Dunántúli Napló, 1981. december (38. évfolyam, 329-356. szám)
1981-12-06 / 334. szám
Hat vállalkozó kedvű szakember Szervezés alatt Baranya első fémipari kisszövetkezete Önálló alkatrészboltra is gondolnak Belváros a szervezett felújítás útján (5*) A belváros északkeleti negyede, ahol a legtöbb magántulajdonú ház van. Fotó: Panyik István Mi lesz a magán- tulajdonú házakkal? A város szeretete a legfőbb késztető erő Ahol visszaállították az eredeti állapotot: Leonardo da Vinci utca 10. Az elmúlt hónapokban több alkalommal hírt adtunk az egyéni vállalkozási kedv fellendüléséről, — végre egy konkrét vállalkozás. Baranya megye első fémipari kisszövetkezetét Vörös Géza alapítja meg, aki egy évtizeden át a Pécsi Vasasipari Szövetkezet /üzemvezetője és műszaki tanácsadója volt. A hazai rotációs kapagyártás egyik jeles elindítója felmondással, harag és sértődés nélkül vált meg a szövetkezettől, ahol saját konstrukcióit, így a benzinmotoros fűnyírógépet, az újabb típusú rotációs kapólógépet sorozatban gyártják nagy sikerrel. Január 1-ig — amikor hivatalosan is vállalkozni lehet kis- szövetkeAt-alapításban, — az egyik budapesti szövetkezet alkalmazza bedolgozóként, amelyhez majd később kapcsolódik a jelenleg még csak hat fős kisüzemével. Ezen kívül egy vállalat is számít az általa irányított termelőközösség munkájára. A budapesti cégekhez azért akar kötődni, hogy kevesebb tőkét kelljen befektetni, a magasnak ígérkező adó mérséklődjön, sőt biztonságos legyen az értékesítés, valamint az anyagellátás is. Ugyanis teljesen önállóan fémipari szakmákban rendkívül nehéz vállalkozni elsősorban a magas, legalább egymilliós tőkebefektetés miatt, Baranyában ezen az őszön többen akartak kisiparosként ilyen jellegű vállalkozásba fogni, de mindegyik vállalkozó meghátrált. S nem annyira az útmutatások, a rendelkezések bonyolultságára hivatkoztak, hanem azzal érveltek, hogy anyagot, alkatrészt beszerezni szinte lehetetlen. Mindezzel tisztában van Vörös Géza is, éppen ezért az együttműködés szerteágazó hálózatát alakítja ki egyebek között baranyai tsz- melléküzemágakkal, különféle vállalatokkal, kisiparosokkal, hogy a műszaki ötletének a realizálása a gyárthatósáqig mindössze egy évbe teljék. így például nem lehet házilag hőkezelésre, lefejtő marásra, felületkezelésre, horizontálási gépmunkára „berendezkedni''. Mire is vállalkozik? Az öt évre szóló fejlesztési programját elfogadta a két fővárosi cég, és így rotációs kapáló, fűnyíró, önjáró fűnyíró aprómag vetéAz MHSZ pécsi, illetve vidéki gépjárművezető-képző iskoláiban évente átlagosan ezer- hatszáz-ezerhétszázan tesznek sikeres vizsgát, szereznek gép- járművezetői engedélyt. Az említett adat az úgynevezett úrvezetői tanfolyamokon végzettekre vonatkozik, amely a Baranyában jogosítványt kapók egy része, hiszen az MHSZ mellett az ATI-nál is egymást érik a vezetői tanfolyamok. Mint Balogh Géza, az MHSZ gépkocsivezető-képző iskola vezetője megemlítette, régi keletű az ATI-val való együttműködés, az MHSZ szerepe e tekintetben inkább kisegítő jellegű. Az elméleti képzést Pécsett elsősorban az MHSZ Szálai utcai székházában végzik, ám igény szerint — amennyiben elegendő jelentkező van — előadóik a vállalatoknál szervezett tanfolyamokra is magukkal viszik az oktatáshoz szükséges technikai felszereléseket. Legutóbb például a Mecseki Érc- bányászati Vállalatnál bonyolították le ily módon a gépkocsivezetői tanfolyamot. Az iskola egyébként húsz Zsiguli típusére alkalmas adapter, valamint görgőseke prototípusának a házi előállítását ajánlotta fel úgy, hogy az alkatrészeket, a motorokat teljesen szocialista piacról szerzi be az őt támogató cégek segítségével. A szocialista import szinte biztosra vehető már most, ami nagy szó, hisz ezzel jelentős összegű valutát váltanak ki, arról nem is szólva, hogy a KGST-orszá- gofkból olcsóbb, könnyebb vá- rásoloi alkatrészeket, motorokat. A vállalkozó kedvű pécsi szakemberek és az őt menedzselő cégek a szovjet megrendelések felerősödésében bíznak, hisz a Szovjetunióban is zöld utat kapott a háztáji gazdálkodás, de a hazai kiskerttulajdonosok igényeit is mesz- szemenően figyelembe veszik Vörös Géza