Dunántúli Napló, 1981. december (38. évfolyam, 329-356. szám)
1981-12-12 / 340. szám
2 Dunántúli napló 1981. december 12., szombat Megkezdődött a mezőgazdasági szövetkezetek IV. kongresszusa (Folytatás az 1. oldalról) sokat, amelyek a szövetkezeti mozgalom számára is kedvező viszonyokat teremtettek. A gazdálkodás eredményei A TOT elnöke ezután a termelőszövetkezetek gazdálkodó, sának eredményeit elemezte, öt év alatt 16 százalékkal növelték teljesítményüket a gazdaságok. Az állati termékek előállítását valamivel nagyobb arányban, mint a növénytermesztését. A tsz-ek a szigorúbb gazdasági környezetben is képesek voltak termelésük számottevő bővítésére. Az adatok azonban azt is bizonyítják, hogy a nettó termelésben, valamint a minőség és a gazdaságosság területén az előrelépés csak szerény mértékű volt, és a nyereség növekedésének üteme is elmaradt a termelésétől. Az egységnyi munkadíjra jutó termelés és a nyereség alig-aíig változott, csakúgy, mint ahogy a fajlagos anyag, és eszközfelhasznó. lás is csak kis mértékben javult. Ez — a mezőgazdaság előtt álló új típusú követelményekhez képest — kevés. Nem vigasztalódhatnak a gazdaságok azzal a kétségtelen ténnyel sem, hogy amíg a termelésben felhasznált eszközök és anyagok ára 46, a mezőgazdasági termékeké csak 26 százalékkal nőtt az elmúlt öt évben. A világpiaci értékítélet ugyanis még ennél is szigorúbb, és a magyar mezőgazdaság most már valójában ennek a „bírónak" az illetékessége alá tartozik, és ehhez kénytelen igazítani a mércét. Az egyik legsikeresebb ágazat a gabona- és ipari növény- termesztés, ezzel szemben például a szőlő, a zöldség- és a gyümölcstermelésben gondok mutatkoztak, egyebek között az esetenként jelentkező terméstöbbletek teljes értékű hasznosításánál. Ezekben az ágazatokban az infrastruktúra hiányosságai is érződnek. A nemzetközi viszonylatban is figyelmet keltő állatitermék- termelés szakmai színvonalo sem egységes, mert például a lehetőségeknél alacsonyabb színvonalú a tenyésztési, a tar. tási, a takarmányozási és az állategészségügyi kultúra. A mezőgazdaság gyenge láncszeme a megtermelt értékek megóvása, a termelés, a feldolgozás és az értékesítés határterületein jelentkező feladatok ellátása. Kívánnivalók vannak a termékpályák megszervezésénél, emiatt különösen sok a veszteség. Kedvező a decentralizáció Szabó István utalt arra, hogy az élelmiszeriparban bekövetkezett szervezeti változások, több tröszt vállalatainak önállósodása kedvező a termelőszövetkezetek számára. Egyebek között azért, mert a decentralizáció erősítheti a termelők és a feldolgozóipar kapcsolatának kooperációs vonásait és emelheti a kétoldalú szerződések rangját. A decentralizáció — amint kifejtette — segíti a monopolhelyzetből és a gazdasági erőfölényből adódó visszásságok megszüntetését. Ám a mezőgazdasági szövetkezetektől is együttműködési készséget kíván az új helyzet. Az ágazat teljes vertikumában kell gondolkodniuk és figyelembe kell venniük a feldolgozó ipar által közvetített piaci igényeket ahhoz, hogy az új helyzet lehetőségeit előre mutatóén hasznosíthassák. Beruházás és vállalkozás Foalalkozott a termelőszövetkezeti beruházások helyzetével, a gazdaságok közötti együttműködés fokozásának jelentőségével, majd szólt a mezőgazdasági termelőszövetkezeKialakult mezőgazdaságunk sajátos arculata lódásóról. Hangot adott annak Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke a jo termőhelyi adottságú, * eredményesen gazdálkodó tér-» melőszövetkezetnek sem ígéretesebb eleve minden vállalkozóid, mint esetleg egy-egy kedvezőtlenebb adottságú és eszközökben szegény gazdaságé. A támogatások, a hitelek odaítélésénél hiba lenne kizárólag a vállalkozó gazdaság tőkeerejét és fizetőképességét vizsgálni, alapul venni. Adott esetben indokolt lehet a saját forrásokban szegényebb gazdaság vállalkozását előnyben részesíteni, még azzal szemben is, aki esetleg több saját erőt tud felkínálni. Erre a hitelpolitikai elvek már adnak lehetőséget, de sajnos, ez a gyakorlatban kissé nehézkesen tör még utat. Arra is van lehetőség és ösztönzés, hogy a tőkeerős gazdaságok az eszközszegény üzemeknél is vállalkozzanak befektetésekre. Az alaptevékenységben sajnos ez a vállalkozói magatartás még ritka, alig vannak kézzelfogható eredményei. ló a munkakedv Szabó István a továbbiakban elmondotta: — A mezőgazdasági szövetkezeti tagok közérzete jó. Erről tanúskodnak az eredmények, a munkakedv, az egészséges munkaerőmozgás, a tartalmas önkormányzati élet, fiatalok érdeklődésének élénkülése, és még számos más jelenség. A munkaintenzitásról, a munka- fegyelemről, a gondosságról és a szervezettségről viszont mind. ez nem állítható ilyen egyértelműen. Bizony, eléggé változó a kép. Egyaránt akadnak ragyogó teljesítmények és elszomorító tapasztalatok is. Mindez mindenekelőtt a vezetést minősíti. A gondok orvoslásánál is so. kát segített, hogy megszilárdult a szövetkezeti demokrácia intézményrendszere. A formális elemek háttérbe szorultak, és kidomborodott a lényeg: a tagok érdemi részvétele a döntésekben, az ellenőrzésben, a vezetés testületi jellege és a tulajdonosi szemlélet. A tulajdonosi jogok gyakorlását jól segítette a szövetkezeti belső ellenőrzés fejlődése, átfogó és megelőző jelleqének erősödése. Fejlődött az önkormányzat, és a tsz-gazdálkodás belső szabó, lyozása. Befejezésül méltatta a kongresszus jelentőségét, majd a leköszönő országos tanács nevében megköszönte a mező- gazdasági szövetkezetek tagjainak bizalmát. Ezután megkezdődött a vita. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke bevezetőben átadta az MSZMP Központi Bizottságának üdvözletét és jókívánságait a küldötteknek, s személyükben a tsz-mozgalom milliós táborának. Méltatta a termelőszövetkezetek sikereit, amelyekkel hozzájárultak a mezőgazdasági termelés fejlesztéséhez és a jó élelmiszer- ellátás biztosításához, majd így folytatta: — Népgazdaságunkban a korábban feltételezettnél kedvezőtlenebb körülmények között dolgozunk. Közös erőfeszítéseink nyomán a külgazdasági egyensúly romlását sikerült megállítani, nőtt a munka termelékenysége, gyarapodott a nemzeti vagyon és tovább szilárdultak szocialista termelési viszonyaink. A mezőgazdaságban a kedvezőtlen külső feltételek ellensúlyozására jól érvényesülnek a kedvező belső folyamatok. Kialakult mező- gazdaságunk sajátos arculata és határozottabb lett a jó elvek alkalmazása. A társadalom értékelése is egyértelműen pozitív. Hég tudatosabb munkát — A változás, a fejlődés lendülete azonban népgazdaságunk egészében így sem elégséges, mert például a termelés, illetve a nemzeti jövedelem elmarad a tervezettől, a hatékonyság és az export fokozásában