Dunántúli Napló, 1981. december (38. évfolyam, 329-356. szám)

1981-12-12 / 340. szám

A gyermekek örömére és a közlekedők bánatára ismét hóbunda borítja a tájat. Szokolai István felv. Megkezdődött a mezőgazdasági szövetkezetek IV. kongresszusa gítő gazdasóg, továbbá a kol­lektív és az egyéni vállalkozás szervezésére követendő példát, hasznosítható tapasztalatokat tudott nyújtani a népgazdaság többi termelő ágazata a szol­gáltatások és a kereskedelem számára. Helmut Schmidt hivatalos látogatása az NDK-ban Pénteken délután háromna­pos hivatalos látogatásra a Német Demokratikus Köztársa­ságba érkezett Helmut Schmidt nyugatnémet kancellár. Az NSZK kormányfőjét és kísére­tét Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára, az NDK Állam­tanácsának elnöke üdvözölte a Berlin schönefeldi repülőté­ren. Schmidt kancellárt útjára el­kísérte Otto Lambsdorff gaz­daságügyi miniszter, Egon Franke, a két német állam kapcsolataiban illetékes szövet­ségi miniszter és Gunter Huon- ker, a kancellári hivatal állam­minisztere. A repülőtéri fogadtatáson az NDK részéről jelen volt Günter Mittag, az NSZEP KB Politikai Bizottságának tagja, a KB tit­kára, Oskar Fischer külügymi­niszter és több más magas­rangú személyiség. A repülőgépből kilépő kancellárt és kíséretének tag­jait Erich Honecker üdvözölte, majd bemutatta nekik az NDK tárgyaló küldöttségének tag­jait, akiknek szintén tevékeny részük lesz az elkövetkező hi­vatalos megbeszéléseken. A vendégek ezután gépko­csiba szálltak, és Honecker ál­lamfő kíséretében a nyugat­német küldöttség szállására hajtattak. Schmidt kancellár rezidenciája a háromnapos hivatalos látogatás idején a Werbellin-tó közelében fekvő Hubertusstock vadászkastély lesz. A vasárnap délutánig tartó csúcstalálkozó során Erich Ho­necker és Helmut Schmidt több alkalommal folytat majd négy- szemközti megbeszélést. Előze­tes jelentések szerint a meg­beszéléseken elsősorban a ke­let—nyugati viszonyról, az euró­pai helyzetről és a két német ál­lam kapcsolatairól lesz szó. A két politikus várhatóan részletesen megvitatja a két német állam gazdasági kap­csolatainak jövőjét. Az NDK és az NSZK gazdasági együttmű­ködésének kölcsönösen elő­nyös voltát bizonyítja, hogy a két ország árucsere-forgalmá­nak értéke az 1970-es 4,5 mil­liárd nyugatnémet márkáról — a kapcsolatok normalizálá­sát követően — 1980-ban 11,7 milliárd márkára emelkedett. A csúcstalálkozót megelőzően a bonni kormány vezetői, így Schmidt kancellár és Genscher külügyminiszter többször is hangoztatták: a szociálliberá- lis koalíció álláspontja szerint a két német állam normális viszonya és együttműködése meghatározó jelentőségű az európai béke biztosítása szem­pontjából. Szabó • István bevezetőben hangsúlyozta, hogy az elmúlt öt évben a mezőgazdasági szö­vetkezetek gazdálkodására ható külső tényezők összességében ugyan kedvezőtlenek voltak, mégis egész sor kedvező folya­mat bontakozott ki a termelő­szövetkezeti mozgalomban, A közös gazdaságok egyre inkább a bizalom, a megértés és a segítőkészség légkörében dol­goznak, munkájukat a társada­lom fokozódó megbecsülése és rökonszenve övezi. — Egyértelmű támogatást és elismerést kapott, hogy hasz­nos. ha a mezőgazdasági szö­vetkezetek vertikálisan kiterjesz. tik és kiegészítik tevékenységi körüket, s a termelőerők ki­használásával és átcsoportosí­tásával reális igények kielégí­tésére — saját kockázatukra — ipari, élelmiszeripari, építő­ipari, szolgáltató és kereskedel­mi vállalkozásokba kezdenek. Más kérdés, hogy ennek ki­bontakoztatását még fékezi egy sor anyagi, pénzügyi és szer­vezeti tényező — különösen a termékfeldolgozásét — és a meglévő vállalkozások fegyel­mét és hatékonyságát is tovább kell javítani. Utalt arra: a TOT nagy je­lentőségűnek tartja, hogy 1980 óta a szabályozó rendszer valamennyi mezőgazdasági