kevés, legfeljebb 50—60 000 forintos befektetéssel számol, ugyanis 10—15 évvel ezelőtt kisiparosként magas színvonalon fejlesztette ki Csillag utcai műhelyét, amikor a maga konstruálta rotációs kapát, elektromos kárpittisztítót, a tűzveszélyes folyadékot kimérő készüléket négy cég vásárolta meg gyártásra, sőt a kárpittisztító azóta is értékes exportcikk. így csak bővíti a 30 négyzetméteres műhelyet a duplájára, felújítja a gépparkot, de a fontosabb marógépeket, az automata esztergákat az említett cégektől bérli. Sokkal nagyobb gond, hogy miként is biztosítsa a folyamatos munkát, az értékesítés zavartalanságát épp akkor, amikor majd szünetelnek a megrendelések. Ebben az esetben a hiánycikknek számító alkatrészeket, így elsősorban csavarokat, alátéteket és anyákat fognak előállítani. A hiánycikkpótlásra is kész a szerződés az érintett kereskedelmi szervekkel, üzletekkel, de nincs kizárva, hogy önálló alkatrészboltot nyissanak. Mi az, amitől nem tartanak? így például az, hogy naponta 10—12 órát, havonta pedig 250—300 órát kell dolgozni. S ami a legfontosabb, hogy a minőséget mindig magas szinten tudják biztosítani. Forgácsolók, lakatosok, gépszerelők, szerkesztők és kisiparosok szövetkeztek Baranya első fémipari kisszövetkezetében. sú személygépkocsival rendelkezik. Az úrvezetői tanfolyamok hallgatói szinte kivétel nélkül többet vezetnek ai harminc óránál, ami eléri a harmincötöt. A bukási arány a műszaki vizsgánál tíz százalék, a KRESZ-szel kapcsolatos tudnivalókat viszont még ma is nehezen jegyzik meg o vizsgázók: KRESZ-ből ugyanis átlagosan harminc százalékos a bukási arány. Az iskola vezetője által elmondott statisztikából kiderül, hogy a fiatalok körében kevésbé vonzó a hivatásos gépkocsivezetői jogosítvány, mint a korábbi években volt. Ennek ellenére évente több százan szereznek hivatásos vezetői engedélyt az MHSZ pécsi, siklósi, mohácsi iskoláiban személy- és tehergépkocsira. A hivatásosoknál a követelmények természetesen sokkal magasabbak. Míg ez úrvezető átlagosan két hónap alatt szerzi meg o jogosítványt, addig aki szakmájának választja a gépkocsivezetést, annak legalább négy hónapon át kell a tanfolyamra járni. S. Gy. Évtizedekig a gúnyolódás céltáblája volt Pécsett a Leonardo da Vinci utcában a 8—10. számú ház felső része. A jelenlegi tulajdonos — aki már tönkretett homlokzattal vette meg a házrészt — nem bírta már idegekkel és a közelmúltban elhatározta, hogy visszaállítja az eredeti állapotot. A ház ma már ismét egységes homlokzattal áll előttünk, frjuk le a tulajdonos nevét is: Búzás Gyula, a Konzum Áruház munkavédelmi előadója. Azért érdemes megjegyezni a nevét, mert amióta a belváros szervezett felújítása a megvalósulás szakaszába lépett, ő az első a rengeteg magántulajdonos közül, aki merő városszere- tetből vállalkozott e nem csekély költséggel járó felújításra. Dicséret és elismerés érte! E példa szolgáljon bevezetőül sorozatunk mostani részéhez, amelyben azt vizsgáljuk, hogyan vehet részt a nagy belvárosi felújításban a magántulajdonosok serege. A kérdés sokkal nagyobb horderejű, mint első olvasásra hinnénk. A 4013 belvárosi lakásból ugyanis 1836 van magántulajdonban, egy-két-há- rom-lakásos házakban. Többségük a Széchenyi tértől keletre található. A tulajdonosok többsége pedig' idős nyugdíjas. A probléma tulajdonképpen az, hogy ha nem sikerül megtalálni a módját annak, hogy a magántulajdonú házak ugyanúgy belekerüljenek a nagy felújítás áramába, mint az állami tulajdonúak (amelyek részére megvan a szükséges állami támogatás), akkor már nem is beszélhetünk szervezett feíúj'tasról. Megjegyzendő: minden, a belvárossal foglalkozó terv és tárgyalási anyag úgy számol ezzel a nagy tömegű magántulajdonú lakással, mint a rekonstrukció elidegeníthetetlen részével. De hiszen másként nem is lehet! Nem állíthatunk ugyanis magunk elé olyan programot, aminek részbeni teljesíthetetlenségével eleve számolunk. Pedig ezzel — a jelenlegi ismeretek alapján — mint realitással kellene számolnunk. Városképjavító felújítások Sorozatunk előző részében az állami lakások, lakóházak rekonstrukciós lehetőségeiről volt szó. Amit a felújítás szükségességét illetően