Dunántúli Napló, 1982. január (39. évfolyam, 1-30. szám)
1982-01-09 / 8. szám
Adás közben a Jó reggelt! műsora Egy kis lazítás, Eröss Anna és Pintér Dezső Jó reggelt Magyarország! Ébredés után első mozdulatunk, hogy bekapcsoljuk a rádiót. A kellemes zene pár percig még a meleg ágybon marasztal, megvárjuk a meteorológusjelentését, aszerint öltözünk, hogy milyen időt jósol mára. Az ismételten bemondott pontos idő ritmusa felgyorsít, indulásig beosztja perceinket; míg mosdunk, öltözünk, hírt kapunk hazánk és a világ eseményeiről. A öt stúdiómagnó működik adás közben „Szót kérek" jegyzet gondolataira is még odafigyelünk már kabátba bújva, majd az UTIN- FORM intelmeivel felvértezve lépünk ki az ajtón. Közérzetünk a Kossuth Rádió hullámhosszára hangolt: jó, kiegyensúlyozott, nyugodt, bizakodó, sőt derűs. Sokban köszönhető ez a hajnali-reggeli hír- és magazinműsor vezetőinek, munkatársainak, akik a három és fél órában úgy ^tudják ébreszteni az országot, úgy adják tovább a hírügynökségek jó és rossz híreit, hogy tárgyilagosan és ne borúlátóan kezdjük a napot. Ismerjük hangjukat, megfogadjuk tanácsaikat, hisszük szavukat, olyanok számunkra, mint a régi, mindig segítőkész barátok. Valójában kik ők, hogyan élnek, dolgoznak, mennyire ismernek bennünket a hétköznapok „Jó reggelt!” kívánói? * Az éjszaka és a hajnal találkozásának hideg órájában még sötétek, kihaltak az utcák. Alszik az ország. Alig múlt három óra, Budapesten a Bródy Sándor utca 5—7. számú kapu egyre gyakrabban nyílik, érkeznek a hajnali adás munkatársai. Egy órával műsorkezdés előtt már együtt van a Jó reggelt!, a Magyar Rádió politikai főműsorának soronlevő stábja: Műsorvezető-szerkesztő: Pintér Dezső, szerkesztő-asszisztens: Kiss Gy. János, lapszemlét összeállítja: Fodor János, hír- szerkesztő: Forró Evelyn, bemondó: Erőss Anna. A budapesti közlekedés riportere Baráti András, az UTINFORM híreiről Karádv László tájékoztat. Zenei szerkesztő: B. Tóth László. Technikusok: Hübel Györgyi, Marosfalvy Richárd, Szabados György. A villanyírógépnél: Ung Mária. Legkorábban a lapszemlés állt munkába, háromnegyed háromkor kézhez kapta az összes 6. HÉTVÉGE központi napilapot, „bő" másfél órát szánhat arra, hogy elolvashassa az újságokat, kiemelje a lényeges cikkeket, lediktálja a gépírónőnek a tartalmi ismertetőt, majd szalagra mondja. Fodor Jánoson nem látszik a fáradtság, ő már felébredt, a bongja is élénkebb, nem olyan álomittas, mint a többieké. — Még nem fejeződött be a munkám, csütörtök van, a film- bemutatók napja, össze kell állítanom az új filmekről is egy rövid jegyzetet, amit Dezső felolvas. A 7 órás blokkbán elhangzik egy riportom ... Ne hagyjatok ki a kávézásból! — szól oda Marikának, aki a méregerős feketét főzi, s az öblös poharakba szinültig önti, majd visszaül az írógéphez, és villámgyorsan gépeli tovább a hajnali forqatókönyvet. Forró Evelyn fázósan összehúzza magát egy fotel mélyén. A göndör-szőke hajkeretből szelídkék szeme csak résnyire nyílik. — Talán a kávé segít. Tegnap délután fél háromkor kezdtem, este fél tizenegyig szerkesztettem a híreket. Itt aludtam, pár órára nem érdemes hazamenni. Kilenc éve dolgozom a Rádióban, mellette a Tv- hiradónak.is, írok o Rádióújságba, de beszélni jobban szeretek — mondja, közben nagyokat kortyol a feketéből. A többiek is mind fiatalok. Harmincon innen és alig túl, abban a korban, amikor még a legnagyobb terhelést is elbírja az ember szervezete. Ez a három és fél óra az idegek próbája; összpontosítás, rögtönzés, fegyelem. Ahogy közeledik az adás kezdésének ideje, szinte elektromossággal telítődik a levegő, mór nyoma sincs az álmos fáradtságnak. Az együttes: eleven összhang. Pintér Dezső diktálja az ütemet, derű, nyugalom, határozottság árad a fiatal kollégából, mintha nem is munka, hanem szórakoztató játék lenne az egész, amit halálosan komolyan vesznek, amiben nem szabad hibázni. Felhangzik a szünetjel, 4 óra 20 perc van, kisvártatva a Rá- kóczi-indulóval megkezdődik a nap. A stúdió technikai helyiségéből hívják Pintér Dezsőt, aki Erős Annával együtt a bemondószobába siet, és a mikrofonok elé ül. Ámulva hallgatom a műsorvezető-szerkesztőt, ahogy minden lámpaláz nélkül, mintha egy régi ismerősének beszélne, rokonszenves közvetlenséggel így szól: „Jó reggelt kedves hallgatóim, Pintér Dezső ébreszti és köszönti önöket!” És amikor átadja a szót a hír- bemondónak, újabb varázslat. A kezdés előtt mindenki lázasan fájdalomcsillapítót keresett a táskájában, mert Annának kimondhatatlanul fájt a feje. Azt hittem elgyötört lesz a hangja, ehelyett bársonyosan meleg, telt, — friss, tiszta dallamhoz hasonló. Ilyen átváltozásra csak az ízig-vérig hivatásáért élő ember képes. Természetesen aki mikrofon elé ül, tanul beszéd- technikát, nem szöveget mond, hanem tartalmat, tudja hogyan kell hangsúlyozni, mikor és hogyan szabad lélegezni, hol kell szünetet tartani, hogy a lé- nyeqre irányítsa a hallgató figyelmét. A hírolvasáshoz politikai felkészültség, tájékozottság, az előzmények ismerete is nélkülözhetetlen. Míg szól a zene jut idő rövid beszélgetésre a hírbemondóval: — Régebben mi bemondók voltunk a rádió hangja, ránk bízták a színházközvetítéseket is. Most szót kapnak a muzsikusok, a szerzők, egyre több lesz az élő adás. így kívánja a szakosodás, o hozzáértők a rádióban közvetlen kapcsolathoz jutnak. A bemondó mór nem központi ember. Persze maradt még nekünk is sok terület. Nagyon szeretem a komoly zenét, részt veszek operaösszeállitást sugárzó műsorokban, akkora lemeztárból válogatni, mint a Magyar Rádióé, nagyszerű élvezet. * Pintér Dezsőnek egy nem mindennapi tulajdonságát fedeztem fel a reggeli adás alatt: osztódásra képes. Egyszerre több helyen is jelen von, az előbb még kellemes, vidám és ékes szavakkal köszöntötte a névnapjukat ma tartó lányokat, asszonyokat, melyre csak úgy záporoztak a telefonos köszönések, most meg o magnószobában találom, egyszerre három témában tárgyal. A többiek is átveszik ezt a felfokozott sebességet. — Mi a titka annak, hogy közvetlen modorban, személyes hangon tud beszélgetni, a hallgatókkal? — kérdem tőle. — A műsor szerkesztésekor figyelembe veszem, hogy mi foglalkoztatja legjobban az embereket, miről szeretnének hallani. Ha csak tehetem, nem nem mondom o szöveget szalagra, ha élőben egyenesen a hallgatóhoz beszélek, közvetlenebb kapcsolatot tudok teremteni. Szerintem a párbeszédek is jobbak, ha innen a stúdióból nyilatkozik az államtitkár vagy a miniszterhelyettes, mert rögtön válaszolhat a hallgatók kérdéseire. Bevallom életem nagy élménye a rádió, bár írni is szeretek. A sokoldalú, elismert újságíró hamarosan mint szépíró is bemutatkozik könyvével. Egy napba szinte negyvennyolc órát sűrít, felesége kiváló segítőtársa, mint orvos tudja mit jelent az éjszakai, hajnali idegfeszítő szolgálat. Sok levelet kap a hollgatóktól: szinte családtagként írnak hozzá, meghívják, aggódnak, ha hosszabb ideig nem hallják. Valóban magával ragadja környezetét — mondják a kollégák is. Az első őszi napon úgy érkezett a stúdióba, hogy a zsebéből elővett egy gesztenyét, az asztalra tette, s ettől az egész Jó reggelt! műsor aranybarna hangulatú lett. Előre „megkomponálja" a műsort, de a rögtönzés mestere is. ötletei váratlanok, tavaly egész télen szállóigévé vált egy reggeli mondása. Röviden a sztori: Szibériai télre ébredt Magyarország, hóakadályok az utakon. A műsorvezető-szerkesztő megbénult a közlekedés városon, falun. A Fővárosi Tanács is már mindent ígért a hóeltaka- rítóknak, és ekkor Pintér Dezső, mint maroknyi hadát végső rohamra buzdító vezér, komoly hangján belemennydörögte a mikrofonba: Lapátro magyar! * Nemsokára vége a Jó reggelt! adásnak, és Győri Béla ügyeletes főszerkesztőt is megkérdezhetem a tízéves reggeli krónika jövőjéről: — Levegősebb, rugalmasabb műsorszerkesztésre térünk át, feloldjuk a merev szerkezetet, több lesz az élőben megszólaló hang. Jobban kihasználjuk kül- és belföldi hírforrásainkat, pergőbb, érdekesebb, árnyaltabb lesz a műsor. Gyakrabban támaszkodunk a megyei tudósító hálózotra, azt akarjuk, hogy mindenütt ott legyünk, elsőként. Új rovattal is jelentkezünk, Humor éhgyomorra címmel, szórakoztató, jókedvre derítő perceket teremtünk. A hallgatók kívánságára újból lesz naptár, többnyire nemzeti évfordulókat ismertetünk. A reggeli adás lesz a színe-java műsora a Magyar Rádiónak. A magnós szobába behallatszik Pintér Dezső élethű mikrofonhangja, „búcsúzik önöktől a hajnali szerkesztő . Az öblökön beáramló fényben sápadtak az arcok, elcsendesedett a stáb, oldódik a feszültség, olyanok mint a célbaért hosszútávfutók. .. Horváth Anita Vita, mikrofon nélkül, Pintér Dezső és Győri Béla Fiatalkorú anyák Társadalmunk közvéleményét foglalkoztató problémáink között nemegyszer kiemelkedő érdeklődést vált ki hazánk népességének alakulása, a belépő új nemzedék tagjainak száma. Az egyes fajok egyedei általában nem egész életükben alkalmasak a faj reprodukálására, így az ember sem. Az embernek viszont ö természeti feltételek még társadalmiakkal is kiegészülnek. A történelem előrehaladásával egyre inkább eltér egymástól a faj reprodukálásához szükséges biológiai és társadalmi érettség időszaka. Jogunk az utódok létrehozásához megfelelő biológiai alkalmasság elérése után csaknem fél évtizeddel később fogadja el társadalmilag is érettnek az egyént. A társadalmi érettséget a nagykorúság időpontja — a 18. életév betöltése — jelenti. Ettől kezdve az ember már önmaga tartozik felelősséggel tetteiért, ezért a társadalom a 18 év feletti nőket tartja alkalmasnak az anyaságra. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a nők egy része rjgm hoz világra fiatalabb korban is gyermeket. Az ő helyzetüket azonban - fiatalkorú anyák lévén — a felnőttekével szemben másként ítéli meg a társadalom hivatalos és nem hivatalos közvéleménye. A Pécsi Orvostudományi Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikáján 1977—1981 - ig 137 18 éven aluli fiatal szülését tartják nyilván. Egy részük már kettő, néhányuk pedig három gyermekkel rendelkezik. Közülük 74-gyel sikerült kérdőíves felmérést készíteni az őket látogató védőnők segítségével. A kérdőívek összegzése után harminccal mélyinterjút készítettem. Arra a kérdésre kerestem a választ, hogy a korai anyaság hogyan befolyásolja társadalomba történő beilleszkedésüket. Megvizsgáltam, mi motiválta őket a korai szülésre, milyen társadalmi csoportból kerültek ki, milyenek a lakáskörülményeik, milyen körülmények között nőttek fel, milyen a családi állapotuk stb. Ebben a cikkben csak egy probléma bővebb felvetésére van lehetőségem: okozott-e változást társadalmi státusukban a faitalkorú anyaság? Életkoruk ma 14-től 21 évig terjed. Az ember életének többnyire ez az időszaka, amikor a társadalom összfolyama- tában elfoglalja azt a helyet, ami szinte egész életére meghatározóvá válik; magánélete rendszerint ezután, ezzel összefüggésben rendeződik. Ez az úgynevezett tenageer korosztály, amelynek érdeklődési körét elsősorban a szórakozás, a tánc, a másik nemhez való kapcsolat jelenti. A megkérdezettekre ezzel szemben az jellemző, hogy akár megtalálták helyüket a társadalmi tevékenységben, akár nem, státusuk a magánélet szférájában megváltozott — gyermeket, illetve gyermekeket hoztak világra, so- ■kan férjhez is mentek -, amely kortársaikhoz viszonyítva tőlük komoly terhet és felelősséget követel és olyan kényszerhelyzetet eredményez számukra, amely későbbi életüket nagymértékben befolyásolja. Társadalomban elfoglalt helyüket illetően a fiatalkorú anyákat három csoportba sorolhatjuk: 1. A már önálló egzisztenciával rendelkezők. Soraikba tartoznak a betanított vagy segédmunkások és azok, akiknek sikerült még a szülés előtt szakmunkás-bizonyítványt szerezniük. Amennyiben egy fiatal nem akar továbbtanulni, az általános iskola nyolc osztályának elvégzése után munkába állhat, önálló keresettel rendelkezik és már 14—15 éves korában elfoglalja helyét a társadalmi munkamegosztásban. A szakmát tanulók 17 éves korukra válnak önálló keresőkké. Amennyiben ezek a dolgozó nők férjhez menve, vagy anélkül gyermeket szülnek, fiatalkorú anyának számítanak, akiket társadalmilag nem tartunk eléggé éretteknek arra, hogy bekapcsolódjanak a társadalom népességének reprodukálásába. Bár azokat az ismereteket elsajátították, amelyek elegendőek ahhoz, hogy munkahelyükön betanított — segédvagy szakmunkásként tevékenykedjenek, nevelésük azonban még nem fejeződött be. 2. Tanulmányaikat megszakítók. Nem kevés azoknak a száma, akiket gimnáziumi, szakközépiskolai vagy szakmai tanulmányaik közben ért az anyaság. Gimnáziumban és szakközépiskolában a terhesség, az anyaság, a férjhez menés a nappali tagozaton kizáró tényező, pedig a szülők nagy része hajlandó lenne magára vállalni a gyermeknevelés gondjait, hogy gyermekük életpályájában ne következzen be törés. A szakmunkástanuló-intézetek már nem ilyen szigorúak. Nem egy olyan esetről tudok, amikor a nevelők rábeszélésére és segítségükkel a fiatalok terhességük ellenére megszerezték szakmunkás-bizonyítványukat. Azok többsége, akik tanulmányaikat abbahagyták, szeretnék folytatni azt. A gimnázium elvégezhető estin, sőt eqyetemi tanulmányokat is lehet esti vagy levelező tagozaton folytatni. A szakközépiskoláknak viszont csak az a típusa fejezhető be esti tanfolyamon, amelyhez nem tartozik az iskolán kívül végzendő szakmai gyakorlat. 3. A háztartásbeliek csoportja. Egy részük azok közül került ki; akik az anyaság miatt abbahagyták tanulmányaikat, más részük viszont még sehol nem dolgozott, és semmilyen képesítéssel sem rendelkezett, amikor terhes lett. Azok, akik tanulmányaikat abbahagyva váltak háztartásbelivé, többségükben tanulmányaik befejezését tervezik. Vannak, akik számára ez a háztartásbeli társadalmi státus megfelelő akár házasságban, akár élettársi viszonyban élnek. Hátrányos helyzetbe a három csoport tagjai közül azok kerültek, akik tanulmányaikat szakították meg korai terhesség miatt. Amennyiben most vagy a későbbiek során elmaradásukat bepótolják, hátrányos helyzetük átmeneti, ameny- nyiben azonban nem, kihat egész életükre és életszemléletükre. Jóriné Kiss Magdolna A CEMENT- ÉS MÉSZMŰVEK BEREMENDI GYARA felvesz megfelelő végzettséggel rendelkező bánya mestert FELVÉTEL ESETÉN LAKAST BIZTOSÍTUNK. Fizetés és egyéb juttatások a kollektív szerződés szerint. ■ JELENTKEZÉS A GYÁR SZEMÉLYZETI OSZTÁLYÁN.
