Dunántúli Napló, 1982. január (39. évfolyam, 1-30. szám)
1982-01-23 / 22. szám
Szolgáltatásfejlesztés Visszahódítja-e tekintélyét a cipész szakma? Kevés a javító cipész - A gebin nagy vonzerő - 282000 pár gyermekcipőt készítenek Cipöjavitás a szövetkezet Nagy Jenő utcai műhelyében. Fotó: Läufer László Magyar bútorbolt külföldön? A Faipari Szövetkezet új kenyér-szekrényei w Uj utakat keres a Pécsi Faipari Szövetkezet Hatékonyabb termelés, új értékesítési lehetőségek Ahogy drágulnak a cipők, úgy kényszerülünk mindinkább a javíttatásukra. Nekünk megéri. A cipészek viszont 1968-tól épp az anyagiak miatt kezdték tömegesen otthagyni a szakmát. Nekik nem érte meg. Az elmúlt két évtized alatt végképp lenézett és halódó szakma lett a cipőjavítás. A megélhetési gondok nagyon sok cipészt kényszerítettek pályamódosításra: lángossütőnek, raktárosnak, gépkocsivezetőnek, gépkezelőnek mentek. Ezek miért is jutnának eszünkbe, amikor talpaltatni, sarkaltatni, varratni visszük a lábbelinket ahhoz a néhány cipészhez, aki kitartott, vagy akinek azóta jött meg a kedve, hogy ismét leüljön a kisszékre? Szeretnénk, ha azonnal megjavítanák a cipőnket — és sehogy se akarjuk megérteni, miért mondja a mester, hogy az három nap . . . egy hét. . . két hét múlva lesz kész. Ha körbenézünk a műhelyében, akkor talán elhisszük. A tornyosuló, javításra váró cipők, csizmák gazdáinak is mondott határidőt és hát igyekeznie kell, hogy tartsa az adott szavát. A Baranya megyei Cipőipari Szövetkezet elnöke, dr. Tassy Erzsébet a szakma tekintélyének visszahódításában reménykedik. Kétségtelen, bizonyos jelek erre engednek következtetni. A szövetkezetnek 1970-ben még 60 részlege volt Pécsett és vidéken. Jelenleg 39 van, ebből 21 a vidéki — sorolja az elnökasszony. — Jelenleg félszáz cipészünk közül 46 a javító, abból 13 a nyugdíjas. — Az elmúlt évtizedben 15 főt képeztünk ki — mindössze 2 maradt a szakmában. Az ipari tanulókat lasz- szóval kell fognunk, van 6 elsősünk és 2 másodévesünk — ők az indulásnál még nyolcán voltak. így nem csoda, hogy hosz- szúak a határidők, különösen a szezonban. Kevés a cipészünk. — A szövetkezet mivel igyekszik megtartani, vagy visszacsábítani a szakembereket? — A gebin kínálta' kereseti lehetőséggel. Részlegeink közül 26 már ilyen, ez évben újabb 7 részleg gebinesítését tervezzük. Ez nagy vonzerő. Többet dolgoznak ugyan cipészeink, de nekik anyagilag mindenképpen megéri. Sokan ezért a kereseti lehetőségért jöttek ismét vissza az eredeti szakmájukba, vagy folytatják tovább nyugdíjasként, amíg csak bírják. Nemrég ismét átlagosan 25 százalékkal emelték a cipőjavítási díjakat, az állam még így is dotálja. A gebines befizet egy bizonyos - az anyagár kivételével mindent magában foglaló - havi díjat a szövetkezetnek, a többiből anyagot vásárol, és az övé. Minél többet dolgozik, annál több marad neki. Azért meg érdemes tisztességesen dolgozni. — Hány cipészt tudnának még foglalkoztatni? — A távozó évi 5—6 nyugdíjas helyébe húszat, igényfejlesztésre, újabb húsz-harmincat, a meglévő hálózatunkra alapozva. Ezek mellett örömmel nyitnánk még ellátatlan helyeken is részleget, ha a tanácsok segítenének és lenne vállalkozó. A javító cipész szakma megkopott társadalmi rangját jó lenne ismét „kifényesíteni”. Mit várhatunk a közeli-távoli jövőben? Siklóson az árutermelő telepen zsúfolt körülmények között működő javítórészleg a Patyolat-szalonnal szemközti házba költözik. Szigetváron a jövőre elkészülő szolgáltatóházban lesz cipészműhely is — kulturált és a jelenlegi