmény: 9 706 369 lakás. Számítások szerint a lakosok száma 1983-ban eléri a 10 mil­liót. (1970-ben Kubának 8 569 212 lakosa volt) Havanna főváros közel kétmillió lakosú, tíz év alatt 139 ezer fővel sza­porodott. A nemek szerinti el­oszlás: 4 909 586 férfi, 4 796 783 nő. Az oldalt összeállította: Kászon József Szovjetunió olajtermelése a múlt év 11 hónapjában egy százalékkal volt több, mint 1981 azonos időszakában, az év vé­gére pedig néhány tizeddel felfelé növekedett a több­termelési mutató. összesen mintegy 610 millió tonna olaj- termelésről van szó a százalé­kok mögött. A földgázkiterme­lés is növekedett 7 százalékkal 1981-hez viszonyítva, és 500 milliárd köbméternyi az évi ki­termelési végeredmény. Ez 2 százalékkal több, mint a ter­vezett. A szovjet szénbányák­ban 1982-ben közel 650 millió tonna volt a kitermelés. * Januárban kilenc nyugati bank képviselői tárgyaltak Bu­karestben, a románi gazdasági problémákról és > az országot nyomasztó adósságteherről. A bankárok arról adtak tájékoz­tatást, hogy Románia késedel­mesen törleszti a kamatokat. Becsléseik szerint az ország külföldi adósságai 1981. végén 13 milliárd dollár körül mo­zogtak. Egy másik hír. A Világbank 95 millió dollárral járul hozzá a moldvai mező- gazdaság fejlesztési program­jához. Románia az összegből 6500 traktort, 1500 arató kom­bájnt és egyéb mezőgazdasági gépfelszereléseket vásárol. * A Kongói Népi Köztársaság­ban jóváhagyták az 1982— 1986. évekre szóló gazdaság­fejlesztési tervet, Eszerint az időszakban 1105 milliárd afri­kai frankot fordítanak beruhá­zásokra, amelyből 780 mlliár- dot ad az állam, 325 milliár- dot pedig a vegyes társasá­gok. A beruházásokat útépí­tésre, a légi, vasúti, folyami és tengeri közlekedésre, a hírköz­lés és tömegkommunikáció fej­lesztésére, mezőgazdasági ter­mények raktározásának meg­teremtésére fordítják, az ipar fejlesztésére pedig a teljes összeg 36 százalékát használ­ják tel. Kuba Az új év második napján megjelenő kubcy lapok cím­oldalukon közölték, hogy Ha­vannában megkezdték a szí­nes televízió készülékek gyártá- tás. Egy kubai mérnökcsoport kétéves kísérletező és tervező munkája ért célhoz ezzel. Kez­detben a készülékek gyártásá­hoz még húsz százalékban im­portalkatrészeket használnak fel. óm hamarosan, a szovjet közreműködéssel épülő tranzisz­tor- és diódagyár elkészültével gyakorlatilag már teljeséggel hazai előállítású tévék készül­nek majd. Idén, a tervek sze­rint ötezer darabot gyártanak. A hír látványosan érzékelteti azt a fejlődést, amelyet a ku­bai gazdaság a forradalom győzelme óta eltelt 23 év alatt befutott. Kuba, amely 1959- ben monokultúrás, a nádcukor­ra épülő, az Egyesült Államok­tól függő gazdaságot örökölt, külkereskedelmi forgalmában ma is gyakorlatilag válto­zatlanul 80 százalékban a cu­kortól függ. Ám eközben a gazdaság szerkezete jelentősen megváltozott. Az összehasonlí­tás a mai és a forradalom előtti fejlettségi szint között, leghelyesebb éppen a megha­tározó ágazat, a cukoripar példájával bemutatni. A cukor­termés a forradalom előtti évi öt avagy öt és félmillió tonná­ról a legutóbbi öt év átlagá­ban hét millió tonna fölé emel­kedett úgy, hogy közben a ko­rábbi cukornádvágó és cukor­ipari munkáslétszám a felére csökkent, több mint kétszázezer Csehszlovákia A Rudé Právo foglalkozott a csehszlovák hústermeléssel és a vele járó gondokkal, amely bepillantást enged a mező- gazdaság jelenlegi körülmé­nyeibe. 