Dunántúli Napló, 1982. február (39. évfolyam, 31-58. szám)

1982-02-06 / 36. szám

2 Dunántúli napló 1982. február 6., szombat A Központi Statisztikai Hivatal jelentése a népgazdaság 1981. évi fejlődéséről (Folytatás az 1. oldalról.) ben. A kivitelezés alatt álló építmények száma ennek elle­nére csökkent, mivel az át­adások ütemesebbek voltak, mint korábban. Az építőipari vállalatok növekvő mértékben vállaltak és teljesítettek építési tevékenységet külföldön. 1981-ben folytatódott az épí­tőiparban foglalkoztatottak szá­mának csökkenése. Az év folya­mán 12 ezer fővel, 3,7 száza­lékkal kevesebben dolgoztak a kivitelező építőiparban, mint az előző évben. Az egy foglalkoz­tatottra jutó termelés 1,1 száza­lékkal emelkedett. A tervnek megfelelően az év folyamán 77 ezer lakás épült fel, ebből mintegy 23 ezer volt az állami és 54 ezer a magán­erőből épült lakások száma. Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás 1981-ben a mezőgazdasági termékek termelése összességé­ben megegyezett az előző évi­vel. A növénytermelés az 1980. évi szintnél 2,4 százalékkal ke­vesebb volt. Az állattenyésztés termelése 2,2 százalékkal emel­kedett. A növénytermelés csök­kenése főként abból adódott, hogy az időjárás a kalászosok és a szőlő termésében veszte­ségeket okozott. Az ország szántóföldjein 1981-ben megtermett gabona 8,6 százalékkal kevesebb az előző évben betakarítottnál. Bú­zából a korábbinál kisebb te­rületen az előző évinél 24 szá­zalékkal kevesebb termett. A hektáronkénti hozam 16 száza­lékkal alacsonyabb a kiemelke­dő 1980. évinél. A szántóföldi kukoricatermés 4,4 százalékkal több, mint az előző évben. Az eddigi legmagasabb, 5860 kg- os hektáronkénti hozam 10 szá­zalékkal haladta meg az 1980. évit. Napraforgóból 37, cukorré­pából 19 százalékkal nőtt a termés. A növekedés az előző évinél nagyobb vetésterület és a termésátlagok növekedésé­nek együttes eredménye. A bur­gonyatermés 14 százalékos emelkedése a hozamok növe­kedéséből adódott. A rizstermés 45 százalékkal haladta meg az 1980. évit. A zöldségtermés kismérték­ben csökkent, a gyümölcster­més lényegében azonos volt az 1980. évivel. Szőlőből 30 szá­zalékkal kevesebb termett az 1980. évinél, de a bor minősé­ge sokkal jobb. Az év végén a szarvasmarha­állomány 1 945 000 volt, 1,4 százalékkal több, mint egy év­vel korábban. A 8,3 milliós ser­tésállomány lényegében meg­egyezett az 1980. év végivel, az anyakocák száma viszont lé­nyegesen meghaladta az utób­bi évekét. A nagyüzemek juh­állománya 2 százalékkal csök­kent, és az év végén 2,4 mil­liót tett ki. A vágóállat-terme­lés 1 százalékos növekedésén belül a vágósertéstermelés lé­nyegében az előző évi szinten maradt, a vágóbaromfi és a vágójuh termelése nőtt, a vá­gómarháé csökkent. Az állati termékek közül a tejtermelés 4 százalékkal, a gyapjútermelés 2 százalékkal meghaladta az előző évit, a tojástermelés 2 százalékkal elmaradt attól. A mezőgazdasági üzemek nem mezőgazdasági (ipari, épí­tőipari, szolgáltató stb.) tevé­kenysége számottevően bővült. Az állami mezőgazdaságban és a szövetkezetek közös gaz­daságaiban együttesen a fog­lalkoztatottak átlagos állomá­nyi létszáma 22 ezer fővel, 2,8 százalékkal több volt az 1980. évinél. Elsősorban a termelő- szövetkezetek nem mezőgazda- sági munkát végző dolgozói­nak száma nőtt. A mezőgazdaság műtrágya­ellátása az 1980. évihez ké­pest valamelyest javult, egy hektár mezőgazdasági területre számítva 216 kg-ot tett ki. Áz év folyamán a mezőgazdasági üzemek többek között 3600 