ideiglenes helyen működőnél lényegesen kényelmesebb mesternek, megrendelőnek egyaránt. Véménden a két éve ideiglenesen létrehozott műhely a jelenleg tervezés alatt álló szolgáltatóházba fog majd költözni. A megyeszékhely és a megye városai a határidők hosszúságán — különösen a csúcsidőszakban - kívül nem is panaszkodhatnak a javító szolgáltatásra. Ezeken a helyeken legalább van. És ahol nincs se cipész kisiparos, se szövetkezeti részleg? Ne feledkezzünk el arról, hogy évente 5-6 cipész megy nyugdíjba ... A szövetkezetiek nemcsak javítanak, készítenek is lábbeliket. Céljuk a termékösszetétel változtatása a divat és a kereskedelem igényének megfelelően. Tavaly 282 000 pár bébi- és gyermekcipőt gyártottak, idén se terveznek többet, de a választékot fiú- és lánykacipőkkel bővítik. A hazai alapanyagú, köny- nyített, színes mikrogumitalp a bébi-, a siestabetét, a gyermekcipőket tette kelendővé. A 23-30-as méretig gyártott esztétikus, könnyű gyermekszandálokkal is hasonló sikert értek el. Mivel országos hiánycikk a 31-34-es gyermekcipő, újdonságként ez év II. negyedévétől ilyennel is ellátják a lánykákat, a fiúkat. Továbbra is javítják a garanciális cipőket. Ezzel éves szinten 3—4 millió forint népgazdasági értéket mentenek meg. Tavaly év végén Szentlőrincre költözA dunántúli megyéket váratlanul érte a hír, hogy a MÉM, a megszokott három tájkiállítás helyett 1982-re csak egyet engedélyezett, azt is Debrecenben, ahova a nagy távolság miatt nyilván kevés baranyai kistermelő jut el. Ezért döntött úgy a MECSEK TOURIST, illetve a pécsi vásár iroda, hogy idei szakvásárát a háztáji kis- árutermelők és a kertbarátmozgalom fejlesztésének jegyében rendezi meg. Az első háztáji és kiskertárubemutató és vásárt 1982. április 16-19. között rendezik meg a pécsi sport- csarnokban, amely 1000 négyzetméter fedett területet biztosit a kiállítóknak, és a sport- csarnok melletti szabad téren, az autóparkolókban. A rendezésbe a Baranya megyei Tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya és a Hazafias Népfront megyei kertbarát csoportja is bekapcsolódik. A rentették az előkészítő műhelyt. A II. negyedévben a pécsi Szeptember 6-a térre költözik ki a cipőfelsőrész-készítő szakegyéni ízlést és kényelmet kielégítő méretre készített lábbelijeik jobb körülmények között készülnek. A központi - agyonzsúfolt, szűk, rossz állagú — telepen a volt előkészítő helyén OKISZ-támogatással korszerű tanműhelyet alakítanak ki a cipőfelsőrész-készítő szakma elsajátítására. A cipőgyártó tanulókat első évben a megyei, másodikban a pécsi cipőipari szövetkezet foglalkoztatja, a harmadik évben ki-ki a majdani munkahelyén tanul és dolgozik. A vasasi részleg átalakításával viszont a javító tanműhely került jó körülmények közé. A megyei cipőipari szövetkezet együttműködése a Dunántúli Cipőkereskedelmi Vállalattal mindenképpen előnyös. A vállalat nemcsak anyagbeszerzésben, tárolásban, ellátásban és értékesítésben segíti a szövetkezetét, a fejlesztési alapból is támogatja. Újabb együttműködés nyomán a II. negyedévben cipőfelsőrész-készítő műhelyt indít az egyik Baranya megyei tsz. dezési költségek a közületek helyfoglalási díjaiból térülnek meg, a benevezett baranyai kistermelőknek nem kell külön nevezési díjat fizetniök. A kiállításra elhozhatják legszebb termékeiket, tenyészállataikat- baromfifélét, nyulat, galambot — barkácsgépeiket, szerszámaikat. Jelentkezni 1982. január 28-ig lehet szóban vagy írásban o pécsi vásár irodán (7621 Pécs, Széchenyi tér 9.). A legszebb