Dunántúli Napló, 1981. december (38. évfolyam, 329-356. szám)
1981-12-12 / 340. szám
A gyermekek örömére és a közlekedők bánatára ismét hóbunda borítja a tájat. Szokolai István felv. Megkezdődött a mezőgazdasági szövetkezetek IV. kongresszusa gítő gazdasóg, továbbá a kollektív és az egyéni vállalkozás szervezésére követendő példát, hasznosítható tapasztalatokat tudott nyújtani a népgazdaság többi termelő ágazata a szolgáltatások és a kereskedelem számára. Helmut Schmidt hivatalos látogatása az NDK-ban Pénteken délután háromnapos hivatalos látogatásra a Német Demokratikus Köztársaságba érkezett Helmut Schmidt nyugatnémet kancellár. Az NSZK kormányfőjét és kíséretét Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára, az NDK Államtanácsának elnöke üdvözölte a Berlin schönefeldi repülőtéren. Schmidt kancellárt útjára elkísérte Otto Lambsdorff gazdaságügyi miniszter, Egon Franke, a két német állam kapcsolataiban illetékes szövetségi miniszter és Gunter Huon- ker, a kancellári hivatal államminisztere. A repülőtéri fogadtatáson az NDK részéről jelen volt Günter Mittag, az NSZEP KB Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára, Oskar Fischer külügyminiszter és több más magasrangú személyiség. A repülőgépből kilépő kancellárt és kíséretének tagjait Erich Honecker üdvözölte, majd bemutatta nekik az NDK tárgyaló küldöttségének tagjait, akiknek szintén tevékeny részük lesz az elkövetkező hivatalos megbeszéléseken. A vendégek ezután gépkocsiba szálltak, és Honecker államfő kíséretében a nyugatnémet küldöttség szállására hajtattak. Schmidt kancellár rezidenciája a háromnapos hivatalos látogatás idején a Werbellin-tó közelében fekvő Hubertusstock vadászkastély lesz. A vasárnap délutánig tartó csúcstalálkozó során Erich Honecker és Helmut Schmidt több alkalommal folytat majd négy- szemközti megbeszélést. Előzetes jelentések szerint a megbeszéléseken elsősorban a kelet—nyugati viszonyról, az európai helyzetről és a két német állam kapcsolatairól lesz szó. A két politikus várhatóan részletesen megvitatja a két német állam gazdasági kapcsolatainak jövőjét. Az NDK és az NSZK gazdasági együttműködésének kölcsönösen előnyös voltát bizonyítja, hogy a két ország árucsere-forgalmának értéke az 1970-es 4,5 milliárd nyugatnémet márkáról — a kapcsolatok normalizálását követően — 1980-ban 11,7 milliárd márkára emelkedett. A csúcstalálkozót megelőzően a bonni kormány vezetői, így Schmidt kancellár és Genscher külügyminiszter többször is hangoztatták: a szociálliberá- lis koalíció álláspontja szerint a két német állam normális viszonya és együttműködése meghatározó jelentőségű az európai béke biztosítása szempontjából. Szabó • István bevezetőben hangsúlyozta, hogy az elmúlt öt évben a mezőgazdasági szövetkezetek gazdálkodására ható külső tényezők összességében ugyan kedvezőtlenek voltak, mégis egész sor kedvező folyamat bontakozott ki a termelőszövetkezeti mozgalomban, A közös gazdaságok egyre inkább a bizalom, a megértés és a segítőkészség légkörében dolgoznak, munkájukat a társadalom fokozódó megbecsülése és rökonszenve övezi. — Egyértelmű támogatást és elismerést kapott, hogy hasznos. ha a mezőgazdasági szövetkezetek vertikálisan kiterjesz. tik és kiegészítik tevékenységi körüket, s a termelőerők kihasználásával és átcsoportosításával reális igények kielégítésére — saját kockázatukra — ipari, élelmiszeripari, építőipari, szolgáltató és kereskedelmi vállalkozásokba kezdenek. Más kérdés, hogy ennek kibontakoztatását még fékezi egy sor anyagi, pénzügyi és szervezeti tényező — különösen a termékfeldolgozásét — és a meglévő vállalkozások fegyelmét és hatékonyságát is tovább kell javítani. Utalt arra: a TOT nagy jelentőségűnek tartja, hogy 1980 óta a szabályozó rendszer valamennyi mezőgazdasági nagyüzemi forma; — az állami gazdaságok, a kombinátok, a termelőszövetkezetek és az agráripari egyesülések stb. — gazdálkodási feltételeit egységesítette. így a különböző alakzatok versenyének a gazdasági szabályozás oldaláról most már egyenlőek a feltételei. Az egységes szabályozó rendszer a vállalatok közötti együttműködést, az érdekek összekapcsolását, a közös kockázatvállalást is megkönnyíti, csak még jobban kell élni a lehetőséggel. A TOT elnöke ezután az élelmiszertermelés stabilitásának jelentőségéről szólt, hozzátéve, hogy ez nemcsak a közös gazdaságok érdeme, hanem olyan társadalmi teljesítmény, amelyben fontos tényező a munkás- osztály, az értelmiség, minden dolgozó réteg munkája. A mezőgazdasági szövetkezeti tagság nagyra értékeli és megbecsüli a társadalmi helyzetében bekövetkezett, több tekintetben történelmi jelentőségű változá(Folytatás a 2. oldalon) Ezután így folytatta: — Az 1968 márciusi párt- határozat, a XII. kongresszus állásfoglalásai és a kormány több intézkedése egyértelműen segítette az agrárpolitika céljainak megvalósítását. Tovább fejlődött és még inkább megszilárdult a szövetségi politika, a népi-nemzeti egység. Tisztázódtak a szövetkezeti tulajdonforma megítélése körüli korábbi félreértések. A párt fellépett és kitartott a szövetkezeti tulajdon egyenrangú szocialista jellegének, tartós és akár növekvő szerepének elismerése, továbbá sajátos vonósainak megtartása mellett. És ez korántsem elméleti jellegű kérdés. Nagyon fontos ez, mert megnyugtató elvi alapot teremt a szövetkezetek és az állami vállalatok közötti egyenrangú partneri kapcsolatok szervezéséhez, a termelőszövetkezeti tagként, illetve munkaviszonyban végzett munka azonos megítéléséhez, és még sok egyéb lényegbevágó gyakorlati mezőgazdasági szövetkezeti probléma rendezéséhez. Az agrares szövetkezeti politika sikerei Egyértelművé vált, hogy a párt igényli a társadalomban meglévő különböző érdekek feltárását, egyeztetését, nyílt és demokratikus ütköztetését. Ennek megfelelően fokozódott az igény, hogy az érdekképviseleti szervek ismerjék és képviseljék a szövetkezeti parasztság egyé. ni és kollektív érdekeit, hogy a demokratikus politikai rendszer keretében azok szintén érvényesüljenek. Az is idetartozik, hogy megszűntek, de legalábbis lecsillapodtak a háztáji politika gyakorlati végrehajtásának következetlenségei. Az agrár, és szövetkezeti politika nagy sikerét, a mezőgazdasági szövetkezetek munkájának nagy erkölcsi elismerését jelenti, hogy a nagyüzemi és a kisePénteken az Építők Rózsa Ferenc székhazában megkezdte munkáját a mezőgazdasági szövetkezetek IV. kongresszusa, amelyen 930 ezer szövetkezeti tag és 110 ezer alkalmazott képviseletében 500 küldött tanácskozik. Az elnökségben foglaltak helyet: Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Havasi Ferenc, az MSZMP KB titkára, Sarlós István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter. Jelen voltak a társadalmi szervezetek és a tagszövetkezeti ágazatok képviselői, A kongresszust Berta Jenő, a TOT alelnöke nyitotta meg, majd a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának korábban kiküldött, írásos beszámolójához Szabó István, a TOT elnöke fűzött szóbeli kiegészítést. Megbecsülés és rokonszenv övezi a közös gazdaságokat Fejlődött és megszilárdult a szövetségi politika A világpiaci értékítélethez kell igazítani a mércét Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúlt napló A tartalomból XXXVIII. évfolyam, 340. szám 1981. december 12., szombat Ara: 1,40 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Kossuth-bánya teljesítette . éves tervét ♦ . u> i létesítmények: lakások, szárítók, magtárak Palántanevelés helyett primőr- és virágtermesztés Szigetváron (3. oldal) Szabó István, a TOT elnöke
