Dunántúli Napló, 1982. január (39. évfolyam, 1-30. szám)

1982-01-16 / 15. szám

Tízéves nemzetközi program a keringési betegségek megelőzésére

Társadalmi összefogás az iniarklas ellen

Az egészségünket, életünket fenyegető veszélyek sorában az elsők között tartják számon a szív- és keringési megbetegedéseket. Közöttük az infarktus és az agyi érkatasztrófa (közismert elnevezéssel agyvérzés) szedi a legtöbb áldozatot.

Világszerte sokoldalú, erőtel. jes küzdelem indult meg e betegségek gyógyítása, de mindenekelőtt megelőzése érdekében. A WHO, az egészségügyi világ- szervezet kezdeményezésére világszerte kialakítottak egy nagy, átfogó és hosszútávú kutatási rendszert, a — kissé bonyolult elnevezésű — „keringésrendszeri betegségek közösségi szintű, megelőzési modelljét”.

E modell kidolgozása sokféle felismerésen alapul. Elsősorban azon, hogy a keringésrendszeri megbetegedések gyakorisága összefügg életmódi tényezőkkel, a dohányzással, helytelen táplálkozással, mozgásszegény életvitellel. Emellett egyéb betegségekhez is kapcsolódhatnak, elsősorban a magas vérnyomáshoz és a diabéteszhez.

A másik felismerés az volt, hogy a korábbi- adatgyűjtések „visszamenőlegesek” voltak, vagyis a már gyógyult betegség után igyekeztek visszakeresni a feltételezhető okokat. így aztán csak hiányos, szűk rétegre vonatkoztatható és nem mindig pontos adatokat sikerült rögzíteni.

Az adatgyűjtést, annak feldolgozását úgy kell megoldani, hogy széles földrajzi környezetből, a teljes egészségügyi szolgálat bevonásával a szűrővizsgálathoz is kapcsolva, egy erre alkalmas központban gyűjtsék, rendszerezzék és feldolgozzák az adatokat. Ezt fogta össze a WHO és módszertanát egységesítve megszervezte ezeket a központokat. Európában 19 ilyen működik. Magyarországon a dél-pesti infarktus regiszter és a Pécsi Orvostudományi Egyetem Szervezéstani Intézet a gazdája ennek a modellkísérletnek.

Mint dr. Tényi Jenő profesz- szor, az intézet igazgatója elmondta, Pécsett és a Siklósi Városi Kórház ellátási területén gyűjtik össze az adatokat. Utóbbi azért is izgalmas, mert Európában az egy, jugoszláviai hasonló terület mellett ez az egyetlen, ahol a falusi környezetben élőket figyelik. A falusi környezet és életmód dinamikus változása pedig érdekes következtetésekre adhat lehetőséget.

A gyakorlatban ez úgy zajlik, hogy a körzeti, vagy üzemor.- vosok, egészségügyi intézmények akár gyanú, akár észlelés után levelezőlapon bejelentik az esetet a regiszternek. Ök minden esetnek utána mennek. Az egyértelmű infarktusnál a

6. HÉTVÉGE

sikeres kezelés után követik a beteget. Meghatározzák az életmódi és az úgynevezett laboratóriumi rizikótényezőket. Ezeket igyekeznek kiiktatni a beteg gondozása során, hogy minél kevesebb legyen a visszaesés ve. szélye.

Egy másik módszer a szűrésekhez kapcsolódik. (Pécsett a komplex szűrővizsgálatokhoz). Ennek során rögzítik az életmódi szokásokat (dohányzás, táplálkozás, mozgás), a vérnyomás értékét, a relatív testsúlyt, meg. mérik a vér zsírtartalmát, megállapítják a cukorbetegségre való esetleges hajlamot. Ha valamelyik kiszűrt betegnél fennáll a keringési betegség veszélye, akkor az illető megelőző gondozásban részesül. A szűrés, hez egy úgynevezett szociiló- giai program is kapcsolódik, reprezentatív felméréseket végeznek, ilyenkor otthonukban keresik fel az embereket.

Harmadik feladatuk egy konkrét, komplex egészségneve. lési akció. Részben az egész lakosság felé, részben a már kiszűrt betegek, illetve veszélyeztetettek felé. Ebben a tevékenységben csak akkor várható siker, ha társadalmasítani tudják az egészségnevelést. Szoros együttműködésre van szükség a társ egészségügyi szervekkel, az iskolákkal, sportintézményekkel, az iparral és a kereskedelemmel, Ennek az együttműködésnek már megvan a nemzetközi modellje, mindössze valamennyi érintett szervnek komolyan kell vennie. Dr. Szilárd István adjunktusnak, a modellkísérlet vezetőjének véleménye szerint már az előkészítés időszakában eredményes együttműködés alakult ki a városi és megyei egészségügyi intézmények, valamint az egyetem számos klinikája, intézete között. Mindezekhez kapcsolódóan szükség lesz az egészségügyi személyzet rendszeres, céltudatos továbbképzésére a diagnózis felállításától a beteggel való bánásmódig, a kezeléstől a rehabilitációig.

A program, amely idén január elején indult, kétszer ötéves időszakra határozza meg feladatait.

Tényi professzor elmondta, hogy a stáb azt várja ettől a rendszeres, tízéves munkától, hogy a nemzetközi tapasztalatok felhasználásával is javul az ellátás, isikerül visszaszorítani ezeket a betegségeket és olyan értékes adatok birtokába jut a tudomány, amelyek segítséget adnak a további kutatásokhoz.

Kurucz Gyula

AZ IGAL-GOLLE ÉS VIDÉKE ÁFÉSZ 36 hónapos

szerződéses

üzemeltetésre

meghirdet

az Igalfürdőn lévő,

23. SZ. KANIZSA MELEGKONYHÁS BISZTRÓT.

A pályázatot 1982. február hó 10-ig kell írásban benyújtani az áfész központi irodájába: 7275 Igái, Vöröshadsereg u. 32. A versenytárgyalást 1982. február hó 25. napján, délelőtt 10 órakor tartjuk az áfész központi irodájában.

Tájékoztató adatokat és bővebb felvilágosítást a fenti cimen Babócsai Károlyné főkönyvelő ad. Tel.: Igái 24.

Huszonöt éve történt

Az első baranyai munkásőr-zászlóalj

A fotók nem sárgultak, pedig huszonöt éves eseményeket idéznek. Az elsők egy csoportja mintha egy kirándulás pihenőjében ült volna a fényképezőgép elé a fűre. A természet már zöldbe öltözött, s melegen süt a nap, a fán felettük bizonyára madár csacsogott. Az idilli, mosolygós képen csak a dobtáras géppisztolyok adnak a tűző nap árnyékánál nagyobb kontrasztot, s némiképp a munkaruhából egyenruhává avanzsált öltözék.

A kép közel huszonöt esztendős, rajta a megye első mun. kásőrzászlajának néhány . tagja: ruhájuk a bányászok munkaruhája, fegyverüket a párttól kapták. Bizakodásukat, mosolyukat, lelkesedésüét erősíthette, s nem adományozhatta más, mint kommunista mivoltuk. Jöttek a párt hívó szavára, mert tudták, csak a párt javíthatja ki a nevében elkövetett hibákat, s ehhez nemcsak eszmei, ideológiai erőre van szüksége.

Az első képek egyike az első munkásőrökről

A Magyar Szocialista Munkáspárt Ideialenes Központi Bizottsága 1956 decemberében politikai feladatként jelölte meg a munkások felfegyverzését a szocialista társadalom védelmében. Az ellenforradalom ugyanakkor már vereséget szenvedett, de még kétségbeesetten csapkodott, próbálkozott. Ennek beismerése volt, hogy szárnyra röpítették hírhedt jelszavukat: „MŰK”, azaz, „márciusban újra kezdjük"

De márciusban semmit sem kezdhettek újra, s ebben — amellett, hogy a néptömegek

ráébredtek az események ellen- forradalmi jellegére — nagy szerep jutott a frissen megszerveződött munkásőrségnek. Márciusban a munkásőröké volt az utca, hiszen ekkora már az Elnöki Tanács 1957. február 18- án megjelent törvényerejű rendeleté, s a párt korábbi szervező tevékenysége következtében szervezett erőt jelentett.

Pécsett is 1957. tavaszára alakult meg a megye első mun- kásőr-zászlóalja, amely szeptember 15-i zásZlóalj-avató ünnepségén vette fel Landler Jenő nevét. Az első jelentkezők között ott voltak a forradalmi karhatalmi alakulat tagjai, az 1919-es kommunisták, valamint a felszabadulás előtti

s az 1945-ös kommunisták. Mint mindenütt az országban, Pécsett is az volt a munkásőrök feladata, hogy segítsék a konszolidációs folyamatot, az esetleges újabb ellenforradalmi kísérleteket lehetetlenné tegyék, s hogy a termelő munka normális módját elősegítsék.

*

A szerveződő munkásőrség iránt Pécsett is nagy volt az érdeklődés, s ez megmutatkozott a jelentkezők számában is. De nemcsak az adott lehetőséget arra, hogy a legszigorúbb feltételeknek alapján bírálják el a jelentkezéseket: bányászt és orvost, építőmunkást és tanárt, kétkezi munkást és tudóst. A párthoz való hűség mellett legalább olyan fontos volt, hogy „civil” foglalkozásban is példamutató legyen a munkásőr.

