Dunántúli Napló, 1981. december (38. évfolyam, 329-356. szám)

1981-12-11 / 339. szám

1981. december 11., péntek Dunántúlt napló 5 JA cégér kell Megalakult a Reklám Szövetség baranyai szervezete A reklám mindennapjaink szerves részévé vált. Találko­zunk vele a rádióban, tv-ben, az újságokban, ezt tartalmaz­zák a plakátok, ezt fejezik ki a kirakatok. Lényegében az is reklámoz, aki egyéni tapaszta­latát mondja: „Siess az X. áruházba, most kapható ...”. „Olyan isteni csülkös bablevest ettem az X. étteremben", de az is, aki azt súgja meg, .hogy a beteg autót hová érdemes vinni javítani. Milyen a jó reklám? Az, ame­lyik személyhez szól, ötletes, amelyik vásárlásra — szolgál­tatás igénybevételére — biz­tat és az árat is közli, ugyan­akkor hiteles és jó ízlést is for­mál. Gyakori még az öncélú, szürke, jellegtelen, ötlettelen, ízléstelen és a mindent a „bögyös” vagy a „deszka” Ma­cával elsózni akaró hírverés. Azt gondolom, valamennyien elhisszük, hogy a jó bornak is kell a cégér —, de nem mind­egy, hogy milyen. A Baranyában élő és tevé­kenykedő propagandisták, de­koratőrök, hirdetési szakembe­rek, kirakatrendezők, betű- és szövegírók, címfestők, gra­fikusok és fotósok néha joggal érezhették, hogy szakmájuk magányos farkasai. A hírverő szakmát szakmailag irányító Magyar Reklám Szövetséggel ez idáig esetlegesen tartották a kapcsolatot, pedig a mai reklámszakma is megköveteli, hogy művelői bent legyenek a vérkeringésben. A Magyar Reklám Szövet­ség Baranya megyei szervezete tegnap tartotta alakuló ülését Pécsett. Tehát a baranyai szer­vezet az országban a 13. és amint azt a szövetség titkára, Deutsch Lajosné örömmel új­ságolta az alapító 33 kereske­delmi vállalat és áfész képvi­selőinek, valamint a 26 rek­lámszakembernek: a baranyai szervezet létszámát tekintve máris vidéken a második leg­nagyobb. Reméljük, hogy az egységes szakmai irányítással még szeb­bek, vásárlásra még csábítób­bak. lesznek a megyei kiraka­tok, még többet tudunk meg a vásárlási és egyéb akciókról, az új termékekről. A megyei szervezet 7 tagú vezetőséget választott, elnöke: Bclaskó Istvánné, a Baranya megyei Tanács V. B. kereske­delmi osztályvezetője, titkára: Szivler Józsefné, a Baranya megyei Ruházati Kereskedelmi Vállalat szervezési osztályveze­tőié lett. > Murányi Tapasztalatcsere és bemutató Oktatástechnikai kiállítás teszi teljessé a tegnap Mohácson megkezdett, kétnapos oktatásfejlesz tési konferenciát Összehívják a Magyar Vöröskereszt VI. kongresszusát A Magyar Vöröskereszt Or­szágos Végrehajtó Bizottsága 1982. október 9—10-re össze­hívja a Magyar Vöröskereszt VI. kongresszusát — jelentette be Hantos. János főtitkár, a szer­vezet országos vezetőségének csütörtökön tartott ülésén, A kongresszust megelőző vezetőség- és küldöttválasztó tag­gyűléseket, illetve küldöttérte­kezleteket február 1. és szep­tember 12-e között tartják. A kongresszuson — amelyen a küldöttekkel együtt 250 meg­hívott, az európai szocialista országok és a szomszédos Ausztria, valamint a Vöröske­reszt Társaságok Ligájának kül­döttségei is részt vesznek — megvitatják a szervezet V. kongresszusa óta kifejtett te­vékenységét, a mozgalom to­vábbfejlesztésének lehetőségeit. Oktatás- fejlesztési napok Mohácson Kiállítás az egyéni tanulás segédanyagai ból Országos konferencia és ta­pasztalatcsere színhelye de­cember 10—11-én Mohácson, a Marek József Mezőgazdasági Szakközépiskola korszerűen megépített és felszerelt intéz­ménye. A tegnap délelőtt meg­kezdődött oktatásfejlesztési napokra mintegy százötven szakember érkezett Mohácsra az ország minden tájáról, a mezőgazdasági szakmunkáskép­ző, munkástovábbképző intéze­tek, s valamint szakközépiskolák pedagógusai közül. Az oktatás- fejlesztési napok rendezője a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium Kutatási és Oktatásellátási Központja. Cél­juk a mezőgazdasági szakok­tatásban, a munkástovábbkép­zésben alkalmazható, korszerű oktatástechnikai eszközök sze­repének vizsgálata. Ezeken a szélesebb körökben is ismert audio-vizuális és egyéb eszkö­zöket égybefogó csoporton be­lül, a mohácsi szakközépiskolá­ban különösen érdekes szere­pet tölt be az itteni oktatásban alkalmazott, zárt láncú televí­ziós rendszer, amit ma, pénte­ken működésében is tanulmá­nyozhatnak a résztvevők: video­felvételről egy tanítási órát te­kint meg a tanácskozás 150 résztvevője. Az oktatástechnika ma járható útjairól Kétegyháza, Jánoshalma és Vép mezőgazda. sági szakmunkásképző és mun­kástovábbképző intézetei kiállí­tást rendeztek a mohácsi szak- középiskola egyik termében, amelyen az intenzív szakaszok­kal segített, egyéni tanulási módszer segédanyagait, „infor­mációhordozóit" 'mutatják be: nevezetesen munkalapokból, út­mutatókból, tankönyvekből, fel­mérő és témazáró lapokból, va­lamint dia. és írásvetítő anya­gokból álló oktatási csomagok, programok láthatók itt. Ezen eszközök segítségével az ok­tatás folyamán megnő azon időszakok száma, amikor a dol­gozó otthon készül fel a tanulni valóból, a felsorolt segédanya­gok által, és bentlakásos tan­folyamon — jelentős megtaka­rítást jelent ez — csak kisebb időt tölt. A kétnapos konferencia teg­napi nyitóülésén a résztvevők tájékoztatást hallgattak meg az oktatásfejlesztés országos, majd baranyai helyzetéről. Látoga­tást tettek a mohácsi Emlék­parkban, majd megismerked­tek a mohácsi Marek József Mezőgazdasági Szakközépisko­la munkájával. Azért is esett a választás a mohácsi intézmény­re, mivel itt a jól felszerelt ka­binetek, az elméleti és a gya­korlati műhelyek, valamint a zárt láncú televíziós rendszer szoros egységet képez az ok­tató-nevelő munkában. Ma kezdődik a termelő­szövetkezetek kongresszusa Ma kezdi meg munkáját a termelőszövetkezetek IV. kong­resszusa Budapesten az Építők Rózsa Ferenc Székházában. A kongresszuson 500 küldött vesz részt, akiket a területi szövetségek tisztújító közgyűlé­sein választottak meg. A mezőgazdasági szövetke­zetek kongresszusa hazánk je­lentős politikai eseménye, amely fórumot teremt a szo­cialista hatalom alapját képe­ző egyik osztály, a parasztság számára. A kongresszuson várhatóan napirendre kerülnek majd a szövetkezeti élet fejlesztésének, a gazdálkodás korszerűsítésé­nek soron következő feladatai. Ezekről az arra legjobban hi­vatottak szólnak majd, észre­vételeket fűzve a kongresszus részletes beszámolóihoz, anya­gaihoz. A kongresszus alkalmából ki­tüntetésekre került sor. A Mun­ka Érdemrend arany fokozatát vette át Weisz János, a gödrei Béke Tsz elnöke, Schmidt Já- nosné, a dunaszekcsői tsz dol­gozója a Munka Érdemrend bionz fokozatát kapta. A Ter­melőszövetkezetek Országos Tanácsától Kiváló termelőszö­vetkezeti munkáért kitüntetést kapott Horváth Ferenc, az egy- házoskozári Haladás Tsz párt- titkára, dr. Kiss Károly, a Ba­ranya megyei Termelőszövetke­zetek Szövetségének titkárhe­lyettese és Takács Ferenc, a szojki Béke Tsz traktorosa. A képen: a kongresszusra tegnap elutaztak Pécsről a Ba­ranya megyei küldöttek. Az IBUSZ az ifjúsági turizmusért A fiatalok érdeklődéséhez és pénztárcájához „igazított” együttműködési megállapodást kötött az IBUSZ Baranya me­gyei Irodája és az Ifjúsági Tu­risztikai Kölcsönző Szolgálat. Pécs és környékének termé­szeti adottságait kihasználva nyújtanak új szolgáltatásokat a fiatal turistáknak. A jó el­képzelésekhez kínálja a lehe­tőséget a mecseki sípálya, a pécsi műjégpálya, valamint az orfűi horgásztavak és a Pécsi­tó. Télen sí- és korcsolyatan­folyamokat szerveznek, kirán­dulásokkal, színes programok­kal, nyáron szélvitorlás oktatás lesz á Pécsi-tavon. Elsőként sí­oktatást szerveznek január 8. és február 11. között egyhetes turnusokban. A szükséges fel­szerelést természetesen a köl­csönző szolgálat biztosítja, s a kölcsönzési díj benne van a részvételi díj kedvezményes összegében. A hazai IBUSZ- irodák propagálják a progra­mot, így a vidéki jelentkezők­nek szállást szervez Pécsett az IBUSZ. Lehetőség van arra is, hogy a Fenyves Szálló és a SZOT-üdülő vendégei bekap­csolódjanak az oktatásba. Már szervezik a nyári szélvitorlós- tanfolyamokat, programokat is, amelyekhez elegendő sportesz­köz áll majd a résztvevők ren­delkezésére. A szervezők re­mélik, népszerű turistaparadi­csom lesz Orfű, ahol kényelmes szállásokon várják a vendége­ket: több vállalati üdülő és az itt működő magánpenzió is fogad majd kirándulókat. A januárban kezdődő sítan­folyamokra már mától lehet jelentkezni az IBUSZ-irodák- ban. A részvételi dij igen ked­vező: a kölcsönvett felszerelé­sekkel, az oktatás díjával, va­lamint hét főétkezéssel és a programokkal együtt 840 forint, aki saját felszereléssel érkezik, annak mindössze 390 forintba kerül. A szállás a fizetőven­dégszolgálat kétágyas szobái­ban 150-180 forint. A cigány­lakosság társadalmi beillesz­kedése Baranyában 22 000 cigányéi, számuk a megye összlakossá­gának mintegy 5 százaléka. A számokat nézve Baranya a me­gyék között a harmadik: na­gyobb létszámban csak Bor­sod megyében — 56 000 fő — és Szabolcsban — 36 000 fő — élnek cigányok. Érdekükben ülésezett tegnap délelőtt is a Baranya megyei Tanács Ci­gányügyi Koordinációs Bizott­sága, s előterjesztésének címe a következő volt: a cigány­lakosság társadalmi beilleszke­dése. Nyilvánvalóan nemcsak ál­lapotképet szerettek volna kap­ni a bizottság tagjai —, hiszen e téma rövidesen megyei ta­nácsülés elé kerül —, hanem a kérdést fejlődésében vizs­gálták, s arra is válaszolni sze­rettek volna, hogy az elmúlt 20 év alatt vajon az országos programból megyénk mennyit merített? Jó volt hallani: Baranya ci­gányok társadalmi beilleszke­dését segítő programja élen­járó. Elértük, hogy a cigány férfiak foglalkoztatottsága lassan-lassan teljesnek tekint­hető, bár a munkamegosztás­ban elfoglalt helyüket tekintve még nem lehetünk elégedet­tek. Ebből fakad aztán — szakképzetlenség, iskolázatlan­ság —, hogy a cigánycsaládok jövedelmi szintje az össznépes- séget vizsgálva alacsony. Az utóbbi évek eredménye: egy­re több cigányfiatal tanul to­vább — elsősorban a szak­munkásképző intézetekben —, s hogy tavaly mór a cigány- tanulók 87 százaléka (!) jelent­kezett továbbtanulásra. Az életkörülményeikben is változás tapasztalható. A rendszeres jövedelem, a jobb lakáskörülmények következté­ben a cigányok egészségügyi állapotában is mérhető fejlődés állt be. A korábbi helytelen, egyoldalú táplálkozás ma már csak a rendkívül rossz körül­mények között élő családoknáí a jellemző. Szivet melengető megállapí­tás: a megyénkben élő cigány­lakosság nagyabb hányada megindult a beilleszkedés út­ján. Erre és a közvetlen kör­nyezetben élő lakosság élet- színvonalához való felzárkózás­ra jó példákkal találkozhatunk Kővágószőlős, Rózsafa, Hidas, Bogádmindszent, Véménd. Du- nafalva, Dencsháza, Dobsza községekben. Ugyanakkor nem szabad elfelejteni: a beillesz­kedés folyamatát még mindig gyakran merevíti, lassítja a ci­gánysággal szembeni előítélet és türelmetlenség is. Az elő­ítéletek talaja pedig erős: a bűnözés mértéke a cigány­lakosság körében még mindig nagyobb, mint a nem cigány rétegeknél, s a cigánylakosság által elkövetett szabálysértések száma évek óta az összes el­követések egyharmada (!) Végezetül ejtsünk néhány szót — a már oly ismerős — feladatokról is. Mit kell ten­nünk? Egyrészt a még meglé­vő cigánytelepek felszámolását, az ott élők lakáshoz juttatását elsődleges feladatként kell ke­zelni. Hatékony társadalmi együttműködésre van szükség a községekben megtelepülő ci­gányok lalusi életiormára való nevelésében. A foglalkoztatási szint minőségén kell változ­tatnunk, s igen fontos a cigá­nyok műveltségi szintjének eme­lése. Van még tennivaló ugyanakkor az állampolgári jo­gok és kötelességek megismer­tetésében és következetes szá­monkérésében, valamint a köz­gondolkozás formálásában is. Kozma F.

Next

/
Thumbnails
Contents