traktort, 850 arató-cséplőgépet, 5000 tehergépkocsit szereztek be. Az erdőgazdálkodás fakiter­melése 1981-ben 7,7 millió m3 volt, némileg meghaladta az előző évit. Az erdőtelepítés és az erdőfelújítási tevékenység összességében több min} 10 százalékkal bővült 1980-hoz ké­pest. Vízgazdálkodás A vízgazdálkodás 1981. évi fő céljai teljesültek. A közüze­mi víztermelő kapacitás mint­egy 2 százalékkal, napi 90 ezer m'-rel nőtt. A közműves vízel­látásban részesülők száma 160 ezer fővel növekedett, s ezzel az ország lakosságának 77 szá­zaléka tekinthető ellátottnak. A szennyvíztisztító-kapacitás 13 százalékkal bővült. A tervezett vízügyi beruházá­sok többségét befejezték és üzembe helyezték. Elkészült a Kiskörei Vízlépcső II. üteme. Tovább erősítették az árvíz- védelmi fővédvonalakat. Az év végén a védvonalak 61 száza­léka felelt meg az előírt maxi­mális követelményeknek. A bel­víz-elvezetés átlagos időszük­séglete valamelyest csökkent. Szállítás és hírközlés A közlekedési vállalatok áru­szállítási teljesítménye 0,7 szá­zalékkal nőtt, ezen belül a köz­úti szállításban 2,5 százalék­kal, vízi szállításban 7,1 szá­zalékkal emelkedett, a vasúti szállításban lényegében nem változott. A távolsági személy- szállításban az utasok száma 8,1 százalékkal csökkent, az át­lagos utazási távolság azonban nőtt. A helyi tömegközlekedés­ben az előző évinél 3,0 száza­lékkal többen utaztak. A villa­mosok kevesebb, a metró és az autóbuszok több utast szál­lítottak mint 1980-ban. A vasút az év folyamán 46 villamos és dízelmozdonyt, 105 személy- és 824 teherkocsit vásárolt, 66 km vasúti pályát villamosítottak, 268 km-t kor­szerűsítettek és 63 km vonalat szereltek fel önműködő vonal­biztosító berendezéssel. A közúti szállításban közel 19 ezer új tehergépkocsit, a tö­megközlekedésben 1029 új au­tóbuszt, 50 metrókocsit állítot­tak forgalomba. Az év végén megindult a forgalom a metró észak-déli vonalának Deák tér —Élmunkás tér közötti szaka­szán. Az év folyamán 100 ezer új személygépkocsit értékesítet­tek, és az állomány meghalad­ta ez 1,1 milliót, amelyből több mint 1 millió a lakosság tulajdonában volt. A bekapcsolt távbeszélő fő- és mellékállomások száma 35 ezerrel, ezen belül a lakásokon felszerelteké közel 14 ezerrel bővült. A szállításban és hírközlés­ben foglalkoztatottak száma 1,1 százalékkal, mintegy 4300 fővel kevesebb volt az előző évinél. Külkereskedelem A külkereskedelmi forgalom a kedvezőtlen világgazdasági helyzetben is növekedett. Az áruforgalom behozatali többle­te kisebb volt az 1980. évinél. A behozatal volumene az előző évit valamelyest megha­ladta. Ezen belül' csökkent az energiahordozók, valamint a beruházási célú gépek import­ja, míg a termeléshez szüksé­ges anyagoké és a lakosság el­látását szolgáló termékeké nőtt. A kivitel mennyisége mintegy 3 százalékkal több volt az 1980. évinél. Ezen belül a mezőgaz­dasági-élelmiszeripari termé­kekből kedvező árakon jelen­tősen nőtt az export. Fokozó­dott — bár lényegesen kisebb mértékben — az ipari készter­mékek külpiaci értékesítése is, az anyagok, félkésztermékek és alkatrészek kivitele viszont mér­séklődött. A külkereskedelmi forgalom 55 százalékát a szo-i^Msta or­szágokkal bonyolították le. A KGST-országokkal a kölcsönös előnyök alapján folytatódott az összehangolt együttműködés. A rubel elszámolású behozatal folyó áron — az erőteljes ár­emelkedés miatt — 5,3 száza­lékkal, a kivitel 8,9 százalék­kal növekedett. A behozatali többlet kisebb volt mint 1980- ban. Nem rubel elszámolásokban a behozatal és a kivitel értéke nagyjából hasonló mértékben bővült. Az egyenlegre kedve­zően hatott, hogy a kiviteli árak a behozatali áraknál job­ban emelkedtek, így a csere­arány valamelyest javult. Beruházások A beruházósok volumene mintegy 7 százalékkal csökkent. A szocialista szervek beruházá­sainak összege folyó áron 183,5 miliiárd forint volt, 6,2 milliárd forinttal kevesebb az előző évi­nél. A csökkenés az állami döntési körbe tartozó beruhá­zásoknál következett be. Ezekre 9 százalékkal kevesebbet folyó­sítottak. 1981-ben hárbm új nagyberuházást kezdtek meg és hármat fejeztek be, egy továb­bit részlegesen üzembe he­lyeztek. A vállalati és a szövetkezeti beruházások összege az előző évinél nagyobb vállalati saját források és a szigorúbb köve­telmények alapján odaítélt hi­telek révén, valamelyest nőtt. A fejlesztések jelentős része közvetlenül vagy közvetve az az export árualapok bővítését szolgálta. A beruházási ráfordítások mérséklődése nem volt általá­nos. Egyes ágazatokban, pl. a vegyiparban, a mezőgazdaság­ban, a belkereskedelemben, valamint az oktatás és az egészségügy területén nőttek a beruházási kifizetések. Népesség, nép­mozgalom, foglalkoztatottság A népesség számának az utóbbi években tapasztalt las­suló növekedési ütemét 1981- ben csökkenés váltotta fél. 1982. január 1-én az ország népessége 10 711 000 fő volt, 2 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban. 1981 folyamán 143 ezer gyermek született, 5800-zal kevesebb, mint 1980- ban. A csökkenés oka elsősor­ban a szülőképes korú nők szá­mának mérséklődése. 1981-ben 145 ezren haltak meg, annyian, mint az előző évben. A csecse­mőhalandóság tovább mérsék­lődött: ezer élveszülöttre 20,6 egy éven aluli haláleset jutott, az 1980. évi 23,2-del szemben. 1982. január 1-én a népes­ség 46,6 százaléka, 4 995 000 fő volt aktív kereső. Számuk az elmúlt évben 20. ezer fővel, 0,4 százalékkal csökkent. Ennek oka, hogy a nyugdíjazásból és a halálozásból adódó kiesés meghaladta az első ízben mun­kába lépett fiatalok és a gyer­mekgondozási segélyről vissza­tértek számát. A létszám ágazatok közötti átrendeződése a korábbiakhoz hasonlóan folytatódott: az anyagi ágakban csökkent, a nem anyagi ágakban nőtt az aktív keresők száma. Az anyagi ágakon belül az iparban, az építőiparban és a szállítás-hír­közlésben mérséklődött, a ke­reskedelemben némileg, a me­zőgazdaságban jelentősebben emelkedett az aktív keresők száma. 1981. július 1-vel megkezdő­dött az ötnapos munkahétre való áttérés a folyamatosan és a három vagy több műszakban termelő üzemekben. Az év vé­gén mintegy 900 ezren dolgoz­tak ötnapos munkarendben, és megtörténtek az előkészületek az 1982. év eleji általános át­térésre. D lakosság jövedelme és fogyasztása A munkások és alkalmazot­tak egy keresőre jutó havi át­lagkeresete a bérkiegészítések­kel együtt 4720 forint volt, no­minálértékben több mint 6 szá­zalékkal magasabb az 1980. évinél. A mezőgazdasági szö­vetkezetekben dolgozók közös gazdaságból származó nomi­nális átlagkeresete — ugyan­csak a bérkiegészítéssel együtt - nem egészen 8 százalékkal emelkedett, és havi 4230 forin­tot tett ki. A pénzbeni társadalmi jutta­tások összege több mint 8 szá­zalékkal nőtt és meghaladta a 94 milliárd forintot. Emelkedett a természetbeni - egészség- ügyi, oktatási, kulturális - jut­tatások összege is. Nyugdíjakra 61 milliárd fo­rintot fizettek ki, ami 9 száza­lékkal több mint 1980-ban. A növekedésben szerepe volt an­nak, hogy egy év alatt 49 ezer­rel, 2 millió 131 ezerre nőtt a nyugdíjasok száma, s hogy az új nyugdíjasoknak magasabb a nyugdíja/ Hozzájárult továb­bá az emelkedéshez, hogy 1981 júniusától a nyugdíjak évi rendszeres minimális emelése havi 100 forint lett az addigi 70 forint helyett. Egyidejűleg a házastársi pótlék összege 100 forinttal emelkedett. 1981-ben ez egy nyugdíjasra jutó nyug­díj átlagos havi összege 2415 forint volt. ■Családi pótlékra 1981-ben az állam 14,6 milliárd forintot fizetett ki, ami 8 százalékos nö­vekedést jelent. Gyermekgon­dozási segélyre 3,7 milliárd fo­rintot folyósítottak, valamivel kevesebbet, mint 1980-ban. 1981 végén 241 ezer anya vet­te igénybe a gyermekgondozási segélyt, 13 ezerrel kevesebb, mint 1980 decemberében. A munkajövedelmeket és a társadalmi juttatásokat együt­tesen tartalmazó összes jövede­lem növekedése, valamint a fogyasztói árszínvonal 4,6 szá­zalékos emelkedése alapján az egy lakosra jutó reáljövedelem növekedése országos átlagban 2,2 százalék volt. A lakosság összes fogyasztá­sa 2,4 százalékkal emelkedett. A többlet döntő része a keres­kedelmi forgalomban jelentke­zett. A belkereskedelem a be­szerzések fokozásával, készle­teinek növelésével javította a kínálatot. A kiskereskedelmi forgalom volumene 3,4 száza­lékkal haladta- meg az 1980. évit. Az élelmiszerek és élveze­ti cikkek, valamint a ruházati cikkek eladása 2—2 százalék­kal, a vegyes iparcikkeké 5 százalékkal nőtt. A takarékbetét-állomány az év folyamán 14,8 milliárd fo­rinttal emelkedett, és decem­ber 31-én 160,1 milliárd forin­tot tett ki. Egészségügy, oktatás Az egészségügyi ellátás sze­mélyi és intézményi feltételei 1981-ben tovább javultak. A 10 ezer lakosra jutó orvosok szá­ma 29 fölé emelkedett. A kór­házi ágyak száma 1200-zal nőtt. 68 úi általános és gyer­mekorvosi körzet létesült. Csök­kent a betöltetlen körzeti or­vosi állások aránya. A bölcsődei helyek száma 3300-zal bővült. 1981 végén 68 ezer bölcsődei hely állt rendel­kezésre. Az óvodai helyek száma 15 800-zal növekedett, és az év végén 401 ezer volt. Óvodába járt a megfelelő korú gyerme­kek 82,8 százaléka. Az óvodák zsúfoltsága mérséklődött. Az 1981/82-es tanévben 51 ezerrel nőtt az általános isko­lák nappali tagozatán tanulók száma. Az általános iskola 8. osztályát befejezettek 93 szá­zaléka tanul tovább, megköze­lítően fele-fele arányban kö­zépiskolában, illetve szakmun­kásképző iskolában. Az előző tanévhez képest valamelyest emelkedett a szakmunkástanu­lók és a középiskolák nappali tagozatán tanulók száma. A múlt évben 68 ezer diák tett eredményes érettségi vizsgát, ebből 42 ezer nappali tagoza­ton. Az esti és a levelező ta­gozaton érettségizettek száma 2600-zal kevesebb volt, mint 1980-ban. A felsőfokú oktatási intéz­ményekbe 102 600 hallgató jár, 1400-zal több, mint egy évvel korábban. Az ország különböző felsőoktatási intézményeiben 25 200 hallgató kapott okleve­let, ebből 14 700 a nappali ta­gozaton. Az átalános iskolák osztály­termeinek száma 1700-za! ha­ladja meg az előző évit. Az al­sófokú oktatásban a tanerő]} száma 2600 fővel 78 ezerre emelkedett. A középiskolákban 16 ezer pedagógus tanít, 500- zal több, mint az előző tanév­ben. Javult a diákok szociális el­látottsága. Az általános iskolai tanulók 39,9 százaléka részesül napközi otthonos ellátásban, az 1980. évi 38,2 százalékkal szemben. A diákotthonban vagy kollégiumban lakó szakmunkás- tanulók, ill. egyetemi-főiskolai hallgatók aránya emelkedett, a középiskolásoké némileg csökkent. Idegenforgalom 1981-ben 14,8 millió külföldi érkezett az országba, 850 ezer­rel, 6 százalékkal több, mint 1980-ban, közülük 10,5 millió volt a turista, 11 százalékkal több az előző évinél. A turisták átlagosan 7 napot töltöttek ha­zánkban. i Az év folyamán magyar ál­lampolgárok 5,5 millió esetben utaztak külföldre, ez 7 száza­lékkal volt több, mint 1980- ban. Az idegenforgalomból származó bevételek és kiadások aktív egyenlege 1981-ben na­gyobb volt az előző évinél. 1981-ben a szállodák befo­gadóképessége mintegy ezer­rel, az egyéb kereskedelmi szálláshelyeké — turistaszállá­sok, nyaralóházak, kempingek, fizetővendéglátás — 19 000-rel bővült. Budapest, 1982. február 5. Központi Statisztikai Hivatal 11111111 Párizs. A Francia Kommunista Párt XXIV. kongresszusa pénte­ken tovább folytatta a Köz­ponti Bizottság beszámolója feletti vitát, amelyet a csütör­töki nap folyamán új vonás gazdagított. Az elnök javasla­tára ugyanis a délutáni órák­ban külön vitafórum alakult ki arról a kérdésről, hogy milyen politikát folytatott a párt veze­tősége az elmúlt négy-öt évben. Az élénk, demokratikus vitában a legtöbb résztvevő rámuta­tott arra, hogy a választási visz- szaesés miatt nem lehet telje­sen negatívan értékelni az el­múlt négy-öt esztendő politi­káját, mert végeredményben az FKP által akkor felvetett javas­latok - így az államosítások ki­szélesítése, a gazdagok meg­adóztatása, az alacsony mun­kabérek felemelése - most öl­tenek testet a baloldal kormá­nyának programjában. A pén­teki kongreszusi vita után Pá­rizsban, környékén és az or­szág számos városában nem­zetközi szolidaritási esteket rendeznek, ezeken szólalnak majd fel a kongresszuson részt­vevő külföldi küldöttségek ve­zetői. A magyar küldöttség ve­zetője, Korom Mihály, az MSZMP PB tagja, a KB titká­ra, a Párizs melletti Saint-De­nis egyik kerületében, Bobigny- ban rendezett ünnepi esten szólalt fel. * Bonn. A nyugatnémet parla­ment pénteken 269:224 arány­ban bizalmat szavazott Helmut Schmidt kancellárnak és az ál­tala vezetett szociáldemokrata— szabaddemokrata kormánynak, megerősítve ezzel a koalíció gazdasági és külpolitikáját. Aden. A Jemeni Népi De­mokratikus’ Köztársaságba ér­kezett Romesh Chandra, a Bé- ke-világtanács elnöke. Az indiai politikus a viláqtanács szom­baton kezdődő nemzetközi konferenciájának munkájában vesz részt. * Budapest. Új-Zéland nemzeti ünnepe alkalmából Losonczi Pál. ez Elnöki Tanács elnöke táviratban üdvözölte Sir David Beottie főkormányzót. ír Tokió. A Japán Szocialista Párt leleplezte, hogy két japán nagyvállalat, a fegyverexport hivatalos tilalmát megszegve, haditechnológiai adatokat szol­gáltatott ki az Egyesült Álla­moknak. A kavaszaki nehézipa­ri egyesülés a C-1 típusú ka­tonai szállító repülőgép, a Sin Meiva cég pedig a PS-1 típusú tengeralattjáró-vadász felderítő haicigép gyártási eljárását ad­ta át. Oide Sun szocialista képviselőnek a parlament költ­ségvetési bizottságában el­hangzott váratlan bejelentése súlyos politikai botrányt kavart, és kínos helyzetbe hozta a ka­binetet. A SZÉK. ÉS KÁRPITOSIPARI VÁLLALAT MOHÁCSI GYÁRA felvesz # asztalos szakmunkásokat, 9 faipari szakmunkásokat, £ faipari betanított gépmunkásokat. Faipari munkára férfi és női munkásokat betanítunk (betanulási idő 2—6 hét). Vidékről bejáró dolgozóknak egy hónap után útiköltséget térítünk. Étkezési lehetőség a gyárban biztositott. Ötnapos munkahét. Fizetés: kollektív szerződés szerint. JELENTKEZNI LEHET: a gyár munkaügyi csoportjánál. Mohács, Budapesti u. 5/a.

Next

/
Thumbnails
Contents