Dunántúli Napló, 1982. január (39. évfolyam, 1-30. szám)

1982-01-29 / 28. szám

2 Dunántúli napló 1982. január 29., péntek Mihail Szuszlov búcsúztatása Moszkvaiak sokasága vett végső búcsút csütörtökön Mihail Szuszlovtól, az SZKP KB Poli­tikai Bizottságának tagjától, g Központi Bizottság titkárától, aki rövid ideig tartó súlyos beteg­ség után hétfőn hunyt el 80. életévében. Mihail Szuszlovot Moszkva központjában, a Szakszervezetek Székházánok oszlopcsarnokában ravatalozták fel. Az épület hom­lokzatán elhelyezték Mihail Szuszlov gyászkeretes arcképét is. Lerótták kegyeletüket, s dísz, őrséget álltak a koporsónál Leonyid Brezsnyev vezetésével az SZKP KB Politikai Bizottsá­gának tagjai és póttagjai, a Központi Bizottság titkárai, a kormány és a Legfelsőbb Tanács Elnöksége elnökének helyettesei. a Minisztertanács tagjai. Tisz­telegtek az elhunyt emléke előtt a Moszkvában akkreditált diplomáciai képviseletek veze­tői is. Elküldték képviselőiket a Szakszervezetek Székházába, Mihail Szuszlov ravatalához szá­mos szovjet üzem, intézmény dolgozói, a párt- és szakszer­vezeti és Komszomol-szerveze- tek, Moszkva kerületeinek, a Szovjetunió több városának, te­lepülésének tanácsai. Sokan az SZKP Központi Bizottságához intézett táviratban fejezték ki Mihail Szuszlov elhunyta felett érzett részvétüket. Részvéttáv­iratot küldött az SZKP KB-nak sok külföldi politikus, államférfi is. Mihail Szuszlovot pénteken délután temetik Moszkvában a Vörös téren. Részvétnyilvánítás a buda­pesti szovjet nagykövetségen Mihail Andrejevics Szuszlov- nak, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága Po­litikai Bizottsága tagjának, az SZKP KB titkárának, a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa kül­döttének elhunyta alkalmából Óvári Miklós, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Gye- nes András, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának titkára és Berecz János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagja, a KB külügyi osztályának vezetője csütörtökön felkereste a Szov­jetunió budapesti nagykövetsé­gét, és a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsá­ga nevében részvétét fejezte ki. Az Elnöki Tanács és a kor­mány nevében Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára és Roska István külügyminiszter-helyettes fejezte ki részvétét a szovjet nagykövetségen. Rendkívüli ENSZ-közgyűlés a Golan-ügyben Az ENSZ Biztonsági Tanácsa csütörtökön úgy határozott: sür­gősséggel összehívja az ENSZ- közgyűlés rendkívüli ülésszakát, hogy a testület megvizsgálja a Golan-fennsík izraeli bekebele­zése nyomán előállott helyzetet. A közgyűlés összehívására 13 tagállam szavazott, ellenszava­zat nem volt. Az Egyesült Ál­lamok és Nagy-Britannia tartóz­kodott a szavazásnál. Az elfogadott határozat leszö. gézi: a Biztonsági Tanács fi­gyelembe veszi azt a tényt, hogy „az állandó tagok egyön­tetűségének hiánya, vagyis az amerikai vétó megakadályozta a tanácsot abban, hogy eleget tegyen fő feladatának, amely a béke és a nemzetközi bizton­ság megőrzése érdekében reá háirul". Az ENSZ közgyűlésének rendkívüli ülésszaka várhatóan pénteken ül össze. Tőkés országok csúcsértekezlete A francia köztársasági elnök hivatala csütörtökön közölte, hogy a vezető nyugati tőkés or­szágok legközelebbi csúcsérte­kezletét június 4-e és 6-a között tartják a Versailles-i palotában. A csúcsértekezleten hét ország állam-, illetve kormányfői vesz­nek részt: Franciaország, az Egyesült Államok, Nagy-Britan­nia, az NSZK, Japán, Olaszor­szág és Kanada állam-, illetve kormányfői. Francia illetékes körökben a csúcsértekezlettel kapcsolatban hangsúlyozzák: francia részről azt óhajtják, hogy a megbe­szélések egyik legfontosabb té­mája a munkanélküliség csök­kentésére irányuló erőfeszítés legyen, ezen kívül meg kellene vitatni