Dunántúli Napló, 1981. december (38. évfolyam, 329-356. szám)

1981-12-30 / 356. szám

1981. december 31., csütörtök Dunántúlt napló 3 A gazdasági építőmunka mindig is a figyelem közép­pontjában van. Az elmúlt he­tekben mégis különleges figye­lem kísérte a Központi Bizott­ság, az Országgyűlés és a Kormány állásfoglalását nép­gazdaságunk helyzetéről elért eredményeinkről, gondjainkról, társadalmi-gazdasági előreha­ladásunk lehetőségeiről, főbb irányairól. Megyénk közvéleménye érez. hető megnyugvással fogadta, hogy 1982-ben is a XII. kong­resszus által kijelölt úton, a hatodik ötéves terv programja és célkitűzései szerint halad­hatunk és akarunk haladni. Megvan a lehetőség arra, hogy megőrizzük eredményeiket, elért életszínvonalunkat, javítsuk az életkörülményeket, előbbre lép­jünk a külgazdasági egyensúly megteremtésének útján. Tudjuk, hogy a mostani kö­rülmények között, amikor sok feszültségtől terhes a nemzet­közi élet, amikor szembe kell néznünk a legnagyobb veszélyt magában hordó amerikai erő­demonstrációval, a katonai fö­lény megszerzésének politikájá­val, az enyhülés megtorpaná­sával és a vártnál is kedvezőt­lenebb világgazdasági folya­matokkal; különleges értéke van politikai és gazdasági stabilitásunknak. A ,,van mit megőriznünk, fél­tenünk és továbbfejlesztenünk” kongresszusi felhívás napjaink realitása, cselekvésünk mozga­tó rúgója lett. A világ országai közül számosán — köztük fejlett tőkés országok is —, nehezen állják a nemzetközi élet és a világgazdaság viharát, foko­zódnak belső nehézségeik, foglalkoztatási, gazdasági, pénzügyi és más természetű gondjaik. E gondokat látva, a megtett útunkra visszatekintve, dolgozóink becsülik elért ered­Az életszínvonal megőrzéséért, életkörülményeink javításáért írta: Lukács János, az MSZMP Baranya megyei Bizottsága első titkára ményeiket, vívmányainkat. Ér­vényesül a párt vezető szerepe, kölcsönös a bizalom a párt és a tömegek között, látható a fcö. lös munka eredménye, nyuga­lom és szilárd törvényesség van, biztonságos az utca, jó színvo­nalú az áruellátás, a meglévő nehézségek leküzdésére van programunk és eltökéltségünk annak megvalósítására. Eddigi politikánk, benne gaz­daságpolitikánk töretlen foly­tatásának azonban megvannak a további szükséges feltételei. Előrehaladásunkhoz nélkülözhe­tetlen a béike, az enyhülés po­litikájának folytatása, a jelenle­gi feszültségek csökkentése és a sokoldalú együttműködés ki­bontakoztatása a különböző tár. sadalmi berendezkedésű orszá­gok között. Céljaink elérésének fontos feltétele az is, hogy fo­kozva erőfeszítéseinket a koráb­biaknál még jobban és ered­ményesebben dolgozzunk, hasz­náljuk ki mindazokat a lehető­ségeket, amelyek az alkotó erők­ben, a vezetésben, a szervezett­ségben, más szóval az emberi tényezőkben rejlenek. Azokat is, amelyek adottságainkban, torta, lékainkban vannak. Nem szabad felednünk, hogy eredményesen dolgozva nemcsak céljaink el­érésében bízhatunk, hanem egyben munkánk külső feltéte­leinek megteremtéséhez is hoz­zájárulunk. Megvan minden lehetőségünk A megyei pártbizottság, ami­kor a közelmúltban számba- vette a megye gazdaságának teljesítményeit, a kulturális ne­velőmunka tapasztalatait és megjelölte közös tennivalóink fontosabb irányait, abból indult ki, hogy megyénkben is meg­van minden lehetőségünk, hogy az országos célokakl egyezően eredményes és hatékony legyen a termelőmunka, megőrizzük dolgozóink életszínvonalát, to­vább javítsuk az élet. és mun­kakörülményeket. Mire alapozhatjuk az 1982-es évben megyei célkitűzéseinket? Érdemes talán nagyobb rész­letezés nélkül számbavenni erő­inket, lehetőségeinket. A közel­múltra visszatekintve megálla­píthatjuk, hogy minden eddigi­nél eredményesebb öt év van mögöttünk. Az 1976—80-as évek beruházásainak összege 25 százalékkal haladta meg az előző időszak beruházásait, ösz- szegében elérte a 31 milliárd forintot. A beruházó-felújító munka eredményeként korsze­rűbb lett szinte az egész gaz­daság. Számos új termelőka­pacitás jött létre az iparban, építőiparban, a mezőgazdaság­ban és átalakult, fejlődött az infrastruktúra. Felépült tizenöt és félezer lakás, 20 százalékkal (Pécsett, 40 százalékkal), több mint a IV ötéves tervben. Ennyi lakás még sohasem épült me­gyénkben 5 év alatt. Az ipari termelés terveinknek megfelelő­en 13,5 százalékkal, a mező- gazdaságé célkitűzésünket jó­val meghaladva 24,5 százalék­kal emelkedett. A kedvező ter­mészeti adottságok és a lakos­ság eredményes munkája nyo­mán az egy főre jutó jövedel­mek összege 3—4 százalékkal meghaladják az országos át­lagot. Életkörülményeinket jel­lemzi — sok más tényező mel­lett —, hogy a tízezer lakos­ra jutó örvösök, az általános kórházi ágyak száma, a bölcső­dei ellátás, a víz- és csatorna- hálózatba bekötött lakások ará­nya és a személygépkocsi el­látottság is a legmagasabb átlagot mutatja a megyék so­rában. A teljesített tanácsi és a kommunális beruházások, egy lakosra jutó összege tekinteté­ben a megyék sorrendjében a második helyen vagyunk. Az anyagi feltételek tehát viszony­lag magas bázison is megfelelő zálogai a továbbfejlődésnek. A szubjektív feltételek dol­gában sem állunk gyengébben. Az ipar, építőipar munkásai, a mezőgazdaság, a kereskedelem, a szállítás, a hírközlés dolgozói eddig is bizonyítottak és jó oíkunk van feltételezni, hogy ké­pesek a jövőben is a megnö­vekedett követelmények szerint dolgozni, a közjaváért tenni. A már elért eredményekben is tükröződik a szellemi munka fo­kozódó jelenléte és méginkább erősödni fog a jövő tervei meg­valósítása során. Építettünk és építhetünk megyénk felsőokta­tásának, a tudományos kuta­tóhelyek, kutatóbázisok, a kul­turális élet területén dolgozók szerepének növelésére. A szel­lemi erőkről szólva is meg le­het állapítani, hogy az átla­gosnál jobb helyzetben vagyunk. A 22 ezer értelmiségi dolgozó szakmai összetétele, közérzete, aktivitásra és tenniakarásra ked­vező. Az elmúlt években az egyre nehezedő körülmények edzet­ték, próbára tették a vezető gárdát is. A párt. az állami, a gazdasági és a kulturális élet­ben dolgozó vezetők döntő többsége láthatóan képes a bonyolult viszonyokhoz, a rpeg- növekedett kövételményekhez igazodva hozzáértően, elkötele­zetten és eredményesen dolgoz­ni. Az elmúlt év végén 850 párt- alapszervezetünikben beszámoló taggyűléseket tartottak, 28 ezer fős párttagságunk felelősen minősítette a politika helyi meg­valósításának tapasztalatait. Ugyanebben az időben munká­sok, értelmiségi dolgozók, veze­tők különböző csoportjaival foly­tattunk eszmecserét végzett munkánkról, teendőinkről. Az egyetértő, a kritikai, a türelmet­len, javaslattevő szavakból vég­ső soron ugyanaz csendült ki. Sorsunk, helyzetünk alakulása, előrehaladásunk üteme viszo­nyaink milyensége, a mi ke­zünkben is van. Jelentősek erő­ink és eszközeink, a lehetősé­günk, hogy hatással legyünk a folyamatokra. Ezek sorába is a legdöntőbb a gazdaság. tos a szerepe. A megyei pártbi­zottság határozata ezért okkal állapította meg, hogy munkánk középpontjában 1982-ben is a gazdasági- és életszínvonalpo­litikai feladatok végrehajtása legyen E munka eredményessé­gétől függ, és kell hogy függ­jön, hogy a dolgozóik jövedelmi viszonyai miként alakulnak, hogy minden más kérdésben megvalósulnak-e elképzelése­ink, reményeink rövid- és hosz- szútávon egyaránt. Látnunk kell, hogy a vállala­tok, szövetkezetek többségé­ben, az általános előrelépés el­lenére, még nem bontakoztak ki kellő mértékben a hatékony­ságot fokozó folyamatok, az alkalmazkodás a változó kör­nyezeti feltételekhez. Ezért csak a gazdasági hatékonyság gyor­sabb ütemű növelésével lehet biztosítani a jó színvonalú, fej­lődő belső ellátást, az export árualapok növelését és az im­port gazdaságos kiváltását. Miközben több és jobb mi­nőségű termékre van szüksé­günk, nem kisebb a feladat, minthogy mérséklődjön a terme­lés fajlagos energia- és anyag­felhasználása, általában foko­zódjék a kőolaj termékeknek, mint energiahordozóknak a ki­váltása. A termelő munkához, az új értékek létrehozásához je­lenlegi helyzetünkben általában nem igényelhetünk több mun­kaerőt. A többlettermelést a munka termelékenységének a növelésével, a jelenleginél erő­teljesebben az élőmunka meg­takarításával kell biztosítanunk. A tapasztalat azt mutatja, hogy további lehetőségek vannak a vállalatok, szövetkezetek szer­vezeti és működési rendjének igazításában, hogy azok job­ban segítsék a fő folyamatok megvalósítását, az irányítás-ve­zetés korszerűsítését, a dönté­sek gyorsítását, esetenként az irányításban, az adminisztráció­ban a létszámmegtakarítást. Jövő évi munkánk kulcskér­dése az ipari-, építőipari-, a mezőgazdasági termelés alaku­lása. Ipari termelésünk növe­kedése összességében ugyan nem fogja elérni az országos átlagot, de némely ágazatában azt meghaladó iesz. A legna­gyobb súlyt képviselő bányá­szatban állami nagyberuházá­sok keretében folyik a technika és a technológia korszerűsítése, eközben erőfeszítésekre van szükség, hogy a termelés szin­ten maradjon. A mecseki szén. bányászat fejlesztését célzó li- ász-programnak népgazdasági jelentősége mellett kiemelkedő szerepe van Baranya gazdasá­gának és társadalmi életének továbbfejlődésében is. A hosz- szabb időt igénybe vevő, több milliárdos fejlesztés megvaló­sítása a mecseki szénbányák kollektívájának nagy erőfeszí­téssel megoldható feladata. Feldolgozó iparunknak a pi­aci viszonyok függvényében — keresve a külföldi értékesítés új lehetőségeit — az export áru­alapok gazdaságos termelése a fő feladata Építőiparunk teljesítményének jelentőségét az adja, hogy az életkörülmények javítását szol­gáló lakás, és kommunális be­ruházások, felújítások megva­lósítása és építési-export is függ tőfe. A feladatok ismeretében erőteljesen fokozni kell tevé­kenységét az építés-szerelésben és a felújítási munkálatokban is. Mezőgazdaságunk előtt ismét nagy feladat áll. Gazdaságos hozamnöveléssel, legalább 5 százalékkal nőjön a termelése. Megvan az alap ezt remélni; időben és jó minőségben befe­jeződött az őszi mezőgazdasá- ki munkák zöme, a múlt évinél nagyobb területen került föld­be a búza és az őszi árpa. A gyengébb termőképességű te­rületen gazdálkodó szövetkeze­tek érdekeltségét a szabályo­zós kedvező irányba változtatta meg. Tovább bővül a mezőgaz­daság élelmiszeripari tevékeny­sége, a vajszlói burgonyafel­dolgozó egyben importkiváltást is eredményez. Szélesedik a ki­egészítő tevékenység és a me­zőgazdasági kistermelést segí­tő, szolgáltatás. összességében azt mondhat­juk tehát, hogy gazdaságunk­ban, a termelés korszerűsíté­se, bővítése, a hatékonyság, a versenyképesség növelése, a mi­nőségi tényezőkön alapuló, in­tenzív fejlődés kibontakoztatá­sa áll a munka középpontjá­ban. Javuló életkörülmények Manapság a visszafogottság­ról — különösen a beruházások területén — nagyon sok szó esik. Megyénkben is érezhető annak a követelménynek a ha­tása, hogy a nemzeti jövede­lem termelésénél alacsonyabb lehet a belső felhasználás és Legfontosabb feladataink Megyénk gazdasaga erős gazdaság. A népgazdaságon belül valamennyi ágazatának, különösen a bányászatnak, az építőiparnak, a mezőgazdaság­nak és az élelmiszeriparnak fon­azon belül is a felhalmozás. Népgazdaságunk helyzetének ismeretében általában megér­tés fogadja, hogy szükséglete­ink, igényeink kielégítésére nem költhetünk annyit, mint amennyit szeretnénk. De ebben a helyzetben is sokféle és ta­lán a korábbiaknál bonyolul­tabb tennivalóink vannak. A tanácsi fejlesztési és fel­újítási lehetőségek összessé­gükben sokirányú és szép fel­adatot jelentenek. Biztosítani kell például a rendelkezésre álló 1,3 milliárd Ft fejlesztési for­rás tervszerű, takarékos felhasz­nálását, ezen belül 2650—2700 lakás, 31 általános iskolai tan­terem felépítését, 270 óvodai, 40 bölcsődei hely kialakítását. Pénzeszközeinkből felújítható 600—650 lakás. Pécs történelmi belvárosának rekonstrukciója a korábbinál nagyobb ütemben haladhat előre. Elkezdhető a. Pécsi Nemzeti Színház, a Pan­nónia Szálló és több más in­tézmény felújítása. Mint korábban szóltam róla, állami nagyberuházás van fo­lyamatban a két bányavállalat­nál. A vállalatok beruházásai közül 1982-ben elkészül a pécsi autóbuszpályaudvar, a vajszlói burgonyapehelyüzem, a kacsó- tai tejüzem, a Baromfifeldolgo­zó mellékterméküzeme, a Tü- ZÉP irodaháza és barkácsboltja és az Országos Takarékpénz­tár megyei központjának épü­lete. Befejeződik a pécsi ÁFOR telep bővítése, a 6-os számú fő­útvonal 5. szakaszának és a pécsi tűzoltó laktanyának az építése. Az ellátásra kedvező hatás­sal lesz, hogy befejeződik a pécsi szakorvosi rendelőintézet, a pécsi nevelési központ köz­ponti épülete, és a 350 férőhe­lyes diákotthon, a komlói szín­ház- és hangversenyterem, a Megyeri úti szennyvíztelep ki­vitelezése. Erőforrásaink terü­leti eloszlásában a korábbinál nagyobb szerepet kapnak a falvak. A fejlődőképes községek népességmegtartó erejének fokozása városainknak is érde­ke: ilyen módon csökkenhet a városba áramlás üteme és az ezzel együtt járó infrastrukturá­lis nyomás. Teendőink tehát az erre alkalmas községekben a munkaalkalmak bővítése és az ellátási színvonal emelése. Tud­nunk kell, hogy lehetőségeinket nem merítik ki az állami, a tanácsi és a vállalati fejleszté­sek. Ha például még jobb le­hetőségeket találunk a magán­erős lakásépítéshez, esetleg a magánerőt is igénylő kommuná­lis fejlesztésekhez, ezáltal is kedvezőbb lehet az ellátás. Az életkörülmények alakulá­sában ma még nagy szerepet játszik a mennyiségi növeke­dés. Meg is kell oldani minden mennyiségi feladatot. Emellett azonban a jelenleginél több fi­gyelmet kell fordítanunk a mi­nőségi elemekre. Lakosságunk jó közérzetének elengedhetetlen feltétele, hogy a kereskedelem a kereslethez még jobban iga­zodó kínálatot biztosítson, hogy a kereskedelmi munka kultu­ráltsága, a fogyasztói érdek- védelem és a minőség védelme javuljon. A biztonságos élelmi­szerellátás mellett a differen­ciált kínálatra is hangsúlyt kell helyezni. Fontosnak tartjuk, hogy a vendéglátás szolgálta­tásai kövessék a lakosság igé­nyeit. Az új üzemeltetési formák bővítése az ellátási célok jobb megvalósítását segítse. A szol­gáltatások területén is az a fel­adat, hogy az igények a jelen­leginél magasabb szinten ke­rüljenek kielégítésre. A társadalmi közkiadások is jelentős hatással vannak az ellátásra. Az alapellátásban a jelenlegi színvonal megtartásá­hoz biztosítottak az anyagi, pénzügyi lehetőségek. De szólni kell arról, ha javul a gazdál­kodás, emelkedhet az ellátás. Ahol rosszul gazdálkodnak, ott államilag nem garantált az elért ellátási színvonal meg­őrzése. Január elsejével a munka­helyek többségénél bevezetés­re kerül az 5 napos munka­hét. Gondoskodjunk együttesen arról, hogy e nagyszerű vív- mény elérje célját, ne csökken­jenek, ellenkezőleg, emelked­jenek a teljesítmények és a keresetek, zavartalan legyen az ellátás, szolgáltatás, mert csak így lehet valamennyiünk szá­mára kellemes a több szabad­idő és a pihenés. Arról sem szabad megfeled­keznünk, hogy közérzetünk, élet- körülményeink javítása nem mindig pénzkérdés. Sok múlik rajta: ki-ki a maga helyén, ho­gyan teszi a kötelességét. Hogy a hivatalban az ügyiratot, vagy az érdemi ügyet intézik-e, lát­ják-e az ügy mögött az állam­polgárt, azt a paragrafust ke- resik-e, amelyik alapján ked­vezően bírálhatják el kérését, vagy azt, amelyik alapján el­utasíthatják? Hogy kinyílik-e a rendelési idő kezdetén az or­vos ajtaja? Hogy becsukja-e az autóbuszvezető a szaladó utas orra előtt az ajtót, vagy sem? Gondolatban hosszan folytathatnánk még a kérdések sorát. Nem közömbös, hogy a válasz — mindennapi maga­tartásunk — milyen lesz. A pártmunka eszközeivel Új lakóház Lvov-Kertvárosban Fotó: Proksza László A megyei pártmunkának sok területe van, gazdag eszköz­tárral rendelkezik a politikai feladatok valóraváltásához. Pártbizottságunk sok irányú feladatainak — a gazdaság pártirányításának is — csak úgy tud eleget tenni, ha állan­dóan fejleszti munkastílusát, munkamódszerét, tehát tevé­kenységét hozzáigazítja a vál­tozó körülményekhez, tenniva­lókhoz. Vezető szerepének ér­vényesülése megköveteli, hogy a határozatok végrehajtását jobban szervezzük. Ehhez min­denekelőtt növelni kell tagjaink és testületeink önállóságát, sze­repét a társadalmi érdekek megismertetésében és érvénye­sítésében, a végrehajtást gátló tényezők megszüntetésénél. Erő­sítenünk kell megyénkben is a párt eszmei-politikai és cse­lekvési egységét, a pártfegyel­met. Szükséges, hogy nagyobb figyelmet fordítsunk a pórt ál­láspontjának kifejtésére és ér­vényesítésére. Propaganda- és agitációs tevékenységünkben reálisan kell szólnunk gazda­sági helyzetünkről, céljainkról, a konkrét tennivalókról. Pártunk vezető szerepe ká­derein keresztül érvényesül. Ezért a vezetőkkel szemben tá­masztott követelmények mércéje magasabb. A közvélemény sze- 'mében is megnőtt a jól és ered­ményesen dolgozó vezetők be­csülete. Pártbizottságunk támo­gatja az új iránt fogékony, fele­lősséggel kezdeményező, fegyel­met tartó, következetes vezető­ket. A megyei tömegszervezetek­től, tömegmozgalmaktól, tudo­mányos egyesületektől a to­vábbiakban is azt várjuk, segít­sék a megyei és helyi tennivalók kimunkálását, végrehajtását, le­gyenek kezdeményezői és szer­vezői a szocialista munkaver­senynek, az újító mozgalomnak, a környezeti kultúra javításá­nak. Az 1982. évi és további si­keres munkánk társadalmi cél­jaink elérésének alapfeltétele, hogy megyénk dolgozói vala­mennyien: munkások, mezőgaz­dasági- és értelmiségi dolgo­zók, alkalmazottak, párttagok és párton kívüliek, vezetők és beosztottak, a szocialista bri­gádokban részt vevők fegyel­mezettebben és jobban dolgoz­zunk a XII. kongresszus és a megyei pórtértekezlet állásfog­lalásainak valóra váltásáért. Élve az alkalommal, pártbi­zottságunk nevében megkö­szönve az 1981-ben végzett, eredményes és szorgalmas munkát, megyénk valamennyi lakójának sikerekben gazdag, békés boldog^ új esztendőt kí­vánok I

Next

/
Thumbnails
Contents