szándékainknál és lehetőségeinknél lassúbb az előrehaladás. A követkeíő években is azzal kell számolnunk, hogy a külső politikai es gazdasági hatások tovább és tartósan nehezítik terveink megvalósitását. Nincs más megoldás, mint a még tudatosabb, célratörőbb és keményebb munka. Ebben oroszlánrész jut a mezőgazdaságnak, a termelőszövetkezeteknek is. Ezután arról szólt, hogy a mezőgazdaság jól vizsgázott az elmúlt két évtizedben, az állami gazdaságok és a mező- gazdasági termelés gerincét adó termelőszövetkezetek bebizonyították életképességüket, és méltóak arra a bizalomra, amely velük szemben megnyilvánul. Napjainkban egy hektár területen kétszer annyit termelnek, mint húsz évvel ezelőtt, és egy-egy mezőgazdasági dolgozó munkája ma négyszer- te termelékenyebb, mint amilyen volt egy generációval korábban. Az egy főre jutó gabona- és hústermelésben a világ élvonalába küzdöttük fel magunkat. Kedvezően változott az élet Kifejtette: az eredmények kedvező hatással voltak parasztságunk életére. A mind ésszerűbb, szervezettebb és szorgalmasabb munka nyomán fokozatosan kiegyenlítődött az iparban és a mezőgazdaságban dolgozók jövedelme. A termelőszövetkezeti tag mind a munkában, mind a társadalmi megbecsülésben az üzemi munkás egyenrangú, azonos megítélés alá eső társává vált. A tsz-tagok társadalombiztosításból eredő ellátása megközelítette a más dolgozó rétegekét. Falvaink jellege, külső képe gyökeresért megváltozott. A közművesítés lehetővé tette az új vagy átépített otthonok, kertes családi házak korszerűsítését. A jó utak, a gépkocsik, a javuló közellátás folytán a falusi ember életmódja közel áll a városi életmódhoz, egyes helyeken pedig talán még jobb is annál. Ez igaz még akkor is, ha a sajátos helyzetből eredően falun mostanában nem lesz lehetséges nyáridőben a nyolcórás munkaidő. Az Elnöki Tanács elnöke ezután megemlékezett a termelőszövetkezeti mozgalom úttörőiről, majd g mozgalom előtt álló feladatok kapcsán kifejtette, hogy a mezőgazdaságnak meg kell küzdenie saját gyengeségeivel is; a munka- fegyelem és a szervezés egyenetlenségeivel és azzal is, hogy a felhasznált anyagok és eszközök ára emelkedik, néhol még a maradi nézetekkel is; a szocialista elvek indokolatlan, megalapozatlan féltésével és a vállalkozási kedv el- gáncsolásával. Hangsúlyozta: tudomásul kell venni, hogy versenyben állunk, éspedig nemcsak önmagunk múltjával és lehetőségeivel, hanem a világpiac szigorú értékítéletével is. Mindent meg kell mozgatni ahhoz, hogy a világpiac jelzéseire gondosan odafigyelve valódi és tartós piaci és üzleti kapcsolatokat létesíthessünk, és ezeket meg is őrizzük. Igen fontos számunkra a felelősséggel kezdeményező, az értelmes, a kockázatot is bátran vállaló alkotói szellem kibontakoztatása. A jó példát a kiváló eredményeket elérő üzemek egész sora szolgáltatja. Az idei rossz időjárás ellenére is számos szövetkezetben termett hektáronként 6 tonna vagy ennél is több búza, kukoricából pedig 10 tonna vagy efölötti átiag. Ma már tudjuk, hogy nem ez a felső határ, és hogy a gyorsabb növekedésnek csupán a gazdaságosság szab határt. Ugyanakkor azonban — amint arra figyelmeztetett — sok gazdaságban akadnak még jócskán hiányosságok, amelyek megszüntetése újabb tartalékká válhat. Számolunk a reális lehetőségekkel Beszélgetés baranyaiakkal a kongresszuson (Munkatársunk telelőn jelentése) A hét végén termelőszövetkezeti tagokkal és küldöttekkel telt meg Budapest két nagy szállodája, a budai Körszálló es a Szabadság. A 3.5 fős baranyai delegációt a Budapest Körszállóban helyezték el. A kongresszusi teremben 20 küldött és 15 meghívott képviseli Baranya megyét. Köztük Lukács János, a megyei párt- bizottság első titkára és Horváth Lajos, a megyei tanács elnöke. Az elnökségben Szíven Kálmán mágocsi és Papp Zoltán rózsafai tsz-el- nök kapott helyet. Szabó István TOT-elnök nagy tetszést és tapsot kiváltó beszámolója után Papp Zoltán, a Baranya rtiegyei Tsz-szövetség elnöke, a TOT ellenőrző bizottságának elnöke lépett a mikrofonhoz, és beszámolt a harmadik kongresszus óta végzett ellenőrzési munkáról. A kongresszus szünetében a baranyai küldöttek is élénken vitatták a beszámolót és a felszólalásokat. — Miről beszél, ha majd szót kap — kérdeztem Túrós Sándor beremendi tsz-elnö- köt. — A mezőgazdaság ipari hátteréről, a gép- és eszköz- ellátás gondjairól készültem szólni, de ketten is megelőztek. Fülöp László bátai tsz- elnök és Puskás Gézáné, a Hajdú-Bihar megyei Berek- böszörményről lényegében megfogalmazták a mondandómat. Ha szombaton szót kapok, élek a jogommal, mert van bőven mondanivalóm. Gaszler József sombereki, Renner Tibor sásdi, Harmatos József mohácsi tsz-elnök, Husti Mihály szajki főagro- nómus első ízben vesznek részt a szövetkezetek országos kongresszusán. — Mi az, ami a beszámolóból kimaradt, amit még szóvá lenne — kérdezem Husti Mihályt. — Szabó István beszámolója minden lényeges kérdésre kitért, kevés hozzátenni valóm lehetne. Sziveri Kálmán 32 éve vezeti a mágocsi Béke Tsz-t. — Ez a hatodik kongresz- szus, amin részt veszek. Az 50-es években a Tsz-ek Országos Tanácsának is tagja voltam, akkor még a tsz- szervezés volt a mozgalom országos fórumának a fő témája. A termelőszövetkezetek első és második kongresszusán az önálló vállalat- szerű gazdálkodás kialakításán, a szocialista nagyüzemi gazdálkodás korszerű feltételeinek megteremtésén volt a fő hangsúly. A harmadik kongresszus történelmi vívmánya a szociális kérdések megoldása. Ez a negyedik kongresz- szus, a megkeményedett gazdasági feltételek között igyekszik útmutatást adni a szövetkezeteknek. Nagy utat járt be az elmúlt három évtizedben és megerősödött a szövetkezeti mozgalom. Ez az erő képes tovább emelni a szocialista mezőgazdaság eddigi eredményeit. — Rné — Losonczi PáJ a következőkben arról szólt, hogy az eredmények forrása a további fejlődés alapja, a pártnak elveiben következetes és folyamatosan megújuló agrár- és szövetkezetpolitikája. Ez a politika mindig számolt a reális lehetőségekkel és ezt az utat követi a jövőben is. Agrárpolitikánk megvalósulásának pillérei az intenzív fejlődés hordozói, a szocialista nagyüzemek, az állami gazdaságok és tsz-ek, a mezőgazdasági termelés fejlesztését a jövőben is ezekre építjük, ám még több gondot kell fordítani a termelés, a feldolgozás, a kistermelés és a melléktevékenységek integrációjára. A nagyüzemek vezetőinek még többet kell tenniük azért, hogy a háztáji és a kisegítő gazdaságok termelési lehetőségeiket mind teljesebben kihasználhassák. Erre egyébként a beruházási lehetőségek szűkössége is ösztönöz, a háztájiban meglevő termelőberendezések pedig kínálják az alkalmat. A nagyüzemekre