azokról elmondtunk, a magántulajdonban levő házakra, lakásokra is érvényes. Ezek között is vannak egészségtelenek, élet- veszélyesek, korszerűtlenek, komfortosításra várók és bőven akadnak város- és utcaképet rontó külleműek is. Az állami tulajdonú lakások korszerűsítési, felújítási költsége százezrekben mérhető (műemlékieknél a milliót is elérheti!), ami — személyi tulajdon esetében — aligha varázsolható elő az idős nyugdíjas tulajdonos zsebéből. De az ilyen nagy költségű munka vállalására az esetek többségében még csak késztetni sem lehet. Aki ugyanis hosz- szú évtizedeket leélt egyazon lakásban, az nyilván nem is akar változtatni azon, annyira megszokta. Korszerűsítésre főleg akkor lehet számítani, ha tulajdonosváltozás következik be, ez pedig esetleges is, időben is elhúzódik, ami ilyenformán aligha lehet a szervezett felújítás meghatározó tényezője. Vagy mégis? Többségében tehát városképjavító felújításokról lehet szó, ami szintén nagy terhet ró a tulajdonosra. Ennek a vállalására csakis önmaga késztetheti magát, ha kellő mértékben él benne a város szeretete. Ez - tehát a nemes értelmű lokálpatriotizmus — lehet szinte az egyetlen késztető erő! De az ilyen városképjavító felújítások is rengeteget tehetnek a pécsi belvárosért. Járjuk csak be az északkeleti szektort (itt van a legtöbb magántulajdonú ház) és figyeljük meg rosszul értelmezett korszerűsítés ürügyén hány épületet tettek tönkre úgy, mint a bevezetőben említettet is. Ezek tulajdonosainak sok mindent be kell látniuk ahhoz, hogy vállalják a felújítást. Kötelezés, kényszertatarozás — Egyáltalán mi lehetne az az impulzus, ami kimozdíthatná ezeket a házakat a holtpontról — tűnődik el Németh Péter, a tanács vb-hivatal műszaki osztályának a vezetője, amikor ezekről a dolgokról beszélgetünk. — Ha magától nem mozdul valaki, vele szemben a mi lehetőségünk a kötelezés elrendelése. De tényleges eredményt ez sem hozhat, hiszen a kötelezés nem vonatkozhat az épület alaprajzi rendszerének a megváltoztatását is szolgáló felújításra. Ez a kötelezés is a tulajdonos zsebére megy. Ha Dedig a kötelezési határozatot anyagi vagy egyéb helyzeténél fogva nem tudja végrehajtani, kényszertatarozást rendelhetünk el kivitelező kijelölésével a lakóházfelújítási anp e célra elkülönített részének a terhére. Ilyenkor a költséget az ingatlanra terheljük, s közadó módjára hajtjuk be. De ez oly csekély lehetőség, hogy ezzel, mint előrevivő módszerrel semmiképpen sem számolhatunk. Al.kcr hát mivel? Támogatás és hitelek A tavelyi miniszteri értekezleten is felvetődött, az intézkedési tervben is megfogalmazódott: személyi tulajdonú épületek felújításához műemléki védettség miatt 196 lakás esetében egyszeri hozzájárulás szükséges. Ez utóbb a hatodik ötéves tervidőszak vonatkozásában 130-ra módosult, u hozzájárulás mértékére peaiq 30—50 ezer forintot javasoltak. Ebben azonban döntés még nem született. Ugyancsak megfogalmazódott c különleges OTP-támo- gatós igénye is. A tanács úgy vélte: műemléki lakásoknál 300 000, nem műemlékieknél pedig 150 000 forintra lenne szükség. Az OTP azonban a generális rendezés javasolt módját elutasította, s egyedi elbírálást helyez kilátásba. Ez viszont — a lakások nagy számát ismerve — megkérdőjelezné a magántulajdonosoknak a szervezett felújításban való részvételét. Főhatóságok salamoni döntésére van tehát szükség! Maradjunk azonban az egyedi elbírálásnál. így mi módon ad hitelt a takarék- pénztár? Dér Lászlótól, az OTP Baranya megyei igazgatósága építési kölcsön osztályának a vezetőjétől kapott tájékoztatás szerint a szokásos építési és helyreállítási kölcsönökről van szó: maximum 100 000 forint és maximum 15 éves törlesztés. Úgy tűnik, hogy az OTP — ami a pécsi városfejlesztés oly sok területén partnere a tanácsnak — a belvárosi felújításnál még nem jutott el idáig. Igaz: nem a helybelieken múlik ez. Ök ugyanis — pécsiek lévén — jól tudják, mit jelent a városnak az, hogy a belváros szervezett felújítása erről az oldalról is megkapja a szükséges támogatást. Hársfai István HÉTVÉGE 5. És ahol félreértelmezték a korszerűsítést: Nagy Flórián utca 8. Csuti János Cép járművezető- képzés az MHSZ-nél