termékeket, állatokat, legötletesebb barkácseszközö- ket bemutató kistermelők vásárdíjat, oklevelet kapnak. A szakvásár célja - a tájkiállításokhoz hasonlóan - megismertetni Baranya mezőgazda- sági kistermelőit — számuk 200 000-re tehető a megyében — a legkorszerűbb vetőmagvakkal, fajtákkal, takarmánytápokkal, növényvédőszerekkel, géAz ésszerűség nevében Húszfilléres takarékosság A rosszul értelmezett takarékosság egyszerű példája: a Skoda 60 fillért érő biztosítékát 20 filléres fémdarabbal helyettesítették. A kár 2000 forint... Naponta hány és hány ehhez hasonló esettel találkozunk? Nem vagyok borúlátó, ha azt mondom, rengeteggel. Mert mi másról van szó, mint a rosszul értelmezett takarékosságról, amikor.., Amikor a kartondobozból kivett drága csempék nagy része darabokban jut el a gyártótól a fogyasztóig, mert kispórolták a dobozt bélelő és a törékeny árut védő filléres bélelést... Amikor a takarékosság kényszere cserélteti ki az irodákban, műhelyekben a jó fényt adó százas égőket hatvanasra, sőt, negyvenesre, mert így összességében megfogható néhány forint az áramszámlán. Hogy közben va- koskodnak az ügyintézők, a dolgozók? Ugyan kérem, a munkakörülmények megromlásából adódó ráfizetés közvetlenül nem érzékelhető, legalábbis az áramdij- ban nem. Aztán az államilag támogatott díjú távfűtéssel melegítjük az utcát, mert kispórolták az ajtók, ablakok szigetelését... Hosszan sorolhatnám az elrettentő, ám ésszerű takarékosságnak semmiképp sem nevezhető példákat. Hogy gondolkodásunkban egyre jobban tért hódit a takarékosság, annak valamennyien örülhetünk. A sok kicsi valóban sokra megy. Ám a tartalmi lényeget tükröző jelzőről az ész- szerűségről valahogy elfeledkezünk a nagy kam- kányban. Ésszerűen takarékoskodjunk! A drága csempék filléres költségnövelésével elérhető, hogy minden egyes darabja épségben vehető ki a dobozból. A világításnál például a fénycsövekkel lehet biztosítani több, jobb fényt, kevesebb energiával. Ezeket nem most találták ki. Csak éppen most már ideje lenne megvalósítani. Az észszerűség, az ésszerű takarékosság nevében. pekkel és eszközökkel. Eddig 125 vállalat és szövetkezet jelentette be részvételét a kiállításon, köztük a pécsi Agroker is, amelyen keresztül a vele kapcsolatban lévő nagy hazai vegyi gyárak (a Péti Nitrogén Művek, a Tiszai Vegyi Kombinát stb.) és kisgépgyártó vállalatok is elhozzák újdonságaikat Pécsre. A kiállítás iránt jugoszláv cégek is érdeklődnek. Az eszéki Export-Import Vállalat kerti kisgépeket, Honda kisdoktorokat és eszközöket mutat be. Az árubemutató a háztáji és kertgazdaságot teljes vertikumában átfogja az építkezésig bezárólag. A szabadtéren bemutatják a hétvégi kertek különféle ví- kendháztípusait is, felállítva. A kiállítás vonzerejét növeli, hogy minden bemutatott termék megvásárolható. Kisiparosokat, Az új gazdasági szabályozók máris éreztetik hatásukat. Sok vállalat érzi úgy, nyakába szakadt az 1981-es év. A jelentős tőkés exportot lebonyolító vállalatokat még a többszöri valuta- árfolyam módosulása is sújtotta, ami bizony elvitte a nyereség egy részét. A Pécsi Faipari Szövetkezetben sajnos szintén kevesebb nyereséggel számolnak, mint amennyit terveztek. A várt 20— 22 millió forint helyett csak mintegy 15 milliót könyvelhetnek el. Hiszen az elmúlt évben 3—4 alkalommal változott valutaárfolyam ugyancsak érzékenyen érinti az olyan vállalatot, amelyik termelése 70 százalékát exportpiacon értékesíti. A veszteségek okozói között találjuk a hazai fa- és nyersanyag 35 százalékos drágulását