Dunántúli Napló, 1982. február (39. évfolyam, 31-58. szám)
1982-02-18 / 48. szám
% 1982. február 18., csütörtök Dunántúli napló 5 Az ifjúsági parlamentek tapasztalatai a MÉV-nél Igaz, kissé hosszúra nyúlt a Mecseki Ércbányászati Vállalat KISZ-bizottságának tegnap délelőtti ülése. Hogy miért? Itt már az első fél órában teljesen nyilvánvalóvá vált, hogy nem azért gyűltek össze, hogy elmondhassák magukról, most „letudták” a soros ülést — nem, ezen a helyen munka folyt, még. pedig komoly munka, amiben valamennyi bizottsági tag részt vett, hozzászólt. Hosszúra pedig azért nyúlt, mert élénk vita kerekedett szinte valamennyi napirendi pontnál. Rokonszenves volt, hogy nem „hivatalos nyelven”, körmönfont mondatokban fogalmaztak, hanem úgy, ahogy mindig, mindenütt kellene, magyarul, konkrétan, köz. vétlenül. Érdemes volt odafigyelni, sőt ami még ennél is nagyobb dolog, egyszerűen oda kellett figyelni. Az öt napirendből most csak egyre térünk ki: az ifjúsági parlamentek tapasztalatait vitatták meg, mégpedig elég szenvedélyesen. Tényleg vita volt, s valóban ellentétes nézeteket is hallhattunk. A jó néhány üzemi parlamentet november végén követte a vállalati ifjúsági parlament, s most az ezeken elhangzottak, a parlamentek eredményessége, sőt ha úgy tetszik, akár értelme került terítékre. Az egyik fő kérdés a passzivitás volt. azaz, hogy a fiatalok’ és parlamentjük passzívnak nevezhető-e. Az igaz, hogy az ezen való részvétel az előző ifjúsági parlamenthez képest csökkent, eny- nyiben talán passzívabbnak lehet nevezni, de maga a fórum nem volt az. Valamennyi fontos, a fiatalokat érintő kérdés elhangzott, a megjelentek munkáját inkább aktívnak lehet nevezni Az, hogy miért csökkent a résztvevők száma, ez ismét csak élénk vitát váltott ki. Az egyik ok, ami mindenütt jellemző: állandóan ugyanazok a kérdések merülnek föl, s minthogy nem lehet azonnal megoldást találni ezekre a problémákra, sokan kedvüket vesztik, s legközelebb már el sem mennek. Rendkívül sok szempont, igen jó gondolatok merültek föl, nem is'lehet itt és most valamennyi érvet és ellenérvet egymással szembe állítani. Egy dologban azonban mindenki egyetértett: ezekre a demokratikus fórumokra szükség van, de valamilyen más, eredményesebb, vonzóbb formát kell találni, s úgy kell választ'adni a fölmerülő kérdésekre, hogy a jövőben egyre többen lássák értelmét annak, hogy részt vegyenek a parlament munkájában. D. Cs. „Remélem”, „örülök” — ez a két szó szerepel legtöbbször azokban a levelekben, melyekből havonta húszat is kap Kovács Gyöngyi, a pécsi Pollack Mihály Műszaki Főiskola hallgatója. „Olyan jó volt, amikor itt voltatok. Én jól érzem magam, de ha jönnétek, még boldogabb lennék" - olvashatjuk az egyik levélben. Az ákom-bákomokkal telerótt, néhol helyesírási hibákkal írt sorokat három baranyai nevelő- otthon fiatal lakói küldték. A műszaki főiskola hallgatói nyolcadik éve rendszeresen járnak a bakócai, bükkösdi és csertői nevelőotthonba. A 15 fős csoport vezetője Kovács Gyöngyi, harmadéves.- Félévenként egyszer-két- szer mindegyik helyszínre kimegyünk. Játékokat készítünk, vetélkedőket szervezünk. A nagyobbaknak diszkót is rendeztünk már. Mindig várnak minket, és a találkozások után sok levélre válaszofhatok. Elmondják bennük életük apró rezdüléseit, az idősebbek tanácsokat is kérnek tőlünk. Családra, meghitt, emberközeli Ülésezett a Magyar Úttörők Szövetségének Országos Tanácsa Állásfoglalás az ötnapos tanítási hétről Szerdán a KISZ KB budapesti székházában ülést tartott a Magyar Úttörők Szövetségének Országos Tanácsa. Molnárné Kozma Erzsébet, az úttörőszövetség titkára terjesztette elő a Magyar Úttörők Szövetsége Országos Tanácsa állásfoglalását az ötnapos tanítási hét bevezetésével összefüggő feladatokra. 1982 szeptemberétől az általános iskolákban is bevezeképzések, a túra- és sportversenyek. Az Országos Tanács megemlékezett a munkásőrség megalakulásának 25. évfordulójáról, és elismerően szólt a testületnek a gyermekek nevelésében végzett segítő tevékenységéről. Növekvő tejtermelés Egyenletesen nő a tejtermelés, a januári nagy hidegek, a sokáig kedvezőtlen időjárás sem vetette vissza az állatállomány termelését, mivel a legtöbb helyen kitűnő minőségű takarmánnyal és gondos tartással megelőzték a kieséseket — erről tanúskodik a Tejipari Vállalatok Trösztjének januári felvásárlási összesítése. Idén előirányzat szerint a tavalyinál két százalékkal több tejet vásárolnak fel a termelőktől. Ám a januári eredmény ennél nagyobb arányú termelésbővülést jelez. Az összesítés szerint mindent egybevetve 6.4 százalékkal több alapanyagot adtak a mezőgazdasági nagyüzemek és a kistermelők az állami és a szövetkezeti feldolgozóiparnak. Különösen a termelőszövetkezetekben sikerűit nagymértékben növelni a hozamokat, a korábbi években végrehajtott keresztezések, a tehénállomány genetikai javítása egyre jobban érezteti hatását. Növelték a tejkibocsátást az állami nagyüzemek is. Kisebb visszaesés tapasztalható viszont a kistermelőknél, amivel a tervelőirányzat is számolt. A háztáji termelők érdeklődése számos megyében változatlan, sőt vannak olyan területek, ahol nőtt az árukibocsátás, ilyen például Baranya megye, ahol 12 százalékos a javulás az elmúlt év azonos időszakához képest. megyei Erősíteni a népi ellenőrzés nyíltságát tik az ötnapos munkarendet, s ennek következtében az úttörő- csapatok szervezeti élete, működési rendje is módosul. A gyerekek és a felnőttek több szabad időhöz jutnak, s mindez szükségessé teszi, hogy a fiatalok iskolai, mozgalmi és családi programjainak szervezésében az úttörőcsapatok is feladatokat vállaljanak. Az úttörőszövetség az ötnapos munkahét bevezetésével fokozottabban érvényesíti érdek- védelmi funkcióját: a gyermekek életrendjének napi és heti arányos terhelésének kialakításában, az általános iskolába járók szellemi, erkölcsi és testi fejlődéséhez szükséges szabad idő, mozgás játék és pihenés megteremtésében, a pajtások élet- és munkakörülményeinek alakításában. Fokozottabban szeretnék elismerni és elismertetni a mozgalmi közösségek életét irányító, a munkába folyamatosan, illetve alkalmanként bekapcsolódó pártoló tagok, szülők, szervezetek és intézmények munkáját. A lakóterületen végzett úttörőmunka jelentősége nő, különösen a körzetesített és a lakótelepi iskolák úttörőcsapataiban — állapította meg a testület. Az úttörő- és ifjúsági házak az úttörőcsapatokkal közösen felmérik a gyerekek és a közösségek, a családok hétvégi művelődési szokásait és igényeit. Az úttörőszövetség és a szocialista nevelőiskola céljának, feladatainak megfelelően az úttörő- és ifjúsági házak az eddigieknél nagyobb részt vállalnak a hétvégi programok szervezésében, a gyerekek és a családok értelmes szabad idő eltöltésérffek kialakításában. Javasolták, hogy a hétvégeken váljanak általánossá és rendszeressé a játszóházak, a szakköri napok, a kötetlen formájú kapcsolatokra vágynak elsősorban, nem drága játékokra. A lelkes csoport tagja Nyi- ratiné Németh Ibolya, a PMMF egykori, tanárszakosa is, aki szakdolgozatában az állami gondozott gyerekek jövőképével foglalkozott. Felkészülése során ismerte meg igazán problémájukat, most a főiskola elvégzése után is az egyik leglelkesebb tagja a patronáló brigádnak. A látogatások mellett két Első ízben hívta meg tegnap sajtótájékoztatóra — vagy ha úgy tetszik: munkamegbeszélésre — a Baranya megyei Népi Ellenőrzési Bizottság a megyében működő sajtószervek munkatársait. Dr. Szabó Józsel, a megyei NEB elnöke tájékoztatójában a népi ellenőrzés társadalmi jelentőségéről szólva elmondta, hogy ez a legközvetlenebbül kapcsolódik a politikai és az állami vezetés munkájához annak segítőjeként. A megyei testület munkáját illetően az előző évek ellenőrzési tevékenységével kapcsolatos megállapítást idézte: a megyei NEB vizsgálatai alkalmasak voltak a helyzetelemzésre, a szükséges döntések meghozatalára, intézkedések megtételére. A baranyai népi ellenőrök éve már, hogy táborokat is szerveznek az otthonok lakóinak. Nyáron például Zircen töltöttek négy napot 200 gyerek társaságában. Hagyomány. nyá vált az is, hogy Télapóünnepen a gyerekek közül jönnek néhányon Pécsre. Megszokott dolog, hogy az otthonok lakói is meghívják a főiskolásokat saját ünnepségeikre. A hét végén például Bükkösdre utaztak a hallgatók. Farsangi bálban voltak. jó minősítést kaptak az országos vizsgálatok kapcsán is. A továbbiakban néhány közelmúltbeli fontosabb vizsgálatra emlékeztetett, amelyek a vizsgált területeken kézzelfogható eredményt hoztak. Ez is azt mutatja, hogy 0 vizsgálatokat általában kedvezően és együttműködve fogadják, segítő szándékát elismerik, megállapításait megszívlelik és igyekeznek hasznosítani. Nem ritka,-hogy már a vizsgálati szakaszban intézkednek a feltárt hiányosságok kiküszöbölése iránt. A megalapozott javaslatok — ez az általános megállapítás — a helyi irányítást segítik. — Azért más ez a patronálá- si mód, mert érezhető, hogy nem kötelező jelleggel, valamilyen vállalást kipipálva érkeznek a pécsi főiskolások. Szervezőkészségük, ötleteik az igazi emberszeretet bizonyítékai. Az is előfordult már, hogy egyénileg jöttek. Elvitték a gyerekeket kimenőre, sétáltak, beszélgettek velük — mondja Antal Lajos, a Bükkösdi Hámán Kató Nevelőotthon igazgató- helyettese. A pécsi felsőoktatási intézmények többségében végeznek a hallgatók társadalmi munkát. A leendő tanárok például a gyerekklinika beteg lakóit korrepetálják, a majdani orvosok pedig időközönként nővéreket helyettesítenek. A műszaki főiskolások vállalkozása azért is különösen figyelemreméltó, mert rendszeresen és hosszú idő óta végzik munkájukat közmegelégedésre. Bozsik László Részletesen foglalkozott a megyei NEB elnöke a közérdekű bejelentésekkel. Évente közel 200-zal foglalkoznak, közöttük viszonylag sok az olyan, ami központi szervek közben- jöttével kerül vissza a megyébe kivizsgálás végett, amiből viszont le kell vonni a megfelelő következtetést. Az is elgondolkodtató, hogy a bejelentéseknek mintegy a harmada névtelen, viszont ezeknek a fele megalapozott. A névvel ellátott bejelentéseknek a kétharmada közöl valós tényeket. Az idei programról szólva elmondta dr. Szabó József, hogy a segítés fokozására törekednek. az ellenőrzés nyíltságát, őszinteségét akarják erősíteni. Ezt kívánják hangsúlyozni azzal is, hogy a vizsgálandó szerveket előre tájékoztatják, számítva a hatékony együttműködésre. Több olyan vizsgálat szerepel az idei tervben, ami a helyi szervek tevékenységét segíti: ilyen pl. a beruházásokban részt vevők együttműködésének, az egészségügy integrációjának a vizsgálata, az ötnapos munkahét tapasztalatai stb. A tájékoztatót követő hozzászólások sorában Kiss Gyula, a megyei pártbizottság propaganda- és művelődési osztályának a munkatársa arra hívta fel a figyelmet, hogy a NEB munkáját nyitottá keil tenni a közvélemény számára^ mert ez a közéleti demokratizmus nagyon fontos eleme. Dr. Szenf- wiklósi István, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság tájékoztatási főosztályvezetője elmondta egyebek közt, hogy a Baranya megyei Népi Ellenőrzési Bizottság munkáját a .KNEB színvonalasnak ítéli azzal. hogy innen érkezik a legtöbb használható javaslat a lefolytatott országos vizsgálatok kapcsán. H. I. §É| tgaéí &m&erszérét0± bizanyitékai Főiskolás patronálok a nevelőotthonokban Nem a drága játék, a család hiányzik A magyar nyelvtudomány Aligha vitatható, hogy a magyar nyelvtudomány napjainkban reneszánszát éli. Ma már nemcsak nyelvészetről, anyanyelvi nevelésről, nyelvoktatásról, a különböző nyelvelméleti elképzelésekről beszélünk, hanem a modern nyelvtudomány külföldi irányzatainak keretében különféle alakulatok foglalkoznak a csak e szakterület kutatói számára megközelíthető nyelvi eredményekkel. Még a hagyományos felfogást képviselő nyelvészeknél is gyakran találkozunk a transzformációs, a kvantitatív, sőt a generatív eljárások, a szimbolikus logikai és topológiai formulák alkalmazásával, a gráfok felhasználásával a nyelv részrendszereinek, az ún. nyelvi modelleknek bemutatásában. Ha mindehhez még hozzávesszük, hogy a magyar nyelv vizsgálatát már kiterjesztették a metalingvisztikára éppúgy, mint „nyelvünk nem-verbális szemiotikái kapcsolatainak feltárására is", ha feltárjuk a pszicho- és szociolingvisztikai, az antropológiai kutatások eredményeit és a nyelv patológiájának új szempontú vizsgálatát — olyan nyelvtudományi dzsungelbe tévedünk, amelyben eligazodni még a vérbeli nyelvtudósnak is nehéz feladat. Éppen ezért nyugodtan mondhatjuk, hogy szinte lehetetlenre vállalkozott dr. Temesi Mihály, az ismert pécsi nyelvtudós. aki A magyar nyelvtudomány című 408 lapnyi terjedelmű, a Gondolat Kiadó gondozásában megjelent munkájában megpróbálja rendbe rakni és ismertetni a felszabadulás óta keletkezett nyelvi irányzatokat és azok eredményét. Ezt a nyelvtudományunkban hiánypótló szintézist Temesi Mihály akként teremtette meg, hogy több mint ezer tanulmányt, cikket dolgozott fel munkája hitelesítésére, a mai magyar nyelvtudomány helyzetének, eljárásainak és fő irányainak bemutatására E rendkívül gazdag nyelvi anyagot vizsgálva Temesi Mihály elénk tárja azt a hazánkban folytatott és jelenleg is folyó hihetetlenül gazdag nyelvtudományi munkát, amelyről e könyv megjelenése előtt bárki is fogalmat alkothatott volna. E lelkiismeretes, a legapróbb részletekbe menően is pontosított munka azonban elsősorban a nyelvtudomány művelőit igazítja el többek között a mai magyar nyelv leíró vizsgálatában, belső tagoltságának összevetésében, nyelvünk fejlődéstörténetében vagy a magyar nyelvtudományi kutatások feladatairól írt eszmefuttatásában. Persze, az az anyanyelvűnk fejlődése iránt érdeklődő olvasó is hasznosan forgathatja e munkát, akit érdekel a nyelvi szótárak készítésének módja, a frazeológiai, vagyis a szólás- gyűjteményekről szóló kutatások földrajznév-gyűjteményeink értékelése, a személynévvizsgálatok. Közben bepillanthatunk anyanyelvűnk fejlődéstörténetébe, ráfigyelhetünk az irodalmi nyelvünk kialakulását taglaló munkákra és a helyesirástörténeti alkotásokra. Temesi azonban nemcsak ténymegállapításokat tesz, hihetetlen mennyiségű adat tö- meqét tárja fel, hanem a bennfentes szakavatottságával jóindulatúan kritizál, tanácsokat ad, új, megfontolandó megoldási lehetőségekre is felhívja a figyelmet. A nyelvi neveléssel fogldlko- zók e -munkával olyan tudományos segédkönyv birtokosai ie- hetnek amelynek gazdag tárházából a mai magyar nyelv- tudomány összegező áttekintésén túl e tudományág minden jelentősebb alkotására és alkotójára is felfigyelhetünk a mű végén közölt 450 jegyzet adattárában. Tóth István dr.