1982-ben az a feladata a csehszlovák mezőgazdaságnak, hogy 16,7 százalékkal növelje a növénytermesztés hozamait és gabonaneműekből 11 millió tonnával termeljen többet. Igen nagy követelmény, mert ez min­den eddigi rekordtermésnél több, 52 ezer tonnával. Állít­ják, hogy erre .megvan a le­hetőség, és ha egy kicsit is kedvező lesz az időjárás, a cél elérhető. A növényterme­lés hozamainak emelésekor el­sősorban a takarmánytermelés fejlesztését emelik ki Csehszlo­vákiában, amire Igen nagy szükség van, hogy továbbra is szinten tarthassák a hústerme­lést, illetve a későbbiekben nö­veljék. A CSKP központi lapja töb­bek között azt írja, hogy a ta­karmányalapban bekövetkezett hiány pótlására irányuló összes intézkedés ellenére sok száz­ezer tonna szemes takarmány hiányzik a szükségletek kielé­gítéséhez. A jelenlegi állatte­nyésztési szerkezet esetében az a tény, hogy túlnyomórészt a sertés- és baromfitenyésztésre szakosodtunk, azt jelenti, hogy csökken a hústermelés leg­Jugoszlávia A jugoszláv gazdasági tevé­kenység idei fő jelszava: a gazdálkodás hatékonyságának növelése é a stabilizációs po­litika következetes végrehajtá­sa. A nemzetgyűlés és állandó bizottságai több hónapos és eddig szinte példátlanul alapos vita és elemzés után emelte törvényerőre az ország 1982. évi tervét, amelynek fő célki­tűzéseiként az export fokozását, a külkereskedelmi mérleg hiá­nyának mérséklését, az áremel­kedés és az infláció ütemének csökkentését, (a kiskereskedel­mi árak tavaly átlag 39 szá­zalékkal emelkedtek!), az élet- színvonal esésének feltartózta­tását (1980-ban 8—10, 1981- ben pedig 4—5 százalékkal süllyedt átlagosan a lakosság életszínvonala), a beruházások reális keretek közé szorítását jelölte meg. A tavalyinál 6 százalékkal kevesebbet fordí­Legsikeresebb esztendő dolgozó munkája szabadult fel. A „zafra”, a cukornádvágás nehéz fizikai munkáját mind nagyobb mértékben veszik át a gépek. A holgini cukornádkom- bájn-gyár tavaly 600 gépet adott át a mezőgazdaságnak. 1981. a forradalom győzelme óta a legsikeresebb gazdasági év volt. A megelőző ötéves tervidőszak évi 3,4 százalékos növekedési ütemével szemben tavaly a kubai gazdaság 12 százalékkal bővült. Az ütemnö­vekedés példa nélkül álló a latin-amerikai kontinensen, ahol a hivatalos adatok szerint a termelés összátlagban 1,2 százalékkal múlta felül a meg­előző évi szintet. Kuba eseté­ben a kiemelkedő eredmény nagyrészt az új irányítási és tervezési mechanizmus beveté­sének köszönhető. Serkentően hatott a dolgozókra az 1980. derekától fokozatosan beveze­tett bérreform, amelynek követ­keztében a végzett munka mennyiségével és minőségével összhangban az átlagbérek át­lagosan több mint tíz százalék­kal növekedtek 1981-ben. Az anyagi ösztönzés, a munkafe­gyelem erősödése és nem utol­só sorban a fokozottabb ter­vezés együttes hatásaként ta­valy a munka termelékenysége tíz százalékkal emelkedett. Az idei évre a kubai vezetés csak egy mérsékelt ütemű, 2,5 százalékos gazdasági növeke­dést irányoz elő. Elsődleges fel­adat a tavaly ugrásszerűen megemelt életszínvonal meg­tartásának biztosítósa, a meg­növekedett pénzügyi bevételek *-----------------------— k iegyensúlyozása kellő árualap­pal, illetve az inflációt meg­előzendő, az 1962. óta válto­zatlan fogyasztói árak egy ré­szének jelentős emelésével. A terv elkészítésekor azt is figye­lembe kellett venni, hogy Kuba hasonlóan más, alapvetően egyértelmű, monokultúrás kül­kereskedelmi forgalmú, fejlődő országokhoz, rendkívül érzéke­nyen reagál a világpiaci hatá­sokra. A cukor viágpiaci ára 1981. derekán ismét mélypont­ra zuhant, az egy évvel koráb­bi ár közel egyharmadára. Az Egyesült Államok ezzel pár­huzamosan fokozta a karibi szocialista ország teljes gaz­dasági elszigetelésére irányuló blokádpolitikáját. Kuba népe ismét rákényszerül az áldoza­tokra, a forradalom vívmányai fegyveres védelmének megerő­sítésére. A fenyegetettség ál­lapotában sem mond le azon­ban az ország fő céljai