Mint ahogy ma, úgy a munkásőrök huszonöt évvel ezelőtt is szabad idejüket feláldozva vállalták az önkéntes fegyveres szolgálatot. Munkatársaik tiszteletét, megbecsülését úgy érhették el, hogy becsülettel helyt álltak a munkában is, a szolgálatban is. Nem privilegizált helyet biztosított számukra a Munkásőrség, sőt, a fegyveres szolgálatnak máig feltétele a munkahelyen példamutatóan

végzett tevékenység is S ez nemcsak a munkahelyi feladatok ellátását jelenti, hanem a közéleti tevékenységet is. *gy lehet a pécsi munkásőrök között Állami-díjas és kiváló dolgozó nem is egy — csak a Landler Jenő zászlóalj 52 fajta, nem munkásőri tevékenységért kapott kitüntetés birtokosa, maga a zász'lóa'lj pedig négyszer nyerte el a megyei parancsnokság legjobb önálló egysége címet, s többször voltak másodikak.

*

Az alapítók közül ma 19-en vannak tényleges szolgálatban, s ennél többen a készenléti tartalékállományban. A zászlóalj parancsnoka, Sári Ferenc maga is az alapítóik közé tartozik:

— Természetes volt számomra, hogy jelentkezzem a munkásőrségbe. S nemcsak azért volt természetes, mert 1956 novembere óta az önkéntes forradalmi karhatalomnál voltam, hanem azért is, mert személyes létemet is veszélyeztette az ellenforradalom. De ezzel szinte mindenki így volt akkor: életünket is annak köszönhettük, hogy sikerült megállítani az ellen- forradalmat. A személyes indíték természetesen mindegyikőnk- nél más és más volt, ha nem is nagy eltéréssel. Egy közös azonban mindannyiunk esetében található' a lenini párthoz való hűség.

Pihenő a kiképzés szünetében

— Nehéz, s talán kicsit igazságtalan, ha összehasonlítjuk az alapítókat a munkáíőrségbe most jelentkezőikkel, hiszen szinte minden megváltozott. Más a történelmi helyzet, az egyértelmű. De ebből következően más az egyén helyzete is, megváltozott az életforma. Számomra akokr egy kicsit „szabadidős elfoglaltságot” is jelentett a munkásőrség. Ma viszont majd mindenkinek lenne más elfoglaltsága, s főleg a fiataloknak. Más nyugodtan masZekolhat, hogy jobban éljen, hogy lakása legyen, hogy autót vehessen stb., de a munkásőrnek most is a szabad idejéből kerül ki a szolgálati idő. Talán ennyi is érzékelteti: szinte teljesen más ma munkásőrnek lenni, mint huszonöt éve. De a különbségékben is megmaradt egy azonosság, az ami akkor is azonos volt mindannyiunk esetében.

*

A zászlóaljparancsnok szobáján is látszik, hogy a Munkásőrség születésnapi évfordulóra készüí: kitüntetések, oklevelek — több mint 200-an — várják az egy- séggyűlést. S köszönő levelek, amelyek a munkásőrök házastársához íródtak. A parancsnok megköszöni benne, hogy segítette férjét, feleségét, hogy sokmindent átvállalt tőle a családi munkamegosztásban, azért, hogy elláthassa a szolgálatot. Igen, néhány férj is kap ilyen levelet, hiszen a Landler Jenő zászlóalj állományának 5 százalékát nők alkotják.

— Minden munkásőr áldozatos munkát végez — mondja a parancsnok —, de a nők különösen, s közöttük is főképpen az asszonyok. Több mint negyven százaléka az állománynak öt évnél nem régebben tagja a Munkásőrségnek — legtöbbjük munkásfiatal, az ő áldozat- vállalásukról már szóltam. Jellemzőjük, hogy ragyogóan helytállnak.

*

Az a természetszerű, hogy a Munkásőrség tagjainak túlnyomó zöme munkás. A Landler Jenő zászlóaljnál is főképp uránbányász, vasúti dolgozó, va-- lamint a Hőerőmű, a Gázgyár, az építőipari vállalatok alkalmazottja. összesen hatvan vállalat, intézmény adja a zászlóalj állományát. Míg huszonöt éve szinte csak párttagok jelentkeztek munkásőrnek, ma jelentékeny a pártonkívüliek száma. Igaz, hogy a Munkásőrség a párttaggá nevelés fontos fóruma, nemegyszer a zászlóaljból kerül ki a pártba jelentkező egyik ajánlója is. Ez pedig a zászlóaljnak, mint kollektívának az erejét tanúsítja: az elvtársi, harcostársi kapcsolat gyakran gazdagodik baráti motívumokkal.

*

A Landler Jenő zászlóalj parancsnokságán — nagyrészt társadalmi munkában — emlékszobát is kialakítottak. A zászlóalj történetét dokumentáló anyagok mellett értelemszerűen ott a névadóra emlékeztető tárgyak sora is, a munkásmozgalomé. S ott vannak azon tárgyi emlékek is, amelyek tanúsítják a pécsi munkásőrök és a pécsi lakosok, vállalatok, intézmények jó kapcsolatait. Az emlékszoba anyaga állandóan gyarapodik, mint ahogy azok száma is, akik a szolgálat szünetében újra és újra megnézik azokat.

B. L.

A Landler Jenő emlékszobában