alapozott kistermelés, és értékesítés lehet a továbbiakban is járható útja e fontos tevékenységnek. Á melléküzemági tevékenységről Szólt arról, hogy a jogos társadalmi igényeknek engedve, ha kanyargóson is, de utat tört magának a melléküzem- ági tevékenység. Ennek is tulajdonítható, hogy az idén mintegy 25 ezerrel nőtt a tsz- ben dolgozók száma. Munkájukkal valós társadalmi szükségletet elégítenek ki, s nem kell ettől félteni sem a szocializmust, sem a nagyüzemet- Foglalkozott a tsz-társulósok jelentőségével, a belső érdekeltségi rendszer korszerűsítésének igényével, majd arról szólt, hogy a szövetkezet nem csupán kollektív gazdasági vállalkozás, hanem egyben társadalmi közösség is. Nem szabad szem élői téveszteni, hogy a szövetkezeti tag nemcsak dolgozó, hanem tulajdonos is, aki a közös ügyekben a döntés jogát gyakorolja. Nem véletlen, hogy a szövetkezeti demokrácia a gyakorlatban szinte kézzel fogható termelési tényezővé válik. És az sem véletlen, hogy a szövetkezeti élet a maga irányítási, termelési formáival demokráciánk egyik hathatós fóruma. Az emberek tízezreit nevelte a közös ügyekben jártas és a szó legnemesebb értelmében vett közéleti emberré. Az ön- tevékenység, a kezdeményezőkészség növelése érdekében még több gondot kell fordítani a fórumok demokratikus működésére, a tagok tájékoztatására és a döntésekbe való bevonására. Az Elnöki Tanács elnöke méltatta a tsz-ek érdekképviseleti szerveinek korszerű munkastílusukból adódó eredményeit, egyebek között azt, hogy az utóbbi években a gondot okozó ellentmondások egész sorát vetették fel, és érlelték a megoldást, valamint a döntések meghozatalát. Ajánlásaikkal és állásfoglalásaikkal, a jó tapasztalatok közreadásával hathatósan segítették a szövetkezeteket a szigorúbbá váló gazdasági feltételekhez való alkalmazkodásban. Befejezésül kifejezte meggyőződését, hogy a mezőgazdaság, így a tsz-ek dolgozói továbbra is jeleskednek majd az elkövetkező és az eddigieknél semmivel sem kisebb feladatok megoldásánál. A vitában felszólalók foglalkoztak a gazdálkodás eredményeivel, gondjaival. Egyebek között azzal, hogy bár a gabonatermesztés a nemzetközi élvonalba került, és újabban anyagi ösztönzése is erőteljesebb, a termelők gépellátása és az alkatrész-utánpótlás nem zavartalan. Sürgették, hogy a gyártókat tegyék még érdekeltebbé a műszaki ellátás javításában. Javasolták, hogy a gazdaságos energiafelhasználás eddigi sikerei alapján gyorsabb ütemben fokozzák a műszaki fejlesztést, a hulladékok és a mezőgazdasági melléktermékek hasznosítására. Szóltak a vegyszerhasználat 'gondjairól; szívesen használnának olyan műtrágyákat, amelyek többféle hatóanyagot tartalmaznak, ezek hiányában kétszer-hórom- szor kell a gépekkel a földeken végigmenni. Nem tartották kielégítőnek a zöldség, és a gyümölcsértékesítés biztonságát sem, részben ezzel hozták ösz- szefüggésbe, hogy a gazdaságok rendre elmaradnak a telepítési előirányzat teljesítésétől. A háztáji termelés eredményeit több felszólaló is elemezte, A fejlesztés útját egyebek között abban látták: erősíteni kell a nagyüzemek közvetlen érdekeltségét a kistermelés fenntartásában, sőt fokozásában. Segíteni kell a háztáji portákon meglévő, régebbi épületek felújítását, illetve használatba vételét is. A beszámoló feletti vitával a kongresszus szombaton folytatja munkáját.
