Dunántúli Napló, 1981. december (38. évfolyam, 329-356. szám)

1981-12-12 / 340. szám

1981. december 12., szombat Dunántúli napló 3 Nyikolaj Tyihonov, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének nyilatkozata a Magyar Televíziónak A szocialista közösség országai elkötelezték magokat a béke eszméi mellett Nyikolaj Tyihonov, a Szovjetunió Minisztertaná­csának elnöke magyarorszá­gi látogatásának befejezté­vel nyilatkozott a Magyar Televíziónak. A bevezetőben elmondotta: Magyarországi tartózkodásuk első pillanatától kezdve érez­ték, mennyire őszinte és milyen mély baráti érzelmeket táplál­nak Budapest lakói és vala­mennyi magyar dolgozó a szov­jet nép, az Októberi Forrada­lom hazája iránt, majd átadta Leonyid lljics Brezsnyevnek, a Szovjetunió Kommunista Pártja KB főtitkárának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének üdvözletét és szívé­lyes jókívánságait. Brezsnyev elvtórs mindig nagy szeretettel gondol magyarországi látoga­tásaira, és magyar barátaival való találkozásaira — mondot­ta, s így folytatta: Mostani látogatásunk gaz­dag programját érdemi munka jellemezte. Szívélyes, elvtársi megbeszéléseket folytattunk Kádár Jánossal, a Magyar Szocialista Munkáspárt Közpon­ti Bizottsága első titkárával. Baráti találkozóra került sor Losonczi Pállal, a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa elnökével. Mindenre kiterjedő, gyümölcsöző tárgyalásokat foly­tattunk Lázár Györggyel, a ma­gyar kormány elnökével. Emlé­kezetesek maradnak számunk­ra találkozásaink Fejér me­gye párt- és gazdasági veze­tőivel, ipari és mezőgazdasági dolgozóival. A megbeszélések és tárgya­lások során olyan kérdéseket tekintettünk át, amelyek a jelen helyzetben országaink és kap­csolataink számára egyaránt fontosak. A tárgyalások légkö­rét az elvtársiasság és a köl­csönös érdekeltség jellemezte. Éppen ez az, ami jellemzi a testvéri szovjet—magyar kap­csolatok szellemét. Ezek a kap­csolatok a szovjet és a magyar nép alapvető érdekeinek, cél­jainak és elvi törekvéseinek azonosságán alapulnak a szo­cializmus és a kommunizmus építésében, a békéért és a dolgozó emberek boldogságá­ért folytatott küzdelemben. A megbeszélések és a tár­gyalások során természetesen nagy figyelmet fordítottunk az országaink közötti gazdasági és műszaki-tudományos együttmű­ködésre, amelynek fejlődése mind magasabb szintet ér el. A Szovjetunió Magyarország egyik legfontosabb gazdasági partnere. A magyar külkereske­delem forgalmának 30 százalé­kát a Szovjetunióval bonyolít­ja. A Szovjetunió szállításai biztosítják Magyarország im­portszükségleteinek nagy részét, elsősorban hengerelt árura, vasércre, kőolajra, olajszárma­zékokra, valamint gyapotra, fa­árura és egyéb termékekre gondolok. Szeretném hangsúlyozni, hogy hazánk, valamint a testvéri szo­cialista országok népgazdasági szükségleteinek kielégítése ér­dekében a Szovjetuniónak mind nagyobb mértékben kell az energetikai és nyersanyagter­melő ágazatokba beruháznia. Elegendő megemlíteni, hogy a termelés azonos szinten tartá­sa és fejlesztése érdekében az új ötéves tervben ezekre az ágazatokra összpontosítjuk az iparfejlesztésre szánt összes beruházások 65 százalékát. Ez érthető is. A kőolajat, a föld­gázt, a szenet és az érceket most már az ország távoli, ne­hezen megközelíthető és gyé­ren lakott északi és keleti vi­dékein termeljük ki. Mindez hatalmas ráfordításokat igé­nyel. Országunk számára igen fon­tosak a magyar áruszállítások. Ezért is nagyra értékeljük gaz­dasági és kereskedelmi együtt­működésünket a testvéri Ma­gyarországgal. Ugyanakkor Magyarország számára is nagy jelentőségű az a tény, hogy a Szovjetunió vá­sárolja meg a magyar gépipar exportjának a felét. Orszá­gunkban számos magyar válla­lat termékei igen népszerűek. A Szovjetunió útjain csaknem 70 ezer Ikarus autóbusz köz­lekedik és hírük kiváló. Nagy keresletnek örvendenek nálunk a különböző magyar vegyipari, élelmiszeripari, anyagmozgatási és -szállítási, valamint elektro­technikai gépek és berendezé­sek. örömmel említem meg, hogy a Szovjetunióba exportált magyar televízió- és rádiótechnikai fel­szerelések magas színvonala is hozzájárult a moszkvai olimpia sikeres közvetítéséhez. így ez az esemény Európában és az egész világon a nézők milliói­nak közkincsévé vált. Bővül a műszaki együttmű­ködés is. Szovjet szakemberek vesznek részt a Paksi Atomerő­mű építésében, szénbányák fel­tárásában, a Dunai Vasmű kokszolóműjének és más üzem­egységeinek létrehozásában. Az új ötéves tervidőszakban 25 ipari üzem épül fel Magyaror­szágon a Szovjetunió közremű­ködésével. Ugyanakkor Ma­gyarország is részt vesz ha­zánk számos létesítményének építésében. A gazdaságosság és a termékek jó minősége jellemzi azokat a baromfitele­peket is, amelyek magyar köz­reműködéssel épültek a Szov­jetunióban. Ezek a híres bábol­nai rendszer szerint működnek. A Szovjetunió és Magyaror­szág 'között az ipar területén számos szilárd kooperációs kapcsolat jött létre. Ilyen együttműködést alakítottunk ki például az autóiparban, a vegy­iparban, a szerszámgépgyár­tásban, valamint a közlekedési gépgyártás és az elektronika területén. Jól példázza az integráció hatékonyságának magas fokát a magyar—szovjet timföld­alumínium egyezmény, valamint az olefinprogram keretein be­lül kialakult együttműködés. Ezeknek a kapcsolatoknak a továbbfejlesztése lehetőséget nyújt arra, hogy még jobban kielégítsük országaink növekvő igényét számos ipari és mező- gazdasági termékre, nyers­anyagra és különböző közszük­ségleti cikkekre. A szovjet—magyar együttmű­ködésben fontos új szakasz nyí­lik a termelés szakosítására és a kooperáció fejlesztésére irá­nyuló,' 1990-ig szóló hosszú távú programmal; az 1981 — 1985. évi tervegyeztetés ered­ményeivel, valamint az új hosz- szú távú kereskedelmi egyez­ménnyel. Célunk, hogy a szov­jet és a magyar vállalatok ter­melési kapcsolatai hatékonyak legyenek, és megfeleljenek azoknak a feladatoknak, ame­lyek meghatározzák a Szovjet­unió és Magyarország gazda­sági fejlődését. Ez teljes mértékben megfe­lel azoknak a megállapodások­nak, amelyek Leonyid Brezsnyev és Kádár János között jöttek létre ez év nyarán, a Krímben. Leonyid Brezsnyev és Kádár János találkozói és megbeszé­lései mindig új lendületet ad­nak a Szovjetunió Kommunis­ta Pártja és a Magyar Szocia­lista Munkáspárt, a .Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság barátsága és együttműködése további fejlődésének. Országaink együttműködése minden területen, így a gazda­ság, a politika, a kultúra terü­letén is megfelel a szovjet és a magyar nép érdekeinek. En­nek az együttműködésnek ered­ményei gyümölcsözőek és se­gítséget nyújtanak nekünk ab­ban, hogy sikeresen oldjuk meg a szocializmus és a kommuniz­mus építésének feladatait. Mintegy kilenc évvel ezelőtt volt alkalmam első ízben Ma­gyarországra látogatni, és ha a mostani látogatásunk nem is volt hosszú, még ilyen rövid idő alatt is tapasztalhattuk, mi­lyen kedvező változások men­tek végbe a magyar dolgozók életében az elmúlt évek során. Megszilárdult a szocialista Magyarország gazdasági ereje. Új, hatalmas létesítmények szü­lettek az országban, fejlődnek az ipar korszerű ágazatai és a mezőgazdaság, és nőtt a dol­gozók életszínvonala. A szocia­lizmus építésében elért sikerek a magyar nép fáradhatatlan munkájának eredményei, ame­lyeket a magyar dolgozók a Magyar Szocialista Munkáspárt irányításával, a párt élén Kádár Jánossal, a nemzetközi kom­munista és munkásmozgalom kiemelkedő egyéniségével, a következetes internacionalistá­val értek el. Tiszta szívből kívánjuk a ma­gyar dolgozóknak, hogy sikere­sen teljesítsék az MSZMP XII. kongresszusa által kitűzött új feladatokat. A Szovjetunió Kommunista Pártja tevékenységében, az egész szovjet nép életében a legfontosabb feladat a párt XXVI. kongresszusán elfogadott történelmi határozatok végre­hajtása. A kongresszus új táv­latokat jelölt meg a kommu­nizmus építésében, a béke megőrzéséért és megszilárdítá­sáért vívott küzdelemben. A közelmúltban tartotta ülését pártunk központi bizottsága. A plénumon felszólalt Leonyid Brezsnyev. Beszédében mélyre­hatóan elemezte a helyzetet és kitűzte az elsőrendű fontosságú feladatokat, megjelölve azok megoldásának útjait. A XXVI. kongresszuson elfo­gadott, országunk gazdasági­társadalmi fejlesztésére irányuló határozatok megvalósítása terv­szerűen, jó ütemben folyik. A XI. ötéves terv sikeres teljesí­téséért és túlteljesítéséért ki­bontakozott széles körű össz­népi szocialista versenymozga­lom jó eredményeket hoz. A kongresszus határozatai­nak megfelelően nagyszabású szociális programok megvalósí­tásához láttunk hozzá. E prog­ramok teljesítése lehetővé teszi a szovjet emberek életszínvona­lának emelését. Gyors ütemben halad a lakásépítés, tovább­lépünk az egészségügy, az ok­tatás és a kultúra terén. Népünk optimizmussal, a sa­ját erejébe vetett hittel kezdte az új ötéves tervet. Természetes, hogy a szovjet emberek alkotó munkájának legfontosabb területe a gaz­daság, a gazdasági építőmun­ka. Kulcsfontosságúnak tartjuk az olyan feladatok megoldását, mint a lakosság szükségleteinek még teljesebb kielégítése; a fűtőanyag-energetikai komp­lexum sikeres fejlesztése; a tu­dományos-technikai haladás meggyorsítása; a gazdaságirá­nyítás tökéletesítése, az egész népgazdaság hatékonyságának növelése. Legfontosabb feladatunk, hogy gazdaságunk valóban gazdaságossá váljon. Pontosan ezt a célt tűzte ki pártunk XXVI. kongresszusán Leonyid Brezs­nyev, és ennek végrehajtásán fáradozik pártunk, minden szov­jet ember. Meg kell mondanom, hogy ezeket az óriási feladatokat gyakran bonyolult feltételek között kell megoldanunk; erről pártunk központi bizottságának novemberi plénumán is szó volt. A kedvezőtlen hatások egyi­ke, mint önök is tudják, a nemzetközi helyzet kiéleződése. Mindez bizonyos nehézségeket jelent a XI. ötéves terv teljesí­téséért folyó munkánkban. Új ötéves tervünk feszített terv, cmely kitűzi a kommunizmus építésének távlatait. De ez reális terv, és minden lehető­ségünk adott ahhoz, hogy sike­resen teljesítsük. A Szovjetunió népeinek al­kotó energiája, tervei és szán­dékai arra irányulnak, hogy az emberek a béke és a haladás körülményei között élvezhes­sék munkájuk gyümölcsét. Ez a magasztos, nemes cél hatá­rozza meg külpolitikánkat is. A két ellentétes társadalmi rend­szer békés egymás mellett élése, a vitás kérdések tárgya­lások útján való megoldása, a kölcsönösen elfogadható meg­oldások keresése — ez az az út, amely reményteljes távlatokat nyit az egész emberiség szá­mára. A Szovjetunió, a szocialista közösség következetesen kinyil­vánítja ezt a szándékát. Fontos lépéseket tesz az enyhülés, az igazságos és kölcsönösen el­fogadható megegyezés elérése érdekében, amely a béke és az általános biztonság ügyét szolgálja. Meggyőző erővel bizonyítja ezt Leonyid Brezsnyev legutób­bi látogatása a Német Szö­vetségi Köztársaságban. E lá­togatás során, amely az év legfontosabb külpolitikai ese­ménye volt, Leonyid Brezsnyev rendkívül fontos javaslatokat tett a közép-hatótávolságú nukleáris fegyverzetekről. Ezek­nek a javaslatoknak a megva- lósításg lehetővé tenné Euró­pa számára, hogy elinduljon a nukleáris fegyverzetek csökken­tésének, mégpedig radikális csökkentésének útján. Mi több, a Szovjetunió síkraszáll azért, hogy Európa a nukleáris fegy­verek valamennyi fajtájától megszabaduljon, mind a kö­zép-hatótávolságú, mind pedig a taktikai nukleáris fegyverek­től. Ez lenne a valódi, mindkét fél számára igazságos „nulla” megoldás. Az új háborús tervek, ame­lyeket a nyugati reakciós, mili­tarista körök dédelgetnek, — őrültség és az emberi­ség elleni bűntett. Ezért határt kell szabni az Egyesült Államok és a NATO agresszív körei ál­tal szított fegyverkezési hajszá­nak, és arra irányuló kísérle­teiknek, hogy egy nukleáris konfliktus esetén Európa a „túsz" szerepét játssza. És azt is látjuk: Európa né­pei nem akarják tétlenül szem­lélni, hogy a kontinensünkön kialakult helyzet még veszé­lyesebbé váljék. Leonyid Brezs­nyev NSZK-beli látogatásának széles körű visszhangja, a nyu­gat-európai országokban az új nukleáris rakéták telepítése ellen tiltakozó tömegmozgal­mak erőteljes kiszélesedése ar­ról tanúskodik, hogy a népek békét akarnak, nyugodtan akarnak dolgozni, és biztosak akarnak lenni a holnapban. Egyetlen kormány, egyetlen fe­lelős politika; személyiség sem hagyhatja figyelmen kívül a Szovjetunió békejavaslatait, a népek szenvedélyes békevá­gyát. Itt a szép szavak mit sem érnek. Gyakorlati tettekre van szükség. Kontinensünk államai két kü­lönböző — szocialista és kapi­talista — társadalmi rendszer­hez tartoznak. Az ebből faka­dó nézeteltérések ellenére Eu­rópa — Leonyid Brezsnyev sza­vait idézve — közös otthonunk. Mindent meg kell tennünk, meg kell találnunk a poli­tikai akaratot és bátorságot magunkban ahhoz, hogy meg­védjék a békét, az emberiség legnagyobb kincsét. A Szovjetunió, Magyarország, a szocialista közösség orszá­gai elkötelezték magukat a béke eszméi mellett. Terveink békés körülményeket feltéte­leznek. Semmi sem idegenebb tőlünk mint az, hogy jólétünket más népek rovására hozzuk létre. Legmagasztosabb célunk a társadalmi haladás és a né­pek közötti béke. Biztosan tudjuk, hogy a Szovjetunió és Magyarország, testvéri pártja­ink és népeink együtt fognak haladni e nemes cél felé. Nyikolaj Tyihonov végül kife­jezte azt a meggyőződését, hogy a szovjet és a magyar nép a jövőben is közös erővel, sikeresen halad a szocializmus és a kommunizmus építésének útján, a béke útján, s a Ma­gyar Népköztársaság minden dolgozójának boldogságot, jó­létet és sok sikert kívánt. Ismét több spanyol mezőgazdasági termékeket szállító kamiont támadtak meg a Közös Piac agrárpolitikája ellen tiltakozó francia parasztok a francia-spanyol határ közelében. Képün­kön: spanyol paradicsommal, naranccsal és uborkával teli ki­borított ládák. * Madridi taiáikozó Az emberi jogok egyetemes nyilatkozatának az ENSZ-ben 1948. december 10-én történt elfogadása évfordulójáról emlé­kezett meg a szovjet és az amerikai küldöttség vezetője a madridi találkozó pénteki tel­jes ülésén. Az ülésen jóvá­hagyták a találkozónak a de­cember 18-ig terjedő, további egy hétre érvényes munkaprog­ramját. Korábban ezt a hetet szánták a találkozó záróheté­nek. A találkozó hivatalos ülései mellett, nem hivatalos keretek között, a semleges országok fokozták erőfeszítéseiket, hogy kompromisszumos megoldáso­kat dolgozzanak ki a találkozó még függőben lévő. nyitott kér­déseire. A madridi találkozó legkö­zelebbi teljes ülését szerdán tartják. Kedden nem hivatalos találkozóra ülnek össze a kül­döttségvezetők ♦ Merényiét Iránban újabb tekintélyes val­lási vezető ellen követtek el merényletet. Pénteken reggel Shirazban egy kézigránát vég­zett Abdolhosszein Dasztgheib ajatollahhal, amint éppen a szokásos reggeli imára a város mecsetjébe ment. Az imám Khomeini főpap megbízottja volt a dél-iráni tartományban. A teheráni rádió szerint a merénylet elkövetői kizárólag az iszlám rendszer fő ellenségei­nek kikiáltott mudzsahidok le­hettek. A merénylet következté­ben az ajatollahon kívül 11 személy is életét vesztette, né­hányon pedig megsebesültek. LAPZÁRTA Aláírták Párizsban a Nyu- gat-Európába vezető földgáz- vezeték távközlési rendszeréről szóló szállítási szerződést a szovjet külkereskedelmi szer­vek, valamint a Thomson CFT társaság képviselői. A francia társaság bejelentése szerint a Thomson CFT 1,8 milliárd frank értékben fog elektronikus be­rendezéseket és számitógépeket szállítani a Szibériából kiindu­ló távvezetékhez. A szerződés­ről szólva a francia külügymi­nisztérium képviselői elmondták: Franciaország saját megfonto­lásait követi a Szovjetunióval folytatott kereskedelemben. E megjegyzés célzás arra az ame­rikai álláspontra, amely az úgynevezett stratégiai termékek Szovjetunióba irányuló szállítá. sait szigorúbb szabályoknak vet­né alá. * Az argentin katonai junta el­mozdította hivatalából Roberto Viola altábornagyot, az ország elnökét — jelentette a Reuter hírügynökség. Viola november eleje óta — hivatalos indoklás szerint megrendült egészségi állopata miatt — már nem lát­ta el az elnöki teendőket. * Az afganisztáni hadsereg si­kerrel folytatja az ország terü­letére átdobott fegyveres ban­dák felszámolását — jelentette az afganisztáni hirügynökség. Ilyen csoportokat lepleztek le, és kerítettek kézre az elmúlt napok során hat tartományban. A letartóztatottaknál nagy mennyiségű fegyvert és külföl­dön nyomtatott felforgató iro­dalmat találtak. A fegyveres csoportok felszámolásában a hadsereg egységeinek támoga­tást és segítséget nyújtottak a helyi lakosok is. A felforgatok terrorizálni igyekeztek a helybé­lieket, rabolták a közvagyont és a jószágot. A hét elején történt összecsap ások után még mindig feszült a helyzet az izraeliek által megszállt Gazai-övezetben. Az iz­raeli hatóságok a nyugtalansá g elfojtására kijárási tilalmat hirdettek Rafah városában. Képünkön: két járőröző izraeli ka­tona a városka kihalt utcáin.

Next

/
Thumbnails
Contents