is. Ezt pedig a nemzetközi piacon nem veszik figyelembe. Ahogy a szövetkezet elnöke is mondta, valóban úgy érzik, nyakukba szakadt az elmúlt év. Pedig minden ígéretet teljesítettek, minden szerződést kielégítettek. Növelték az exportot, mintegy 110 vagon áru kelt el tőkés piacon és 20—30 vagon a szocialista országokban. Jelentősen kibővítették a hazai értékesítést. Új termék gyártását kezdték el a tavalyi évben, a kolóniái stílusú bútorokat — ami rövid idő alatt nagy sikert aratott. kiskereskedőket is meghívtak a vásárra, kapható lesz a csibe- itatóktól a népi cserépedényekig minden. Az áfészek méhészeti eszközöket és termékeket mutatnak be és árusítanak. A Pécsi Állami Gazdaság almavásárt és gombavásárt rendez a helyszínen. A barkácskiállítás mellett, „gyártót keresünk" címmel hiánycikk-kiállítást is rendeznek. A rendezők szakmai bemutatókról is gondoskodtak. A kiállítás ideje alatt különbu- szokkal viszik el az érdeklődő kistermelőket a környező termelőszövetkezetekbe, ahol a háztáji termelés legkorszerűbb módszereit tanulmányozhatják. Az árubemutató és vásár április 16-án, pénteken nyílik és 19-én, hétfőn zárul. Mindennap délelőtt 10-től, este 19 óráig tekinthető meg. Rné nak a pécsi szövetkezet a második legnagyobb exportőre. A hat gyáregységgel és 5000 dolgozóval rendelkező Szék- és Kárpitosipari Vállalat után következnek a maguk 500 fős üzemével. Termékeik piacképesek, a legfrissebb igényt elégítik ki. Mégis úgy érzik, az árváltozások, a piaci hullámzások problémáival egyedül maradtak, hogy minden teher csak egyedül őket sújtja, és a velük kapcsolatban levő külkereskedelmi vállalattól kevés segítséget kapnak. Nos, a hatalmas apparátussal dolgozó külkereskedelmi vállalat olyan, amilyen. Valóban tudna segíteni, ha akarna, különböző támogatásokat is lehet kérni, ám mindez vagy bejön vagy sem, mindkettő bizonytalan tényező. Épp ezért — akárhogyan is — egy vállalatnak a sajnálatos' módon létrejött kedvezőtlen helyzet megváltoztatását elsősorban saját erőből kell megpróbálnia. Munkaszervezéssel, a költségek további lehetséges lefaragásával. Klement László, a szövetkezet elnöke, míg ez egyik oldalon arról beszélt, hogy az elmúlt év eredménye milyen elkedvet- lenedést okozott, ugyanakkor máris a jövő útjait, a megoldást vázolta. Megpróbálnak majd az eddig meglévő kapcsolatok mellett új piacot és más értékesítési csatornát keresni. Szeretnék kiiktatni a közvetítő ügynököket és közvetlenül az értékesítőkkel tárgyalni. Ennek sikerére pedig minden esély megvan, hiszen a szövetkezet vezetője rendelkezik olyan személyes, jó kapcsolatokkal, amelyek ezt lehetővé teszik. Ebben az esetben 60—70 százalékos haszonra is számíthatnak az eddigi 30—40 százalék helyett. A jó kapcsolatoknak köszönhetően tájékozódni tudnak, melyek a leginkább kelendő bútorok, milyen divatirányzatok uralják a piacot. Szóba jött — egyelőre még nagyon távlati körvonalakban — magyar tulajdonú bolt nyitása külföldön, ahol az egyik árucikk a pécsi bútor lenne. Új bútor prototípusát is elkészítették, a nyugaton most divatos úgynevezett kenyérszekrényt. Ha sikerül az új utakat, az új értékesítési csatornákat és módokat megtalálni, ha a belső szervezéssel az eddiginél is hatékonyabban termelnek, bútoraik továbbra is kelendőek lesznek a külföldi piacokon, akkor pedig a jövőtől nem kell fél- niök. S. Zs. HÉTVÉGE 5. Murányi László M. L. Hazánk bútoripari ágazatáÁprilis 16-19 között a pécsi sportcsarnokban Háztáji és kiskert-árubemutató és vásár 120 vállalat és szövetkezet vesz részt