meg­valósításáról. Jellemző, hogy az idei évi költségvetésnek 27 százalékát fordítják a közok­tatás- és a közegészségügy céljaira, miközben a honvédel­mi és nemzetbiztonsági fel­adatokra kevesebb mint tíz szá­zalékát. A mostani „zafra", a cukor­nádvágó szezon novemberben kezdődött, s terjedt át az or­szág egész területére. Az ed­digi adatok arról tanúskodnak, hogy az idén igen jó eredmény várható, a szocialista Kuba halad előre az ötéves terv vé­gére kitűzött cél, az évi tíz­millió tonnás cukortermelés el­érése útján. Növekvő hústermelés gondokkal alább egy éven keresztül. A csehszlovák mezőgazdaság fej­lődésének alapvető problémá­ja a növénytermesztés és az állattenyésztés közötti arányta­lanság. Még a VI. ötéves terv­időszakban a szemes termé­nyek termelése az előző öt esz­tendőhöz viszonyítva csupán 9 százalékkal növekedett, ad­dig a sertéshústermelés 18,1 százalékkal, a baromfihús-ter­melés pedig 28,6 százalékkal. A megtermelt és a szükséges takarmány közötti különbség pótlására öt év alatt 8 millió tonna takarmányt importáltak. A nagyarányú behozatal tette lehetővé a hústermelés emlí­tett növekedését, amelynek eredménye, hogy 1981-ben la­kosonként 85,6 kiló volt az évi húsfogyasztás. Takarmány­behozatal nélkül 80—81 kiló lett volna. A Rudé Právo megállapítja: A nagyarányú takarmánybeho­zatal nem jelentene különö­sebb nehézséget, ha egyúttal nem emelkedtek volna az egyéb nyersanyagok és az energiahordozók világpiaci árai, ha népgazdaságunk exportké­pessége olyan szinten lett vol­na, hogy a bevételekből fe­dezhettük volna a kiadáso­kat ... Az állattenyésztés szer­kezete már nem felel meg fel­tételeinknek, nem biztosította- *------------------------­a z élelmiszertermelés stabilizá­lását, s ez is függővé vált az időjárástól, a behozataltól, a fizetési mérlegtől és számos to­vábbi tényezőtől. Csehszlovákiában korábban is szó volt arról, hogy az állat- tenyésztést fokozatosan úgy kell alakítani, hogy abban na- győbb arányt képviseljen a marhahús és tejtermelés, mert ez esetben olcsóbb tömegta­karmányokat lehet hasznosíta­ni, de e változás lassan ment, mert a kidolgozott ösztönzők gyengének bizonyultak a gya­korlatban. Most e téren is vál­tozás történt. A lap közli az alábbi szemlé­letes adatokat: az élelmisze­rekből származó kiskereskedel­mi forgalom évente kb. 110 milliárd korona, s az áliam 25 milliárd koronával támogat­ja az élelmiszertermelést. Any- nyival olcsóbb nálunk az élel­miszer, amennyivel többet for­dítunk termelésükre, illetve be­hozatalukra. Idézi Gustáv Hu- sák szavait, amit a CSKP XVI. kongresszusán mondott: „Ol­csóbban árulni a hazai keres­kedelemben, mint amennyiért külföldön vásárolunk, illetve mint amennyibe kerül a terme­lés idehaza, ezt hosszú távon senki sem engedheti meg ma­gának.” Gazdasági stabilizáció és növekvő export tanok beruházásokra. Az ipari termelés 3,5, a mezőgazdasági 4 százalékos emelkedését irá­nyozták elő. A kivitel program­ja feszített: 8,5 százalékkal kell meghaladnia a múlt évit. Alapvető törekvés a legkisebb keresetű dolgozók életszínvo­nala további csökkenésének megállítása. A tervtörvény hangoztatja: a feladatok teljesítése érdekében az egész társadalomnak rend­kívüli erőfeszítéseket kell ten­nie. Minden téren a legna­gyobb fokú takarékosságra van szükség. A behozatalt a leg­szükségesebb mértékre kell korlátozni. Az importcikkek lis­táján mindössze 75 árufajta szerepel. Javítani kell a mun­kaszervezést és a termelékeny­séget. A társadalmi felépítmény ösz- szes költségeit össze kell han­golni a tényleges anyagi lehe­tőségekkel. Szelektív és sta­bilizációs pénz- és hitelpoliti­kával meg kell akadályozni a kínálatot meghaladó keresletet, de egyiben biztosítani keli a társadalmi újratermelés folya­matát, — mutat rá a doku­mentum, s aláhúzza az árrend­szerről és az árak kiskeres­kedelmi ellenőrzéséről szóló törvény egyértelmű érvényesíté­sének jelentőségét. Kiemelt feladatként biztosí­tani kell a kevésbé fejlett köz­társaságoknak az országos át­lagnál gyorsabb, és Koszovo autonóm tartomány leggyor­sabb ütemű fejlesztését. Foly­tatják a Crna Gorában az 1979. áprilisi katasztrofális földrengés sújtotta területek újjáépítését. Testvérlapjaink írják u? Schweriner A freibergi ezüstbányászat története 1168-ra nyúlik vissza, amikor is hallei sófuvarozók egy fénylő rögre bukkantak. A vizsgálatok során kiderült, hogy ezüstöt találtak. A mai Freiberg sem hoz szé­gyent a gazdag múltú város­ra, bányászati múzeuma ritka, válogatott anyagot tár a láto­gatók elé. Mindehhez tartozik még a szép természeti kör­nyezet, a kedvező fekvés. A város egyéb látványosságai közül megemlítendő a „Golde­ne Pforte", a késő román kori templom, amely az 1230 körüli évekből származik, és mint ilyen á legelső jelentősebb al­kotás német földön. Az épü­let fényes pompája mellett szembetűnő volt a bónyászvi- dék nehéz élete. Jól szemlél­teti ezt az ipari építészet kivá­ló alkotása, az „Alte Elisabeth” bánya a kazánházzal, gépház­zal, őrházzal, valamint egyéb épületekkel, köztük egy kis kápolnával. A történelmi dátu­mok, lenyűgözőek, ugyanis az „Alte Elisabeth" négyszáz évig üzemelt, termelt. 1516-ban szál­lították az első tétel ezüstöt, 1570-ben 80 méteres mélység­re jutottak el, 1813-ban 213 méterre. A teljes bányaberendezést 1919-iben, a bányaügy történe­tében eddig egyedülálló eset­ként a freibergi Bányászati Akadémiához csatolták. 1972- ben megkezdődött kiépítése hagyományőrző központtá, majd 1975-ben átalakították módszer­tani-kísérleti tanintézetté. AbBÓBCltaSV npaeaa A Szokalszkovo járás Druzs- ba nevű kolhozában minden második dolgozó fogalkozik sporttal és testkultúrával. A kolhozvezetés és a szakszerve­zet maximális anyagi és er­kölcsi támogatást nyújt. így például kialakítottak egy ma­gas szinten felszerelt sport­kombinátot. A különféle játék­formák részére biztosított a te­rület. Van két futball-, három röp­labda- és két kézilabdapálya és egy külön tornaszoba. Mind­egyikhez a legmodernebb sportfelszereléseket, eszközöket vásárolták meg. A tömegsport­ban résztvevő dolgozók szép eredményeket értek el eddig is: tartják a testnevelési és egészségfejlesztési versenyeken elért színvonalat. Az utóbbi egy évben mindig elsők a járási versenyeken. CAI/IBEHCKO JB~AO A Szliven megyében a Petko Enev agrár-ipari komplexumban is igyekeznek megvalósítani a kitűzött országos állattenyész­tési feladatot: fejleszteni a szarvasmarhatenyésztést a le­hetőségek jobb kihasználásá­val. A komplexum szarvasmarha­telepének dolgozói sikeresnek könyvelhetik el az 1981. év eredményeit. Teljesítették a tej­termelési tervet, mert már ok­tóberben, amikor országszerte a különböző üzemek, gazdasá­gok felajánlásokat tettek Bul­gária államalapításának 1300 éves évfordulója tiszteletére, az itteni kollektíva terven fe­lül, 170 000 liter tejet adott át a kereskedelemnek. Az állo­mánynál pedig 10 000 kg-os plusz súlygyarapodást értek el. A takarmánykeverékkel etetett teheneknél a tervezett 3270 li­ter helyett 3950 liter tej lett a fejési átlag. Még szembetűnőbbek az eredmények a pénzügyi tervek vonatkozásában. Általános ter­melési tervüket 70 000 levával, míg tiszta nyereségüket 60 000 levával túlteljesítették. így a szarvasmarhafarm, amely 1979- ben a veszteséges ágazatok közé tartozott, az elmúlt évi eredményei alapján az élenjá­rók sorába került a komp­lexumban. HÉTVÉGE 7.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents