Dunántúli Napló, 1982. január (39. évfolyam, 1-30. szám)

1982-01-17 / 16. szám

2 Dunántúlt napló 1982. január 17., vasárnap S3 ÓRA A NAGYVILÁGBAN Zbigniew Madej Magyarországon Heti hälpalUikai összefoglak Á hét 3 kérdése Zbigniew Madej, a Lengyel Népköztársaság miniszterelnök­helyettese, az Állami Tervbizott­ság elnöke, január 15-én és 16-án Budapesten megbeszélé: seket folytatott Marjai József­fel, a kormány elnökhelyettesé­vel a két ország közötti gazda­Mieczyslaw Rakowski lengyel miniszterelnök-helyettes, aki csütörtökön érkezett Bukarest­be, tárgyalásokat folytatott Nicolae Ceausescuval, az RKP főtitkárával, román államfővel, akinek átadta Wojciech Jaru­zelski miniszterelnök, a nemzeti megmentés katonai tanácsa el­nökének üzenetét. Ceausescu leszögezte: Ro­mánia úgy véli, a kialakult problémákat a lengyel népnek, az ország politikai erőinek, a LEMP-nek kell megoldania a lengyel nép érdekeinek meg­felelően. ♦ ♦ RÓMA: Szombaton eljutott a hatóságokhoz a „Vörös brigá­dok", negyedik számú kommü­nikéje. Az üzenetet egy római filmszínház szemétgyűjtőjében találták meg. A levél — rend­őrségi közlés szerint — „zava­ros ideológiai jelszavakon" kí­vül semmi lényeges információt nem tartalmaz az egy hónapja elrabolt Dozier tábornok sorsá­ról, esetleges szabadon bocsá­tásával kapcsolatos követelések sem szerepelnek benne. Mind­azonáltal a nyomozó hatóságok úgy vélik, maga a kommüniké eljuttatásának ténye arra lát­szik utalni, hogy a NATO-tábor- nok életben van. ♦ HAVANNA: Befejezte a Kubai Köztársaságban tett öt­napos látogatását a brazil ke­reskedelmi társaságok szövetsé­gének küldöttsége, élen Ruy Barretóval. a szövetség elnö­kével, és szombaton elutazott Havannából. A delegáció veze­tőjét és a küldöttséghez tarto­zó vállalkozókat, nagykereske­dőket fogadta Fidel Castro, óz Állam- és a Minisztertanács el­nöke. A küldöttség azzal a cél­lal járt Kubában, hogy tanul­mányozza a két ország közötti kereskedelmi kapcsolatok fel­vételének lehetőségét. Brazília és Kuba között eddig nem vol­tak kereskedelmi kapcsolatok. 4 4- LONDON: Több mint négyszáz évi szünet után Lon­don és a Vatikán ismét teljes­jogú diplomáciai kapcsolatot létesít egymással — közölte II. János Pál pápa. Nagy-Britan- niát ezután nagykövet fogja képviselni a Szentszéknél (ed­dig csak követ volt akkreditál­va), míg a Vatikán az eddigi apostoli meghatalmazott helyett nunciust küld Londonba. Nem­hivatalos értesülések szerint az ügy hátterében a pápa május végén kezdődő nagy-britanniai látogatása áll. sági kapcsolatokról, az áru­csere-forgalom időszerű kérdé­seiről, a gazdasági együttmű­ködés fejlesztésével összefüggő közös feladatokról. Zbigniew Madejt fogadta Lá­zár György, a Minisztertanács elnöke. Rakowski a belső helyzetről adott tájékoztatáson kívül gaz­dasági kérdésekről is folytatott megbeszéléseket Bukarestben. Cornel Burtica külkereskedelmi és nemzetközi gazdasági együttműködési miniszterrel megvizsgálta a kétoldalú gaz­dasági kapcsolatok és keres­kedelmi cserék alakulását. Nyugat-Európában jelenleg tizenegymillió munkanélkülit tartanak számon, s az előzetes becslések 1985-re tizenötmillió álláskeresőt jósolnak az itteni országokban. Csak az Európai Gazdasági Közösség tíz tagál­lamában a tél küszöbén több mint kilencmillió a munkanél­küliek száma. A gondokat fokozza, hogy az őllástalanság időtartama is hosszabbodik, a munkakeresők 50 százalékának több mint hat hónapja, 25 százalékuknak pe­dig már legalább egy éve nincs munkája. Az NSZK-ban is, ahol a munkanélküliség né­hány éve még elképzelhetetlen volt, októberben 1,3 milliót tar­4- RÍJAD: Szombaton megér­kezett Szaúd-Arábiába azoknak az F—15-ös amerikai harci re­pülőgépeknek első csoportja, melyek szállításáról a két or­szág négy évvel ezelőtt állapo­dott meg egymással — jelen­tette be egy szaúdi kormány- szóvivő. A gépeket szaúd-ará- biai pilóták fogják vezetni. A szóvivő nem közölte, hány re­pülőgép érkezett. 4 DOHA: Charles Percyt, az amerikai szenátus külügyi bi­zottságának elnökét szombaton fogadta Khalifa Bin Hamad AI. Thani sejk, katari uralkodó. Megbeszélésükön a közel-keleti helyzetről és a két ország kap­csolatairól volt szó. Percy szom­baton érkezett Katarba, közel- keleti kőrútjának nyolcadik ál­lomására. tottak nyilván, és Graf Lambs­dorff gazdasági miniszter sze­rint ez a szám január—február­ra kétmillióra is emelkedhet. Különösen a fiatalokat érin­ti súlyosan a munkanélküliség. A francia munkanélküliek 40 százaléka 25 éven aluli, az ola­szoknál 60 százalék a fiatal. Esther Boylan, a genfi Nemzet­közi Munkaügyi Hivatal képvi­selője mondta: „A fiatalok leg­többje nem ismeri a válság okait, s így saját balsorsáért, azért, hogy nem talál munkát, önmagát teszi felelőssé”. A fiatalok munkanélkülisége, el­keseredettsége olyan kitörések­re vezet, mint az emlékezetes nyári angliai zavargások, ame­lyek súlyos gondokat okoztak a londoni kormánynak. A munkanélküli segélyek csak ideig-óráig és az egyes orszá­gokban különböző mértékben ellensúlyozzák a kereset kiesé­sét. Nagy-Britanniában például 25 százalékkal kisebb a segély, mint az NSZK-ban és Belgium­ban, ám Thatcher asszony kor­mánya még ezt is csökkenteni kívánja. A munkanélküliség egyre nö­vekvő politikai gondot jelent az érintett országokban. Az em­berek a kormányokat teszik fe­lelőssé a növekvő bajokért. Ezt mutatja a munkanélküliség ál­tal legjobban sújtott Belgium példája (a keresőképes lakos­ság 12,8 százalékának nincs munkája), ahol szinte állandó­sult a kormányválság. Súlyos­bítja a helyzetet a gazdasági válság. Nyugat-Európában 1976 óta csak a textiliparban 6,8 millió munkahelyet kellett felszámolni. A gépiparban 2,5 millióval, a jármű- és hajóipar­ban 6,3 millióval, a fémipar­ban 8,2 millióval csökkent a foglalkoztatottak száma. Az autóiparban minden ötödik munkahely forog veszélyben. 4- ANKARA: Az izmiri kato­nai bíróság ügyésze szombaton halálos ítéletet kért a Dev-yol elnevezésű szélsőbaloldali szer­vezet 12 tagja ellen — jelen­tette az AFP. Izmirben ugyanaz, nap a katonai bíróság pert in­dított egy szélsőjobboldali szer­vezet nyolc aktivistája ellen is. A Dev-yolt azzal vádolják, hogy tagjai mintegy száz ember el­len kíséreltek meg merényletet. Ennek következtében kilencen meghaltak, többen megsebesül­tek. A vádpontok között szere­pel továbbá a gyülekezési tila­lom megsértése és a röpcédula­terjesztés. A szervezet tagjai el­len Izmiren kívül Ankarában, Istanbulban, Erzurumban és Adanában is folyik per. A nyugati közgazdászok a válságot és az ezzel előállott munkanélküliséget a többi kö­zött a következő okokkal ma­gyarázzák: 1. A kétszer, 1973-ban és 1979- ben bekövetkezett olajárrob­banás és energiaválság, amely aránytalanul megdrágította a termelést és nagyarányú struk­túra-váltást tett szükségessé. 2. A bérfeszültség a fejlett tőkés és a fejlődő államok kö­zött. Az alacsony munkabér számos tőkést arra késztetett, hogy vállalatát azokba az or­szágokba helyezze át, ahol olcsóbb a munkaerő. 3. A fokozódó protekcioniz­mus, amely útját állja a világ­kereskedelem fejlődésének. 4. A devizaárfolyamok sza- baddátétele, az átváltási árfo­lyamok ingadozása bizonytalan­ná tette az exportüzleteket. 5. Az infláció növeli a vál­lalkozások bizonytalanságát, és befolyásolja a beruházási tevé­kenységet. Ugyanígy hatnak a magas kamatok, mert nehezí­tik a hitelfelvételeket. 6. A 60-as évek demográfiai robbanása a 80-as években hat. A statisztikusok szerint az elkövetkező időszakban csak a Közös Piac országaiban éven­te 5-800 ezer új munkaerő elhelyezéséről kéne gondoskod­ni. A Közös Piac kormányainak célja: 1985-re átlagosan három százalékra csökkenti a munka- nélküliséget, kivihetetlennek látszik. Ehhez ugyanis a gazda­ságok évi hétszázalékos nö­vekedése lenne szükséges, mi­közben 1981-ben az NSZK- ban, Nagy-Britanniában, Fran­ciaországban és Olaszország­ban mindössze 0,5 százalékos volt a gazdasági növekedés, s a kilátások jövőre sem jobbak. Gáti István 1. Milyen visszhangot ered­ményeztek a NATO rend­kívüli tanácsülésének be­avatkozó jellegű határo­zatai? Varsóban ismét játszanak a színházak és a mozik, nyitás­hoz készülődnek az egyetemek s a hónap végére összehívták a szejm ülésszakát. Az élet normalizálódásának fontos mu­tatója a napi szénjelentés is. Az idei esztendő első két heté­ben sikerült, viszonylagos ered­ményként, elérni az 1978-as szintet. Ha ezt tartani képesek - az egész évre kivetítve — csaknem húszmillió tonnás többletet, exportálva mintegy 1,6-1,8 milliárd dollárt jelen­tene. Természetesen a helyzet vál­tozatlanul nem könnyű és sok a gond. Növekszik a nyugati pénzintézetek nyomása a 28,5 milliárd dollárt kitevő lengyel adósságok ügyében; energia- és alkatrészhiány akadályozza a munkát; a szükségállapot sok mindenben korlátokat szab; vita folyik a hogyan továbbról; s meg kell küzdeni a haragvó elemekkel, a jeges árral is. (Amely éppen Plockot, a kő- olajvezeték fontos állomását fe­nyegeti.) Lengyelország barátai, az európai béke hívei, de széle­sebben véve a józan megfon­tolások és a reálpolitika köve­tői elégedetten nyugtázhatják a kibontakozás sokasodó jeleit. Nem így a NATO-körök: azok, akik reményeiket az anarchiá­ban és Lengyelország teljes ál­lami szétesésébe vetették, dü- hödten és érzékenyen szisszen­nek fel. Akik nem győztek a „külső beavatkozástól” óvni, a lengyel megoldás láttán most maguk nyúlnak a beavatkozás eszközeihez. A brüsszeli rend­kívüli atlanti tanácsülésen ti­zenhat pontos lengyel- és szovjetellenes intézkedéssoro­zatot fogadtak el. Nem egysé­gesen: Görögország hivatalo­san is elhatárolta magát több ponttól, mások nem emeltek szót Washington szankciói el­len, de maguk nem kívánják követni azokat. Az ellentétekre vallott a hirtelen összehívott francia-NSZK villámcsúcs is, amelynek során Bonn keleti politikájának lényegbeli folyta­tását helyezte kilátásba. A NATO határozatok min­denképpen fokozták a feszült­séget és rontották a légkört. Ezért részesültek határozott visszautasításban a moszkvai szovjet-lengyel külügyminisz­teri találkozón, de hasonló vé­leményt hangoztatott kontinen­sünk sok vezető politikusa, ke­leten és nyugaton egyaránt. Az atlanti beavatkozási törekvése­ket el kell vetni a lengyel nép és egész Európa érdekében - ugyanakkor nyilvánvaló, hogy az amerikai sajtó által is „tű­szúrásokként" jellemzett szank­ciók nehezíthetik a helyzetet bizonyos területeken, de vala­miféle átütő sikerben Washing­ton sem bízhat. (Ugyancsak az amerikai sajtó hajlik annak megállapítására, hogy az egy­oldalúan tájékozódó ameri­kaikat valóságos sokként érte a lengyel megoldás: az elnök és köre a „határozott­sággal" a bírálatokat is le akarja szerelni s eleve kordá­ban szeretné tartani szövetsé­geseit.) A szocialista közösség, a be­avatkozás elutasításával egy- időben, változatlanul kész az ésszerű párbeszédre. A héten Genfben folytatódtak a szovjet -amerikai tárgyalások s re­mélhetően sor kerül a tíz nap múlva esedékes szovjet—ameri­kai külügyminiszteri találkozóra is. A kelet-nyugati kapcsolat- rendszer fenntartásában, a ma­ga lehetőségeihez és eszközei­hez képest, hazánk is szerepet vállal: a magyar külügyminisz­ter a héten két európai NATO tagállam fővárosában, London­ban és Reykjavíkban tett látoga­tást, az érthető viták mellett a közös érdekű, kölcsönösen elő­nyös érintkezési pontokat ku­tatva. 2. Mi a jelentősége a finn elektor-választásoknak? Ahány ház, annyi szokás: ha a finn elektor-választások je­lentőségével foglalkozunk, elő­ször is tisztázzuk, miről dönte­nek ma és holnap a sokezer tó országában? A tét a köztársa­sági elnök személye és a soron- kívüli választást Kekkonen be­tegsége, az aktív munkából való tartós kiesése követelte meg. Az államfői tisztség azért olyan jelentős Finnországban, mert az alkotmány szerint az elnök a külpolitika meghatáro­zója, s éppen Kekkonen adott rá példát, hogy ez kisugárzik a határokon túlra is, jótékony hatást gyakorolhat egész föld­részünkre. Az elnököt azonban nem közvetlenül választják, hanem 301 elektort jelölnek ki. Ezek az elektorok valamelyik jelölt támogatásának programjával lépnek fel, de a későbbiek so­rán nem kötelesek mindvégig erre a személyre szavazni. Gya­korlatilag ez úgy fest, hogy a január 26-i első fordulóban tu­catnyi jelölt indul, ha senki nem szerez többséget, vagyis 151 elektori szavazatot, akkor a második fordulóban hasonló a felállás. A harmadik szava­zási szakaszban azonban már csak a két vezető jelölt méri össze erejét, s ha ismét nincs döntés (előfordulhat tömeges tartózkodás is), esetleg új, ad­dig kívülálló jelöltek is nevez­hetők. A bonyolult folyamatot azért kellett röviden összegezni, mert így világos, hogy a számos je­löltből a szociáldemokrata Koi- vistvo valamint a centrumpárti Virolainen látszik legesélye­sebbnek, de nem zárják ki, patthelyzet esetén, a szintén centrumpárti Karjalainen be­vonását sem. Valamennyi ko­molyabb jelölt az eddigi kül­politika fenntartása, a szovjet-finn jószomszédi kapcsolatok megőrzése mellett száll síkra: e kereten belül különböző sze­mélyek jelenthetnek kisebb ár­nyalati különbségeket. 3. Mi történt a héten a kö­zel-keleti válsággal kap­csolatosan? Időnyerésre játszott a Közel- Keleten a héten az amerikai diplomácia. Ezzel némi haladé­kot nyert ugyan, de a valódi megoldásokhoz változatlanul nem került közelebb. Haig kül­ügyminiszter Izraelben és Egyiptomban járt a palesztinai autonómiatárgyalások ügyé­ben, de csupán azt érte el, hogy a megbeszélések nem szakadtak meg, s a hónap vé­gén újra a térségbe utazik majd. E tárgyalásokon eleve gazda nélküli számítás folyik, hiszen a palesztinokat nem von­ták be a palesztin-vitába, csak­hogy a különben illetéktelenek sem tudnak maguk között meg­egyezésre jutni. Kairó számára nagy felelősséget és teherté­telt jelentene, ha a „paleszti­nok nevében" bármibe bele­egyeznek, s a jelek szerint ezt a mai vezetés jobban érzi Sza- datnál. A Biztonsági Tanács Golan- vitájában a most kezdődő hét­re tevődött át a szovazás. Egy jordániai javaslat szerepel na­pirenden, de Washington ezt sem fogadná el s a jelenlegi formájában megvétózná. Nyil­ván ezt elkerülendő törekedtek a halasztásra. Előbb-utóbb azonban mégis véleményt kell nyilvánítani, különösen annak fényében, hogy Damaszkusz je­lentős politikai támogatást ka­pott Khaddam moszkvai útja során. A Golan izraeli bekebe­lezése hozzájárulhat ahhoz is, hogy folytatódjék a felfüggesz­tett arab csúcsértekezlet, hiszen általában felélénkítette az arab politikát. Washington kényel­metlen dilemmával küzd: Izrael­lel szemben is, a középtől jobbra álló arab országokkal is meg akarná őrizni kapcso­latait, de hát saját magát hoz­ta lehetetlen helyzetbe . .. Réti Ervin — A SZENTLŰRINC NAGYKÖZSÉGI KÖZÖS TANACS VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGA pályázatot hirdet szakigazgatási szerve körzeti műszaki ellátási csoportja vezetését ellátó csoportvezetői, továbbá ugyanezen csoportnál ügyintézői munkakörökre Képesítési feltételek: a csoportvezető részére építés, vagy épitőmérnöki, építőipari, illetve lakás- és kommunólisügyi üzemmérnöki oklevél. Ügyintézőnél: műszaki jellegű technikusi oklevél. Bérezés: a gyakorlati időtől és tapasztalattól függően, megegyezés szerint. Pályázni lehet írásban, illetve előzetes bejelentésre személyesen is. (71-001 vagy 71-141 tetefon- számon.) Szentlőrinc Nagyközségi Közös Tanács Végrehajtó Bizottsága. Rakowski Romániában Egyre nőnek a sorok a munkaközvetitő hivatalok előtt. Képünk a dortmundi (NSZK) munkaközve­titő váróhelyiségében készült. Itt havonta több mint négyezerrel nő a munkát keresők tábora. Nyugat-ELurópa Tizenegymillió munkanélküli

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents