Dunántúli Napló, 1981. december (38. évfolyam, 329-356. szám)

1981-12-04 / 332. szám

e Dunántúlt napló 1981. december 4., péntek katonai főiskolai jelentkezésre A Honvédelmi Minisztérium jelent­kezésre hívja fel a dolgozó népünk fegyveres szolgálatát hivatásuknak választó férfiakat, akik a Magyar Néphadsereg vagy a Belügyminisz­térium Határőrség tisztjei kívánnak lenni. 1. A jelentkezés feltételei: — magyar állampolgárság, — feddhetetlen előélet és erkölcsi­politikai megbízhatóság, — hivatásos katonai szolgálatra való egészségi alkalmasság, — érettségi bizonyítvány vagy an­nak a folyó tanévben történő meg­szerzése, — nőtlen családi állapot, — 23 évnél nem idősebb életkor. 2. A katonai főiskolára pályázók a jelentkezési lapot a középiskola igaz­gatójától, a korábban végzettek a megyei hadkiegészítési és területvé­delmi (Budapesten a Fővárosi Had­kiegészítő) parancsnokságtól, sorka­tonák a parancsnokaiktól kaphatják meg. A jelentkezési laphoz mellékelni kell: A katonai főiskolák első évfolyamú hallgatói — a repülőgép- és helikop­tervezetői szakra, valamint a BM Határőrséghez és a polgári repülés­hez felvettek kivételével — egységes alapozó képzésben részesülnek, azt követően kerül sor a konkrét szak megválasztására. A pályázók a katonai főiskola mel­lett egyidejűleg más felsőoktatási in­tézményekbe is jelentkezhetnek. 4. A jelentkezők márciusban felvé­teli vizsgán vesznek részt, melynek anyaga: — katonai pályaalkalmasság és speciális képességvizsgálat, — matematika (repülőgépvezetö- jelölteknél orosz nyelv), fizika (az azt helyettesítő más technikai tan­tárgyak) ismeretének ós az időszerű általános műveltségi tájékozottság felmérése. A felvételről a felvételi vizsgán nyújtott teljesítmény és a személyi kérelmek alapján történik döntés. A legrátermettebb jelentkezők közül vá­lasztják ki azokat, akik külföldi ka­tonai tanintézetekben készülhetnek fel a tiszti hivatásra. fi tudományos kutatás a világ élvonalában fejlesztés a szén- bányászatban A föld alatti munkák komplex gépesítése A SOW—80. a komlói Kossuth-bónyón. A Mecsek ben alkalmazható komplex lejtésbiztositási be­rendezések egyik legkorszerűbb változata. Tudomány — technika i\ bányászatnak nagy múltja van. És — különösen a szén * ^ végre helyesen értékelt szerepét tekintve — komoly jövője is. Ha viszont egy ágazat jelentős jövőnek néz elébe, akkor ter­mészetes, hogy az ágazaton belül az alkalmazott eljárások, mód­szerek technikai-műszaki fejlesztésével is számolni kell. Alkalmas embert az alkalmas gépre Olyan beszélgetőpartnert kérdezünk minderről, aki sze­mélyében is reprezentálja a szénbányászatban a múlttól a jövőig megtett és megteendő utat. Ugyanis dr. Faller Gusztávnak, a műszaki tudo­mányok doktorának, az Ipari Minisztérium címzetes főosz­tályvezető-helyettesének (aki a bányászatot a minisztériu­mon belül irányító dr. Kapolyi László államtitkár szakértői csoportjában dolgozik) ősei generációkon keresztül oktat­tak bányásznemzedékeket, ke­resték az újat a bányászko­dásban — ő maga pedig a jövő útjait keresi. A Magyar Tudo­mányos Akadémia 1981. évi közgyűlésén például — illetve a föld- és bányászati tudo­mányok osztályának ehhez kapcsolódó osztályülésén — éppen dr. Faller Gusztáv tar­tott