Dunántúli Napló, 1982. február (39. évfolyam, 31-58. szám)
1982-02-13 / 43. szám
Szombati interjú Baranya hat napja dr. Németh Lajos Pécs városi tanácselnök-helyettessel Tíz kérdés a belváros szervezett felújításáról ■— * " 1 O któber elején indult kilencrészes sorozatunk a pécsi belvá- 'os szervezett felújításáról. Ebben szakemberek segítségével sorra vettük a több évtizedig tartó nagyszabású munka legfontosabb kérdéseit. Mindenről természetesen nem eshetett szó, több esetben pedig a válasz nyitva hagyta a megoldás útját. A sorozat befejezéseként dr. Németh Lajostól, Pécs megyei város Tanácsának általános elnökhelyettesétől kértünk interjút. _____ 4 ■ o Sorozatunk sok problémát vetett lel; olyanokat is, amelyek nagy nehézségek árán oldhatók meg. Olvasóink emiatt — de sorozatunktól függetlenül is! - meglehetős borúlátással viseltetnek a belvárosi rekonstrukció iránt. Gyakran hallani: nem lesz ebből semmi. Indokoltnak tartja a borúlátást? — Bizonyos mértékig igen. Elsősorban azért, mert évek óta beszélünk már a rekonstrukcióról, ám az eltelt idő nem adott olyan látványos előrelépést, amit a kívülálló indokoltnak tarthatott. De azt is meg kell mondanom: az előkészítés a vártnál jóval több időt vett igénybe. Több olyan akadályba ütköztünk, aminek az elhárítása nem a város hatáskörébe tartozott, s elsősorban az ÉVM jóváhagyása volt szükséges. 1980 novemberében, amikor a tárca vezetői itt tartottak miniszteri értekezletet, ez is megszületett. A részletes rendezési terv jóváhagyása után meg kellett szervezni a szerteágazó tevékenységet, fel kellett készülni a kivitelezésre. A közismert építőipari kapacitáshiány mellett a mi esetünkben külön problémát jelent a különböző szakmák (nemegyszer hiányszakmák) biztosítása hagyományos munkák elvégzésére. A szervezett felújítás előtt álló problémák köre még ezzel sem zárult le. Az újabb gond: átmeneti helyiségek biztosítása. Erre a tanácsnak sincs lehetősége, de ilyenek létrehozására központi támogatást sem kaptunk, Mi arra törekszünk, hogy a felmerült problémákra mihamarabb megoldást találjunk. A munkák tényleges megindulása után a ma még kétségtelenül érezhető borúlátás meg fog szűnni. 0 Szakmai körökben a legfőbb akadálynak azt tartják, amiről sorozatunkban hangsúlyosan nem esett szó. Ez pedig a kiviteli kapacitás. Mi a tényleges helyzet? — Valóban kevés a rekonstrukciókra, felújításokra kész építőipari kapacitásunk. S a meglévő kevéssel szemben is különleges igények merülnek fel. Ez szükségessé teszi a külső építőipari szervezetek bevonását a belvárosban felhasználható belső kapacitás felszabadítása érdekében. Emiatt kerestünk meg a közelmúltban több olyan termelőszövetkezetet, amelynek építőipari részlege van. Sajnos, 16-tól nemleges választ kaptunk, a többi pedig nem is válaszolt. Egyébként pedig a rendelkezésre álló építőipari kapacitás nagysága, összetétele még így sem nyújt elegendő biztosítékot a különleges igényű munkák elvégzésére. Ezért kezdődött a szakmunkások átképzése a rég nem gyakorolt, elsősorban homlokzatképző munkák megtanítására. Ennek ellenére sem mondhatom, hogy a tervezett munkákat teljes egészében „lefedtük" Tciviteli kapacitással Remélem, hogy az idei feladatokat végül is megvalósítjuk, de ehhez az építőiparnak sokkal szervezettebben kell dolgoznia, s eszközeit úgy kell csoportosítania, hogy alkalmasak legyenek az ilyen munkára. 0 Az RRT rengeteg lakás szanálását írja elő. Valóban, a belváros területén nagyon sok olyan helyiségben élnek ma emberek, amelyek nem lakásnak készültek. Hogyan képzelhető el ezeknek a megszüntetése, illetve általában a belvárosi lakáshelyzet rendezése? — Lakhatásra alkalmas lakást megszüntetni nem akarunk. Azonban a belvárosban elburjánzott udvari, eredetieg nem lakásnak épült, de ma lakásnak mondott és használt helyiségeket meg kell szüntetni és az RRT is elsősorban ezeknek a szanálását írja elő. De mivel a városnak szüksége van kis- és nagy lakásokra, nincs olyan szándékunk, hogy kislakásokat öncélúan összevonjunk. A komfortfokozat növelése miatt ilyesmire mégis sor kerülhet. Külön problémát jelentenek a társbérletek. Ahol megvan a leválasztásra és az xönálló lakás kialakítására a lehetőség, ott ezt választjuk, ahol pedig más mód nincs, a társbérletek ösz- szevonásával nagylakást alakítunk ki. Azért is óvatosan bánunk a belvárosban is a lakásmegszüntetéssel, mert közismerten sok a lakásigénylő Pécsett, és minden egyes lakásmegszűnés a jogos igénylők elől visz el lakást. Csakis a legszükségesebb esetben szabad — kell! — lakást megszüntetni. Egyébként tavaly 25 lakás szanálását terveztük, de nem történt meg mind, s az idei 48-nál is kevesebbet szanálunk. Azt is megemlítem, hogy a jövőben nem engedünk foghíjakat „termelni". Ha életveszély miatt ki is ürítünk egy-egy házat, a bontást csak akkor engedjük meg, ha már ismert az új építmény kivitelezésének a kezdési ideje. © Maradjunk még a lakásoknál. Felmerült, hogy a magántulajdonosok esetleg nehezen kapcsolódhatnak be anyagi helyzetüknél fogva a nagy felújításba. Elképzelhető-e a támogatásuk? — A belváros szervezett felújításába a tulajdonviszonyoktól függetlenül minden létesítményt be akarunk vonni. Tisztában vagyunk azonban azzal, hogy a személyi tulajdonban levő épületek esetében a tulajdonos nincs mindig abban a helyzetben, hogy jelentős befektetéssel végezze el a felújítást. Az állam rajtuk kíván segíteni, amikor OTP-hitel igény- bevételére ad módot. A probléma az, ha a kölcsönigénylő szociális helyzeténél fogva nem hitelképes. Ilyen esetekben a tanács korlátozott mértékben a kényszertatarozás eszközéhez nyúlhat, ami azt jelenti, hogy o ráfordítás összegét az épületre terhelik. A magántulajdonban levő műemléki, műem- lékjellegű épületek esetében a központi szervekhez fordultunk egyszeri támogatás végett. Remélem, ez ügyben kedvező döntés születik. 0 Szóba került az is, hogy talán helyesebb lenne, ha az előirányzatot nem lakásra, hanem négyzetméterre vonatkoztatva adnák, mert Így reálisabb képet kapnánk. Jobban kitűnne, hogy a költség mögött milyen, mekkora lakás van. — Ez országos gyakorlat. Kétségtelen, hogy reálisabb lenne a négyzetméter szerinti költség- elszámolás, de félő, hogy akkor viszont a lakásszámmal nem tudnánk elszámolni. Tagadhatatlan az is, hogy különösen műemléki, műemlékjellegű épületek esetében meglehetősen magas az egy lakásra jutó felújítási költség, de ne feledjük: különleges igényű munkáról van szó, s az elszámolásba a nagyon költséges külső helyreállítást is bele kell venni. Egyébként is szerintem mindegy, hogyan számolunk el, a lényeg az, hogy igényes, de nem luxusjellegű felújításokra törekszünk. © A belváros szervezett felújítása nagy hangsúllyal elsősorban is műemlékvédelmi tevékenységként jelentkezik. A különleges gondok legfőképpen e körül csoportosulnak. — Nemcsak a hivatásos, műemlékekkel foglalkozó szakemberek szeretik és védik Pécs műemlékeit, de a város lakosságának a túlnyomó többsége is értéknek tekinti ezeket, hiszen történelmi múltunkat, egy- egy kor építészetét reprezentálják. Azonban azt is meg kell mondanom, hogy néha azért túlzásokba is esünk: szinte állandóan növelni akarjuk a valamilyen okból védendő objektumok számát. Úgy vélem, hogy egy-egy kor, vagy építészeti stílusirányzat bemutatására egykét épület is maradandó élményt nyújthat. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy az eddig is nyilvántartott és védett műemlékek számát csökkentsük. De azért jó tudni, hogy a védett épületeket általában nagy költséggel tudjuk helyreállítani, s hogy elsősorban itt jelentkezik a korábban már említett építőipari kapacitás- hiány is. A védett épületek felújításához járul azok régészeti kutatása, amit semmiképpen nem nélkülözhetünk. Eddig is számos olyan lelet került elő, ami évszázadokon át rejtve volt. Nagy segítség, hogy kaptunk szakembereket a feltáró tevékenység gyorsításához. Történelmi belvárosunk egésze védett, és mi ennek a tudatában különleges gondot fordítunk a felkészülésre is, a szervezett felújításra is. O Ha szó esik a rekonstrukcióról, a lakásokkal csaknem azonos aggodalommal beszélünk a kereskedelem, a szolgáltató ipar és általában az intézmények rekonstrukciójáról. Az aggodalom oka: hogyan biztosítható, hogy adott helyen nekik is akkor legyen pénzük a felújításra, amikor a rekonstrukció odaér. — Ez hallatlan problémát jelent nekünk! Részben az átmeneti szüneteltetés, részben a finanszírozás összehangolása miatt. A magam részéről a lakosság ellátását nézem, amikor az áthelyezés, szüneteltetés kerül szóba. Nem látom ugyanis értelmét annak, hogy itt —• tehát a belvárosban — átmenetileg megszüntetünk egy üzletet és elvisszük olyan helyre, ahol az adott áruféleségekből egyébként megoldott az ellátás. Ha viszont olyant kell megszüntetni, ami a lakosság helyi ellátásában fontos, akkor a pótlást is itt kell megoldani. Sok gondot okoz a finanszírozás dolga, de ez még mindig könnyebben biztosítható az átmeneti elhelyezésnél. A vállalatoknak előre számolniok kell a felújítás tényével, hogy a pénzt az adott időre biztosíthassák. Ehhez azonban az kell, hogy mi, a tanács legalább öt évre előre közölni is tudjuk a menetrendet. Szerettünk volna olyan rekonstrukciós alapot létrehozni, amelyből megelőlegezhetjük a vállalatoknak, intézményeknek legalább részben a felújítási költségek fedezetét, ha az adott időben nem rendelkeznek ilyen forrással. Sajnos nem kaptunk ehhez központi segítséget, a tanácsunk pedig nincs olyan helyzetben, hogy saját forrásból képezzen ilyen alapot. O A kereskedelem kapcsán, de már közlekedési vonatkozásban is újra meg újra elhangzik az éjszakai áruszállítás iránti igény. — A belváros szervezett felújítása jelentős változásokat fog hozni a közlekedésben is. Egyrészt a sétautcák kialakítása miatt, másrészt a belváros forgalmi tehermentesítése érdekében mindenképpen szükség lesz a szállítások szabályozására. A kérdés hosszú ideje foglalkoztat minket annak a figyelembevételével, hogy egyes árucikkek, mint pl. a kenyér szállítását a nap bizonyos szakához kell igazítani. Tisztában vagyunk azzal, hogy a kereskedelmi vállalatok lehetőségei is korlátozottak az áru fogadását illetően, mégis azt kell mondanom, hogy szükség lesz előbb-utóbb olyan tranzitraktárakra, amik az ország bár mely részéből érkező árut bármikor fogadják, s onnan kell majd a belvárosba a meghatározott időben szállítani. A jelenlegi helyzet