Dunántúli Napló, 1981. december (38. évfolyam, 329-356. szám)

1981-12-11 / 339. szám

2 Dunántúli napló 1981. december 11péntek Közös közlemény a látogatásról (Folytatás az 1. oldalról) dett a magyar nép életével és munkájával, az MSZMP XII. kongresszusa határozatainak megvalósításában, a fejlett szo­cialista társadalom építésében elért társadalmi, gazdasági és kulturális eredményekkel. A szovjet vendégeket mindenütt szívélyes, meleg fogadtatásban részesítették. A magyar dolgo­zókkal lezajlott találkozók hűen tükrözték a magyar és a szov­jet nép egymás iránti mély tisz­teletét, szüntelenül erősödő ba­rátságát és testvériségét. Nyikolaj Tyihonov koszorút helyezett el a magyar hősök emlékművénél és a Magyaror­szág felszabadításáért hősi ha­lált halt szovjet katonák emlék­művénél. Lázár György, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Magyar Népköztársaság Mi­nisztertanácsának elnöke és Nyikolaj Tyihonov szívélyes, ba­ráti légkörben, a kölcsönös megértés jegyében tárgyaláso­kat folytatott. A megbeszéléseken magyar részről Marjai József, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, Pú­ja Frigyes külügyminiszter, Ve­ress Péter külkereskedelmi mi­niszter, Hoós János, az Orszá­gos Tervhivatal államtitkára, Kapolyi LászlÖ, ipari miniszté­riumi államtitkár, Roska István külügyminiszter-helyettes és Szűrös Mátyás, hazánk moszk­vai nagykövete; szovjet részről Ivan Usztyijan, a Moldovai SZSZK miniszterelnöke, Viktor Malcev, a Szovjetunió külügy­miniszterének első helyettese, Nyikolai Komarov, a Szovjet­unió külkereskedelmi miniszte­rének első helyettese, Nyikolaj Inozemcev, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsa Állami Tervbi­zottságának elnökhelyettese és Vlagyimir Pavlov, a Szovjetunió budaDesti nagykövete vett részt. A felek kölcsönösen táiékoz- tatták eavmást az MSZMP XII. és az SZKP XXVI. kongresszusa határozatainak véqrehajtósá- ról; azoknak a feladatoknak a meaoldásáról, amelyek a szo­cialista társadalom építésében a Magyar Népköztársaság és a kommunizmus építésében a Szovjetunió előtt állnak; beha­tóan és alkotó módon áttekin­tették a maayar—szovjet együtt­működés helyzetét, fejlesztésé­nek fő irányait és távlatait, megvitatták a nemzetközi hely­zet időszerű kérdéseit. A felek megkülönböztetett fi­gyelmet fordítottak a Magyar Néoköztórsaság és a Szovjet­unió testvéri barátságának el­mélyítésére, sokoldalú együtt­működésének bővítésére, össz­hangban a Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságá­nak főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségé­nek elnöke vezette szovjet pórt- és állami küldöttség magyaror­szági hivatalos baráti látogatá­sakor aláírt közös nyilatkozattal, valamint a Kádár János és Leo­nyid Brezsnyev ezt követő talál­kozóin létrejött megállapodá­sokkal. Nagyra értékelték a Magyar Népköztársaság és a Szovjet­unió kapcsolatainak jelenlegi szintjét, a magyar-szovjet együttműködés eredményes és dinamikus fejlődését a politikai, a gazdasági, a tudományos és a kulturális élet minden terüle­tér,, amely teljes összhangban áll a marxizmus—leninizmus és a szocialista internacionalizmus elveivel, a két ország barátsá­gi. együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződésével. A kormányfők részletesen megtárgyalták Magyarország és a Szovjetunió gazdasági és műszaki-tudományos együttmű­ködésének kérdéseit. Megálla­pították, hogy a jelenlegi öt­éves tervidőszakban a két or­szág gazdasági kapcsolatai fej­lesztésének változatlanul leg­fontosabb tényezője a gyártás­szakosítás és a termelési együttműködés bővítése, s ezen az alapon a kölcsönös áruszál­lítások növelése. A két ország kölcsönös szállításainak értéke öt év alatt eléri a 34 milliárd rubelt. Áttekintették a Magyar Nép­köztársaság és a Szovjetunió gazdasági és műszaki-tudomá­nyos együttműködésének fő irá­nyait 1990-ig meghatározó, hosszú távú gyártásszakosítási és kooperációs program meg­valósításának kérdéseit. Meg­állapodtak, hogy együttműköd­nek olyan — a két ország nép­gazdasága számára nagy hord­erejű — feladatok megoldásá­ban, mint az energia^ és fűtő­anyag, a nyersanyag-gazdálko­dás javítása, a műszaki-tudomá­nyos kutatás és fejlesztés haté­konyságának növelése, a gép­gyártás műszaki színvonalának emelése az elektronika és a számítástechnika eredményei­nek széles körű alkalmazásával. A timföld- és alumíniumter­melés területén 1986 utánra is meghosszabbítják és bővítik az együttműködést. Folytatják az együttműködést a közúti jár­műiparban, a híradástechnikai és műszeriparban, a vegyipar­ban, a közszükségleti cikkek gyártásában a könnyű- és élel­miszeriparban, továbbá a me­zőgazdaság területén az állat- es baromfitenyésztési ipari komplexumok létrehozásában. A kormányfők megerősítették: a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió egyaránt érdekelt a gazdasági kapcsolatok pótlóla­gos bővítésében. E célból meg­vizsgálják az együttműködés új lehetőségeit a termelési kapa­citások fejlesztésében, hogy a szükséges árukból minél jobban kielégíthessék a két ország igé­nyeit. Megállapították, hogy az együttműködés olyan formáinak átültetése a gyakorlatba, mint a koooerációban részt vevő ágazatok és vállalatok közvet­len gazdasági kapcsolatainak fejlesztése és elmélyítése, közös vállalatok létrehozása nagy­mértékben előseaíti a gazdasá­gi kapcsolatok és együttműkö­dés szélesítését. Magyarország és a Szovjet­unió naav jelentőségűnek tart­ja a KGST tevékenyséaében va­ló részvételt, a szocialista qaz- dosági inteqnáció fejlesztését, amelv külön-külön minden test­vérállam és az egész szocia­lista közösséa haladásának ál­landó tényezője. A felek a jö­vőben is hozzájárulnak az eqvüttműködés mechanizmusá­nak további tökéletesítéséhez, a gazdasági kapcsolatok feilesz- tése leakorszerűbb formáinak alkalmazásához, a szocialista nemzetközi munkamegosztás lehetőséaeinek még teljesebb kihasználásához. Kifejezték meggyőződésüket, hogy a KGST-tagországok párl­és állami vezetőinek tervezett felső szintű tanácskozása új lendületet ad a szocialista kö­zösség gazdasági együttműkö­désének további elmélyítésével összefüggő fő kérdések megol­dásához az 1980-as évekre. Megerősítették, hogv a Ma­gyar Népköztársaság és a Szov­jetunió továbbra is szilárdan a szocialista közösség egységé­nek és internacionalista össze- forrottságának állandó erősíté­sére törekszik; a Varsói Szerző­dés keretében aktív és egyezte­tett külpolitikai tevékenység folytatására, a nemzetközi problémák megoldásában az együttműködés elmélyítésére tö­rekszik a nemzetközi béke és biztonság, az államok kölcsö­nösen előnyös és egyenjogú együttműködésének fejlesztése érdekében. Az időszerű nemzetközi kér­désekről folytatott vélemény- csere során a felek komoly ag­godalmukat fejezték ki a nem­zetközi helyzet éleződése miatt, amely — az imperialista és he- gemonista erők politikájának következményeként — az enyhü­lés megtorpanásához, a nem­zetközi légkör romlásához, a háborús veszély növekedéséhez vezetett. Különösen veszélyes az USA jelenlegi irányvonala, amely a fegyverkezési hajsza ütemének és méreteinek foko­zásával katonai erőfölényre tör, és megpróbálja rákényszeríteni akaratát más államokra és né­pekre. Szintén veszélyes a neut­ronfegyver gyártásáról hozott döntés és a NATO határozata az új amerikai közép-hatótávol­ságú nukleáris rakétaeszközök nyugat-európai telepítéséről. Az imperializmus legagresszí- vebb köreinek e terveivel és ak­cióival szemben áll a szocia­lista közösség államainak kö­vetkezetes külpolitikája. Ma­gyarországnak és a Szovjet­uniónak eltökélt szándéka, hogy szoros egységben a többi test­véri országgal és együttműköd­ve minden békeszerető erővel, folytatja erőfeszítéseit a feszült­ség csökkentéséért, az enyhülés megőrzéséért és elmélyítéséért, a fegyverkezési hajsza korlátozá­sát és megszüntetését szolgáló hatékony intézkedések elfogad­tatásáért, valamennyi földrész államai békés együttműködésé­nek fejlesztéséért. A Magyar Népköztársaság nagyra értékeli és támogatja a Szovjetunió lenini békepolitiká- jót, az SZKP XXVI. kongresszu­sán elfogadott békeprogramot. A kongresszuson előterjesztett konstruktív javaslatok járható utct mutatnak a komoly poli­tikai tárgyalásokhoz, a jelenle­gi nemzetközi helyzet legége­tőbb problémáinak megoldásá­hoz, az államok közötti bizalom és kölcsönös megértés légköré­nek megteremtéséhez. A Szovjetunió és a többi szo­cialista ország újabb kezdemé­nyezéseivel továbbfejlesztett és bővített javaslatok megvalósí­tása kedvező feltételeket teremt a párbeszéd fennartásához, a katonapolitikai konfrontáció megszüntetéséhez, a háborús konfliktusok és feszültséggócok mielőbbi felszámolásához, a béke megszilárdításához. A nyolcvanas évek békeprog­ramja megvalósításának újabb jelentős politikai eseménye volt Leonyid Brezsnyev látogatása a Német Szövetségi Köztársaság­ban. A nemzetközi kapcsolatok fejlődésének jelenlegi feszült és rendkívül felelősségteljes pilla­natában e látogatás különle­ges jelentőségű a kelet—nyugati kapcsolatok és a világpolitika alakulása szempontjából. A Leonyid Brezsnyev által előterjesztett új javaslatok megfelelnek az Európában élő százmilliók érdekeinek, a kon­tinens valamennyi állama szá­mára egyenlő biztonságot sza­vatolnak, és a legégetőbb prob­lémákra irányú Inait, Nevezetesen arra, hogy Európa megszaba­duljon az atomháború fenyege­tésétől, és megállapodás szü­lessen az európai célpontokra irányuló mindenfajta atomfegy­ver számának csökkentéséről. A felek kifejezték reményüket, hogy a nyugati országok kellő figyelemmel és objektivitással foglalkoznak az új szovjet kez­deményezésekkel. A magyar kormányfő hang­súlyozta, hogy a Magyar Nép- köztársaság üdvözli a szovjet- amerikai tárgyalások felújítását a közép-hatótávolságú nukleá­ris eszközök problémájáról Európában. A magyar és a szovjet fél e tárgyalások célját abban látja, hoqy szilárd euró­pai erőegyensúly mellett, a nukleáris fegyverzetek alacso­nyabb szintjén, valamennyi európai közép-hatótávolságú nukleáris eszköz, és a földrész stratégiai helyzetét meghatáro­zó minden tényező számításba vételével erősödjön Európa né­peinek és államainak biztonsá­ga. Magyarország és a Szovjet­unió síkraszáll a stratégiai fegy­verek korlátozása folyamatának folytatásáért — az eddig elért eredmények megőrzése mellett —, továbbá az utóbbi időben megszakított vagy befagyasztott fegyverzetkorlátozási és a le­szerelési tárqvalások felújítá­sáért, és kifeiezi készséqét e tárgyalások sikeres befejezésé­nek előmozdítására. A felek áttekintették az euró­pai biztonság és együttműködés megszilárdításával összefüggő Lengyelország súlyosbodó gazdasági és politikai helyze­téről tárgyalt Wojciech Jaru­zelski hadseregtábornok, a LEMP KB első titkára, kormány­fő az ágazati és az autonóm szakszervezetek vezetőivel. A csütörtöki találkozón a két szakszervezeti központ vezetőin kérdéseket, és állást foglaltak a helsinki záróokmány vala­mennyi elvének és ajánlásának következetes megvalósítása mellett, megerősítették törekvé­süket a madridi találkozó ered­ményes befejezésére. Kiemelték annak fontosságát, hogy meg­állapodás szülessen az európai katonai enyhülés és leszerelés kérdéseivel foglalkozó konfe­rencia összehívásáról. Ehhez kedvező feltételeket teremt a Szovjetuniónak az a készsége, hogy az ország egész európai területére kiterjeszti a bizalom- erősítő intézkedéseket, ameny- nyiben a nyugati államok is megfelelően kibővítik a biza­lomerősítő intézkedések területi hatályát. • Magyarország és a Szovjet­unió megengedhetetlennek és a béke ügyére nézve veszélyes­nek tártjai az USA Kuba elleni fenyegetéseit és provokációit, változatlanul támogatásáról biztosítja a kubai nép harcát szuverenitásának és független­ségének megvédéséért. A közel-keleti helyzet élező­désével kapcsolatban a felek megerősítették, hogy az átfogó, igazságos rendezésnek az a reális útja, ha valamennyi ér­dekelt fél — így a Palesztinái Felszabadítási Szervezet, a Pa­lesztinái nép egyetlen törvényes képviselője — részvételével nemzetközi konferenciát hívnak össze a Közel-Keletről. E rende­zés feltétele az izraeli csapatok teljes kivonása valamennyi 1967-ben megszállt arab terü­letről, a palesztinai arab nép törvényes nemzeti jogainak — köztük az önálló, független ál­lam létrehozása jogának — el­ismerése, a térség valamennyi állama szuverenitásának és biz­tonságának szavatolása. A délkelet-ázsiai helyzetről szólva a felek teljes támogatá­sukról biztosították a vietnami, a laoszi és a kambodzsai nép harcát függetlenségének meg­szilárdításáért, a térség béké­jének szavatolásáért, és erőfe­szítéseit a jószomszédi viszony és együttműködés kialakítására a környező országokkal. Hatá­rozottan visszautasítják az úgy­nevezett kambodzsai kérdés űrügyén folytatott intrikát és manővereket, támogatják a Kambodzsai Népköztársaság kormányát, az ország egyetlen törvényes képviselőjét, amely­nek az ENSZ-ben és más nem­zetközi szervezetekben is joga van képviselni Kambodzsát. A felek határozottan elítélték az imperialista reakcióval egy­re szorosabban összefonódó, je­lenlegi kínai vezetők hegemo- nista, nagyhatalmi politikáját, amely mélyen ellenséges a szo­cializmus érdekeivel, a népek felszabadító harcával és a béke ügyével szemben. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió szolidaritásáról és támogatásáról biztosítja Ázsia, Afrika és Latin-Amerika népeinek küzdelmét az imperia­lizmus, a neokolonializmus és a faji elnyomás ellen; nemzeti felszabadulásukért és függet- lenséqük megszilárdításáért. A felek megelégedéssel ál­lapították meg, hogy a megbe­szélések valamennyi megvitatott kérdésben teljes nézetazonossá­got tükröztek, s a Maqyar Nép- köztársaság és a Szovjetunió testvéri barátságának erősíté­sét és sokoldalú együttműködé­sének fejlesztését szolgálták. Nvikolaj Tyihonov, a Szovjet­unió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága és a szov- iet kormány nevében hivatalos baráti látogatásra hívta mea a Szovjetunióba Lázár Györgyöt, aki a meghívást köszönettel el­fogadta. kívüf képviseltették magukat azok az ágazati, illetve auto­nóm szakszervezetek, amelyek az oktatásügy, a könyvkiadás, a tömegtájékoztatás dolgozói­nak egy részét, valamint a bel- űgy- és a nemzetvédelmi mi­nisztérium hatáskörébe tartozó intézmények polgári alkalma­zottait tömörítik. Jaruzelski szakszervezeti vezetőkkel tárgyalt NAGYVILÁGBAN Az olaszországi Bergamóban 66 vádlottal kezdődött meg a szél­sőbaloldali terroristák elleni monstre-per. Képünkön balra, az e célra, acélból készített, különleges ketrec. * Papandreu hazaérkezése Hatalmas tömeg fogadta a brüsszeli NATO-tanácskozásról hazatérő Andreasz Papandreu görög miniszterelnököt csütörtö­kön az athéni repülőtéren. A tömeg valóságos „nemzeti hősként" üdvözölte a kormány­főt, aki — mint ismeretes — Brüsszelben biztosítékokat kért hazája számára Törökországgal szemben, de mivel ezt nem kap­ta meg, szerdán megszakította a tárgyalásokat a NATO kato­nai tervező bizottságának ülé­sén. A kormányfőt fogadó tömeg „Nem a NATO-ral”, „Görögor­szágot a görögöknek!”, „Előre a változásokért!" és hasonló jelszavakat hangoztatott. ♦ 4- RABAT: Mintegy száz diá­kot vettek őrizetbe a karhatal­mi alakulatok a rabati egyete­men szerdán lezajlott zavargás során. A diákok a katonáknak az egyetem területén való je­lenléte ellen tiltakoznak im­már hetek ótá. I 4 RÓMA: Alessandro Perti­ni, az Olasz Köztársaság elnö­ke március második felében az Egyesült Államokba látogat. 4- PEKING: Többszöri halasz­tás után csütörtökön kínai—in­diai tárgyalások kezdődtek Pe- kingben a két ország kapcso­latait súlyosan terhelő határvi­táról és egyéb kétoldalú kér­désekről. A messzemenő ellen­tétek a kétoldalú kapcsolatok­ban és egy sor nemzetközi kér­désben, mint például a Szov­jetunióhoz, Afganisztánhoz vagy, Kambodzsához fűződő kapcsolatok kiépítésében nem ígérnek áttörést és Pekingben már azt is nagy eredménynek tekintenék, ha a két fél újabb tárgyalásokban állapodna meg. 4- WELLINGTON: Három évi börtönbüntetésre Ítélték csütör­tökön a 17 éves John Lewist, aki bevallotta: azt tervezte, hogy lelövi az angol királynőt két hónappal ezelőtt, Új-Zé- landban tett látogatása idején. 4 ATHÉN: Jasszer Arafat, a PFSZ vb-elnöke hétfőn három­napos látogatásra Athénba utazik, Arafat Papandreu mi­niszterelnök meghívásának tesz eleget. Papandreu röviddel vá­lasztási győzelme után közöl­te. hogy teljes diplomáciai stá­tust kíván biztosítani a pa­lesztin szervezetnek. 4- WELLINGTON: Az új-zé- landi szeizmológusok az elmúlt öt napban újabb két francia atomrobbanlást jeleztek Mu­ruroa korallszigetről — jelen­tették be csütörtökön Welling- tonban. Az első, 10 kilotonnás robbantást december 5-én, a másodikat (ez 15 kilotonna hatóerejű volt) három nappal később hajtották végre. 4- GENOVA: Egy genovai bíróság csütörtökön összesen 264 évi börtönbüntetést szabott ki a „Vörös brigádok” terror­szervezet 44 tagjára. A perben 48 személyt helyeztek vád alá, közülük tízen szökésben vannak. A bíróság 4 vádlottat felmentett, az elítéltek szabad­ságvesztésének időtartama 18 hónap és 19 év között mozog. 4- BUDAPEST: Szarka Károly külügyminiszter-helyettes és Bryan Cartledge, Nagy-Britan- nia budapesti nagykövete de­cember 10-én Budapesten két esztendőre szóló magyar—angol kulturális oktatási és tudomá­nyos munkatervet írt alá. 4- BUDAPEST: Rainer Bör­zei, a német szövetségi parla­ment (Bundestag) külügyi bi­zottságának elnöke európai körútja során rövid látogatást tett Budapesten. Gyenes And­rás, a magyar országgyűlés külügyi bizottságának elnöke megbeszélést folytatott az NSZK-beli politikussal. Péter János, az országgyűlés alelnö- ke, valamint Púja Frigyes kül­ügyminiszter fogadta Rainer Barzelt. ♦ tárgyalások Csütörtökön a 292. plená­ris üléssel befejeződött a kö­zép-európai fegyveres erők és fegyverzet kölcsönös csökken­téséről folyó tárgyalássorozat XXV. fordulója. Az André Wieland nagykövetnek, az NDK-küldöttség vezetőjének elnökletével megtartott csütör­töki tanácskozáson a szovjet és az amerikai delegáció ve­zetői értékelték a most lezárult forduló munkáját. A bécsi tár­gyalások következő, XXVI. fordu­lója január 28-án kezdődik. ♦ Nobel békedíj Az oslói egyetem aulájában csütörtökön ünnepélyes keretek között adták át az 1981-es Nobel-békedíjat. Poul Hartling- nak, aki az ENSZ menekültügyi főbiztosságának nevében, mint annak vezetője vette át a ma­gas kitüntetést. A volt dán miniszterelnök kö­szönő beszédében bejelentette, hogy a díjjal együttjáró 1 mil­lió svéd koronából a főbiztos­ság külön alapot képez a testi fogyatékos menekültek megse­gítésére. A díj idei odaítélésének hi­vatalos indoklásából az tűnik ki, hogy a főbiztosság jelenleg 14—18 millióra teszi a világ ösz- szes menekültjeinek számát. LAPZÁRTA A lengyel-amerikai gazda­sági együttműködésről és Len­gyelországnak a Nemzetközi Valuta Alapba történő belépé­séről tartottak kétnapos ta­nácskozást Washingtonban a lengyel-amerikai kereskedelmi kormányközi bizottság képvise­lői. A lengyel küldöttséget Zbigniew Madej, lengyel mi­niszterelnök-helyettes, a tervbi­zottság elnöke vezette. Madej tanácskozott Malcolm Baldrige amerikai kereskedelmi minisz­terrel, valamint kedden George Bush amerikai alelnökkel is. Zbigniew Madej előterjesztette Lengyelország 1982-re szóló 740 millió dollár értékű — amerikai mezőgazdasági ter­mékek vásárlását célzó - hi­telkérelmét.

Next

/
Thumbnails
Contents