a bányászati programok műszaki-tudományos megala­pozásáról vitaindító előadást. — A magyar tudomány leg­felső szintjein — mondja — komolyan, átfogóan vizsgál­ják a természeti erőforrásokat, így a bányászat lehetőségeit is. Az országos középtávú kutatási és fejlesztési terv előkészítése során programot készítettünk a szénelőkészítés, a szénnemesítés és a széntü­zelés fejlesztésére. Ez a prog­ram nemrég az energetikai központ kutatásfejlesztési cél­program keretében véglege­sült, az Országos Energia­gazdálkodási Hatóság irányí­tásával. — Miben mutatkozik most vagy a közeljövőben a kiter­melés műszaki fejlesztését szolgáló kutatások eredményé­nek gyakorlati megvalósulása? — A működő bányák kor­szerűsítése mellett az eocén­program keretében négy új bánya létesült, illetve létesül. Márkushegyen napi 7800 ton­nás, Nagyegyházán napi 6000 tonnás kapacitással már be­indult a termelés, Mányban úgy épül a végkifejlődésében 13 800 tonna/napos bánya­üzem, hogy napi 2150 tonna kapacitással mielőbb üzembe léphessen az „első lépcső”, a Lencsehegy II. bányaüzem napi 3270 tonna kapacitással tervezés alatt áll, illetve épí­tése most kezdődik. Balinkán folyik már, Dudaron pedig előkészítés alatt áll az évi 500 —500 ezer tonna kapacitást 20 —25 évre meghosszabbító te­rületbővítés. Ha azt nézzük, hogy ma egy aknára napi 1350 tonna széntermelés jut, máris látjuk a program egyik újdonságát: a koncentráció növekedését. Ez elsősorban an­nak köszönhető, hogy az új bányákban olyan műszaki színvonalat irányoznak elő, amely révén a mai föld alatti termelékenység többszöröse is elérhető. Ezért a kutatási­fejlesztési munkák a vágat­hajtás és a frontfejtés komp­lex gépesítése érdekében foly­nak Különösen fontos a spe­ciális körülményeket figyelem­be vevő biztosítószerkezet-ki­választási és pajzsfeljesztési munka. Ha vastag a szénte­lep, akkor különösképpen jól kell összehangolni a fejtési rendszer és a fejtési techno­lógia tervezését; ha pedig keskeny homloké fetjésmód- dal kell dolgozni, akkor a bauxitbányászatnál már kiala­kított ércomlasztásos változa­tokat is lehet alkalmazni. A liászprogram keretében viszont a mecseki feketesze­nekből nyerhető kokszolható koncentrótum termelésének megkétszerezéséről van szó. Itt is o föld alatti munkák komplex gépesítésével, a szén- előkészítés fejlesztésével és koncentrálásával, uz optimális fejtésmód megválasztásával érhetjük el a célt. A bánya­biztonságot elsősorban a sze­nek kémiai és fizikai tulajdon­ságainak a gázkitörésekkel összefüggő vizsgálatai és a szeizmikus mérőrendszerek ki­építése segíti. — Az elmondottakat is fi­gyelembe véve: a világ össze­hasonlításában hol áll a ma­gyar szénbányászat fejleszté­sét szolgáló műszaki-tudomá­nyos kutatás? — Érdemes összehasonlí­tásul figyelembe venni az egyes bányászati világkong­resszusok tematikáját, és azt, hogy az adott kérdésben, az adott évben hol tartott a ma­gyar bányászat. Lássuk sorra: 1961, Prága: a bányatelepítés- tervezés tudományos alapelvei­ről tárgyal a világkongresszus. Itthon egy évvel előbb jelenik meg a modern bányatelepítés- elméletet megalapozó és rész­letező, iskolateremtő szak­könyv. 1963, Salzburg: téma a munkabiztonság, bányamen­tés. Ekkor már egy évtizede működik a Mecseki Szénbá­nyáknál a kutatási osztály, hat éve dolgozik a szilikózis bizottság. 1965-ben, London­ban, 1967-ben Moszkvában a komplexen gépesített frontfej­tésekről, illetve a nagy telje­sítményű külfejtésekről van szó. Itthon pedig 1964-től kez­dődik a teljesen gépesített frontfejtés térhódítása, ekkor már tervezik, 1970-től pedig üzemel a Thorez-külfejtés. És sorolhatnánk egészen nap­jainkig, amikor is 1979-ben, Isztambulban a kis fűtőértékű szilárd tüzelőanyagok művelé­séről, nyersanyagpolitikai sze­repéről van szó, 1982-ben, Belgrádban pedig „Az ásvá­nyi vagyon: világgazdasági tényező" lesz a program. Itt­hon pedig a XI. pártkongresz- szus határozatát követően a 3112 79. számú kormányrende­let foglalkozik ugyanevvel, és kiclakulnak a hosszú távú ás­ványi nyersanyag- és energia- politika körvonalai, tudomá­nyos szintézist adó szakkönyv foglalja össze a rendszer- és függvényszemléletben az ásvá­nyi nyersanyag-előfordulások hasznosításának teljes kérdés­körét. Azt hiszem, a felsorolás is jelzi: mindig a világélvonal közelében ténykedtünk, tény­kedünk. Szatmári Jenő István Alkalmas gépet kell szerkesz­teni az embernek, és alkalmas embert kell ültetni a gépre — ez az ergonómia alapvető ta­nítása. Az ergonómia, amely több tudományág — pszicholó­gia, élettan, szervezés, szocio­lógia, formatervezés — szakem­bereinek az együttműködéséből jött létre, az ember, a gép és a környezet kapcsolatát igyekszik feltárni, és ettől reméli, hogy az ember és a technika kellő össz­hangba kerül. Külföldön elsőként a műsza­kiak kezdtek ergonómiával fog­lalkozni, csak utánuk kapcso­lódtak be más tudományágak képviselői: hazánkban a pszi­chológusok végezték az úttörő­munkát. Különös módon ala­kult az ergonómia térhódítása a gyakorlatban. Az ilyen jelle­gű vizsgálatok nagy része a mezőgazdaságban, traktoroso­kon és gépeiken kezdődött, mégis az iparba kezdett beszi­várogni inkább e tudományág. A kohó- és gépipar, a nehéz­ipar és a közlekedés járt az éien az ergonómiai tapasztala­tok hasznosításában. Az ergonómiának két ágazata alakult ki: az egyik az új léte­sítmények tervezéséhez kapcso­lódik, a másik a régi berende­zések átalakításához. Várható egy harmadik kialakulása is, a rendszerszemléletű ergonómiáé, amikor mór nemcsak egyetlen ,o!vamatot szerveznek, tervez­nek az ergonómiai szempontok figyelembevételével, hanem egész termelési rendszert, pél­dául egy kőolajfinomítót vagy távbeszélő-hálózatot is. Nagy feladatokat oldott meg meg az ergonómia a közleke­désben. Amikor a gőzmozdo nyokat felváltották dízelekre, o fizikai munka jórészt szellemivé vált. Az átállást az ergonómu­sok seaítették. Az ergonómiá­nak is köszönhető a városi au­tóbuszok átalakulása, a forma- tervezést és a műszaki megol­dásokat is ideértve. A modern és kényelmes darusfülkének ki­alakítása (képünkön) szintén ennek köszönhető, akárcsak azok a az új szerszámgépek, amelyek az ember .terhelését csökkentették. A műszaki kívá- .'lolmak mellett a tervezők egy­re jobban figyelembe veszik az emberi képességeket is. — saját kezűleg irt önéletrajzot, — hatósági erkölcsi bizonyítványt, — 2. számú statisztikai lapot, — korábban végzetteknek az érett­ségi bizonyítványt, — TBC gondozóintézet által ki­adott, 3 hónapnál nem régebbi mell­kas röntgenernyö fényképet, vagy igazolást. 3. A jelentkezők felvételüket kérhe­tik: a) Kossuth Lajos Katonai Főisko­lára, ahol gépesített lövész, harc­kocsizó, rakéta és tüzér, felderítő, műszaki (útépítő, gépész, magasépí­tő) és BM határőr szakokon; b) Zalka Máté Katonai Műszaki Főiskolára, ahol légvédelmi rakéta, és tüzér, híradó, vegyivédelmi, rádió- technikai, harc- és gépjármútechm- kai, fegyverzeti, hadtáp és katonai pénzügyi szakokon; c) Kilián György Repülő Műszaki Főiskolára, ahol repülőgép-vezetői, helikoptervezetői, repülő műszaki képzés keretében sárkányhajtómű üzembentartó, fedélzeti rádiótechni­kai berendezés üzembentartó, fedél­zeti fegyvertechnikai berendezés üzembentartó, fedélzeti műszertechni­kai berendezés üzembentartó, vadász- irányító-megfigyelő, valamint a polgári repülés szakterületei részére sárkányhajtómű üzembentartó és fe­délzeti műszertechnikai berendezés üzembentartó szakokon folyik képzés. A katonai főiskolák a katonai ké­pesítés mellett a szakterülethez kap­csolódó üzemmérnöki, üzemgazdászt, a vadászirányitó-megfigyelö szakon általános iskolai orosz nyelvtanári képesítést nyújtanak. Mindennapos felvételi ügyeletek gyermek belbetegek részére: Pécs varos: POTE Gyermekklinika, Sziget­vár város és járás, a pécsi és a volt sellyei járás: Megyei Gyermek- kórház: Gyermeksebészeti kórházi felvételt igénylő gyermekfülészeti be­tegek, égett és forrázott gyermekek részére páratlan napokon: POTE Gyermekklinika, páros napokon: Me­gyei Gyermekkórház Pécs és a megye egész területéről. Felnőtt belgyógyászat: I. kerület: II. sz. Belklinika, II. kerület: Me­gyei Kórház (fertőző épület), III. ke­rület: I. sz. klinikai tömb. Sebészet, baleseti sebészet: II. sz. klinikai tömb. Cgési sérülések: Honvéd Kórház. Koponya- és agysérülések: Idegse­bészet. Felnőtt fül-, orr-, gégészet: POTE Fül-, Orr-, Gégeklinika. ÉJSZAKAI KÖRZETI ORVOSI ÜGYELET: Felnőtt betegek részére: Korvin O. u. 23.« tel.: 11-169. Munkácsy M. u. A pályázókat döntésükről a főisko­lák parancsnokai május 31-ig írás­ban értesítik. A polgári repülés hall­gatóival a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium szerződést köt. A középiskolai tanulmányaikat a folyó tanévben befejező pályázók érettségi bizonyítványukat legkésőbb június 30-ig juttassák el az őket ér­tesítő katonai főiskola parancsnok­ságához. Ennek elmulasztása esetén a felvétel érvényét veszti. Akik a felvételi követelményeknek nem feleltek meg, a felvétel eluta­sítása miatt nem fellebbezhetnek. 5. A katonai főiskolák első évfolya­mán a tanulmányi év kezdete: szep­tember 1. A főiskolák hallgatói teljes ellá­tásban, havonta illetményben, a má­sodik félévtől kezdődően — elért ta­nulmányi eredményeiktől függően — tanulmányi pótlékban részesülnek. Az eredményes tanuláshoz szükséges fel­tételekről a katonai főiskolák térítés­mentesen gondoskodnak. 6. A katonai főiskolákon a tanul­mányi idő: 4 év. A harmadik tanulmányi évet ered­ményesen befejezett hallgatók — állományviszonyuk meghagyásával — zászlósi rendfokozatba kerülnek ki­nevezésre. A sikeres államvizsga után felavatott hallgatók a Magyar Nép­hadsereg, illetve a Belügyminiszté­rium Határőrség hivatásos tisztjeiként kezdik meg csapatszolgálatukat. A polgári repülés hallgatói végzésük után tartalékos tiszti rendfokozatot kapnak és alkalmazásúkra polgári munkaterületen kerül sor. 7. Pályázati határidő: január 31., csak a repülőgép- és helikopterve­zetői szakra folyó év november 15. rendelőintézet, ügyeleti bejárat, tel.: 12-812. Veress E. u. rendelőintézet, tel.: 15-833. Gyermek betegek részé­re: Munkácsy M. u. rendelőintézet, gyermekpoliklinika, földszinti bejárat, tel.: 10-895. Fogászati ügyelet: Mun­kácsy M. u. rendelőintézet, ügyeleti helyiség. Tel.: 12-812. Minden este 7 órától reggel 7 óráig. ÉJSZAKAI ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁRÁK Pécs-Vasas II., Bethlen G. u. 8., 10/52. sz. gyógyszertár; Pécs-Meszes, Szeptember 6. tér 1. 10/3. sz. gyógy­szertár, Kossuth L. u. 81. 10/8. sz. gyógyszertár; Munkácsy M. u. 4. 10/9. sz. gyógyszertár; Veress Endre u. 2. 10/7. sz. gyógy­szertár. SOS-ÉLET telefonszolgálat díjmen­tesen hívható a 12-390-es szá­mon — este 7-től reggel 7 óráig. A szegedi olajmezőn a kutak körüli elfolyásokból keletkező olajos iszaphul­ladékot zárt területen összegyűjtik és biztonsági szempontból elégetik. Az égetés látványos ugyan, de szennyezi a levegőt. Ezért kísérleteket kezdtek az olajos iszap préselésére és téglának való kiégetésére vagy egyéb módon való hasznosítására. A képen: iszapégetés. Honvédelmi Minisztérium. PÉCS SZÜLETTEK Szabó Péter, Németh Krisztina, Sándor István, Vízi Gergely, Vörös Benedek, Puskás András, Takaró Éva, Vass Orsolya, Gábor Endre, Skoda Emese, Galambos Dóra, Studi László, Temesi Viktória, Glock Melinda, Gyu­lai Szabolcs, Nagy József, Juhász Zsolt, Bibity Csaba, Szalay Éva, No- vák Szabina, Karácsondi Tamás, Gál Nóra, Hock Zsófia, Magyar Mária, Palotai Károly, Roszkop Anita, Csá­szár László, Kovács László, Teriék Tibor, Szabó Tünde, Székely Zoltán. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK Böröcz János és Papp Anna, Ra- dó István és Gyurkovics Mária, Breck- ler József és Rozmer Erika, Horváth István és Tunyogi Erzsébet, Gelb Gá­bor és Papp Enikő, Boksa József és Horváth Piroska, Gyimesi Zoltán és Szentgyörgyvári Éva, Szafner Zoltán és Horváth Ágnes, Ranga László és Büki Ibolya. MEGHALTAK Tóth Ilona, Schumann Rudolf, Ko­vács Dezsőné Gálosi Hermin, Hor­váth János, Varga Katalin, Ilia Ist­vánná Béres Teréz, Havasi József, Fabi János, Antal Pál, Azt Ernő, Bor­da János, Szabó Istvánná Bükk Er­zsébet, Czigler Mártonné Egréder Anna, Kálmán Lajosné Engl Katalin, Vajta Ferenc, Hoffmann Istvánná Molnár Karola, Békefi József, Joós József, Handl Ferencné Hernecz An­na, Kult Zoltán, Tatai János, Elek Ferencné Halász Mária, Balogh Jó­zsef, Bori Ferenc, Péter Sándor, Súly Antal Ede, Wagner Józsefné Molnár Ilona, Kiss János, Kulacs Ernő, Nagy Béla, Horváth József, Adorján Teréz, Kovács Béla, Van Béláné Wass Ilona, Lorencz Jánosné Romics Anna, Fekete Lajos, Patak Gyuláné Benkő Verona, Fáber Gyuláné Buda Ilona, Horváth Lászlóné Röth Irén, Zömbik Gyula, Horváth Pál, Csekei Lászlóné Deák Viola, dr. Barta Ottóné Hollósi Mar­git, Korhetz József, Arató Károly, Dombori Józsefné Benedek Anna, Su- lóka Bertalan, Majorosi Rajmond. Kórházi felvételes ügyeletek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents