Dunántúli Napló, 1981. december (38. évfolyam, 329-356. szám)
1981-12-11 / 339. szám
6 Dunántúli napló 1981. december 11., péntek Százhúsz forint egy libáért 84000 májlibát és 129000 kacsát szállított a sásdi tsz baromfi-integrációja ötven libát kap minden vállalkozó, 12 rotáció évente Képtelen képek Minden portán négy-öt tehén Félmillió liter tej Zád orról Egyetlen tehenet sem tudtunk kihelyezni bérbe Zádorban - ezzel fogadott a kéiújfalui tsz zádo- ri állattartó telepének a vezetője, Bodonyi Sándor. Az oka ennek, hogy a faluban szinte minden család évtizedek óta tehenet tart, az utóbbi időben házanként négyet—hatot, de nem ritka a nyolc- tizes állomány sem. A „tehenes” gazdák száma meghaladja a hetvenet, 172 jószáguk jár ki a legelőre. A növendék üszőket, a hízóbikákat is beleszámítva a háztáji állomány 200—250 állatból áll, de emellett 15—20 disznót is találhatunk egy- egy portán. A fiatal traktorosok, gépkocsivezetők, szerelők szeretnek foglalkozni a jószággal, de még azok is, akik a ^.barcsi, szigetvári ipari üzemekbe járnak el. Mindinkább általános, hogy a 40—45 év alattiak inkább disznót hizlalnak, ami kevesebb munkával jár. — Kitartást, szívósságot igényel a tehénnel való foglalkozás, amit a 35 év alattiak nem vállalnak — mondja a 61 éves Waller János, a háztáji bizottság vezetője —, és úgy tűnik, -az utóbbi években csökken a tehéntartók száma. Egy tehéntől naponta általában 15—20 liter tejet fejnek. A tartási módok különbözőek. A háztáji tehenek csordása, Horváth József szerint legeltetni kell Zádorban és akkor az abrak- és szálastakarmány- adagolás csak másodlagos. Szabó Györgyék a bikatartás fontosságát hangsúlyozzák. Három bikájuk van, de a számot - meg „ akarják duplázni. Az egész faluban a húsbikanevelés kerül előtérbe. Zádorban mindig sok volt a tehén, 50—100 éve is, de a bürüsiéket csak most tudták megelőzni, úgyhogy a szigetvári járás falvai közül Zádorban van most a legtöbb tehén. Mindez persze a gazdák szorgalmán kívül a tsz-nek is köszönhető, amely lóherét, rétifű- és lucernaföldet, takarmányrépa-területet biztosit, sőt a 130 holdas háztáji őslegelőt 60 holddal bővítette. Ezenkívül a közeljövőben a községi legelőt 40 holdon újratelepíti a tsz. Az idén egy takarmányboltot nyitott a faluban a szövetkezet. A gazdák az árokparti és út menti kaszálóért sem sajnálják az 1000—2000 forintot. A zádoriak évente 500 000 liter tejet adnak le a tsz-nek, ami a szövetkezethez tartozó nyolc falu összháztáji tejtermelésének majdnem a fele. Csuti János 120 forint egy libáért. S ez hatszázszor évente. — Ennyit keres egy libatömő asszony a sásdi termelőszövetkezet háztáji rendszerében. És száznegyvenen vannak Pellérdtől Dombóvárig, Sásdtól Kaposvárig. 1978-ban szervezte meg a sásdi tsz a termelési kooperációját a háztájival. A májliba- előállítás első fázisai a nagyüzemben történnek, a befejező szakasz otthon. A tömés a napokban fejeződik be: a sásdicfk 84 ezer májlibát szállítottak az idén a pécsi Baromfifeldolgozóba. — És 129 000 kacsát. Húszezres törzs A lúdtenyésztés törzsállományát 1975-ben 2500 Rajnai lúddál hozták létre. Ez a legszaporább fajta: 38 tojásra lehet számítani decembertől májusig, s ezekből 27 naposlibára. Kiemelkedően jó eredmény. Az idén Sásdon meghaladták. Megfelelő a Rajnai lúd mája is. A tsz rendszerének ez évi átlaga 50 dkg. 50 fölött — ha az egyéb szempontoknak is megfelel — első osztályú a máj. 190 000 tojásuk volt a tavasz- szal. ötezer lúd termelése. Ma már hétezres a törzs — a’tervidőszak végére volt ez a cél. A tojások többségét a tsz kelteti ki saját keltetőjében. A 123 000 naposlibából azonban 50 000-et eladtak, mert a nagyüzemben csak 70 000-et tudnak felnevelni. Ennyire volt férőhelyük az előnevelőben eddig Most egy ezer négyzet- méteres, új előnevelőt építenek, és jövőre már 100 000 sovány libát állít elő és ad ki tömésre a sásdi tsz. A feldolgozó 120—140 ezer hízott libát venne át. Megállapodtak a keszthelyi és a nagydorogi Áfésszel: a keszthelyi szakcsoport 20 000, a nagydorogi 30 000 libát nevel fel. A bérneveltetést Hidason próbálták ki: 18 000 sovány libát vásároltak az idén vissza, nyolchetes korban. A libamevelés 3 fázisban a nagyüzemben történik. Négy hétig az előnevelőben van a kisliba, négy hétig az utónevelőben. A nyolchetes, négykilós lúd kikerül a legelőre, és várja, mig sorra kerül a tömésnél. Bekerített legelőkön hét— A lóból kevés van és az ára rohamosan kúszik felfelé, öt éve egy kanca 10—20 000 forintba került, és ma 50 000 forintot is elkérnek, míg egy pár ló 100 000—120 000 forintért talál gazdára. A lovat akarók bejárják az országot. A pécsi vásárra még szegedi, kiskunhalasi, kiskunfélegyházi és soproni fuvarosok is jönnek. A piaci harc elkeseredett, ugyanis a csiszárok titkolják a beszerzési forrásokat és legfeljebb a „lóárusítgatókat" ajánlják egymásnak. Ettől függetlenül Baranyában minden jó kupec és fuvaros tudja, hogy tízezres csoportokban tartják a sovány libákat. Ebben az időszakban kevés a súlygyarapodás, etetni azonban kell. A költségeket a tollal'fedezik. A libát hathetenként tépik. Harminc asszony május végétől egész nyáron át ezt teszi. Egy kilogramm toll 480 forint. Toliból hárommillió forint volt a tsz idei bevétele. Egyik legelső beruházásuk a töllfel- dolgozó lesz, és az exporttollat magúik fogják előállítani Hatszor tömik naponta A termelés célja pecsenye- liba, zabosliba — ezt Zagyva- rékas csinálja NSZK-exportra — és májliba lehet. Sásdon májlibát állítanak elő, a Dunántúlon egyedül ők. És ez történik a háztájiban áprilistól karácsonyig, 12—13 rotációban. Egyszerre ötven libát kap a vállalkozó. A négykilós libáknak 42 forinttal zá- molják el kilóját. 14 napig tart a tömés. Ezalatt 6,70—6,80 kilogrammra hízik meg a lúd. A hízott libát a tsz ugyancsak 42 forintért vásárolja vissza. A tömés géppel történik. Eleinte háromszor, a végén hatszor tömik naponta a libát — és csak kukoricával. Beszélnek különböző módszerekről, szakmai titkokról, de a szakvezetés úgy véli, ezeknél sokkal inkább a pontos és lelkiismeretes munka a siker titka és az a tapasztalat, mit bír el a liba. 14 szép lábú, gyönyörű szőrű és fogatolásban is kitűnő ló főként a siklósi, szentlőrinci, málomi, malomvölgyi, keszüi és szalán- tai portákon hajtható fel. Lóügyben a legnagyobb kereskedelmi szaktekintély Pécsett a 73 éves Pintér Sándor. Azt mondja, hogy az energiaárak miatt az állami gazdaságok, parképítő vállalatok és tsz- ek újból keresik a jó igáslova- kat. A húsipari vállalatok az olasz export számára vásárolnak. Kevés a ló s ebben közrejátszik az is, hogy nehéz takarmányt, különféle tápokat beszerezni. Ettől függetlenül a fu—18 kilogramm kukoricával számolnak egy lúdnál. A rá- hízlalt súly ára fedezi a takarmány- és egyéb költségeket. A tiszta pénz — az a máj. Az első osztályú máj kilója 600 forint, a másodosztályúé 400, a harmadosztályúé 150. Egy-egy májért az idén átlagosan 243 forintot kaptak. Egy libán tehát 120 forint a haszon. Reith József Gyódról 60 libát szállított, 14 400 forintot kapott. Palkovics Nándorné Sásdon 112-vel 24 000-et keresett. 72 libájának a mája volt első osztályú. Kacsahizlalásra nyolcvanon vállalkoztak. A kacsát a baromfifeldolgozótól veszi a tsz meg, 2,5 kilós súlyban adják ki a háztájiba. 12 napig tömik, természetesen géppel, és a ráhízlalt súly adja a pénzt. A broilerhizlalás most van kibontakozóban a háztájiban. Az idén 15 000-et állítottak elő, jövőre kilencvenezret. A tsz pedig a közösben félmilliót. Hét év alatt Nyolcvanmillió forint az az érték, amit a baromfiágazat, a termelőszövetkezet és a háztáji kooperációjában az idén előállítottak. Hét év alatt a termelőszövetkezet kidolgozta a technológiát és kiépítette a teljes vertikumot. Nyolcvan embernek ad munkát a nagyüzemben a baromfi, és kétszáznál több családnak több tízezres mellékkeresetet a házvaros gazdák bármennyit megfizetnek, csak az ízlésüknek megfelelő igavonó lovat kapjanak. Olyat, amelyik bírja a hegyi fuvarozást, a szűk városi udvarokat, utcákat. Ritka az olyan ló, amelyik ezeknek az elvárásoknak megfelel. Dunántúli „csoda” a Matyi nevű heréit pej, amelyik tiz éve fuvaroz Pécsett. Kinek kell még a ló? Olyanoknak, akik magánvállalkozásban külföldieket lovagoltatnak, kocsikáztatnak, például Máza- szászvár vagy Szabolcsfalu tanyáin. Ilyen magánvállalkozásba egyre többen szeretnének tőkét befektetni. Fél évtizede egy ló gyors eladása 2—3000 forintos haszonhoz juttatta a lócsiszárt, napjainkban ennek az ötszörösét tudja elkönyvelni. Cs. Szeretek életrajzokat olvasni. Főleg írók, költők, nagy emberek életének jelentősebb eseményeiről, a kor környezetének hangulatáról. Mindig akad bennük valami hihető és még több hihetetlen. A való tényeket, történeti eseményeket a szerzők gyakran különböző okmányokkal, térképekkel, rajzokkal, hasonmásképekkel, az ún. fakszimilékkel (e szót helytelen facsimile-nek írni és ejteni!) igyekeznek hitelesebbé tenni. Valóban csak helyeselhető, ha c szerző ilyen eszközökkel is bővíti tudásunkat, hisz „a tudás lényt áraszt, s -alkot az emberi szellem" — hirdette már Janus Pannonius. E gondolatoktól vezérelve pár évvel ezelőtt a pécsi antikváriumban lecsaptam Emil Ludwig : Goethe — Egy ember élete című regényes életrajzára. Tetszett benne a versekből vett sok idézet és a különböző festményekről, szobrokról készített nyomdai lenyomat. Különösen megmaradt emlékezetemben az a kép, amelyiknek ez az aláírása : Goethe 38 éves korában. Hogy mi látható a képen? Egy, a szemlélőnek hátat fordító, a félig nyitott ablakon kitekintő valaki. Meglehet persze, hogy Goethe e korban valóban csak ezt a felét mutogatta nagyérdemű tisztelőinek. Egy most kiadott könyv is fölkeltette az érdeklődésemet. Az Európa Könyvkiadó Magyar Helikon osztálya megjelentette a III. Béla emlékezete című, at magyarországi, bizánci és nyugati forrósok összegyűjtésével készült, hiánypótló munkát. III. Bélának, mivel nem volt történetírója, évszázadok óta méltatlan mellőzés jutott osztályrészül. Rendkívül érdekelt tehát, hogy a történeti mozaikdarab- kókból milyen Dortrét állítanak elénk a szerzők az „elfelejtett” király alakjáról. A fedőlapot díszítő király- alakkal méa nem volt baj. De ahogy kinyitottam a könyvet, rögvest megakadt a szemem egy jegyzéken, amely arra kéri a tisztelt olvasót, hogy a könyv képeinek aláírásában és elhelyezésében elkövetett hibákat nézze el. Igaz ugyan, hoav a képanyagot nyolcán fényképezA lakásbiztosításoknál a kártérítés alapja az utánpótlási, illetve az újrabeszerzési érték. Ez azt jelenti, hogy például a teljesen leégett ház tulajdonosa olyan összegű kártérítést kap a biztosítótól, amely éle- gendő arra. hogy a kárt szenvedett épületet eredeti formában, azonos minőségben újra felépíthesse. Bérlakásoknál, szövetkezeti és öröklakásoknál ez a bérlemény vagy lakrész teljes helyreállítására adott kártérítési összeggel egyenlő. Az újrabeszerzési ár pedig azt Mindennapos felvételi ügyeletek gyermek bel betegek részére: Pécs város: POTE Gyermekklinika, Szigetvár város és járás, a pécsi és a volt sellyei járás: Megyei Gyermek- kórház: Gyermeksebészeti kórházi felvételt igénylő gyermekfülészeti betegek, égett és forrázott gyermekek részére páratlan napokon: POTE Gyermekklinika, páros napokon: Megyei Gyermekkórház Pécs és a megye egész területéről. Felnőtt belgyógyászat: I. kerület: II. sz. Belklinika, II. kerület: Megyei Kórház (fertőző épület), III. kerület: I. sz. klinikai tömb. Sebészet, baleseti sebészet: II. sz. klinikai tömb. Égési sérülések: Honvéd Kórház. Koponya- és agysérülések: Idegsebészet. Felnőtt fül-, orr-, gégészet: POTE Fül-, Orr-, Gégeklinika. eJSZAKAI KÖRZETI ORVOSI ÜGYELET Felnőtt betegek részére: Korvin O. u. 23., tel.: 11-16». Munkácsy M. u. rendelőintézet, ügyeleti betek, de az abban válogatónak, elrendezőnek jobban kellett volna ügyelnie arra, hogy például négy kép ne fordítva' kerüljön a kötetbe. Képzeljük csak el, hogy a tízezer példányban megjelent könyv tízezer tulajdonosa vagy olvasója negy- venezerszer forgatja körbe a könyvet, hogy a helyes ábrázolást láthassa! De más baj is akad. A 22. kép aláírását át kell helyezni a 23. kép alá, a 23-ét pedig a 24. kép alá. Ekként azonban nincs aláírása a 22. képnek, a 24. kép aláírása pedig feleslegessé válik. (Minderről azonban szó sem esik a hibajegyzéken!) A szép számban adódó „el- TŐsokat”, kiegészítéseket nem is nagyon említenénk, ha maga a hibajegyzék is nem tartalmazna kifogásolható kifejezéseket. A 4. képről például megállapítja: „III. Béla aranybullájának első és hátsó oldala”. Mivel az ilyen bulláknak rendszerint van valamiféle oldaluk, peremük, talán célszerűbb lett volna az előbbi kifejezés helyett az „elő- és hátlap" szóhasználattal élni a képszerkesztőnek. Többen helyesen mondhatnák e megjegyzésünkre, hogy a vékony, lemezszerű tárgyaknak lapját gyakran oldalnak is mondjuk, de az egyöntetűség biztosítására itt megfelelőbb lett volna az ajánlott kifejezés- mód használata, miként az a 14. képen is látható. És mivel nem mindenki tud latinul, célszerűbb lett volna magyarra fordítani a különböző képek (pénzek, pecsétek, miniatúrák) idegen szövegét. Még egy képes képtelenségről! A Tankönyvkiadó 1981-ben megjelentette a VI. osztályos általános iskolások részére az Irodalmi olvasókönyv című tankönyvet. Ennek 317. lapján Fekete István író képe helyett a szép bajszú Albert Schweitzer arcképe látható és persze fordítva is. Ezen nem kell megütközni. Az életben is gyakran előfordul, hogy valaki a másik helyére kerül. jelenti, hogy a tönkrement bútorok helyett — káreseményenként 50 000 forint összeghatárig — azonos minőségű, új berendezést vásárolhat a lakás tulajdonosa. A régebbi típusú, 1976. január elseje előtt kötött háztartási biztosításoknál az elhasználódást, elavulást veszik figyelembe a kártérítés megállapításánál, vaayis azt az ösz- szeget fizeti ki a biztosító, amelyet a leégés időpontjában a ház, vagy bútorberendezés ért. járat, tel.: 12-812. Veress E. u. rendelőintézet, tel.- 15-833. Gyermek betegek részére: Munkácsy M. u. rendelőintézet, gyermekpoliklinika, földszinti bejárat, tel.: 10-895. Fogászati ügyelet: Munkácsy M. u. rendelőintézet, ügyeleti helyiség, tel.: 12-812. Minden este 7 órától reggel 7 óráig. EJSZAKAI ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁRAK Pécs-Vasas II., Bethlen G. u. 8. 10/52. sz. gyógyszertár; Pécs-Meszes, Szeptember 6. tér 1. 10/3. sz. gyógyszertár. Kossuth Lajos u. 81. 10/8. sz. gyógyszertár; Munkácsy Mihály utca 4. * 10/9. sz. gyógyszertár. Veress E. u. 2. 10/7. sz. gyógyszer- tár. SÓS-ELET telefonszolgálat díjmentesen hívható a 12-390-es számon,, este 7-től reggel 7 óráig. tájiban. Sopronból jönnek Pécsre Mibe korül egy ló? Dr. Tóth István Mennyit fizet a biztosító? A kártérítés alapja a lakásbiztosításoknál Kórházi felvételes iigyeletek
