Dunántúli Napló, 1982. január (39. évfolyam, 1-30. szám)

1982-01-09 / 8. szám

Gazdasági hírek Az NDK-ban jelenleg évente 262 millió tonna sze­net bányásznak. Ezt a mennyiséget 290 millió tonnára kívánják növelni 1985-ig, majd 300 millió tonnára 1990-ig. Ehhez az szükséges, hogy a követke­ző négy évben 50 bányá­ban kezdjék meg a nyílt­színi lignitfejtést azon a 32-n kívül, amely jelenleg is üzemel. A széntermelés növelése lehetővé teszi, hogy olajat csak a vegy­ipar céljaira használjanak fel. * A Szovjetunió szorgal­mazza a szovjet-brazil ke­reskedelem fejlődését. A dél-amerikai ország 340 millió dollár értékűre nö­velte exportját a Szovjet­unióba és legutóbb arról tárgyaltak Sao Paulában, hogy Brazília is növelje a szovjet áruk vásárlását, jól­lehet a teljes egyensúlyra nem törekszik a szovjet fél. Előzetes számítások szerint a két ország közötti áru­csere 1981-ben elérte a 710 millió dollár értéket. * Mongóliában fejlesztik a távközlést. A terv szerint 1985-re a lakosság 60 szá­zaléka néz majd tv-t és 1000 emberre 24 telefon- állomás jut. Az új lakó­telepeken új telefonköz­pontok épülnek, a meglé­vőket pedig bővítik. 1985- re a tsz-brigádok és ter­melőcsoportok 80 százalé­kát vonják be a távközlési hálózatba. Ulánbátorban már épül az űrtávközlési adóállomás, amely lehető­vé teszi, hogy a mongol tv rendszeresen műsorokat cseréljen a többi szocialis­ta országgal. * Bulgária az 1981 -85-ös tervidőszakban bővíti köz­lekedését: gyorsítják a vas­útvonalak villamosítását, a kettős vágányé hálózatot bővítik és automatizálják a menetirányitást. Jelentős összegeket fordítanak a konténeres szállítás fejlesz­tésére. * A Zsenmin Zsipao arról írt, hogy a kínai nehézipart nem visszafogni kell, ha­nem át kell orientálni. A nehézipar fejlődésének el­sődlegesen a fogyasztási cikkek termelését kell szolgáin a. Ez természete­sen a fémipar, a gépgyár­tás, az elektronika és a vegyipar fejlődését kell, hogy jelentse. * A jugoszláv bőripar 1981-ben 700 millió dollár értékben exportált a Szov­jetunióba. Az export első­sorban cipő, amely a múlt évben elérte a 16 millió párat. ■le Az 1981-85-ös hetedik albán ötéves tervben célul tűzték, hogy a bruttó tár­sadalmi terméknek 32—34 százalékkal kell növeked­nie, az ipari termelésnek pedig 34-36 százalékkal. Az energetikában a leg­fontosabb feladat az olaj- termelés 56-58 százalékos növelése és öt év alatt 15 százalékkal növelik az energiatermelést, amit a Komaniban épülő 600 megawattos vízierőmű tesz lehetővé. Az oldalt összeállította: Kászon József Vietnam Érdekes cikket közölt a Viet­nam Courier az ország ipará­nak múltjáról, jelenéről és jö­vőjéről. A francia gyarmatosí­tók fölötti győzelem után 1955-ben kezdték kiépíteni sa­ját iparukat, amely különböző fejlődési szakaszokon ment ke­resztül, és óriási nehézségek ellenére is jelentős előrehala­dást tett. Az 1939-es évet véve alapul 100 százaléknak, akkor az ipar bruttó termelési értéke 1955- ben 36,7 százalék, 1957-ben 99 százalék. Ebben az időszak­ban Észak-Vietnam régi ipar­vállalatait átalakították,, helyre­állították és három év alatt el­érték az 1939-es szintet. Ekkor az országban ezer állami tu­lajdonban levő és állami-ma- gánvegyes vállalat, emellett közel háromezer kisipari, kéz­műves jellegű szövetkezet mű­ködött. Az 1961-1965-ös időszakban a szocialista iparosítás volt a cél, az ipar fejlődését felgyor­sították, hogy megteremtsék a szocializmus anyagi és műszaki alapjait, öt év alatt az ipar termelése csaknem megkétsze­reződött. Szovjet segítséggel elsősorban a szénbányászat, a villamosáram-termelés, a gép­ipar, a kohászai, a vegyipar és az építőanyag-gyártás fejlődött gyors ütemben és a nehézipar részesedése az ipar termelésé­ből 43 százalékos volt, szem­ben az 1960. évi 33 százalék­kal. Butgária Az ipar malija, jeleae és jávóje Az Egyesült Államok pusztító háborúja 1965-ben kezdődött Észak-Vietnam ellen, és ekkor kezdődött meg a háborús gaz­dálkodás is. A feladat az volt, hogy eqyidőben kell termelni és harcolni, meg kell óvni a köz­ponti ipart, miközben folytató­dik a helyi ipar fejlesztése. Ez idő alatt kétszáz új gyárat, üzemet építettek. Az Egyesült Államok légi és tengeri hábo­rúja óriási nehézségeket oko­zott, de az ipari termelés alig csökkent 1965-68-ban. Egy évig tartott a szükséges hely­reállítás, és az ipar termelése elérte az 1965-ös szintet, 1971- ben pedig 7 százalékkal volt magasabb. Átmeneti időszak után az Egyesült Államok légi­háborúja 1972-ben újra kezdő­dött a korábbinál nagyobb mértékben és a légitámadások miatt az 1968 óta épült csak­nem valamennyi gyár elpusz­tult. 1973—1975 között Észak-Viet- namban ismét az ipar helyre- állítása volt a fő feladat, és 1975-re a megrongálódott gyá­rak százai ismét dolgoztak, több létfontosságú cikk terme­lése túlhaladta a háború előtti szintet. Dél-Vietnam felszabadulásá­val, az ország egyesítésével új szakasz kezdődött az ipar fej­lődésében is. Északon folyta­tódott a helyreállítás és fejlesz­tés, az ország déli részén a volt tőkés ipart szocialista min­tára alakították át. Ezzel a köz­ponti és a helyi iparágak az egész országra kiterjedtek, ami 2500 állami tulajdonban lévő vállalatot, háromezer szö­vetkezetét és hétezer termelő kollektívát jelentett, amelyek összesen 700 000 embert foglal­koztattak és emellett 1,5 millió kisiparos dolgozott. 1980 végére az ipari terme­lés több mint egyharmad részét biztosította a bruttó nemzeti terméknek, ami jelentős javulás volt, bár az ipar még nem volt olyan helyzetben, hogy fedezni tudja a szükségleteket. Jelenleg Vietnamban az ipar fejlesztése a következő elven alapszik: ésszerűen fejleszteni a nehézipart, hogy ennek alapján fejlődjön a mezőgazdaság és a könnyűipar. Az eredmények azt mutatják, hogy valóra válik a célkitűzés, a mezőgazdaság igen sok termelőeszközt kapott, többek között földmunka gépe­ket, kisméretű rizsmalmokat, szivattyúkat, kotrógépeket, ta­karmányőrlőt, kistraktort és számos egyebet, és jelentős, hogy kibővítették a mezőgazda­ságot szolgáló áramhálózatot. A könnyűiparban is jelentős a fejlődés, termelése jelenleg több mint 60 százalékát teszi ki az ipari termelés egészének. A könnyűipar mellett szépen fej­lődik a helyi ipar is, amelynek előnye, hogy jól kihasználja a helyi munkaerőt és anyagokat. Vietnam könnyű- és helyi ipara jelenleg már exportra is termel. A közeljövő feladatai között * ---------------------------------------------------­szerepel, hogy a nehézipar fo­kozatosan lássa el a mezőgaz­daságot a teljes öntözéshez szükséges felszerelésekkel, a vegyszeres védekezéshez szük­séges gépekkel és folytatni kell a mezőgazdaság gépesíté­sét, villamosítását. A nehézipar a könnyűiparnak is több beren­dezést, alkatrészt és nyersanya­got szállít, ugyanakkor szolgál­ja a szállítást, a hírközlést, a nagyberuházásokat, és a nép­gazdaság többi ágazatát. Min­denütt elsőbbséget kap az anyagtermelés, hogy a gyárak teljes kapacitással működhesse­nek. A könnyűiparnak elsősor­ban ott kell fejlődnie, ahol és amiben jó nyersanyag-ellátott­ság és több textilterméket, láb­belit, háztartási gépet, gyógy­szert kell előállítani, mert ezek­ből még nincs elegendő, de a több termelésre megvan a le­hetőség. Az irányításban is változás történik: az iparágaknak önel­számolóvá kell válniuk. Az ál­lam új árazási, bérezési és pénzügyi szabályzókat léptet életbe, hogy biztosítsa a gyá­rak jövedelmezőségét, a mun­kások és alkalmazottak élet- körülményeinek javulását, a me­zőgazdaság termelésének növe­lését. A termelő egységek na­gyobb függetlenséget kapnak az integrációra, és ugyanakkor lehetőség nyílik vállalatok egye­sítésére, ipari komplexumok létrehozására is. K. J. Történelem a kolostorban Erdőkoszorúzta hegyoldalak­ban, völgyekben, sebes sodrá­sú folyópartokon, Bulgária vad­regényes tájain, a Balkán hegy­ségben vagy Thrákiában — itt is, ott is utunkba kerül egy- egy kolostor; a középkorban, vagy még régebben alapították, homlokzatuk színes, reneszánsz képekkel díszített, a nemzeti újjászületés, életöröm tobzódó színeit formáit mutatják. Bulgáriában a kolostorok és szerzeteseik nemcsak a val­lás, de művészetek, az írásbe­liség, a nemzeti kultúra ter­jesztői is voltak. A török meg­szállás hosszú évszázadai alatt a kolostorok adtak búvóhelyet a hazafiaknak, sok szerzetes maqa is lelkes forradalmárrá lett. A hajdani főváros, Veliko Tir- novo közelében épült Preobra- zsenszkij kolostor is regényes történeteket őriz Vaszil Levszki- ről, a legendás hírű szabadság- harcosról, és társairól, a török elleni összeesküvőkről. A 14. századi alapítású kolostort 1825-ben újjáépítő építőmester,» Dimiter Radev Szofialijata ma­ga is vezetője volt az egyik felkelésnek. Csakúgy, mint Zotlik atya, az újjáépítés szelle­mi atyja, a rilai kolostor szer­zetes tanára. Az 1835-ös felke­lést árulás leplezte le, részt­vevőit: építészeket, szerzetesek, civileket kínvallatással büntet­ték. A kolostor falai között tar­totta később gyűléseit a tirnovoi titkos forradalmi tanács. Hari- tt>n atya, az 1877—78-as orosz —török felszabadítási harcok­ban a tirnovoi szabadsághar­cosok parancsnoka volt. E há­borúban orosz kórház műkö­dött, a híres orosz sebészek — Pirogov és Bothin — mellett a szerzetesek önfeláldozóan ápol­ták a sebesült orosz katoná­kat. Hegyek karéjában, a sziklák között már a 14. század 60-as éveitől kolostor állott. Ivan Alexander bolgár cár második felesége, Theodora Sara és első szülött fia, Ivan Sisman alapította itt az első egyházi szentélyt, amelyet aztán az or­szágot megszálló törökök fel­égettek, elpusztítottak. A ro­mok mellett, 1825-ben épült fel az új, a ma is látható kolos­tor, a zseniális építész, Nikola Ficsev irányítása alatt. (A fel­kelésben életét vesztett Dimiter Szofialijata helyett vette át a építés vezetését.) A kolostor­együttes középpontjában álló Preobrazsenie templom építé­sét 1837-ben fejezte be Fi­csev, majd ettől délkeletre la­kórészt, vendégszobákat és főbejáratot emelt. 1861-ben építette a nyugati szárnyat ha­rangtoronnyal és két évvel ké­sőbb, a Blagovescsenij templo­mot. A török alóli felszabadu­lás után újabb egységekkel toldották meg az építményt. Gazdag könyvtárat gyűjtöttek össze itt a tudós szerzetesek, amelynek egy részét még ma is őrzik. A hajdani épületegyüttesből ma csak a szőlővel befuttatott, kívül-belül színesre festett fő­templom, a Preobrazsenie lá­togatható. A freskók többsége a ragyogó tehetségű szamo- kovi mester, Zaharij Zográf al­kotása. (A festő 1849-től 51-ig a kolostorban lakott és dolgo­zott.) Színek és formák tobzó­dása, mozgalmas történetek, bibliai és világi jelenetek töl­tik meg a falakat. A szentek arca élettel telik meg, remekmű a bolgár uralkodók portré-ga­lériája. Az utolsó ítélet elkárho- zó ijedt vagy tétova alakjai, a megdicsőültek tábora, de még az ördögök is egyénített figu­rák. 5 Ciril és Metód aposto­lok, a szláv—bolgár írásbeliség és kultúra megteremtőinek alakja mellé odafestette Zog­ráf saját önarcképét is. Szeré­nyen, de igen határozott vo­násokkal. A geometriai mintákkal és bibliai jelenetekkel tarkított templom mögött fehérük a si­saktetős, zömök harangtorony. Fekete ruhás, szakállas bará­tok lakják ma is a részletei­ben megőrzött kolostort. Külföldi beruházások Halászhajók a Karakum- sivatag peremén Szovjetunió A Karakum-csatorna, amely a bővizű Amu-Darjától Dél-Tur- kesztánon keresztül húzódik, most elérte az 1100 „kilométer­követ". Ez a csatorna már 1,1 millió egykori sivatagi területet változtatott át gazdag hozamú gyapotültetvénnyé, búza- és zöldségtermesztő-területté. A világ leghosszabb mesterséges vízerének az építői közben ne­kilátnak Kaszandzsiktól a Ne- bit-Dagon keresztül egészen a Kaszpi-tenger melletti Kraszno- vodszkig húzódó 350 kilométer hosszú szakasznak. Egyelőre ott lesz a „véqállomás”. Ez azonban nem azt jelenti, hogy ezzel a Karakum-csatorna öntözőrendszere lezárást nyer. A keletről pótlólag idevezetett víz mennyisége szerint lehető­ség van az öntözött területnek 5,5 millió hektárra való megnö­velésére. Az Amu-Darja ehhez egyedül mindenesetre nem len­ne elegendő. Ehhez vízforrás­ként igénybe kellene venni Szi­béria folyóit; az ezzel kapcso­latos beruházásokról már rég­óta szó van. Nem kell kitérőt tennünk a jövőbe, mivel a jelen is elég mély benyomást kelt. Még ha gondolatban fel is készülünk rá, mégis meglepődünk, ha a „sivatag hajóinak" egykori or­szágában hirtelen valódi hajó­kat látunk tovaúszni, amelyek nem öt mázsát, hanem több száz tonna terhet szállítanak a Karakum-sivatagon keresztül. Még jobban elcsodálkozik az ember azonban, ha a szubtró- pikus hajnalpír fényében a Khaus-Khan, a Kopet-Dag, vagy a Tedzsen-víztórozó part­járól halászhajókat látunk ki­futni. Ez nem délibáb; a csa­torna vizeiben eléggé élénk ha­lászgazdálkodás alakult ki. Jugoszlávia Kétszáz jugoszláviai külföldi beruházásból 52 nyugatnémet, míg az összes külföldi beruhá­zás értékének 30 százaléka amerikai. Az elmúlt 13 év során a ju­goszláv vállalatok több mint 200 közös beruházási szerző­dést írtak alá külföldi cégek­kel. A beruházók legnagyobb számban amerikai, nyugatné­met, brit, svájci és olasz cé­gek. A szerződéseknek kb. 60 szá­zaléka és a beruházott tőkének több mint 80 százaléka ennek az öt országnak a cégeire jut. A Jugoszláviába irányuló kül­földi beruházásoknak kb. 50 százalékát 14 nagy szerződés képviseli. A külföldi beruházá­soknak egyharmad része az amerikai cégekkel kötött 30 szerződéshez kapcsolódik. A szerződések számát tekint­ve az NSZK áll az első helyen (52 szerződés), de ami a be­ruházások értékét illeti (1123 milliárd dinár), az NSZK csak a negyedik helyen áll. A máso­dik helyen Nagy-Britannia ta­lálható (1777 milliárd dinár és 12 szerződés), a harmadik he­lyen Svájc (1637 milliárd di­nár és 19 szerződés). A kelet-európai szocialista országokkal Jugoszlávia csak két közös beruházási szerződést írt alá: egyet Csehszlovákiával, egyet az NDK-val, Jugoszlávia nem kötött közös beruházási szerződéseket az arab világ gazdag olajtermelő államaival, de erőfeszítéseket tesz, hogy érdekeltté tegye őket a hosszú távú qazdasági együttműködés e formájában. A külföldi beruházások leg­nagyobb részét a fémipar, a járműgyártás és a vegyipar kapja. Ez a három ágazat több mint 60 száazélkát szívta fel a külföldi tőkének az el­múlt 13 év során. Testvérlapjaink írják AbnOBCHOH npaBaű A Verhnyeje Vüszockoje nevű hegyi faluban egy magas szín­vonalon felszerelt közétkezde nyílott. A kétemeletes épület­ben helyet kapott egyebek kö­zött egy hangulatos kávézó, egy sörözőbár, valamint egy szakácsbolt. Ez utóbbiban a régi és a mai konyhareceptek után érdeklődhetnek a kony­haművészetek kedvelői. A kor­szerűen felszerelt vendéglátó- hely 200 000 rubelbe került, és a beruházási költségnek na­gyobb részét a helyi Verhovina nevű kolhoz állta. GAI/IBEHCKO flEAO Szliven megyében a Zsrebe- sovo-tó létesítésével újabb le­hetőségek nyíltak az öntözött területek növelésére — írja Pat­kó Gerov mérnök, a Vízgazdál­kodási Vállalat iaazgatója. A VII. ötéves terv időszakában a megyében 87 216 dekár terüle­tet (1 dekár =- 1000 négyzetmé­ter) kapcsoltak be az öntözési rendszerbe, és ugyanakkor 75 242 dekáron végeztek vízel­vezetési munkákat. A Vili. öt­éves terv időszaka alatt továb­bi 50 000 dekáron teszik lehe­tővé az öntözést és 30 100 de­káron végzik el az altalaj vízel­vezetési munkálatait. E nagyszabású vízelvezetési és öntözést biztosító munkák­kal növekszenek a lehetőségek a biztonságosabb és eredmé­nyesebb mezőgazdasági terme­lésre. Az év befejezése előtt a Pet- ko Enev agrár-ipari komple­xumban 11 922 dekáron az esőztető öntözési rendszert „igen jó” elismeréssel vették át vállalatunk dolgozóitól. Elvé­gezzük az 5,7 milliós építési­szerelési munkákat határidőre. ö Schweriner t Volkszeitung Két bemutatóelőadással nyi­totta meg kapuit karácsony he­tében a schwerini Mecklenbur- gi Állami Színház. A műemlék- védelem alatt álló épület re- kcnstrukcióiában fontos időszak zárult: elkészült az új fűtőbe­rendezés, befejeződtek az át­alakítást követő munkálatok. A színház ismét megszokott éle­tét éli. A számos próba mel­lett, amelyeket eddig a szük­séghelyzetben más helyiségek­ben oldottak meg, mindkét já­tékszínen folynak az előadások, ugyanis csak így lehet a nagy igényességgel összeállított programtervet megvalósítani. Az említett igényességet jelzi Brecht: Dobpergés az éjszaká­ban című drámájának, vala­mint Rihm: Jakob Lenz című művének NDK-beli ősbemuta­tója. Természetesen továbbra is műsoron vannak olyan dara­bok, amelyek a színház hírne­vét a megye határain túl is öregbítették, így Goethe: Faust, Anna Seghers: A hetedik kereszt, valamint Dessau Ein­stein operája. Az elmúlt hónapok munkála­tai miatt a színtársulat rendkí­vül nehéz körülmények között folytatta a próbákat, az előké­születeket. Most a színpadon is módjuk nyílik a bizonyításra, annak megerősítésére, hogy a korábbiakhoz hasonlóan igé­nyes. tartalmas műsorral állnak a közönség elé. Gyors ütemű lakásépítkezés A Koreai Népi Demokrati­kus Köztársaságban a nagy­arányú lakásépítési programot nyomban az 1950—1953 közötti felszabadító harcok után kezd­ték meg. 1957 és 1960 között összesen több mint 11 millió négyzetméternyi lakóterületet létesítettek a városokban és falvakban 1961 és 1970 között 800 ezer család költözött új otthonba. A KNDK-ban a la­kásépítési terveket minden év­ben túlteljesítik. így van ez a jelenlegi tervciklusban is. Az 1978 és 1984 közötti, második hétéves terv alatt évente 200— 300 ezer család költözhet kor­szerű, új otthonba. HÉTVÉGE 7.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents