Dunántúli Napló, 1981. december (38. évfolyam, 329-356. szám)
1981-12-04 / 332. szám
1981. december 4., péntek Dunántúli napló 5 Nők a világban Tájékoztató a nők prágai világkongresszusáról Czázharminckét ország kétszázhetvennégy szervezetének képw viseletében 1200 küldött vett részt idén októberben a nők prágai világkongresszusán. Az eseményt követően pedig a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség Vili. kongresszusát tartották meg. Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága párt. és tömegszervezetek osztálya a városi, városi-járási, járási és járási jogú végrehajtó bizottságok nőfelelősei és nöreferensei, valamint a megyei szintű nöbizottságok vezetői részére tegnap délelőtt értekezletet tartott, airyelyen dr. Pongrácz Marietta tájékoztatta a résztvevőket a világkongresszus legfontosabb kérdéseiről. Á Pécsi Nyári Színház téli gyermek- műsora az Csúnyika nevével ellentétben egyáltalán nem csúnya kislány, hanem bájos, talpraesett kis teremtés. Kétszer mentette meg a csetlő-botló királyfit, egyszer a magas oszlopról, másszor a kútbaeséstől. A nézőtér apró közönsége, alsó tagozatos kisiskolások hangosan drukkoltak Csúnyikának, aki a Majom ármánykodását, gonoszkodását rendre kivédte. Jékely Zoltán Csúnyika című mesejátéka nem hagyományos mese. ödén, mai nyelven szólt a kicsinyekhez, akik a nézőtéren hangos tetszéssel hálálták meg a szép dalokat, a fiatal színészek friss, pergő játékát. Tegnap délután, a Pécsi Nyári Színház, amely az idei évben télen sem pihen, a pécsi Ifjúsági Házban gyermekműsort rendezett a Pécsi Nemzeti Színház művészeinek közreműködésével. A gyermekműsoroknak nem va. gyünk bővében, ezért külön fiA „Könyv és ifjúság" akció keretében a KISZ KB kulturális osztálya, az Állami Könyvterjesztő Vállalat, a1 Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat és a Könyvértékesítő Vállalat a szövetkezeti könyvterjesztés képviseletében. ismételten meghirdeti a bizományosi könyvterjesztési versenyt. A könyvterjesztési akció célja, hogy a versenyben részt vevő KISZ-alapszervezetek, ifjúsági brigádok és ifjúsági klubok segítségével jusson el a könyv mindenhova, ahol a könyves- bolti vagy bizományosi ellátás megoldatlan. A könyvterjesztési verseny időtartama 1981 őszétől 1982. december 31-ig tart. Ezen időszak alatt köthet bármelyik ifjúsági közösség vagy vállalkozó kedvű tagja bizományosi szerződést a könyvterjesztő vállalatok és az áfészek kijelölt boltjaival. A boltok gondoskodIH-ban gyelemreméltó kezdeményezés a Nyári Színház vállalkozása. A kicsinyek részére készített műsor három részből áll. Elsőként Unger Pálma és N. Szabó Sándor a gyerekek segítségével feleselő, játékos baromfiudvart varázsolt a nézőtérre, majd furfangos fotografálásra hívták a vállalkozó kedvű kisdiákokat. Ezután Sólyom Kati vidám téli versekkel idézte meg a csodaváró ünnep, a karácsony hangulatát. Egy rövid, kedves dalt is megtanított a gyerekekkel. Végül Csúnyika és társai léptek színpadra Füsti Molnár Éva, Raszter Ildikó, Vajek Róbert és Vizi György megszemélyesítésé, ben. A mesejáték zenéjét Gebo- ra György szerezte. Legközelebb december 8-án, 10 és 16 órakor ugyancsak az Ifjúsági Házban látható (igény szerint másutt is) a Pécsi Nyári Színház gyermekműsora. Kőszegi L. nak a bizományosok rendszeres áruellátásáról. A könyvek eladása mellett a versenyben részt vevők gyűjtsék össze a vásárok, rendezvények dokumentumait, készítsenek beszámolót munkájukról, új kezdeményezéseikről. Az anyagokat a boltokon keresztül kell eljuttatni a könyvterjesztő vállalatok központjaihoz, illetve a szövetkezeti könyvterjesztés területéről a Könyvértékesítő Vállalat Szövetkezeti Főosztályához. Felvilágosítást, útbaigazítást és szakmai segítséget bármelyik állami vagy szövetkezeti könyvesbolttól lehet kérni. A következő Baranya megyei könyvesboltokban létesíthetnek bizományt a KISZ-szervezetek: Boly, kultúrcikkbolt; Mohács, szövetkezeti könyvesbolt; Sásd, kultúrcikkbolt; Sellye, kultúrcikkbolt; Siklós, szövetkezeti könyvesbolt; Vajszló, ABC-áru- ház; Pécs, Konzum Áruház. A fotóriporternek természetesen fel kell másznia fényképezőgépével az épülő tv- torony tetejébe, időnként még feljebb is. Olykor alá kell szállnia, a Mecsek akármelyik legmélyebb bányájába. A kettő között aztán még nagyon sok minden van, amiről fénykép kötelező. Ha éppen hajnalban hatkor, vagy este nyolckor, s az esemény, akkor annak is benne kell lennie a holnapi lapban. Hogy közben, az örökös felkészülésben a napi eseményekre, mit tud csinálni az ember? Téblábolni is kényszerül, talán még el is tűnni a „Maxi-kanyarban”, ám ezek is lehetnek termékeny időszakok, amikor rengeteg információra és barátra tesz szert az ember, akiknek nyitott szeme még szélesebb horizontot nyit az eseményeket képekben elbeszélő fotóriporter előtt. Dr. Pongrácz Marietta, a Népességtudományi Intézet tudományos főmunkatórsa részt vett a nők prágai világkongresszusán, s az ott elhangzottak alapján ismertette hallgatóságával, milyen kép rajzolódott ki a nők És lehet közben tűnődni, közéleti töltéssel mondjuk ösz- szegyúrni a látványt, a történéseket, az éresüléseket, s mindezt a rajztoll hegyére tűzni. Erb János, a Dunántúli Napló fotóriportere most — 25 éves pályafutása gazdag tapasztalataival felvértezve — görbe tükiöt tart elénk - szeretett városa és megyéje, az olvasók, és kollégái elé. A közelgő magyar sajtó napja alkalmából tegnap délután a pécsi Helyőrségi Művelődési Otthon kiállítótermében megnyitottuk Erb János karikatúrakiállítását. Horváth Lajos, a művelődési otthon vezetője üdvözölte a megjelenteket, majd Báling József, lapunk főszerkesztő-helyettese nyitotta meg a kiállítást. Megtekinthető december 15-ig, naponta 10-től délután 6-ig. M. Z. világban elfoglalt helyzetéről. Az egyhetes kongresszus alatt közel 800 fölszólalás hangzott el, s egyértelműen megállapítható, hogy a kép igen heterogén. A szocialista, a kapitalista, illetve a fejlődő országokban élő nők helyzete, életvitele, jogai alapvetően különböznek egymástól, sőt még ezek a kategóriák sem egységesek, ezeket is különböző csoportokra lehet osztani. A leglényegesebb gondolat az — a már nem új keletű — fölismerés volt, hogy a nők, a gyermekek és a családok helyzete, pontosabban helyzetének javulása alapvetően a békétől függ, A kongresszus hármas jelszava is tükrözte ezt: egyenlőség, nemzeti függetlenség és béke. Egy érdekes adat: míg 1950- ben a világon élő nők 31, ma mór 35 százaléka dolgozik, a legrosszabb helyzetberf azok vannak, akik a mezőgazdaságban vállalnak munkát, s azok, akiket a munkanélküliség sújt. A munkával kapcsolatban fontos célkitűzés maradt továbbra is az egyenlő munkáért egyenlő bért, s az anyaságnak, mint társadalmi funkciónak az elismertetése. Hogy a nők világ- kongresszusán is miért lett központi probléma a béke és a leszerelés, azt két megdöbbentő adattal lehet megmagyarázni: a világon minden percben egymillió dollárt költenek fegyverkezésre; a legképzetteb munkások 50—60, a tudósok 25 százaléka foglalkozik a fegyverkezéssel. Mindezek ellen való tiltakozásul a kongresszus 1982. március 8-ra. a nemzetközi nőnapra béke világnapot hirdetett meg. A világ különböző pontjain élő nők közti különbség az egyenlőséggel foglalkozó bizottságon kívül talán leginkább a család munkabizottságban mutatkozott meg. Míg egyes országokban pozitív szociális intézkedéseket tudnak fölmutatni, mint például Svédországban, addig bizony még számos helyen igen nagy az elmaradottság. Egyes küldöttek olyan szélsőségekről számoltak be, mint az igen magas anya- és csecsemőhalandóság — hogy csak egy példát említsünk a két végletből. Az mindenesetre ismét bebizonyosodott, hogy a nők egyre aktívabb szerepet vállalnak a világ dolgaiban is, s hogy a világ dolgain belül mik azok a csak nőket érintő kérdések, amelyek feltétlenül megoldásra vá rnak. Könyvterjesztési verseny Erb János karikatúrakiállítása ■ A Szabad Nép első szerkesztője Emlékezés Rózsa Ferencre, születésének 75. évfordulóján Két hónap múlva lesz negyven éve annak, hogy 1942. február 1-én megjelent a Kommunisták Magyarországi Pártjának illegális központi lapja, a Szabad Nép első száma. „Pártlapunk neve jelképezi ezt a történelmi feladatot, amely elé a politikai fejlődés a magyar népet és annak hivatott vezetőjét, a KMP-t állította. A nagy történelmi feladatnak — a független, szabad, demokratikus Magyarország megteremtésének — a szolgálatába állítjuk a Szabad Népet, pártunk hivatalos lapját. A háború és a reakció nyomasztó sötétségében a Szabad Népnek, mint a szabadság világító- tornyának kell sugároznia. A Szabad Nép-nek kell azokat az eszméket kisugároznia, amelyek a magyar nép felszabadító harcának útját bevilágítják." — olvashatjuk a vezércikkben, melyben a Központi Bizottság rögzítette és meghatározta a lap célkitűzéseit, legfontosabb feladatát. A lap első szerkesztője a KMP Központi Bizottságának egyik titkára, Rózsa Ferenc volt. Budapesten született 1906. december 4-én, értelmiségi, forradalmár családban. Apja mérnök, húga tanárnő, bátyja, Rózsa Richárd szintén mérnök, az ellenállási mozgalom mártírja Rózsa Ferenc haladó szellemben nevelkedett. Az 1920-as évek második felében egyetemi évei alatt a weimari Németországban kapcsolódott be a kommunista mozgalomba. Hazatérése után bátyja hatására lett a Kommunisták Magyarországi Pártjának tagja 1932-ben. A Kommunista című illegális elméleti folyóirat egyik szerkesztője volt, majd mint a párt területi bizottságának tagja kapott egyre több és nagyobb feladatokat a mozgalomban. A szocialista ifikkel való akcióegység megszervezését bízták rá. 1935-ben közreműködésével jött létre az Országos Ifjúsági Bizottság és a Kommunista Ifjúmunkások Szövetsége akcióegysége. Az ifjúsági mozgalomban tanúsított magatartására, végzett munkájára alapozva bízták meg 1938-ban azzal, hogy más eivtársakkal együtt szervezze újjá a pártot. Ezt a feladatát körültekintően és eredményesen teljesítette. Rózsa Ferenc 1941 nyarától volt a KMP Központi Bizottságának egyik titkára. E feladatkörében megoldotta a párt- szervezetek újjászervezését és a központi pártszerv létrehozását. Tevékeny részese volt az 1941-es áprilisi kommunista, antifasiszta program megvalósításának, amely többek között a nemzeti összefogást szorgalmazta a háború ellen. A munkásegység és a népfrontpolitika következetes harcosa maradt mártírhaláláig. 1942. június 1-én fogták elés a hírhedt Andrássy-laktanyába vitték. Közel két hétig válogatott kínzások közepette igyekezték megtörni akaratát a csendőrnyomozók, de elvtórsaí és a mozgalom ellen felhasználható „vallomást” nem tudtak kikényszeríteni tőle. Az elszenvedett kínzások következtében halt mártírhalált a nagy tudású kommunista, forradalmár, a Szabad Nép első szerkesztője. Vida Sándor Pécsi utcák - híres emberek Árpád-házi Erzsébetek Hétszázötven évvel ezelőtt, 1231-ben, élete virágában 24 évesen elhunyt Árpád-házi Erzsébet. Marburgi sírja fölött rövidesen templom épült, a korai gát stílus egyik legszebb alkotása. Százezrek zarándokoltak ide, még II. Frigyes császár is, aki Erzsébet sírjára helyezte koronáját lelki nagyságának elismeréséül. Négy év múlva IX. Gergely pápa a felebaráti szeretetnek e lángoló lelkű hősét szentté avatta. Legendákkal teli élettörténetéről számos külföldi és hazai műalkotás, könyv, zenemű tanúskodik. A bélpoklosokat mosdató Erzsébet képét Murillo festette meg, Senyei Károly szobrot alkotott róla, Liszt Ferenc pedig megszerzetté világhírű Szent Erzsébet-orató- riumát. Árpád-házi Erzsébet, thürin- giai őrgrófné, II. András magyar királynak és hitvesének, annak a merániai Gertrúdnak volt a harmadik gyermeke, akit — Katona József Bánk bán tragédiájától eltérően — a pilisi erdőben gyilkoltak meg. Erzsébet 1207-ben a pozsonyi várban (egyes források szerint Sárospatakon) született. A kor szokásának megfelelően négyévesen Hermann thüringiai őrgróf Lajos fiának jegyese, majd 14 éves korában felesége lett. Férje mint keresztes vitéz 1227-ben, hatévi házasság után Otrantóban elhunyt. Nehéz idő szakadt ekkor Erzsébetre és családjára. Sógora gyermekeivel együtt elűzte a warlburgi várból, de utcára kergetve sem hagyott fel a szegények, a betegek, az öregek istápolásával. Személye nemzeti történelmünknek éppoly tiszteletet kiváltó alakja, mint az egyetemes kereszténységnek. Negyven évvel később, 1271. október 25-én hunyt el a második Árpád-házi Erzsébet, IV. Béla és Laskaris Mária leánya, Henrik bajor herceg felesége. Tíz gyermeke közül Ottó 1305-1308 között Magyarország királya volt. Kolostorban fejezte be vi- hcros életét V. István felesége, Kun Erzsébet, az Árpádok házának legszebb királynéja, hét gyermek anyja. Egyik leánya is az Erzsébet nevet viselte, így ő a harmadik Árpád-házi Erzsébet. Négyéves korában a Nyúlok szigetén nevelték, majd férjhez ment Rosenberg Zavis cseh főúrhoz. Ennek lefejeztetése után Mária nővéréhez, a nápolyi királynéhoz költözött, s Nápolyban, a Szent Péter kolostor- ben fejezte be életét 1320 táján. A negyedik Árpád-házi Erzsébet III. András és a lengyel Kujáviai Fennena házasságából született egyetlen élő gyermek. Édesanyja ugyanis a második gyermek szülésében meghalt. A kis Erzsébet neveltetését III. András második felesége, Habsburg Ágnes irányította. 1301. január 14-én meghalt az utolsó Árpád-házi király. Az ekkor megindult trón- villongások közepette Erzsébet nem az uralkodást választotta, bár sokáig jegyese volt Vencel cseh királyfinak, majd később Ausztriai Henrik kérte feleségül. Ő azonban 13 éves korában belépett s svájci Zürichhez közeli Töss domonkos kolostorba, ahol 28 évét töltött el. A kolostori élet során megismerkedett rokonelődjének, Boldog Margitnak életével. Salacz Gábor pécsi egyetemi tanár szerint ugyanis a tössi kolostor részére is készült egy életrajzi kódex. 1336. május 6-án (esetleg: október 31-én) Tössben elhunyt Árpád-házi Boldog Erzsébet. Életéről Puskely Mária írt tanulmányt 1980-ban. Sírjának csupán a fedőlapját őrzik a zürichi múzeumban — rajta az Árpád-ház címerével. Halálával Árpád nemzetségének fénylő lombozató fáján az utolsó aranyágacska is letört. Tóth István dr.
