Dunántúli Napló, 1982. február (39. évfolyam, 31-58. szám)

1982-02-06 / 36. szám

Tatarozással együtt végzik a tetőtér beépítését a pécsi, Körösi Csorna Sándor utcában Emeletráépítés, tetőtérbeépítés Pécsi lehetőségek Célcsoportból: új helyett olcsóbb ráépítés? Szűkülnek a lakásépítés ál­lami eszközei, ezzel együtt nő viszont a magánkezdeményezés jelentősége, nem különben az olcsóbb megoldásoké. Ilyen az emeletráépítés, a tetőtérbeépí­tés (együttesen a hivatalos szó- használattal: ráépítés), aminek a lehetőségeit, módozatait ép­pen egy esztendeje szabályoz­ta közös rendeletében az Épí­tésügyi és Városfejlesztési Mi­nisztérium, valamint a Pénz­ügyminisztérium. Az elmúlt év folyamán többször is foglalkoz­tunk ezzel a lakásépítési lehe­tőséggel, most néhány újdon­ság kapcsán érdemes ismét na­pirendre tűzni e közédrekű té­mát. 245 lakás Pécsett az emeletráépítés ke­vesebb lehetőséget kínál (az utóbbi években sokat kimerí­tettek már), de van még tarta­lék. Mégpedig — mint látni fog­juk — meglepő tartalék. Hogy mégis óvatosan fogalmazunk, annak egyetlen oka van: meg­lehetősen bonyolult munka, en­nélfogva jól felkészült kivitele­zői szervezetet igényel. Jóval egyszerűbb a tetőtérbeépítés, ami — esetenként — házilago­san is megoldható. Viszont akár az egyikről, akár a másikról van szó, egy biztos: minden­képpen olcsóbb, mint új lakást építeni, hiszen elmarad egy se­reg olyan járulékos költség, ami itt érthetően nem játszik szerepet. Elegendő csak egyet említeni: a közművesítés. Az említett ÉVM-PM rende­let a helyi tanácsok feladatává tette a lehetőségek feltárását és — igy is mondhatjuk — az ígéretes akció útnak indítását. Megjegyzendő azonban: csak állami épületekről lehet szó. Pécsett az első felmérés ered­ményeként még tavaly szep­temberben címjegyzéket terjesz­tett a tanács építési és közle­kedési osztály a végrehajtó bi­zottság elé. Eszerint 245 új la­kás hozható létre egyrészt a jelen tervidőszakra tervezett lakóház-felújításokkal együtt elvégezhető ráépítésekkel, más­részt felújításhoz nem kapcso­lódó ráépítésként, s az utóbbi­ak már az idén el is kezdhetők. Ahol épületenként csak egy­két lakás építhető, ott a ma­gánkezdeményezésre számíta­nak, az ennél több lakásnál azonban vállalati szervezésre bízzák a munkát, összesen 93 épületről van szó, ennek több mint a fele az előbbi kategó­riába esik. Itt mindjárt felvetődik a kér­dés: van-e érdeklődés? Nos, a . HÉTVÉGE címjegyzéket még december első felében kifüggesztették a tanács Kossuth téri vb-hivata- lában, és — amint a lakás- és helyiséggazdálkodási osztályon megtudtuk — száznál többen jelentkeztek, akik anyagi fede­zettel rendelkezvén vállalnák a tetőtérbeépítést. A tanács a lakásügyi társadalmi bizottság segítségével választja ki azo­kat, akiknek engedélyezi is a tetőtérbeépítést. A lakásgond enyhítése az elsőrangú cél, te­hát a lehetőséget is azoknak kell megadni, akik a lakás­igénylők népes táborába tar­toznak, jogosultságuk indokolja ezt a fajta juttatást. Tervezés­ről a PIK gondoskodik, az épí­tés saját vállalkozásban törté­nik. A ráépítésre vállalkozó ez­zel új állami lakást hoz létre egy állami épületben. Ez pedig a költségek elszámolásában is kifejeződik, hiszen megvan a lehetőség a „lakásra". A címjegyzékben, amit a vb elfogadott, jócskán vannak belvárosi házak, ezek nyilván­valóan a rekonstrukcióhoz kap­csolódnak, de van bőven urán­városi, meszesi és más város­részben található épület is. To­vábbi ráépítési lehetőségek feltárására kapott megbízást a tanácstól a Pollack Mihály Műszaki Főiskola magasépítési intézete. A megbízás lényeges szempontja: a ráépítések nem zavarhatják a meglevő város­képet. Az viszont, hogy javít­sák, egyenesen kívánatos. Magastető a panelházra Itt említhető a Dél-dunántúli Tervező Vállalat kezdeménye­zése, amiről a vállalat KlSZ-tit­Pécsi sajátosság, hogy bár­hol is várjunk autóbuszra, min­denütt az isten szabad ege alatt tesszük ezt. De nincs vele gond akkor, ha olyan helyen várakozunk, ahol pillanatokon — tehát pár percen — belül ér­kezik a jármű. És nincs gond akkor sem, ha az isten szabad ege derűsen — tehát napsütés­sel vagy holdfénnyel - borul lölénk. Ám mindjárt más a „szitu", ha szakad az eső, a várakozás időtartama pedig bizonytalan. Más szóval: van­nak helyek és esetek, amikor bizony jólesne a várakozónak, ha fedél lenne a feje fölött. kárával, Bóna Péterrel folyta­tott beszélgetés alapján szá­molhatunk be. (Hogy éppen a KISZ patronálja a kezdeménye­zést, az azt a törekvést tükrö­zi, hogy elsősorban a fiatalok lakásgondjainak a megoldá­sán kívánnak segíteni.) Pécsett a 60-as évek közepe óta épülnek nagy sorozatban lapostetős panelházak. Ezek sem a föléjük magasodó tíz­emeletesekből letekintőknek, sem az utcai járókelőknek nem nyújtanak megnyerő látványt. Ezt akarta fellazítani Tillai Er­nő is, amikor az új paneles homlokzatokat ajánló tanulmá­nyában megjelenítette a ma­gastetős panelházat is. Ez az ötlet jutott közelebb a megva­lósíthatósághoz, amikor a te­tőtérbeépítés gondolatával ta­lálkozott oly módon, hogy:,,... és mi lenne, ha ezek az ötszin­tesek is magastetővel épültek volna?...” Valóban, ha így épültek volna, most a tetőtér minden további nélkül beépít­hető volna. így azonban utólag kell magastetőt helyezni a la­posra. Ez a kétszekciós épüle­teknél 6 újabb lakást jelent­hetne — és sokszor 6 újabb lakást a városban . . . Kétségtelen, hogy egy ügye­sen megszerkesztett magastető üdítő látványt nyújthatna a la­postetők rengetegében. A Ba­bos István által kidolgozott terv szerint ügyesnek ígérkezik a magastetők: tipizálható, ipa­rosítható a kivitelezés, ha pe­dig megvalósul, az előregyár­tott elemekből épített házak új- jóformálásában úttörő jelentő­ségű lehet. A tető terhelhető­ségével nincs gond, hiszen azt a lakószinteknél jóval nagyobb Busz­váró Nos, néhány hete van két olyan pont a városban, ahol ledéi került a várakozók feje lölé. a 30-as Kürt utcai végállomá­sa és a 13-as, 14-es, 15-ös já­ratoknak a Tolbuhin úttal szem­közti megállója. Az előbbi a klinika kérésére született és a város csináltatta, az utóbbit a vasasiak kérték és a bányászok teherbírásra (nagytömegű és súlyú havat is kell fogadnia) méretezték. Ezenkívül olcsó is: előzetes számítás szerint négy­zetméter-költsége nem éri el az újonnan épített lakásénak a felét. Egyetlen komoly prob­léma, hogy az Országos Építés­ügyi Szabályzat előírása szerint az ötödik emelet megjelenése már lifthez kötött. Ha ez eset­ben felmentést kapnak az OÉSZ előírása alól — és miért ne kapnának éppen attól a tár­cától, amelyik szorgalmazza a ráépítést? — akkor más aka­dály nincs. Valóban nincs? Mindent... Balaskó István, a Városi Ta­nács tervosztályának a vezető­je kételkedik: nem hiszi, hogy lenne kivitelező a tetőszerkeze­tek akár nagy sorozatban tör­ténő gyártásához. De amit ezenkívül mond, az jó hír: — Mi a város fejlesztési clapjával ott szádunk be, ahol a felújítással együtt mehet a iáépítés — ott állami bérlakás­ként finanszírozzuk a célcso­portból. Egyelőre — merem mondani — mindent, amire van kivitelező. Az elgondolásunk az, hogy az új építésként terve­zett célcsoportos lakásokból át­adni építtetésre a mindig jó partnernek bizonyult OTP-nek, a célcsoportos pénzből pedig — tehát változatlan nagyságú összegből — a tervezettnél több állami lakást létrehozni ráépí­téssel. Ez pedig manapság egyálta­lán nem megvetendő szempont. állították fel társadalmi mun­kában. Mindkettő egyforma és a Pécsi Kertészeti és Parképítő Vállalat terve szerint készült. Lesz-e a kettőnek folytatása? — kérdeztük a tanács építési és közlekedési osztályán. A válasz nemleges volta nem nyugtatott meg, hiszen az említett kettőn kívül akad még néhány olyan autóbusz-végállomás és megál­ló, ahol a kitettség és a vára­kozás bizonytalan időtartama miatt szükség lenne az ilyen fedett váróra, ezek építését pe­dig társadalmi munkával le­hetne olcsóbbá tenni. H. I. Milliókat érint Változások az állam- igazgatási eljárásban Nehéz lenne pontosan megszámolni, hány új jog­szabály lépett hatályba most, az év kezdetén. De az bizo­nyos, hogy még a jogászok­nak is sok gondot okoz az új paragrafusok rendelkezései közötti eligazodás. Két olyan terület van, ahol valóban alapvetőnek nevezhetők a módosulások. Az egyik az új vállalkozási formák lehető­ségének megteremtése, a másik pedig az államigazga­tási eljárásban történt vál­toztatás. Ezúttal az utóbbi témával foglalkozunk, amely — nem túlzás ezt állítani — millió­kat érint, érdekel. A taná­csok ugyanis évente mintegy 20 millió ügyet intéznek, minden évben minden ma­gyar állampolgár többször is az ügyfelünk. Az anyakönyve­zéstől a szociális segélyezé­sig, az építési engedélyek kiadásától a szabálysértések elbírálásáig rendkívül széles az a skála, ami a tanácsok jogkörébe tartozik. Bürokrácia nélkül Nemcsak az ügy sok a ta­nácsoknál, hanem a kelleté­nél több az ügyintézők el­leni panasz is. Pedig gyak­ran nem is ők tehetnek ar­ról, hogy lassú, bonyolult, bürokratikus az „ügymenet", hiszen ők kötelesek betartani a jogszabályok különféle előírásait. Az idei évtől nemcsak a paragrafusok száma csökkent, hanem egyszerűbbé, egysé­gesebbé is vált az állam- igazgatási eljárás, azaz a jogalkotók megteremtették a lehetőséget a gyorsabb, bü­rokráciamentes ügyintézésre. Lássunk néhány példát. Az elmúlt években sokakat bosz- szantott az a gyakorlat, hogy a tanácsok mindenfajta ügyet szigorúan harminc nap alatt intéztek el. Illetve, a bonyo­lultabb esetekben előfordult, hogy túllépték a határidőt. Az egyszerűbb aktákat vi­szont már nem intézték el hamarabb. Volt olyan ügy­irat, amit egy-két nap alatt is lezárhattak volna, de eze­ket csak a huszonnyolcadik napon vették elő. Az állam­polgár pedig bosszankodott, hiszen neki természetesen sürgős lett volna az enge­dély. az igazolás. Több tanácsnál a közel­múltban már 'bevezették a rövidített ügyintézési határ­időket. Meghatározták, hogy melyek azok az esetek, ame­lyekben azonnal, három, vagy nyolc napon belül intézked­nie kell a tanácsnak. Nos, ezt a jó kezdeményezést ja­nuár 1-től a törvényi szabá­lyozás szintjére emelték, ami azt jelenti, hogy az egysze­rűbb üqyek gyorsabb inté­zése immár valamennyi taná­csi apparátus számára köte­lező. A hallgatás - beleegyezés Lényeges változás az új törvényben, hogy a tanács, a hatóság „hallgatása" bizo­nyos esetekben ezentúl be­leegyezésnek számít. Ha te­hát például a jóváhagyásra benyújtott tartási szerződésre nem kapunk semmilyen vá­laszt a megszabott ügyinté­zési határidőn belül, ezután felesleges sürgetni a taná­csot: ezt úgy kell tekinteni, hogy a jóváhagyás megtör­tént. Ezt az egyszerűsítést, ami természetesen fokozott felelősséget ró a hatóságok­ra, a tervek szerint később több más területen is beve­zetik. Az ügyfelek érdekeit védi az a szabály, amely a fe­lesleges igazolás-kérések megelőzésére született. Esze­rint ettől az évtől a tanács már senkitől nem kérheti olyan adat, vagy tény igazo­lását, amit a hivatalos nyil­vántartásoknak tartalmazni­uk kell. Ez a rendelkezés egyben arra is rászorítja a hivatalokat, hogy a külön­féle nyilvántartásokat ponto­san, naprakészen vezessék. Lényeges módosulások tör­téntek január 1-től az ál­lamigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatának területén. Rendkívül nagy jelentősége van az állampol­gárok jogvédelme szempont­jából annak, hogy az ügyfe­lek bizonyos esetekben bíró­ság előtt is jogorvoslást ke­reshetnek a rájuk nézve sé­relmes tanácsi határozatok­kal szemben. A törvény fogalmazása szerint az állampolgár a ta­nácsi határozat ellen bíró­sághoz fordulhat, ha az al­kotmányiban biztosított, vagy más alapvető személy, csalá­di, illetőleg vagyoni jogát megvonja, illetve korlátozza, vagy az ügyfélre ilyen köte­lességet állapít meg. A meg­támadható határozatok pon­tos körét a Minisztertanács rendelete szabja meg. Perelhető a tanács is Jogfejlődésünk nemzetközi­leg is elismerésre méltó, fontos állomása, hogy janu­ár 1-től a bírósági felülvizs­gálat lehetősége bővült. Ettől az évtől mód van már a ta­nács beperelésére, egyebek között valamennyi örökbefo­gadási ügyben és a gyámot kirendelő határozattal szem­ben is. Mindemellett termé­szetesen hangsúlyozni kell, hogy az államigazgatási ügyekben a legfontosabb jogorvoslat továbbra is a fellebbezés lehetősége, amelynek nyomán a felsőbb tanácsi szerv bírálja el az üqyet, s indokolt esetben ha­tályon kívül helyezi, vagy megváltoztatja az első fokú határozatot. Az állampolgárok igazság­érzetével összhangban szigo­rodtak január 1-től a végre­hajtás szabályai is. Az •'<i törvény szerint már lehető­ség van például arra, hogy a hatóságok a pénzkövetelé­seket közvetlenül letilthassák a kötelezettek munkabéréből. Bizonyos ügyekben a rend­őrök hathatósabb közremű­ködése is lehetővé válik. Deák András Újfajta szigetelőanyag Kiválóan alkalmas a beton­pincék szigetelésére, a vízszi­várgások elzárására is, a Veszprémi Nehézvegyipari Ku­tató Intézet nagy sikerű talál­mánya, a Katesil. Az alkalma­zástechnikai kísérletek ugyanis bebizonyították hogy a korró­zióvédelemre kikísérletezett szer a betonfelületeket bevonva. nemcsak annak élettartamát növeli, hanem véd a beszi­várgó víztől is. A hóolvadás előtt érdemes erre is figyelniük a pincével, vagy földbe sül­lyesztett garázzsal rendelkezők­nek. A terméket a Neviki sza­badalma alapján a Budalakk gyártja és a festékboltokban forgalmazza.

Next

/
Thumbnails
Contents