a bizonytalan nemzetkö­zi pénzügyi helyzet, valamint a kelet—nyugati kereskedelem kérdéseit is. .'Ví>,V~V NAGYVILÁGBAN Budapestre érkezett Oskar Fischer Púja Frigyes külügyminiszter meghívására csütörtökön baráti látogatásra Budapestre érkezett Oskar Fischer, az NDK külügy­minisztere. A .vendéget a Feri­hegyi repülőtéren Púja Frigyes fogadta. Jelen volt Szalai Béla hazánk berlini, valamint Rudolf Rossmeisl, a Német Demok­ratikus Köztársaság budapesti nagykövete. Délután a Külügyminiszté­riumban Púja Frigyes és Oskar Fischer megkezdte a tárgya­lásokat. A két külügyminiszter véleményt cserélt a kétoldalú kapcsolatokról, valamint a nem­zetközi helyzet időszerű kérdé­seiről. A megbeszélésen részt vett Szalai Béla és Rudolf Rossmeisl is. A tárgyalások pénteken dél­előtt folytatódnak. Doziert kiszabadították James Lee Doziert, az Olasz­országban elrabolt amerikai NATO-tábornokot csütörtökön délelőtt kiszabadították. A hírt a nyomozást irányító Gaspare de Francisci rendőrprefektus jelentette be. A római rádió közlése szerint a december 17-én elrabolt tábornokot Pa- dovában tartották fogva, és rajtaütésszerűen szabadították ki a nyomozásban részt vevő különleges osztagok. A helyszí­nen letartóztattak öt terroristát. Sebesülés nem történt. + KAIRÓ: A Tel Aviv-i veze­tőkkel tartott egynapos eszme­cseréjét befejezve csütörtökön az egyiptomi fővárosba érkezett Alexander Haig amerikai kül­ügyminiszter, hogy folytassa erő­feszítéseit az amerikai típusú közel-keleti „rendezési terv" presztízsének megmentésére. Haig izraeli tárgyalásai az elő­zetes várakozásokat igazolva jottányit sem vitték közelebb a megegyezéshez a Camp David-i formulára épülő „palesztin ön- kormányzati" tanácskozások ügyét. LAPZÁRTA Méhes Lajos ipari miniszter meghívására Magyarországon tartózkodott loan Avram, Ro­mánia gépipari minisztere. Megbeszélést folytatott Méhes Lajossal és Juhász Adóm ipari államtitkárral a két ország gépipari együttműködésének fejlesztéséről, a közúti jármű­ipar, a vasúti járművek, a me­zőgazdasági, élelmiszeripari, vegyipari gépek és berendezé­sek gyártásában. * Az M—19 nevű kolumbiai ge­rillaszervezet tagjai csütörtökön este Cali nemzetközi repülőte­rén szabadon bocsátották az összes túszt, akiket szerda este óta tartottak fogva egy Boeing —727-es repülőgép utasterében. A géprablók átszálltak egy másik gépre, s várják a fel- szállási engedélyt. Előzőleg úgy tűnt, hogy a hadsereggel- kezdett tárgyalások kudarcba fulladtak, a hatóságok ugyanis elutasították az M—19 tagjai­nak követeléseit. A géprablók végül is engedtek: szabadón bocsátották az összes túszt annak fejében, hogy egy másik gépen elhagyhatják az orszá­got. Genfi mérleg Kommentar Gromiko szovjet és Haig amerikai külügyminiszter genfi találkozóját, ha nem is veze­tett konkrét megállapodások­hoz, látványos frontáttöréshez, mindkét részről szükségesnek és hasznosnak nevezték. „Bár nincs előzetesen egyez­tetett napirendünk a találkozó­ra, megvitatást igénylő kérdé­sekben, úgy vélem, nincs és nem is lesz hiány” — nyilatkoz­ta érkezésekor a genfi repülő­téren a szovjet külügyminiszter. Kijelentésének igazát mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy partnerével két forduló­ban, csaknem nyolc órán ke­resztül vitatták meg a szovjet- amerikai kapcsolatok és a nemzetközi élet legidőszerűbb kérdéseit, a fegyverzetkorláto­zások problémáitól kezdve a Közel-Keleten, Afrika déli ré­szén, Ázsiábqn és a világ más térségeiben kialakult helyzetig. Szovjet részről, mint az a ko­rábbi nyilatkozatokból, sajtó­megnyilvánulásokból már eleve világossá vált, a világ további sorsát nagymértékben megha­tározó, a fegyverkezési hajsza, s mindenekelőtt «a nukleáris fegyverkezés megfékezésével, a béke megszilárdításával kap­csolatos kérdésekre helyezték a fő hangsúlyt. Ezek megvitatása során megállapodás született arról’, hogy Genfben' tovább folytatódnak a múlt év novem­berében megkezdett, az euró­pai közép-hatótávolságú nuk­leáris fegyverek csökkentésével kapcsolatos szovjet—amerikai tárgyalások. Megállapítást nyert ugyanakkor, hogy e kér­désben még mindig jelentős véleménykülönbségek vannak a két fél között. Nem sikerült egyetértésre jutni a stratégiai fegyverek korlátozásáról folyta­tott, amerikai részről zátonyra futtatott tárgyalások, a SALT- folyamat felújításáról. Moszkvá­ban hangsúlyozzák, hogy ezért minden felelősség az Egyesült Államokat terheli. A külügymi­niszteri találkozón ugyanis be­bizonyosodott, hogy az Egye­sült Államok egyelőre nem akar tárgyalásokat folytatni erről a rendkívül fontos kérdésről. Ami a Szovjetuniót illeti, kész arra — mondotta Gromiko Genf­ben —, hogy bármikor újra kezdje a megbeszéléseket. Mint azt a szovjet vezetők többször is nyomatékosan aláhúzták, a Szovjetunió nem támaszt sem­miféle előzetes feltételt, csupán ahhoz ragaszkodik, hogy az új­rakezdett megbeszélések során megőrizzék mindazokat a pozi­tívumokat, eredményeket, ame­lyeket a korábbi SALT-tárgya- lások folyamán elértek. Mint az az előzetes amerikai nyilatkozatok alapján várható volt, Haig külügyminiszter fel­vetette a megbeszéléseken Len­gyelország, az ottani szükség- állapot bevezetéséért — wa­shingtoni vélemények szerint — viselt állítólagos szovjet fele­lősség kérdését is. Tette ezt Haig annak ellenére, hogy szovjet részről korábban már több ízben határozottan kije­lentették: a Lengyelországban történteket a Szovjetunió kizá­rólag a Lengyel Népköztársa­ság belügyének tekinti, s erről egyetlen harmadik országgal, így az Egyesült Államokkal sem kíván tárgyalásokat folytatni. Andrej Gromiko ismét nyoma­tékosan hangsúlyozta azt is, hogy — más országokhoz ha­sonlóan — az Egyesült Államok­nak sincs joga beavatkoznia lengyel belügyekbe. Moszkvá­ban egyértelműen azt tartják, hogy ha az USA hangos szov­jetellenes propagandakampá­nyának igazolására, a nemzet­közi légkör rontására használ­ja fel a lengyelországi esemé­nyeket, akkor ezzel önmagának is legalább akkora kárt okoz, mint a támadni kívánt félnek. A sajtójelentésekből, a kül­ügyminiszteri megbeszélést ér­tékelő kommentárokból kitűnik, hogy egymástól igen eltérően vélekedik a két ország a világ más térségeiben, a Közel-Kele­ten, Dél-Afrikában, Ázsiában kialakult helyzetről is. A szovjet—amerikai külügymi­niszteri találkozóval kapcsolat­ban nem igazolódtak be azok a nemzetközi sajtó által ko­rábban hangoztatott jóslatok, hogy a külügyminiszteri talál­kozó rövid és formális lesz. Gromiko és Haig kimerítő esz­mecseréjén áttekintett szinte minden, a két fél, a kelet és a nyugat számára egyaránt fon­tos kérdést. Ha a nézeteltéré­sek nem is enyhültek, az a je­lenlegi kiélezett, feszült nem­zetközi helyzetben már önma­gában is figyelemre méltó ered­mény, hogy a párbeszéd foly­tatódott a Szovjetunió és az USA között. Fazekas László Jelentős megállapodások a magyar-szovjet kormányközi bizottság ülésén Együttműködés a mezőgazdasági, könnyűipari és élelmiszeripari gépgyártásban Közvetlen kapcsolat hazánk és egyes szovjet köztársaságok között Tbilisziben csütörtökön jegy­zőkönyv aláírásával véget ért a magyar—szovjet gazdasági és műszaki—tudomány9s együtt­működési kormányközi bizott­ság hétfőn megnyílt XXVIII. ülésszaka. A bizottság az ülésszakon, amelyet első ízben rendeztek egy szovjet köztársaság fővá­rosában, áttekintette a két or­szág gazdasági és műszaki- tudományos együttműködésé­nek minden fontos kérdését és számos jelentős határozatot hozott az együttműködés to­vábbfejlesztéséről. Az ülésszakon az eddigi ered­ményekből kiindulva a többi között meghatározták a gép­ipari együttműködés tovább­fejlesztésének feladatait. A traktor- és a mezőgazdasági gépgyártásban például a nagy terméshozamokat elérő gaz­daságok részére szükséges kor­szerű, nagy teljesítményű gé­pek közös kifejlesztésére és gyártására kell a fő figyelmet fordítani. Ugyancsak közös munkával fejlesztenek ki szá­mos olyan gépet, és berende­zést, amely a korszerű állat- tenyésztéshez, takarmányter­mesztéshez szükséges. Hazánk a többi között nagyüzemi ba­romfinevelő berendezéseket szállít a Szovjetuniónak, ahon­nan például takarmányelőké­szítő- és kezelőgépeket vásá­rol Jelentősen emelkedik a két ország együttműködése a köny- nyűipari és élelmiszeripari gép­gyártásban, a lakossági szol­gáltatás és a vendéglátóipar korszerű berendezésekkel tör­ténő ellátásában. A magyar ipor a Szovjetunióban folyó nagyszabású rekonstrukciós program megvalósításához kor­szerű élelmiszeripari gépeket, gépsorokat, konfekcióipari gé­peket, kereskedelmi berende­zéseket szállít — az ilyen gé­pek magyar exportja a Szov­jetunóba 1981—1985 között kétszeresére növekszik. Fej­lesztik az együttműködést a két ország között az energetikai gépgyártásban, elsősorban a Poksi Atomerőmű építésével összefüggő területeken. Elv! megállapodás jött létre a bizottság ülésén azokról az objektumokról, amelyeket a je­lenlegi ötéves tervben Magyar- országon szovjet közreműkö­déssel építenek fel. Az együttműködési bizottság a két ország kormányfői kö­zött létrejött megállapodás alapján meghatározta az együttműködés új formáit. Ezek közé tartozik a közvetlen gaz­dasági együttműködés hazánk és egyes szovjet köztársaságok között. Az ülésszak idején Mar­jai József erről megbeszélése­ket folytatott a Grúz SZSZK és az Azerbajdzsán SZSZK veze­tőivel. Ugyancsak meghatároz­ták az egyes vállalatok, gaz­dasági szervezetek közötti köz­vetlen együttműködés formáit. Megállapodás született arról is, hogy megvizsgálják közös vállalatok létrehozásának lehe­tőségét egyes termékek gyár­tására. Jóváhagyták az ülésszakon a magyar—szovjet tudományos- -műszaki együttműködés 1976— 1980. évi eredményeiről szóló beszámolót is. Az együttműkö­dés eredményes volt, elősegí­tette a két ország műszaki színvonalának emelését, a tu­dományos-műszaki potenciál hatékonyabb működését. Eb­ben az időszakban például 200 magyar vállalat, intézet műkö­dött együtt szovjet partnerével, 450 tudományos-műszaki téma kidolgozásában ötszáz új ter­mék mintapéldányát, gyártás- technológiáját, illetve doku­mentációját dolgozták ki. Ma­gyarországon több jelentős be­ruházás valósult meg szovjet műszaki segítséggel, hazánk ezernél több dokumentációt, mintát, licencet kapott, illetve vásárolt meg a Szovjetuniótól, öt év alatt csaknem húszezer magyar tudós és szakember járt a Szovjetunióban tapasz­talatcserén, illetve az együtt­működés keretében. A bizottság úgy értékelte, hogv a tudományos-műszaki együttműködés területén a leg­fontosabb feladat egyrészt a termelésben közvetlenül hasz­nosítható, másrészt a távlati­lag fontos eredmények elérése és hasznosítása, az együttmű­ködés eredményei hatékonysá­gának növelése. A fontos té­riek közé sorolta a fűtőanyag- és energiahasznosítás, -megta­karítás, valamint a gyakorlati genetika és a biotechnika problémáit. Az ülésszakon áttekintették az együttműködés sok más kér­dését is és megfelelő határo­zatokat hoztak arról, hogy azt minden területen bővíteni, fejleszteni kell. A PÉCSI SZIKRA NYOMDA felvételre keres: nyomdaipari gépek kiszolgálására férfi és női dolgozókat 2—3 műszakra. Tiszta, kulturált munkakörülmények. Üzemi étkeztetés biztosítva. ÖTNAPOS MUNKAHÉT Jelentkezni lehet: Pécs, Engel János u. 8., munkaügy Várjuk kedves vendégeinket! 0 Frissensültek 0 Hidegkonyhai készítmények 0 Üditö italok, cukrászáru 0 Presszókávé. „Nevelési Központ” Ételbisztró (Kertváros) Nyitva: 14—21 óráig. Szombat—vasárnap 9—21 óráig. Szünnap: nincs!

Next

/
Thumbnails
Contents