nagyüzemi forma; — az álla­mi gazdaságok, a kombinátok, a termelőszövetkezetek és az agráripari egyesülések stb. — gazdálkodási feltételeit egysé­gesítette. így a különböző alak­zatok versenyének a gazdasá­gi szabályozás oldaláról most már egyenlőek a feltételei. Az egységes szabályozó rendszer a vállalatok közötti együttműkö­dést, az érdekek összekapcsolá­sát, a közös kockázatvállalást is megkönnyíti, csak még job­ban kell élni a lehetőséggel. A TOT elnöke ezután az élel­miszertermelés stabilitásának je­lentőségéről szólt, hozzátéve, hogy ez nemcsak a közös gaz­daságok érdeme, hanem olyan társadalmi teljesítmény, amely­ben fontos tényező a munkás- osztály, az értelmiség, minden dolgozó réteg munkája. A me­zőgazdasági szövetkezeti tagság nagyra értékeli és megbecsüli a társadalmi helyzetében be­következett, több tekintetben történelmi jelentőségű változá­(Folytatás a 2. oldalon) Ezután így folytatta: — Az 1968 márciusi párt- határozat, a XII. kongresszus ál­lásfoglalásai és a kormány több intézkedése egyértelműen segí­tette az agrárpolitika céljainak megvalósítását. Tovább fejlő­dött és még inkább megszilár­dult a szövetségi politika, a népi-nemzeti egység. Tisztázód­tak a szövetkezeti tulajdon­forma megítélése körüli koráb­bi félreértések. A párt fellé­pett és kitartott a szövetkezeti tulajdon egyenrangú szocialis­ta jellegének, tartós és akár növekvő szerepének elismerése, továbbá sajátos vonósainak megtartása mellett. És ez ko­rántsem elméleti jellegű kér­dés. Nagyon fontos ez, mert megnyugtató elvi alapot teremt a szövetkezetek és az állami vállalatok közötti egyenrangú partneri kapcsolatok szervezé­séhez, a termelőszövetkezeti tagként, illetve munkaviszony­ban végzett munka azonos megítéléséhez, és még sok egyéb lényegbevágó gyakorlati mezőgazdasági szövetkezeti probléma rendezéséhez. Az agrar­es szövetkezeti politika sikerei Egyértelművé vált, hogy a párt igényli a társadalomban meglévő különböző érdekek feltárását, egyeztetését, nyílt és demokratikus ütköztetését. En­nek megfelelően fokozódott az igény, hogy az érdekképviseleti szervek ismerjék és képviseljék a szövetkezeti parasztság egyé. ni és kollektív érdekeit, hogy a demokratikus politikai rend­szer keretében azok szintén ér­vényesüljenek. Az is idetartozik, hogy megszűntek, de legalább­is lecsillapodtak a háztáji po­litika gyakorlati végrehajtá­sának következetlenségei. Az agrár, és szövetkezeti politika nagy sikerét, a mezőgazdasági szövetkezetek munkájának nagy erkölcsi elismerését jelenti, hogy a nagyüzemi és a kise­Pénteken az Építők Rózsa Ferenc székhazában megkezdte munkáját a mezőgazdasági szö­vetkezetek IV. kongresszusa, amelyen 930 ezer szövetkezeti tag és 110 ezer alkalmazott képvi­seletében 500 küldött tanácskozik. Az elnökségben foglaltak helyet: Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke, Havasi Ferenc, az MSZMP KB titkára, Sarlós István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter. Jelen voltak a társadalmi szervezetek és a tagszövetkezeti ágazatok kép­viselői, A kongresszust Berta Jenő, a TOT alelnöke nyitotta meg, majd a Termelőszövetkezetek Orszá­gos Tanácsának korábban kiküldött, írásos beszámolójához Szabó István, a TOT elnöke fűzött szóbeli kiegészítést. Megbecsülés és rokonszenv övezi a közös gazdaságokat Fejlődött és megszilárdult a szövetségi politika A világpiaci értékítélethez kell igazítani a mércét Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúlt napló A tartalomból XXXVIII. évfolyam, 340. szám 1981. december 12., szombat Ara: 1,40 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Kossuth-bánya teljesítette . éves tervét ♦ . u> i létesítmények: lakások, szárítók, magtárak Palántanevelés helyett pri­mőr- és virágtermesztés Szigetváron (3. oldal) Szabó István, a TOT elnöke

Next

/
Thumbnails
Contents