Dunántúli Napló, 1982. január (39. évfolyam, 1-30. szám)
1982-01-18 / 17. szám
Gombócüzem a Balaton- parton A Hungarhotels Szálloda és Étterem Vállalat két idényszállodájában, a balatonfüredi Annabellában és a balatonalmádi Aurórában gombócüzemet rendezett be o dolgozók téli foglalkoztatására. Mintegy száz dolgozóval kezdték meg a termelést. A tervek szerint március közepéig naponta mintegy kétszázötven mázsa szilvásgombócot állítanak elő, és küldenek hűtökocsikkal a győri Hűtőipari Vállalatnak, ahol mély- hűtik, csomagolják és eljuttatják a hazai és a külföldi megrendelőkhöz. A képen: A gombócüzem a balatonfüredi Annabella szállóban. A pazarlás csíkjai Pécsi mérnök szellemes eljárása a hőtávvezetékek utólagos szigetelésére Kilencmillió szelvény hetente Lottó-jubileum Márciusban ötször húznak Gyermekkorom olvasmányai közül természetesen nem hiányozhatott Nyilas Misi története sem, s ebből jól emlékszem a lutri körüli bonyodalmakra. Némi tanácstalansággal álltam a lutrival szemben: 7—8 éves fejemmel sehogy sem tudtam felfogni a számok és a szerencse, sorsokat formáló játékosságát. Mígnem több éves ^Jilemmám- ból kihúzott a LOTTÓ: akkor vált világossá előttem, szegény Nyilas Misit hogyan is érhette igazságtalanság ... A szerencse forgandóságán azonban azóta is fennakadok, időm e gond ízlelgetésére bőven volt: huszonöt évvel ezelőtt, 1957. január 16-ón hozott határozatot a Pénzügyminisztérium a lottójáték megindításáról. Első ízben 1957. március 7-én Budapesten, a MEDOSZ Móricz Zsigmond (Nyilas Misi...!) kultúrházának színpadán pördült meg a 90 számgolyót tartalmazó szerencsegömb. Az első öt szám, amit kihúztak: 16, 61, 71, 77 és 89. Már akkor is sokart gondolkozhattak Fortuna kiszámíthatatlanságán, hiszen a március 7-i húzásra több mint másfél millió szelvényt küldtek be, de az év végén már a heti szelvények száma két és fél millió fölé emelkedett. Az első telitalálat nem sokat váratott magára, már a játék bevezetésének 6. hetében megszületett az ötös. Sokakban bizonyára megmaradt Ring néni neve, aki — ha jól emlékszem — családtagjai életkorát ikszelte a szelvényre. Soha jobbkor nem születhettek volna . . . Attól kezdve nem volt megállás, egyre többen dörömböltek a szerencse előszobájában, ki bebocsátást nyert, kit egyenesen Fortuna fogadott. Külön lendületet adott a lottójátéknak 1958-ban az előfizetéses szelvények bevezetése, s az, hogy az indulás után nem sokkal már tárgynyeremény-sorsoláson is izgulhattunk. Persze, lehetne sorolni a „leg”-eket. Legnagyobb nyeremény, legtöbbször kihúzott szám, legszerencsésebb nyertes .. . Maradjunk csak ennyinél : a lottó 25 éves története során összesen — 1981 végéig — 210 ötös volt, a legtöbb te- litalálatos szelvényt — 19-et — 1975-ben töltötték ki. S ha egy kicsit megerőltetjük magunkat, lassan Magyarország minden lakosára jut hetente egy-egy szelvény! Jelenleg ugyanis csaknem 9 millió érkezik péntekről péntekre. Az OTP Sportfogadási és Lottó Igazgatósága természetesen „jegyzi" a jubileumot. Az előkészületek javában tartanak, s annak ellenére, hogy ez év márciusában négy péntek van, ötször lesz húzás: március 7-én, szerdán is megpördül a kerék, nyilvános tv-közvetítés révén mindenki azonnal tapasztalhatja majd: halálosan biztos szisztémák, elrebegett imák, a Fortunához küldött fogadalmak, agyongyötört kabalababák a számok és a szerencse világában fölöttébb ritkán jutnak érdemben szóhoz . . . Végezetül két baranyai „lég”: legelőször Pécsváradról adott nyilvános közvetítést a lottószámok sorsolásáról a Magyar Rádió, 1974. augusztusában. Az utóbbi évek legnagyobb nyereményét 1978-ban, a 11. játékhéten érte el telitalá- latos szelvényével egy baranyai lottózó: 3 millió 889 ezer 234 forinttal lett gazdagabb.-mészárosKizárólag importillatokkal dolgoznak A gyümölcsillatok divatját a virágillatok váltják fel, legalábbis ilyen termékek gyártására vesz irányt a Caola Kozmetikai és Háztartásvegyipari Vállalat zalaegerszegi gyára, ahonnét évente több mint tízmillió flakon sampon, habfürdő, mosogató- és öblítőszer, mosópaszta kerül a hazai és a szocialista országok piacára, ígéretük szerint az év második felében már az üzletekben lesz c gyöngyvirág sampon és habfürdő. Ezenkívül tervezik az akácot is, amit majd a parfümillatok követnek. Zalaegerszegen mellesleg megszüntették az illatanyagok gyártását, ezeket teljes egészében tőkés importból szerzik be. Gondot okoz viszont a csomagolóanyagok hiánya, már rég készen állnak az új termékek kihozatalával, de kényszerűen várni kell, mert nincs elegendő flakon. O Január végéig kilencezer mezei nyulat fognak be élve a vadászok a Bács-Kiskun megyei határban. A tiszakécs'kei vadász- társaság területén tkét nap alatt több mint 200 nyulat szedtek ki a hálóból. A befogott nyulakat egészségügyi vizsgálat után külföldre szállítják. tornát. Az eljárás lényege, hogy — hasonlatosan a pécsi pincék tömedékeléséhez — fúrólyukon keresztül habarcsot pumpálnak a hőtávvezeték acélcsöveit rejtő vályúba. A habarcs kitölti az üres teret, szigeteli a vezetékeket, miközben a hőtágulásból adódó szabad mozgásukat nem akadályozza. A hőtávvezeték azt követően már nem a fölötte lévő földréteget melengeti, a szigetelés ismét hosszú évekre megoldott. Figyelemre méltó maga a habarcs, mely lényegében hulladékokból, melléktermékekből készül, s így olcsó. Az erőművi filterpernyéhez cementet adnak, alumíniumpasztát kevernek, ezzel mikrosejtesitik, porózus szerkezetű anyagot hoznak létre. A pernyehabarcsba po- lisztirol gyöngyöcskéket is kevernek, ezáltal a kitöltőanyag szigetelőképességét tovább növelik, mivel a hőtávvezeték közvetlen környezetében, a magas hőmérséklet következtében a gyöngyök zsugorodva a hőszigetelő anyagot makrosej- tesítik. Kiszámították, ezzel az eljárással 2—4 dollár befektetés ellenében 1 barrel olajat nyerünk, aminek ára manapság 28—38 dollár között mozog. Az eljárás iránt Budapesten és Pécsett is érdeklődnek, kivitelező is akadt már, úgy hogy tavasszal megkezdik az első terepkísérleteket. Miklósvári Zoltán Nyolcezer literes ezüsttartályokbon „kotyvasztják’’ az illatos folyadékokat Gyöngyvirág- és akácillat Zalaegerszegről Ha új városrészeinkben télvíz idején hosszú csíkokban kizöldül a fű, akkor ott biztosan hőtávvezeték húzódik a föld alatt. A zöld fű — a pazarlás csíkja. Azt jelzi, hogy a vezeték - országosan egyébként több mint 1500 kilométer a hőtávvezetékek hossza — hőveszteséggel továbbítja a meleget a lakásokba. Hogy mennyi a veszteség? Gyakran 30—40 százalékos. Lehetne csökkenteni? Hogyne! Dr. Orbán József, a pécsi Pollack Mihály Műszaki Főiskola adjunktusa, aki a pécsi pincék tömedékelésénél mór érdemeket szerzett, Bor- sovszky Éva, az Energiagazdálkodási Intézet üzemmérnöke közreműködésével világszerte érdeklődésre számot tartó eljárást dolgozott ki a földben húzódó hőtávvezetékek utólagos szigetelésére, ötletükkel nemrég díjat nyertek az MTESZ országos energiatakarékossági pályázatán. A hagyományos módon szigetelt hőtávvezetékek javítása, felújítása, a néhány év alatt tönkremenő szigetelőanyagok pótlása rendkívül költséges, ehhez nehézkes munkával meg kell bontani a védőcsatornát. Dr. Orbán József eljárásával egyszerűen, gyorsan, gazdaságosan elvégezhető a vezetékek utólagos hőszigetelése, ehhez nem kell felbontani a védőcsaA PÉCSI ÉPÍTŐIPARI SZÖVETKEZET FELVESZ Pécs városi munkákra ♦ fűtésszerelő ♦ villanyszerelő ♦ bádogos ♦ kőműves szak- és segédmunkásokat ♦ kubikosokat ♦ szentlőrinci asztalosüzemünkbe szakmunkásokat. Vidéki dolgozókat meghatározott útvonalakon munkába és hazaszállítjuk. KŐMŰVES- VAGY KUBIKOSBRIGÁDOK JELENTKEZÉSE ESETÉN RÉSZÜKRE KÜLÖNJÁRATOT IS BIZTOSÍTUNK. Jelentkezés: Felszabadulás u. 16., bejárat a Tüskésréti út felől (Ipari út). Gyapjúfonók Régi, kihaló szakmát űz Pécsváradon Fullér János és családja. Gyapjúfonók. Az ötvenéves, de még mindig kifogástalanul működő német fonógépeken a mester, a felesége, fia és vője dolgozik. Mint mesélik, sokkal rosszabb napok is jártaik a szaíkmára, az ötvenes években kényszerűen szüneteltetni kellett, s egészen eddig zárolt volt az ipar. Most viszont határozottan fellendülőben van. Egyre többen foglalkoznak birkával, a gyapjújával valamit kezdeni kell, eladják, vagy bérmunkában feldolgoztatják a kisiparossal. Míg a korábbi években egy-egy család három—négy kiló gyapjút hozott, most hat-nyolc kilót, de akadt már, aki tizenöt kilóval állított be a pécsváradi mesterhez. Naponta éppen ennyit tudnak feldolgozni. Mint ahogy a gyapjút is több megyéből hordják, a vevőkör is ugyanilyen széles körből kerül ki. Sőt a pécsi havi vásáron Psota Irén művésznőnek is megtetszett a gyapjú, olyannyira, hogy később Pestről még utána is rendelt. Van kereslet, hiszen a natúr fonal ára nem drága, s mégiscsak „tiszta élő gyapjú”. Fullérék mutatják, meleg zoknijukat, mellényüket, pulóverjüket saját fonaljukból kötötték, ezért sem kellett az üzletbe menni. M. Z. Hétfői □ Ä Cool«:ígéretélÍ~:'
