Dunántúli Napló, 1982. január (39. évfolyam, 1-30. szám)
1982-01-19 / 18. szám
1982. január 19., kedd Dunántúli Tlaplo 5 A termelőszövetkezeti dolgozók munkavédelmi tanlolyamának Új agrártovábbképzési központ Harkányban A MÉM Mérnöktovábbképző Intézet Baranya Megyei Központja — amely Mohácson, a Marek József Mezőgazdasági Szakközép- iskola épületében működik — tegnap egy ötnapos szakmai továbbképző tanfolyamot indított hetven termelőszövetkezet és tsz közös vállalat munkavédelmi ügyintézője részére Harkányban, az Állami Gazdaságok októberben átadott új oktatási székházában. A nyáron üdülőként, télen mezőgazdasági oktatási központként működő székház régi szárnyát tíz évvel ezelőtt létesítette közös összefogásból 7 Baranya megyei állami gazdaság. Az eredeti épületet, amelyben mindössze 17 kétágyas szoba volt, az elmúlt évtizedben alaposan kinőtték az állami gazdaságok. Az „aprócska" székház olykor egyetlen alapító gazdaság igényét sem tudta kielégíteni. A Bólyi Mezőgazdasági Kombinát ezért rendszeresen o siklósi várban volt kénytelen megrendezni a nemzetközi Shaver-baromfi, a komló vagy a szója szimpozionjait. Ezért merült fel a bővítés igénye. Ez 1980-ban meg is történt. Az ország 22 állami gazdaságának — és két egyéb vállalatnak — anyagi közreműködésével, 30 millió forintos beruházással, megépült a harkányi oktatási székház új, 3 szintes, modern szárnya, 38 kétágyas szobával, amelyekben szükség esetén — háromszemélyes családi beutalásnál vagy népes tanfolyamnál — egy harmadik ágy vagy pótágy is elhelyezhető. Az új létesítmény, amelynek a Bólyi Mezőgazda- sági Kombinát a gesztora, áprilistól novemberig üdülőként, novembertől márciusig végig oktatási központként működik. A jobb kihasználtság érdekében — mint arról Varga Istvánná, a szálloda vezetője tájékoztatott - az általában pénteken záruló ötnapos tanfolyamok után, a hét végeken a létesítmény szállodává alakul át. S mint ilyen is nagyon népszerű, hisz komfortfokozata magas, ezzel szemben önköltséges árakkal dolgozik, egy főre napi 100 forint a szállás és 120 forint a háromszori étkezés. Az üdülőszálló konyhája igen jó- hírű Harkányban. Naponta 250 -300 emberre főznek. Nemcsak saját vendégeik, hanem a konyhával nem rendelkező környező üdülők — Beremendi Cementmű, Erdőgazdaság, Gázszolgáltató, 12-es Volán stb. - beutalt vendégei is itt étkezhetlek télen és nyáron egyaránt. Tekintettel a harkányi gyógyvízre, az üdültetés télen sem szünetel egészen. Tegnap 16 szobát foglaltak el a beutaltak. Az új szárnyban azonban a téli mezőgazdasági oktatás kapott otthont. A Villányi Mezőgazdasági Szakiskola rendezésében egy 150 fős növény- védős továbbképző tanfolyam működik itt november 27-e óta. Ebből 60 hallgatót a tsz-ek harkányi gyógyüdülőjében szállásoltak el, de a képzés az állami gazdaságok üdülőjében zajlik, ahol emeletenként 40— 40 fős társalgó, a 25 fő elhelyezésére alkalmas- könyvtár és a földszinti 70 főt befogadó tanácskozóterem biztosítja az előadások és a nyugodt tanulás feltételeit. Ez a tanfolyam február végéig tart, de közben február közepén itt rendezik meg a BMK kétnapos nemzetközi komló-szimpozionját 100 fővel, majd a háromhetes szójater- melési tanfolyamot 80 résztvevővel. Az új harkányi objektum, amely az ország minden részéből szervez csereüdültetéseket, a téli mezőgazdasági tovább- képiések egyik új megyei központja lett.- Rné egy csoportja a szünetben Erb János felvétele MEGKÉRDEZTÜK: Miért kevés a sajtos párizsi Jött, megízleltük és megkedveltük a Baranya megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat újdonságát, a sajtos párizsit. A termék kedvező fogadtatását kitűnő jellemzői indokolják: a sajttal dúsított parizer kellemesen pikáns zamatú, zsírszegé- nyebb, fehérjedúsabb, mint a hagyományos, gyermekeknek, idősebbeknek, diétázóknak, fogyókúrázóknak egyaránt aján. lőtt. Sajnos, alighogy megjelent, máris eltűnt, illetve ritkán kapható az üzletekben. — Miért nincs elegendő sajtos parizer? Ennek okairól kérdeztük meg Farkasné Krémer Terézt, a grártó vállalat termeléstechnológiai osztályvezetőjét. — Míg a hagyományos párizsiból naponta 30 mázsa a ren. delés, sajtosból hetenként alig kell 4—5 mázsa. Mindössze ennyit rendelnek a pécsi üzletek, holott mi szinte korlátlan mennyiségben tudnánk szállítani. Kizárólag a Baranya megyei Élelmiszerkereskedelmi Vállalat 20 üzlete vásárol tőlünk, heti 15-20 kilókat. — A kereskedők azzal érvelnek, a szalámit boritó fólia köny- nyen lecsúszik, a sajtos párizsi nehezen szeletelhető. — Ez valóban így van. Számunkra rendelkezés írja elő, hogy az új termékeket a többitől jól megkülönböztethető csomagolásban gyártsuk, A múlt év utolsó negyedében, amikor a sajtos párizsi megjelent, csak piros műbél állt rendelkezésünkre. A vállalat már megrendelte a hagyományos párizsinál alkalmazott műbelet, „Sajtos párizsi" felirattal, felülnyomással. Legkésőbb áprilistól tehát megszűnnek a csomagolóanyaggal kapcsolatos panaszok. Addig a kereskedők és a vásárlók türelmét kérjük, számítva arra, hogy nem mellőzik ezt a valóban jó minőségű termékünket. W. M. Véget ért a középiskolások megyei parlamentje A diákvezetők beszámolóival kezdődött a második nap a Baranya megyei középfokú intézmények diákparlamentjén. Vasárnap délelőtt a Kodály Zoltán úti diákotthonban oz iskolatípusonként alakult és a kollégiumi élettel foglalkozó szekció foglalkozásain történtekről szóltak. Mindegyik szekcióban éles vita volt az oktQtás időszerű országos és helyi feladatairól. Ezt követően az illetékesek röviden válaszoltak néhány olyan felvetésre, melyeket helyileg is orvosolni lehet, majd a küldöttek egyhangúlag elfogadták a Baranya megyei Tanács V. B. művelődésügyi osztályának beszámolóját és a kiegészített in- tékedési tervet. Végezetül többszöri szavazás után küldötteket választottak az országos parlamentre. így a gimnazistákat Mán- doki Csaba (Pécs, Leöwey Klára Gimnázium) és Frei Zsolt (Pécs, Nagy Lajos Gimnázium), a szakközépiskolásokat Horváth János (Pécs, Széchenyi István Gimnázium és Szakközépiskola) és Pethő Teodóra (Szigetvár, Zrínyi Miklós Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola), a szakmunkásképzősöket Kuczi Sándor (Komló, 501-es Szakmunkásképző Intézet) és Wesz Ernő (Pécs, 508-as Szakmunkásképző Intézet) képviseli Salgótarjánban a középfokú intézmények országos parlamentjén. Bozsik L. Bisztró nyílt Lvov-Kertvárosban Tegnap délután új bisztrót nyitott Pécsett Lvov-Kertvárosban, a Nevelési Központ vendéglátó „bázisán" a Mecsekvidéki Üzemi Vendéglátó Vállalat „Nyitott”vendéglátóegység a Nevelési Központban A nyitásra tulajdonképpen már délelőtt minden készen állt. Föltöltötték a hűtővitrineket és szekrényeket, hogy délután két órától fogadják az első vendégeket. Azt mondja Nagypál László üzletvezető: — Eredetileg nem bisztrónak szántuk a Nevelési Központot kiszolgáló komplexum e létesítményét. Ám átérezve a városrész gondjait, teritfészetesnek éreztük az ellátás- javítása érdekében az egység üzembehelyezését. Százötyen vendéget kínálhatunk hellyel egyidőben, akik harmadosztályú áron fogyaszthatják ételeinket, valamint italt - sört, minőségi folyóbort - másodosztályú áron. Az itt működő cukrászüzem termékei a környéken lakók ellátását segítik, és a betérő vendég pillanatokon belül hozzájuthat a rostonsülthöz, legyen az csirke, hal, sertés vagy másféle húsétel, amelyhez Nagypál László elmondása szerint tucatnyi köretet illetve hidegsalátát ajánlanak az étlapról. Emellett természetesen melegszendvicscsel is szolgálnak. A tegnap délutáni üzletnyitás nem volt ünnepélyes, de ez tulajdonképpen így természetes, már csak azért is, mert a több tízezres városrész alapvető igénye ezt diktálta. A Mecsekvidéki üzemi Vendéglátó Vállalat által üzembe helyezett — hiánypótló egység hét közben délután kettőtől este kilencig fogadja a vendégeket, szombat és vasárnap pedig reggel kilenctől este kilencig tart nyitva. S. Gy. A markoló egyelőre eltakarítja az étteremből kibontott választalak, padlózat törmelékét Felújítják a siklósi Központi éttermet A júniusi várfesztivál vendégei már itt étkeznek? Megkezdték a siklósi Központi étterem első nagy felújítását: alig egy hete vette ót a Siklósi Városgazdálkodási Vállalat a helyiségeket, amelyek a következő hónapokban építési területté „léptek eló.” A siklósi Városi Tanács és az üzemeltető, a Baranya megyei Vendéglátó Vállalat megállapodott az étterem korszerűsítésében, amelyet több mint kétmillió forintból valósítanak meg. Ma még feldúltak a helyiségek, az épület előtti parkolóban az építési anyagokat halmozták fel, de a tervek szerint hamarosan új arcot, hangulatos belsőt kap az étterem. Az L-alakú teremben felszedik a tönkrement parkettát, siklósi márványból készítik az új burkolatot, és hangulatos műanyag borítást tesznek a falakra, s a valamivel sötétebb burkolatot a mennyezetre. v. A kettéválasztható étterem alkalmas lesz programok, házi ünnepségek megrendezésére is, és ehhez kapcsolódóan új, korszerű pultokat, berendezéseket kap a vendégeket elsőként fogadó presszó-söntés. Ami az étterem gyomrát, a konyhát illeti, szinte teljesen átépítik a hátsó, gazdasági helyiségeket: kicserélik a tetőt, és átrakják a konyhai falakat, hogy megfelelő teret biztosíthassanak a korszerű, nagyobb teljesítményű konyhai gépeknek, berendezéseknek. Az étterem elsőrendű feladata eddig is, a későbbiekben is a közétkeztetés ellátása (ebből származik a bevétel jó része), ezért a Városgazdálkodási Vállalat szakemberei elhatározták, hogy fél éven belül végeznek a felújítással, sőt szeretnék, ha a június 19—20-i vár- fesztivál vendégeit már a megszépült étterem fogadhatná. G. M. Képernyő Tanulmány a lakkozásról A Vendéglátás című tévéfilm alapjául szolgáló Déry-novella bevezetője — amelyet a tévé- film is bevezetőként használt fel - jelentéktelen történetről beszél, amely minden komolyabb hatás nélkül múlt el, „arról nem is szólva, hogy semmilyen következtetést vagy tanulságot sem lehet kiszorítani belőlesem dicső múltunkra, sem biztató jövőnkre nézve, sőt még csak jelképes értelmét sem találnák, akárhogy kutatnánk is benne”. Makk Károly rendező és Szántó Erika dramaturg természetesen tudták, hogy az írói minősítésnek épp ellenkezőjét kell érteni, ezért készítettek a „jelentéktelen történetből" filmet. Mint ahogy a néző is azonnal tudta, hogy „épp ellenkezőleg”, a történetben nem az az érdekes, ami maga a történet, hanem valami más. Ez bizonyos fokig szerencse is, mert a történet realitása gyenge lábon áll. 1952-ben — állítják a kor jó emlékezetű tanúi — egy Kossuth-díjból nem csak egy heverőt lehetett vásárolni. Aztán, ha volt is olyan jellegzetes pesti emeletes bérkaszárnya, ahol petróleumlámpával világítottak, mert nem volt bevezetve a villany, hát az kuriózumszámba ment, de jellemzőnek nem volt mondható. Ha viszont elvonatkoztatunk ezektől a tényéktől, s szatirikus modellként vesszük szemügyre ezt a fiktív és „jelentéktelen" történetet, kiderül, hogy bőséges tanulságokat kínál nemcsak múltunkról, de (még!) jelenünkről is. Azt a címet is adhatnánk neki: tanulmány a lakkozásról. Ez a ma közkeletű, történelmi fogantatású, hihetetlenül gazdag asszociációjú, erős stilusérlékű szó ma már szinonimáival nehezen helyettesíthető, hiszen mondhatjuk, hogy áltatás, kedvezőbb színben való feltüntetés, megszépítés, de ezek még mindig nem fejezik ki a „lakkozás” gazdag árnyalatait. Még ha azt mondanánk: házugság, akkor is messze állnánk a lakkozás igazi tartalmától. Mert a lakkozásnak fokozatai is vannak, módszerei végtelenül kifinomultak, az egyszerű „másképpen fogalmazástól” addig terjednek, amit ez a Dé- ry-mű felrajzol. Csak egy kicsit ki akarták igazítani’ a képet ebben a történetben, hozzáigazítani ahhoz a koncepcióhoz, amit a jelszavak jeleztek. Az élet persze nehezen gyömöszölhető be egy leegyszerűsített sémába. De ha a sémát túlságosan komolyan vesszük, s „muszáj a dolognak passzolni”, akkor az élet megnézheti magát. Akkor nem számít, mi törik össze, mi borul fel, mi zúzódik szét ebben a „gyömöszö- lésben". És kiderül, hogy az ártalmatlannak tetsző, szelíd lakkozás erőszak voltaképpen, s mint ilyen, mindig többet ront, mint amennyit — hiszik egyesek — használ. >_ A kitűnő Garas Dezső nyilván érezte, hogy itt egy tanulmányról van szó, aminek minden apró részlete pontos kell hogy legyen, s úgy dolgozta ki, olyan hitelesen a „főlakkozó” szemellenzős, egyszerre odaadó és rideg figuráját, hogy ijesztően komikus volt. Törőcsik Mari és Jozef Kroner képviselték az ügy áldozatait, kettőjük közül Törőcsik azt a magatartást is ki tudta fejezni, amelyben ennek a manipulációnak a magjai termékeny talajra hullanak. Pécsi Ildikó kiválóan érzékeltette azt a „végrehajtót", akinek realitásérzéke még működik, de attól bármely pillanatban el tud tekinteni, hideg fejjel és kíméletlenül. Az összkép abszurd voltát a sok apró hiteles részlet erősítette, ezért is kár, hogy minden „adat" mégsem volt pontos. H. E.