nem tartható fenn, hiszen érvényes korlátozó rendelkezéseink ellenére is szinte egész nap történik az áruk szállítása, rakodása. Úgy gondolom, hogy az érintett vállalatokkal meg tudunk állapodni, ha azok is Pécs érdekeit tekintik mindenek fölött valónak. Q Mindez, amiről eddig volt szó, többnyire olyan dolog, amivel ezután kell szembenéznünk. Van azonban egy nagyon is mai gondunk: az Eletántos tömb. Ez az első rekonstrukciós tömbünk, aminek a munkálatai mérhetetlenül elhúzódnak. Hogyan képzelhető el a felújítás meggyorsítása annak érdekében, hogy a lakosság végre már a belvárosi rekonstrukció valami kézzelfogható eredményét is lássa azon kívül, hogy nagyon sokat beszélünk róla? — Az épületek megtartható- sága érdekében hosszú időn át kellett a föld alatt dolgozni. Addig ugyanis nem lehetett a felépítményhez hozzányúlni, amíg a mélyben lévő pincék és az épületek alapjai rendbe nem lettek téve. Ezt követően került sor magának az Elefántos házA bizonyítványosztás után A z elmúlt héten ismerősöm tizenéves fiát láttam az utcán hazafelé menet. Feltűnt, túlságosan is ráérősen lépdelt, köveket rugdalt, meg-megállt, visszafelé bámult. Tetszik tudni — mondta aztán — ma volt a bizonyává nyosztás és nem lett valami jó, az anyu meg otthon már várja. Az elmúlt napokban adták ki az általános és középiskolákban a félévi bizonyítványokat, illetve az ellenőrző könyvecskében összegezték az elmúlt félév munkáját és e munka eredményességét. Hány és hány diók rettegett és izgult — még a legjobbak is — a pillanat előtt, mikor kézbe vette. Magam is gyakorló tanár voltam évekig, és érdekes volt megfigyelni a legkülönbözőbb reagálásokat. Volt, aki sápadt lett, volt, aki kipirult az izgalomtól. Az érzelmeiket kimutatók vagy fülig érő szájjal örültek, vagy szabad folyást engedtek a könnyeknek, vagy az is előfordult, hogy dühödten odavág- tók a pádhoz a könyvecskét. A zárkózottak nyugodt, rezz- zenéstelen arccal vették tudomásul a jót, rosszat, vagy váll- vonogató nyegleséggel közömbösséget színlelve, hogy őket aztán ugyan nem érdekli. És az egyik ilyen nemtörődöm nyeglét másnap az ország túlsó végén egy vasutas fedezte fel, amint a vakvágányra félrehúzott szerelvény egyik fülkéjében aludt. Apja otthon azt mondta — ha rossz lesz a bizonyítványod, haza ne gyere, mert agyonverlek! — és ő szó szerint vette. Mert milyenek is vagyunk mi, szülők így bizonyítványosztás táján! Nem szimpatikus az, aki szigorával retteA karbantartásban — ésszerű okok miatt — egyre inkább tért hódít ez állapotvizsgálaton alapuló javítás. Ennek megvalósítása értékes eszközöket és speciálisan képzett szakemberek munkáját kívánja, illetve egy anyagvizsgáló laboratórium létesítését teszt szükségessé. A Hőerőmű már korábban szükségét érezte ilyen loboratórium megteremtésének. Ebben a laborban az ultrahangos falvastagságmérések, a fárasztás- nak kitett szerkezetek repedésvizsgálati módszerei sikerrel és jól meghatározó eredménnyel járnak. A különböző anyagminőségek meghatározására, azonosítására hordozható és beépített színképelemzők, és különböző keménységmérő műszerek vannak használatban. A laboratóriumunk más vállalatoknak is rendelkezésére állt a múltban is: így pl. importból gésben tartja a gyerekét, s ahol egy-egy becsúszott rosz- szabb jegy napokig tartó családi gyászt jelent. Még akkor sem adok igazat, ha ez egy távolabbi cél, érdekében történik és az események későbbi alakulása őt látszik igazolni. Nem szerettem azt a típust sem, mint amilyen az a szülő volt, aki egyszer elém állt és azt mondta: — Megvan magáról a véleményem tanár néni, az én fiamnak négyest mert adni! Sokkal inkább szerettem azokat, akik a rossz jegyek láttán azt a könyörgőn gyámoltalan, olykor ostobán hangzó utolsó mentséget mondták: — Pedig otthon úgy tudta! Mert ahogyan csecsemő- és óvodáskorban is féltőn ölelő karokkal akarták óvni minden bántódástól, úgy ilyenkor is, mikor pedig az értelem azt diktálja, hogy megérdemli a szigort, a büntetést, az észen túl, azonban lendülnek képzeletben a rossztól óvni akaró karok: tanárnő kérem, otthon úgy tudta! A gyengébb bizonyítvány láttán a szülők fogad- koznak, hogy édes fiam, addig nem lesz ez, meg az, nem mész ide, meg oda, amíg...! Aztán eltelik egy hét, kettő, és látják a tv felé vágyódva sandító kisebbet (melytől el lett tiltva) meg a sarokban gubbasztó lakli kamaszt; aki nézi ugyan a könyvet órákig, de az esze, ki tudja hol jár. . .? A szív ilyenkor lágyul, újabb félév haladékot kap a gyerek, és újabb felmentést a felnőtt a neki is fájó szigor alól (és csak ott mélyen, leg- belül sajog, miért nem érti meg, hogy minden érte van? Még a bizonyítvány isi). S. Zs. származó — hidraulikus bánya- tárnok újrafelhasználását el-, döntő repedésvizsgálatokban — kazánszerkezetek elhasználó- dottságát vizsgáló falvastag- sógmérésekben. Ezeken túlme- mően különböző acélanyagok összetételét, anyagminőségét tudjuk meghatározni és ennek esetleg más, rendelkezésre álló anyaggal való helyettesítésében adhatunk tanácsot. Anyagvizsgálati kérdés sok termelőhelyen merülhet fel, azonban ilyen laboratórium létrehozása és gazdaságos kihasználása nem volt biztosítható mindenütt. Kézenfekvő tehát, hogy egy már meglevő, de időszakosan bizonyos szabad kapacitással rendelkező laboratórium az anyagvizsgálatokat igénylő vállalatok, intézmények rendelkezésére álljon. Szántó János nők a szerkezeti megerősítésére, a belső, igen jelentős építészeti munkákra. Sajnos kezdettől fogva nem tudtunk olyan építőipari kapacitást biztosítani ehhez a munkához, ami a gyorsabb előrehaladást szolgálta volna. Remélem, hogy a szerkezeti munkák befejezése után már meggyorsíthatjuk a munkát és 1983-ban át is adhatjuk rendeltetésének a tömb első épületét. Ami pedig a továbbiakat illeti: idén hozzákezdünk a Széchenyi tér8-as számú házfelújításához, majd folyamatosan a többihez. Az a szándékunk - és így is ütemezzük a munkákat —, hogy 1985-re elkészüljön az egész tömb. Szeretnénk mi is mihamarabb pontot tenni az Elefántos tömb ügyének a végére. © Végezetül kérem, azt mondja meg, mit vár ennek a hosszadalmas, de nagyszerűnek ígérkező munkának az érdekében a város társadalmától? — A sorba mi magunk is, mint a város egyik intézménye, beállunk a városháza felújításával, amire ebben az esztendőben mintegy 12 millió forintot fordítunk. Ezzel is példát szeretnénk mutatni másoknak. A belvárosban működő vállalatoktól, intézményektől azt várom, hogy segítő szándékkal működjenek együtt velünk és a kibúvók, a kifogások helyett a megoldás módját keressék. Közös célunkat csak így valósíthatjuk meg. A lakosságtól, különösen a belvárosiaktól, akik közvetlenül is érintettek a felújításban, türelmet és megértést kérek. Tudom, hogy nagyon sok gonddal, kényelmetlenséggel jár az ideiglenes helyre költözés, majd a visszaköltözés, de ez azzal fog járni, hogy jobb körülmények között élhetnek majd. Hársfai István HÉTVÉGE 3. Anyagvizsgálatok a Hőerőműben
