Dunántúli Napló, 1982. január (39. évfolyam, 1-30. szám)
1982-01-23 / 22. szám
Restaurálják a Dorffmeister-freskót Reggeli csúcsforgalom Lvov-Kertvárosban Fotó: Proksza László Reggel hat és hét között legnagyobb a zsúfoltság A január hónap a tapasztalatszerzésé Több helyi és távolsági járat indulási időpontját szükséges módosítani Még az elmúlt év utolsó hónapjában jeleztük: a Volán ugyancsak tart az ötnapos munkahétre való áttéréstől. Legutóbbi írásunkban, a vállalat igazgatója, Fűzi Árpád többek között azt is megfogalmazta, hogy az üzemek, vállalatok egy része adta csak meg a'Vo- lán 12. Vállalata számára a munkaidőkezdésben és -befejezésében történő változásokat. Már akkor várható volt, hogy a pécsi helyi közlekedésben nem lesz zavartalan az átállás, sőt a távolsági autóbuszjáratok menetrend-módosítása sem nyeri el minden utazó tetszését. Amitől a szakemberek tartottak, bekövetkezett. Egymást érik a reklamáló levelek, amelyek szereksztőségünkbe érkeznek, telefonálnak az utazók a Volánhoz, és ki tudja, hova nem. Sérelmezik a túlzsúfoltságot, egyes járatok nem éppen kedvező indulási időpontját. Két hét ugyan nem elég ahhoz, hogy a járatmódosításokról megalapozott véleményt alakítsunk ki, ahhoz viszont elegendő, hogy .a beérkezett reklamációkat csokorba gyűjtve visszatérjünk az autóbuszközlekedés gondjaira. Albert Ferenc, a Volán 12. Vállalatának igazgatóhelyettese azzal fogad, hogy a januári hónapot minden vonatkozásban tapasztalatgyűjtésre használják föl. Az utasáramlást figyelemmel kísérik a gépkocsivezetők, az ellenőrök, a vonaltisztek, és naponta összesítik a jelzéseket. A Volán szerint a lépcsőzetes munkakezdés segítene — Azzal tisztában voltunk és ezt már korábban is elmondtuk, hogy a Pécsett rendelkezésünkre álló autóbuszpark nem elegendő a reggel hat és hét óra között jelentkező utazási igények zavartalan kielégítésére. Sajnálatos, hogy a lépcsőzetes munkakezdés újbóli visz- szaállítására eddig tudomásunk szerint nem történtek lépések. Ennek az a következménye, hogy a törzsvonalainkon kora reggel igen zsúfoltak a járatok. De az esetleges menetrendi módosításokhoz több tapasztalatra van szükség. Ennek ellenére, a különböző jelzések és az általunk végzett utasszámlálás alapján módosítottuk például a 26-os járat utolsó indulási idejét és ugyanezt tettük a 32-es, a 39/A, valamint a 47-es járatok esetében is. Meg kell, hogy jegyezzem viszont: néhány viszonylatban ezt elkerülhettük volna, ha a vállalatok komolyabban veszik kérésünket. Pécsett egyébként ötven járat menetrendje módosult. Továbbra is igen zsúfolt reggel hat óra 30 és 50 perc között a 32-es és a 40-es járat. A 20-as vonalán reggel fél hét után jelentkezik a csúcs, de amíg a 28 Y jelű hurokjáratot nem indíthatjuk be az Irányi Dániel térig, sajnos nem várható különösebb változás. Ennek többek között az is feltétele, hogy mielőbb megkapjuk azt a hat csuklós autóbuszt, amit majd erre és a 47-es vonalára állítunk be. Figyelik az utasáramlást — A helyi közlekedés nem szakítható ki az elővárosi forgalomból a munkaidő kezdésének változása miatt sem. Mi a helyzet e tekintetben? — A pontos utasáramlás megállapításához szükséges lenne a vasúton érkezők számának ismerete. Évekkel ezelőtt — ha jól emlékszem még 1977-ben — végzett egy reprezentatív utasszámlálást az UVA- TERV. De azokkal az adatokkal már nem dolgozhatunk, rég elavultak.- A napokban hallottam a rádióban, hogy Szekszárdon a múlt szombaton hiába várta vagy száz diák az autóbuszt, az nem érkezett. Baranyát illetően ilyenről nincs tudomásunk, ám több vidéki járat indulási időpontja miatt reklamálnak a munkába indulók. Kérem, beszéljünk a helyközi, illetve távolsági autóbuszközlekedés kérdéseiről I- Kezdjük talán Siklóssal és Szigetvárral! Az említett két körzetből különösebb reklamáció nem érkezett vállalatunkhoz. Jóval több gondot okoz viszont a Pécsre érkező autóbuszok reggeli indulási időpontja. Eddigi felméréseink szerint legalább tíz járat indulási idejét szükséges változtatni. De mint mondottam, ezt egyik napról a másikra nem tehetjük, hiszen fel kell azt is mérni, hogy adott körzetben mondjuk a tíz- vagy tizenöt perces változtatás nem érint-e több tucatnyi utast. És azt is meg kell hogy jegyezzem: elsődlegesen a munkába való tömeges eljutást kellett biztosítanunk. Gondolom érthető, hogy három-négy utazó miatt nem változtatható a menetrend, ha ugyanakkor negyven—ötven bejáró munkás kerül hátrányos helyzetbe. Az eddigi felméréseink alapján néhány százra tehető azoknak a száma, akiknek nem tudjuk ideális időben megoldani utazásukat. De ez a szám két-há- romfős csoportokból tevődik össze. Szóval nagyon meggondolandó, hogyan változtassunk: hány utazónak teszünk jót és hánynak rosszat. — Melyek azok a járatok, amiknek az indulási időpont- módosítását kéri az utazóközönség? — Például a Pécsről Ara- nyosgadányba közlekedő autóbusz indulását harminc perccel későbbre kérik. A Gerdére induló járat utasainak kedvezőbb lenne, ha nem délután háromkor, hanem fél négy órakor indulna Pécsről, Kozármislenyből most reggel ötkor jön Pécsre az autóbusz, húsz perccel későbbi indulást kérnek. A pal- konyai járatot túlzsúfoltnak tartják, az este fél kilenckor induló kozármislenyi autóbusz indulási időpontját korainak tartják, azt kérik, hogy fél tíz órakor induljon Pécsről. És még sorolhatnám . .. Végezetül hadd tegyem hozzá: szakembereink most azon dolgoznak, hogy a beérkező jelzések alapján reális elemzés után a szükséges módosításokat előkészítsék. Nekünk is érdekünk, hogy az utazóközönség lehetőleg minél kisebb zavarokkal jusson el munkahelyére. Salamon Gyula Éppen két évtizede merült fel a szigetvári Ali pasa dzsámi — belvárosi templom — felújításának a szjikségessége. Azóta többször is foglalkoztunk megyénk e rangos műemlékének a sorsával, legutóbb pedig éppen akkor, amikor a barokk torony és a kis huszártorony sisakja kapott új vörösréz borítást — azaz két esztendeje. Most arról számolhatunk be, hogy végre megkezdődött a régvárt felújítás. Nagy károsodás A török időkben épült dzsámi a hódoltság után hozzáépített barokk toronnyal lényegében változatlan formában — de egy értékes Dorffmeister-freskó- val kiegészítve — szolgálta >3 katolikus hívőket, s csupán századunk elején építettek hozzá olyan toldalékokat, amelyektől most megszabadítani első számú műemlékvédelmi feladat. Tulajdonképpen ezzel kezdődött a felújítás. Ezt a munkát pedig a szigetvári Városgazdálkodási Vállalat munkásai végzik. A nagy múltú műemlék rohamos állagromlását annak idején az idézte elő, hogy egy tönkrement csatornából elfolyó víz szinte teljesen elmosta a templom alapját. Ennek következtében hatalmas repedések keletkeztek a felmenő falakon, és csaknem szétnyílt a kupola is. Ez pedig a freskóban idézett elő nehezen helyrehozható károkat. Az alapot óriási meny- nyiségű cement injektálásával, a kupolát pedig vasbetonkoszorúval erősítették meg. Utóbb még annyi történt, hogy a freskót, akkori állapotában konRészlet a belső térből — a szentély részére megnyitott falat helyreállítják. zerválták, maga a templom pedig gyakorlatilag megszűnt templom lenni. Dzsámiként jelenik meg 1982-re végre rendeződtek a három évnyi időtartamra tervezett munka feltételei. Maga a munka szinte az utolsó pillanatban kezdődött meg. Ez elsősorban a Dorffmeister-freskóra A templom hátsó toldaléka, amelynek a bontása már folyik Kopjár Géza felvételei . HÉTVÉGÉ Minisztériumi értékelés a megyék egészségügyi helyzetéről Baranya a négy legjobb közön Hogyan változott a lakosság egészségügyi helyzete, mennyire javult a megyei egészségügyi szervek munkája? Erről végzett komplex felmérést az Egészségügyi Minisztérium, s a vizsgálat eredménye a napokban jutott el a megyék tanácselnökeihez. ötéves időszakot ölel fel a vizsgálat, amelynek eredménye egyben a megyék közötti rangsort is megállapítja. Baranya már három éve a legjobbak között szerepel, s az ötödik ötéves tervidőszakot Tekintve is büszke lehet. A négy legjobb között szerepel Vas, Zala és Borsod-Abaúj-Zemplén társaságában. A komplex vizsgálat rendkívül széles skálán, különféle mutatók alapján elemzi a lakosság egészségi állapotának szintjét, az egészségügyi szervező-irányító munka színvonalát. A lakosság állapotánál a két kiemelt terület a halálozási mutatók alakulása, valamint a táppénzes és rokkantsági helyzet. A vizsgált területek közé tartozik a gyermek-, serdülő- és ifjúsági ellátás, a gyógyszerellátás és -fogyasztás alakulása. A kiemelt szakmai feladatok között szerepel az ideg-elme, az onkológiai ellátás, az anya- és csecsemővédelem, az üzemegészségügyi ellátás, a bölcsődei helyzet, valamint a közegészség- és járványügyi helyzet. Ugyanakkor részletesen vizsgálták az egészségügyi szak- igazgatási szervek általános irányító munkáját, különös tekintettel az ötnapos munkahétre való áttérésre. Mint az egészségügyi miniszter is kiemelte, lehetnek uqyan a legjobbaknál is olyan területek, ahol nem sikerült kimagasló eredményeket elérni, de általánosságban döntő szempont volt az adott lehetőségeken belül elért, a korábbihoz viszonyított fejlődés mértéke Baranya megye országosan is kimagaslik az anya- és csecsemővédelemben, a táppénzes helyzet javításában, a rokkantsági helyzet és a rehabilitáció alakításában (ez különösen ilyen magas létszámú bányásznépesség mellett elismerésre méltó eredmény), a legjobbak között van megyénk az ideg-elme ellátásban, és a megelőző onkológiai gondozás területén. Mindezeknek az eredményeknek elismeréseképpen a négy megye egészségügyi dolgozóinak 120—120 ezer forint jutalmat adott az Egészségügyi Minisztérium. K. Gy. értendő: annak a restaurálása a nagy munka idejének a felét fogja kitenni és — állapotát tekintve — nem tudni még, mekkora munka is lesz valójában. Magának az épületnek a tervezett felújítási költsége meghaladja a 6 millió forintot, ebből 2 milliót a megye vállal magára, az egyház a tető- felújítást végeztette el, s majdan az új berendezésről gondoskodik. A munka gazdája az Országos Műemléki Felügyelőség; a Városgazdálkodási Vállalat jelenleg a nem műemléki igényű munkákat végzi, s ezekkel az őszre készül el. Mik ezek a munkák? Fokozatosan elbontják a toldalékokat (sekrestye, a dzsámi délkeleti falának a megnyitása révén épített szentély), a keletkezett nyílásokat pedig felfalazzák. Zádor Mihálynak, a Budapesti Műszaki Egyetem művészettörténeti tanszéke docensének a terve szerint az épület főtömege dzsámiként jelenik meg, a katolikus formát elsősorban a barokk torony adja. A török és a barokk részt üvegfallal választják majd el egymástól, s bemutathatóvá teszik majd a dzsámi nyugati oldalán volt előcsarnokot fedő három kis kupola egyikének a főépülettel volt építészeti kapcsolatát. Helyreállítják az összes szamcrhátíves nyílást, a sarok- sztalaktitokat (amik közül kettő teljes épségben maradt fenn) és a mihráb-fülkét. A teljes helyreállítás után Ali pasa szigetvári dzsámija megjelenésében, művészettörténeti jelentőségében egyenértékű lesz Gázi Kaszim pasa pécsi nagydzsámijával. A Zrínyi tér is * Az OMF pécsi építésvezetősége — mint említettük idén ősszel kezdi a műemléki jellegű munkákat, amelyekkel 1983 közepére el is készül. Akkor adják át a munkaterületet a freskó restaurátorainak. Ha ez a nagy munka 1984 végére befejeződik, akkor rakják majd le a süttői márvány padlóburkolatot.' És a környezet? A szigetvári Városi Tanács megtette az előkészületeket a Zrínyi tér épületeinek a homlokzatfelújítására, illetve egyes épületeinek a teljes felújítására. Az sajnos nem várható, hogy a templommal együtt ez is elkészüljön. . H. I. Megkezdték a felújítást Szigetvárott 198A-re elkészül az Ali pasa dzsámi
