Dunántúli Napló, 1982. február (39. évfolyam, 31-58. szám)

1982-02-18 / 48. szám

© Dunántúli napló 1982. február 18., csütörtök Ismerjük meg jogszabályainkat! A szabadságokról Korábban már hírül adtuk, hogy változtak a szabadságról szóló előírások. Az alábbiakban a lényegesebb módosításokat ismertetjük. Az alapszabadság az 1981. évi 32. sz. törvényerejű rende­lettel módosított Munka Tör­vénykönyv 42. § (1) bekezdése szerint 1982. január 1. napjá­tól 15 napra változott. A pótszabadság minden mun­kaviszonyban töltött három év után egy, de évenként legfel­jebb kilenc munkanap lehet. A pótszabadság mértékét a munkaviszonyban töltött idő számítására vonatkozó rendel­kezések alapján kell megálla­pítani. , Abban az esetben, ha az ösz- szegszámítósnál töredékév ke­letkezik, és az legalább fél évet tesz ki, azt egész évként kell alapul venni. A 74'1980. (XII. 29.) MT. sz. rendelet 1 §-ával módosított Mt V. 47. §-a szerint a fiatal­korú dolgozónak tizenhat éves koráig évi tíz, azon túl évi öt munkanap pótszabadság jár. A pótszabadság utoljára ab­ban az évben illeti meg a dol­gozót, amelyben a tizenhatodik, illetőleg a tizennyolcadik élet­évét betölti. A dolgozó nőt és a gyerme­két egyedül nevelő apót éven­ként a tizennégy évesnél fia­talabb — egy gyermeke után kettő, — két gyermeke után öt. — legalább három gyermeke után kilenc munkanap pótsza­badság illeti meg, A dolgozó nőnek az általa gondozott tizennyolc éven alu­li és munkaviszonyban nem ál­ló három gyermeke után — a fentebb írt pótszabadságon fe­lül — évi két, minden további ilyen gyermeke utón ugyan­csak két-két, de évenként leg­feljebb tizenkét munkanap pót- szabadság jár. A most írtak alkalmazásánál a gyermeket először születésé­nek évében, utoljára pedig ab­ban az évben kell figyelembe venni, amikor a tizennegyedik' (tizennyolcadik) életévét betöl­ti. A módosított Mt. V. 50. § (2) bekezdése értelmében annak a dolgozónak, aki öregségi nyug­díjra jogosultságának megszer­zése után fizikai munkával tel­jes munkaidőben tovább dolgo­zik, az első naptári évben há­rom, a második és minden to­vábbi naptári évben öt mun­kanap pótszabadság jár. A ^pótszabadság a dolgozót az alapszabadságon felül és többféle pótszabadság egymás mellett is megilleti. A kivétele­ket az Mt. V. 51. § (2) bekez­dése tartalmazza. Nagyon lényeges tudni, hogy ha az 1982. január 1. előtt ér­vényes szabályok szerint a dol­gozó alapszabadságának és a munkakör alapján járó pótsza­badságának együttes mértéke — a szabadnapok beszámításá­val — nagyobb mint a 74 1981. (XII 29.) MT. sz. rendelet sze­rint őt megillető szabadság, munkakörének változatlansága esetén a kedvezőbb mértékű, legfeljebb huszonnégy munka­nap .szabadságra való jogosult­ságát megtartja. Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökének 5/1981. (XII. 29.) ABMH. számú rendelete értelmében az ötnapos munka­héttel dolgozó szabadságának kiadásánál a munkaidőbeosz­tás szerinti munkanapokat kell figyelembe venni. A heti egynél több szabad­napot biztosítói munkaídőbe- osztással dolgozó esetében a szabadság kiadása tekinteté­ben a hét minden napja mun­kanap, a dolgozó heti egy sza­badnapját, heti pihenőnapját és a munkaszüneti napokat ki­véve. A szabadság kiadásának idő­pontját — a kollektív szerző­dés eltérő rendelkezésének hi­ányában — legkésőbb a kiadás előtt egy hónappal kell közöi- ni. v A kiadás időpontját a mun­káltató csak a dolgozóval tör­ténő megállapodás vagy rend­kívüli ok miatt változtathatja meg. Azt is előírja a jogszabályi rendelkezés, hogy a szabadság kiadása időpontjának megha­tározásánál o dolgozót előze­tesen meg kell hallgatni és kí­vánságait a lehetőségekhez ké­pest figyelembe kell venni. A szabadság kettőnél több részletben csak a dolgozó ké­résére adható ki, azonban ilyen esetben is egybefüggően kell biztosítani tíz munkanap sza­badságot. A munkáltató — kivételesen fontos érdekből — a dolgozó már megkezdett szabadságát félbeszakíthatja. Az így felme­rült utazási és egyéb költség- többletet a munkáltató köteles megtéríteni. Ilyen esetben a szabadság alatti tartózkodási helyről a munkahelyre és visz- szautazással, valamint az idő­közben munkával töltött idő nem számít be a szabadságba. Az 5 1981. (XII. 29.) ÁBMH. rendelet 4 §-óban szabályozot­tak szerint ha a dolgozó mun­kaviszonya év közben megszűnt, vagy munkaviszonya a szerző­déses üzemeltetés miatt szüne­tel, illetőleg sorkatonai szolgá­latra hívták be, és a munkálta­tónál eltöltött idővel arányos szabadságot nem kapta meg. azt pénzben kell megváltani. Ha a dolgozót a .felmondási idő alatt legalább a kötelező felmentés és a ki nem adott szabadság tartamának megfe­jelő időre felmentették a mun­kavégzés alól, a szabadságot — pénzbeni megváltás nélkül — kiadottnak kell tekinteni. Abban az esetben, ha a dol­gozó munkaviszonya megszűné­séig (szüneteléséig) több sza­badságot vett igénybe annál, mint ami a munkáltatónál töl­tött időre megilletné, a külön­bözébe járó átlagkeresetét a munkabéréből le kell vonni, illetőleg tartozását a ,.munka­vállalói igazolási lap"-ra fel kell jegyezni. Nem szabad a többletet le­vonni ha a dolgozót sorkato­nai szolgálat teljesítésére hív­ták be, vagy munkaviszonya nyugdíjazására tekintettel szűnt meg. Ugyancsak nem vonható le a többlet a dolgozó halála esetén. Ha a dolgozót év közben más munkáltatóhoz helyezik át. sza­badságába két munkáltatótól együttesen kapja meg. Ennek megfelelően a ki nem adott szabadságot a dolgozónak új munkahelyén kell megkapnia, a többletet pedig be kell számí­tani az új munkáltatótól járó szabadságba. A ki nem adott, illetőleg a többletszabadság mértékét a „munkavállalói iga­zolási lap’’-ra fel kell jegyez­ni. A munkaviszony szünetelésé­nek tartamára a dolgozót az alábbi esetekben illeti meg szabadság: a) a keresőképtelenséget oko­zó betegség időtartamára b) a szülési szabadság tarta­mára, c) a tíz éven aluli gyermek gondozása vagy ápolása miatt munkábdn nem töltött időre, legfeljebb azonban egy évre, függetlenül attól, hogy erre az időre jár-e táppénz, illetőleg gyermekgondozási segély. Ez a kedvezmény az anyát újabb szü­lés esetén újra megilleti, d) harminc napot meg nem haladó fizetés nélküli szabad­ság tartamára, e) a tartalékos katonai szol­gálat idejére és f) minden olyan munkában nem töltött időre, amelyre jog­szabály átlagkereset fizetését írja elő. S. A. szerkesztőség postájából S Olvasóink A pécsi Gázmű szakemberei megkezdték a pécsi Vasvári és az Egyetem utcában a gázvezeték-fektetést. Olvasóink'jelezték, hogy lassan halad a munka. Megtudtuk, hogy a KÉV valóban még decemberben elkezdte a földmunkát, de a rendkívüli hideg miatt kellett leállniuk. A munkaterületen már a gázvezeték-szerelők dol­goznak, és a tervek szerint három hét múlva befejezik a mun­kát. ■ ¥ ■ Az illetékes káliig*«* Kontár javította meg a gázkészüléket írjak Fürdőzés, bosszúságokkal A múlt szombaton a pécsi Hullámfürdőt keresték fel Szél Lászlóék (Pécs, 39-es dandár út 1/A.), s az itt szerzett ta­pasztalataikról számolnak be levelükben. „Bosszúságunk már az öltö­zőben kezdődött, ahol láttuk, hogy az összes ruhát az alsó vállfasorba akasztották. Meg­kértük az ott szolgálatot telje­sítő hölgyet, ha lehet, a felső sorba rakja a ruhánkat, mert láttuk, hogy majd minden hol­mi leér a cipők közé a földre. Ö meg is ígérte, és olyan szá­mot adott, ami a felső sorba szólt. A meglepetés akkor ért bennünket, amikor fürdés utón a ruhánkat kértük: az ingemet a földről szedték össze, a töb­bi cipő és kabát közül. A há­romezer forintos bőrdzsekimet, amit két hete vásároltam, ösz- szetaposva és tönkretéve (a zipzárrél a húzózár letört, nem találták sehol) kaptam vissza. A hölgyet kértük, hogy keresse meg a húzózárat, de közölte, hogy most lehetetlen. Töhben álltak még ott az öltözőben felháborodva. Egy anyuké a kisfia cipőjét nem találtc, egy fiatalembernek a vállfája tűnt el teljes ruháza­tával. Ök is azt a választ kap­ták — várják meg a zárórát. Furcsának találtuk azt is, hogy egy hétéves kislánynak nem cdtak számot, mondván, je­gyezze meg. Ezek után szeretnék választ kapni arra. hogy a bőrdzsekim javíttatását, amit csak maszek vállal, ki téríti meg, mert a Hullámfürdő öltözőjében olyan táblát nem láttunk, hogy a ruhatárban elhelyezett hol­miért felelősséget nem vállal­nak.’ — — * * — .......... ■ ­A január 26-i számban meg­jelent „Én magával nem tár­gyalok" c. glosszában írtakat némi értetlenséggel és megle­petéssel olvastam, de dr. Ba­lázs Béláné nem kis felhábo­rodásában sem tudok osztozni, rr.ert megítélésem szerint erre okot nem szolgáltattunk. Először szigorúan a tények­ről. Balázséktól január 13-án hibabejelentés érkezett. A hi­babejelentő rögzített adatai és a munkalap tanúsága szerint fűtőkészülék javítása vált szükségessé, melyet 14-én a helyszínen elvégezni nem tud­tunk. A cserélendő alkatrész — ritkán előforduló szükségessé­ge miatt — nem képezi a mo­bil készletünk résiét. A javítás január 25-ig részünkről váratott magáia. Ezt elismerjük és saj­náljuk is. Vállalatunknál dr. Balázs Béláné január 25-én személyesen megjelent olyan tartalmú jegyzőkönyv felvételé­nek igénvével, melyre a tények alapot nem szolgáltattak. Ezt viszont kötelességünk volt visz- szautasítani. ügyfelünknek felajánlottuk, hogy mulasztásunkat pótolva aznap a javítást elvégezzük. Erre olyan vezető tett ígéretet, aki rendelkezett minden szük­séges feltétellel ígéretünk meg­tartásához. A válasza számunk­ra két okból is meglepő volt. Az egyik az, hogy a vezető il­letékességét vonta kétségbe panaszosunk, lévén nem men­tes attól az előítélettől, hogy ügyét megnyugtatóan csakis „igazgatói garanciákkal” le­het megoldani. A másik pedig, hogy készülékét kontárral már mégjavíttatta és a nálunk megrendelt munkát nem igényli. Pavlicsek József üzemigazgató Déldunántúli Gázszolgáltató Vállalat Baranya megyei üzemigazgatóság A telefonnál Középiskolai ielvételik - pályaalkalmasság Folytatjuk a pályaválasztás időszerű kérdéseivel foglalkozó sorozatunkat. A február 2-i te­lefonos fórumunk résztvevői kö­zül ezúttal Kovács Dezsőtől, a Pályaválasztási Intézet igazga­tóhelyettesétől kaptunk választ olvasóink kérdéseire. Milyen tárgyból kell érettségizni? A középiskolák időben tájékoz­tatják a tanulókat a kötelező és választható vizsgatárgyakról, figye­lembe véve a felsőfokú továbbta­nuláshoz szükséges tantárgyakat is, ezek: magyar nyelv és irodalom, matematika. történelem, idegen nyelv, fizika, (biológia, kémia, föld­rajz, stb). szabad választás ^szerint. Középiskolai előkészítő tanfolyamok szervezése hogyan történik? Két típusú előkészítőt szerveznek a középiskolákra, az eqyik az általá­nos iskolákban, a másik a Nevelők Háza szervezésével a középiskolák­ban van. Ezekre az általános iskolák­ban lehet jelentkezni és az igaz­gatók időben tájékoztatják a tanuló­kat. Az egészségügyi alkalmassági vizs­gálatok rendje hogyan történik? A továbbtanulási jelentkezési la­pon az iskolát ellátó orvos jelzi, hogy a tanuló alkalmas továbbta­nulásra, mellékelik az iskolák az egészségügyi törzslapot. Ebből több típus van forqalomban. mivel fel- , menő rendszerben került bevezetés­re. A következő években a T. ü. 13. rísz. törzslapot használják már az általános iskolák. A szakmai al­kalmassági vizsqálatot a szakképző iskolák irányítják. (Szakmunkásképző, Szakközépiskolai. Felsőfokú előkészítő tanfolyamokra hogyan és mikor lehet jelentkezni? Felsőoktatási intézmények nappali, esti vagy levelező tagozataira fel­vételi vizsgára előkészítő tanfolya­mokat — megfelelő számú jelentke­ző esetén — a felsőoktatási intéz­mények szervezik. A tanfolyamok kez­detéről és időtartamáról a szervező intézmények nyújtanak tájékoztatást. A jelentkezési kérelmek benyújtásá­nak határidejét a sajtó és a rádió közli. Általában október és május hónapok között működnek a tanfo­lyamok. Lehet-e két szakközépiskolába je­lentkezni? waiasn war az olwasö Miért nincs orvosi ügyelet Meszesen? Bár számos tájékoztató je­lent meg lapunkban a pécsi központi orvosi ügyelet meg­szervezéséről, sok jelzést, pa­naszos levelet, illetve telefont kapunk ez ügyben olvasóinktól. Legutóbb Meszesről telefo­náltak, ahol az ott lakók vé­leménye szerint hiányzik az orvosi ügyelet. A meszesiek kérdésére azt mondhatjuk el, amit tájékoztatásként dr. Szi- losi Anna városi főorvostól kaptunk. A központi ügyeleteket azért szervezték meg országszerte, hogy a betegek érdekeit kép­viselve, a pénzeszközöket kon­centrálva hozzák létre a várost ellátó ügyeleti szolgálatot. Pé­csett. a Munkácsy Mihály ut­cai rendelőintézetben három orvos teljesít ügyeleti szolgála­tot, így az ide érkező beteg­nek nem kell várakoznia az esetleg a várost járó szakem­berre. Az ügyeleti szolgálat gépkocsija pedig a telefonhí­vásokra az orvost házhoz viszi a beteghez. Eddig az egyes ügyeleteken néha órákig kel­lett várakozni a betegnek, amíg az orvos visszaér, mert az ott levő asszisztens nem tudta a szakszerű ellátást biz­tosítani. A központi ügyelet megszervezésekor elsősorban ennek a gondnak a megoldá­sát tartották fontosnak.­..............- * — „ Özönvíz a zöldségboltban” A Dunántúli Napló 1982. ja­nuár 19-i számában megjelent „Özönvíz a zöldségboltban" című cikkre Vági Istvánnétól, a PIK 3. sz. házkezelőségének vezetőjétől kaptunk levelet: A Nagy Jenő u. 18. sz. ház szennyvíz-elvezetésénél valóban van építési hiba. Mivel a ve­zetékek az épület alatt húzód­nak, nehezen hozzáférhetők. Az ott végzett munka körülmé­nyes, nehézkes. Az amúgy is kevés szakmunkásiétszámmal csak a bérbeadót terhelő mun­kák elvégzését tudjuk — szűkö­sen — megoldani A zöldségboltban a dugulást január 18-án 9—10 óra között jelentették a házkezelőségnek. Mivel a szakmunkások reggel 7-kor kimennek a munkahe­lyekre, így a vállalatunk ,,Gyors"-javító részlegének továbbítottuk a bejelentést. Ott az ügyeletes közölte ve­lünk, hogy még a mai nap fo­lyamán (amint másik munka­helyről visszamennek a szak­munkások) kijönnek és a du­gulást elhárítják. A munkát még aznap kb. 13—14 órakor befejezték. A lakásokban és egyéb bér­leményekben a dugulás elhárí­tása a bérlők feladata. Még rendeltetésszerű — gondos használat mellett is akadnak problémák, ha a bérlők időkö­zönként nem oldják fel a lera­kodott zsiradékot, szappant a vizesblokkokban. Hát még ott, ahol építési hiba is van, és egyes bérlők szemétgyűjtőnek nézik, illetve használják a le­folyókat, W. C.-t. A Nagy Je­a „gondos" használatról ta­núskodnak. A dugulást minden alkalommal elhárítottuk. A munkaaíjat utólag sem szám­láztuk le (holott ez nem a vál­lalatunkra tartozik), mivel a felelős személyt vagy szemé­lyeket ilyenkor megtalálni kép­telenség. ,Az ajtót is bezárták” meg­jegyzésre közöljük, hogy válla­latunk vezetői úgy alakították ki a fogadóórákat, hogy oda azok a bérlőink is el tudjanak menni, akik több műszakban dolgoznak. Ezért egyik nap délelőtt, a másik nap délután van fogadóóra. Hétfőn délután von, tehát az ajtó ezért volt bezárva. Amikor nincs félfo­gadás, akkor kell kivizsgálni a bejelentéseket, adminisztrálunk, levelezünk, ellenőrzünk. Érde­mi ügyintéző ilyen időpontok­ban ritkán tartózkodik az iro­dában. Ha hibát követünk el, vállal­juk érte a felelősséget. * A szerkesztő megjegyzése; Egyet, értünk abban, hogy a szerelvények rendeltetésszerű, gondos használa­tával elkerülhetők a sorozatos du­gulások. Azonban az Ingatlankezelő Vállalat képviselője is elismeri, hogy a ház ,.szennyvíz-elvezetésénél van építési hiba” — bár ez nem a PIK bűne. Talán e hiba megszünteté­sével megelőzhették volna, hogy az épületet rendszeresen elöntse a szennyvíz. Ez a lehetőség ugyanis még mindig fennáll (!) Nem a ve­zeték helyreállításán, csupán a sze­rencsén múlott, hogy februárban nem volt a boltban „özönvíz”. Iáén, két szakközépiskolát is lehet jelölni a jelentkezési lapon. A ta­nulók számára biztosítani kell a felvételi vizsqa lehetőséqét — ahol ilyen van — méqha második helyen is jelölte meq az iskolát. Ilyen in­dokkal senkit sem lehet elutasítani. Az azonos típusú iskolák esetén az első helyen meqielölt iskola által tartott vizsqa eredményét el kell fo- aadnia a második helyen meo'elölt iskolának. Nem azonos jellegű is. kólák esetén az elsőből való eluta­sítás után a másodiknak meojelölt iskola is behívja a tanulót felvételi vizsqára. Mea ieqyzendő. hoav ezek­ben az esetekben a felvételi esély kisebb. Katonai pályára való jelentkezés esetén is lehet más iskolába jelent­kezni? Szakmunkásképzéssel egybekötött tiszthelyettesképzősök. zenész tiszthe­lyettes szakközépiskola, középiskolai Katonai Kolléqiumba való jelentke­zés nem zárja ki eqyidejűleq más — nem katonai — közép- vaav szak­munkásképző iskolába is DÓIyázzon a tanuló. A katonai iskolába való jelentkezést nem kell az általános iskolákba rendszeresített jelentkezési laora rávezetni. A katonai DÓIyáia jelentkezők jelentkezési okmányo­kat csak a meavei Hadkieqészítési és Területvédelmi Parancsnokságon kapnak és oda nyújtják. — ..............— * — Választ kér az olvasó Pénzváltás Az újságos mért nem vált fel pénzt? A kérdést Vargáné Novák Krisztina (Pécs, Bánki Donát út 2.) olvasónk tette fel, akit a Kossuth téri pavilonnál utasított el az újságárus: nem váltotta be egyforintosait két­forintosra. Az anyuka kórházban fek­vő kisfiát készült meglátogatni, a buszon pedig kétforintos kell. Tény, hogy az újságárusnak nem kötelessége pénzt váltani, semmiféle jogszabály nem utasítja erre. Ám más dolog a segíteni akarás, az ud­variasság, a „vásárlóért” szemlélet. Igaz, ezt sem lehet szabályokkal elő­írni. Mégis, egy kis jóakarattal nem könnyithetnénk meg egymás apró dolgait? „Védőoltás és jó tanácsok” nó u. 18. sz. alatt a munka­végzés során szakembereink a vezetékből és az aknából női fehérneműt, vattacsomókaí, konzervdobozokat, káposztale­velet, paprikát, felmosóron­gyot távolítottak el. Ezek nem Az 1982. február 11 -i DN szám­ban megjelent „Védőoltás és jó ta­nácsok. A kullancsveszély küszöbén” című cikk 4. bekezdésében félreért­hető mondat szerepelt. A 20 éves védettségi időtartam nem az oltott személyekre vonatkozik, ‘ hanem azokra, akik megbetegedtek kullancs­okozta agyvelögyulladásban. Az ol­tottaknál csupán cca. 3 éves védett­ségről lehet szó. Mivel hazánkban csak 1976 óta végzik a védőoltáso­kat, eleve lehetetlen is lenne 20 éves védettségről beszélnünk. Dr. Kerényi Sára, Baranya megyei KÖJÁL járványügyi csoportvezető főorvos I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents