Dunántúli Napló, 1981. december (38. évfolyam, 329-356. szám)
1981-12-30 / 356. szám
a Dunántúli napló 1981. december 31., csütörtök A TASZSZ nyilatkozata Reagan vádaskodásáról NAGYVILÁGBAN Szerdán Bonnba érkezett Mieczyslaw Rakowski lengyel miniszterelnök-helyettes. Képünkön: a lengyel politikus (balra) Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet külügyminiszter társaságában. Asszad békéltető missziója Iráni küldöttség utazik a szíriai fővárosba Szerdán Moszkvában., közzétették a TASZSZ hírügynökségnek a Reagan elnök Los Ange- les-i beszédére, az abban elhangzott szovjetellenes vádakra reagáló állásfoglalását. „A Fehér Ház közölte Reagan elnök legutóbbi, a lerv gyelországi eseményekkel kapcsolatos nyilatkozatát. Mint korábban, az elnök ebben a nyilatkozatában is figyelmen kívül hagyta az objektív tényeket és meghamisította a valóságot. Mintha számára nem is léteznének azok a magyarázatok és bizonyítékok, amelyeket Woj- ciech Jaruzelski tábornok, a Lengyel Népköztársaság kormányfője terjesztett elő. — Teljesen alaptalanul, a tényekkel ellentétben, az Egyesült Államok elnöke azt állítja, hogy a Szovjetuniót felelősség terheli a lengyelországi szükség- állapod bevezetéséért. Azt állítja, hogy az oroszok hónapok óta megtorló intézkedéseket' követelnek, és erős nyomást gyakoroltak a lengyel vezetésre. Most pedig — Reagan szerint - nyíltan támogatják a megtorlást Lengyelországban. Eqyszerű a logika: neki, az elnöknek, ez a véleménye, tehát semmi akadálya annak, hogy ismét durván meghamisítsa a Szovjetunió álláspontját. Erről az álláspontról egyébként már nemegyszer tájékoztatták az amerikai felet. — Ronald Reagan beszédében emlékeztet levélváltására Leonyid Brezsnyevvel, s közben meghamisítja a szovjet vezető levelének mondanivalóját. Miről is volt szó tulajdonképpen? Leonyid Brezsnyev felszólította az Egyesült Államokat, hogy Franciaország kész politikai előfeltételek nélkül bővíteni Egyiptomnak nyújtandó katonai segítségét — jelentette ki az egyiptomi televíziónak adott nyilatkozatában Charles Hernu francia hadügyminiszter. Charles Hernu csütörtökön ■érkezik négynapos hivatalos látogatásra Kairóba, ahol tárgyalásokat folytat Abu Ghazala egyiptomi hadügyminiszterrel. Az Al-Akhbar című egyiptomi lap értesülései szerint a tárgyalások végén a két ország katonai együttműködési szerződést ír alá. Egyiptomi sajtófoiMenahem Begin izraeli miniszterelnök kedden Jeruzsálemben fogadta Charles Percyt, az amerikai szenátus külügyi bizottságának elnökét. A megbeszélés után Percy „reménykeltőnek" nevezte az’ izraeli miniszterelnökkel az úgynevezett ,,autonómia"-tár- gyalások jövőjéről, Dél-Liba- nonról és a Szíriához tartozó fennsík bekebelezését jelentő Golan-törvényről és annak következményeiről folytatott eszmecserét. „Sikerült tisztáznunk a múltban keletkezett félreértéseket" — mordotta. Az izraeKádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Lo. sonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és Lázár György, a Minisztertanács elnöke táviratban üdvözölte dr. Fidel Castro Ruzt, a Kubai Kommunista Pórt Központi Bizottságának első titkászüntesse meg beavatkozását egy szuverén állam, a Lengyel Népköztársaság belügyeibe. Szüntesse meg azt a beavatkozást. amely a legkülönbözőbb formákban már hosszú ideje ta rt. — A levél elutasította az Egyesült Államoknak azt a törekvését, hogy a lengyelek helyett maga döntse el: milyen úton és hogyan kell továbbfejlődnie a lengyel társadalomnak. Leonyid Brezsnyev hangsúlyozta, hogy a lengyelországi társadalmi rendszert nem Washington, nem Moszkva, nem más fővárosok, hanem ma. guk a lengyelek választották. Senki sem írhatja elő a lengyel vezetésnek: hogyan intézze az ország belső ügyeit. — Levelében Ronald Reagan utalt rá, hogy az Egyesült Államok kormánya a Szovjetunióhoz fűződő kapcsolatokat negatívan befolyásoló lépésekhez folyamodhat. Válaszában Leonyid Brezsnyev megállapította, hogy a jelenlegi amerikai vezetés már korábban is meglehetősen sokat tett a korábbi amerikai kormányzatok hivatali ideje alatt a két ország kapcsolataiban nagy erőfeszítések árán elért eredmények megsemmisítése érdekében. Ameny- nyiben a szovjet—amerikai kapcsolatok tovább romlanának, ezért teljes mértékben az Egyesült Államokat terhelné a felelősség. — Minden népnek jogában áll eldönteni, hogyan akar élni. Aki pedig erőszakkal gyámkodni akar más népeken, vagy fogadatlan prókátorként lép fel, az csupán egyetlen válaszra számíthat: „El a kezekkel!" — fejeződik be a TASZSZ állás- foglalása. rások szerint a most megkötendő katonai együttműködési szerződés értelmében Francia- ország 40 darab Mirage—2000-t szállít az arab országnak és a gépekhez alkatrészgyártó üzemet létesít Egyiptomban. Francia sajtóértesülések szerint az egyiptomi-francia katonai szerződés értéke elérheti a 2,4 milliárd dollárt. A francia—egyiptomi hadügy- miniszteri tárgyalásokon megvitatják a Sínai-félszigeten felállítandó nemzetközi erőkben való francia részvételt is. li rádió ezután úgy vélekedett, hogy Begin és Percy találkozója szétoszlathatja Izraelben azt a félelmet, hogy az Egyesült Államok a Biztonsági Tanács január elejére tervezett ülésén esetleg támogatná az Izrael elleni szankciókat előíró határozat elfogadását. A Pentagon az Izraelnek szánt amerikai fegyvervásá'rlási hitel 300 millió dolláros növelését javasolja — közölték Washingtonban. így az 1983-as pénzügyi évben Izrael 1,7 milliárd dollár fegyvervásárlási hitelt kap az Egyesült Államoktól. rát abból az alkalomból, hogy a Kubai Köztársaság népi hatalmi nemzetgyűlése ismét megválasztotta az államtanács és a minisztertanács elnökévé. Apró Antal, az országgyűlés elnöke Flavio Bravo Pardonok, a nemzetgyűlés újonnan megválasztott elnökének küldte jókívánságait. — Itt az ideje, hogy véget vessenek Irak és Irán 16 hónapja tartó háborújának, és valamennyi arab és ;szlám energiát az izraeli terjeszkedés ellen vívott harc szolgálatába állítsanak — állapította meg a damaszkuszi rádió azt a bejelentést kommentálva, hogy Hafez Asszad szíriai elnök a közeli napokban érintkezésbe lép az iráni iszlám forradalom vezetőivel. Csakhamar ismeretessé vált az is, hogy csütörtökön hivatalos iráni küldöttség érkezik a szíriai fővárosba Ali Akbar Velajati külügyminiszter vezetésével. A kapcsolatfelvétel arra utal, hogy Szíria közvetítő szerepet vállal az iraki—iráni konfliktus tárgyalásos rendezése érdekében. Hosszéin Musz- szavi iráni miniszterelnök kijelentette, hogy szívesen látják Teheránban Asszad elnököt és a háború kérdésének a megvitatása elől sem zárkóznak el. Szíria kezdettől fogva azt vallja, hogy az iraki—iráni háború leköti, eltékozolja a két ország erejét, amelyre feltétlenül szükség lenne az izraeli agresszió visszaveréséhez. Minthogy azonban az iszlám forradalommal rokonszenvező Szíria csak leheránban elfogadott közvetítő, a front iraki oldalán Kuvait vállalja magára a békéltető missziót. Közben Szaúd- Arábia kezdeményezést tesz a szíriai—iraki, valamint a szíriai— Kedden este Havannában befejezte munkáját a kubai nemzetgyűlés második törvényhozási időszaka. A november 28-án újjáválasztott, 499 képviselőből álló parlament hétfőn ismét Fidel Castrót választotta az állam- és minisztertanács elnökévé. A nemzetgyűlés kedden az ország jövő évi gazdasági tervét fogadta el. A terv célul tűzi ki a lakosság életszínvonala emelésének fenntartását és hangsúlyozza, hogy ennek alapja a gazdaság eszközeinek és tartalékainak ésszerűbb fel- használása. A jövő évi terv szerény nöjordániai viszony normalizálására. A szíriai közvetítés további célja az Irán és az öböl menti arab országok viszonyát jellemző feszültség enyhítése, hogy az utóbbiak az izraeli expanzióank szentelhessék teljes figyelmüket. Az iraki—iráni konfliktus rendezését célzó korábbi közvetítő kísérletek sikertelenek voltak, mert Irán a területére behatolt iraki csapatok kivonását szabta a tűzszünet feltételéül, Irak viszont megtagadta e feltétel teljesítését. * ■ vekedési ütemet, 2,5 százalékot helyez kilátásba. Indokolásképpen a parlament ülésén elmondták, hogy a nemzetközi méretű gazdasági válság Kubában is érezteti hatását, s az ország ügyelni kíván arra, hogy minden esetben pontosan tör- lessze a felvett kölcsönök kamatjait. Tény az is, hogy a nyugati országok igyekeznek mesterségesen alacsony szinten tartani az ország egyik legfőbb kiviteli cikkének, a cukornak az árát, miközben Kuba a nyugati piacokon egyre drágábban jut hozzá a szükséges ipari termékekhez. 1982-ben beruházásokra a kiadásra szánt összegek valamivel kevesebb mint egyharma- dát, 2 900 000 000 pesót fordítanak, a kereskedelmi forgalom két százalékkal nő. Az országban 25 000 új lakást építenek, négy százalékkal növekszik a bölcsődékben és óvodákban elhelyezett gyermekek száma, a kórházi áayaké 2 3 százalékkal, s az országban jövőre 5,6 százalékkal lesz több az orvosok száma. A kubai parlament kedden fogadta el a jövő évi állami költségvetést is. Az 1982-ben kiadásra szánt 9 833 600 000 pe- sóból 2 milliárd 40 millió 300 000 pesót szánnak az oktatásra és a közegészségre (27 százalék), a szociális-kulturális és tudományos élet más területeire 1 545 000 000 peso jut, a termelési ágazatra 3 180 000 000, mía a honvédelemre és a belső biztonságra 923 000 000 oeso. A kubai nemzetgyűlés ülésszaka Fidel Castro elnök zárt ajtók möqött tartott beszédével ért véget. Összeült a NATO-tanács Brüsszelben szerdán összeült a NATO-tanács, hogy megvitassa a lengyelországi fejleményeket. A nagyköveti szintű tanácskozáson az Eqyesült Államok állandó NATO-képviselője, Bennett nagykövet ismertette a Szovjetunió ellen hozott amerikai intézkedéseket. Kuba ünnepén K uba népe kettős ünnepet ül január elsején; együtt köszöntik az új évet és a forradalom győzelmének évfordulóját. Húsz hónap elkeseredett küzdelmei után 1959-ben e napon vonultak be diadalmenetben Fidel Castro „szakállasai”, a felkelő hadsereg katonái Havannába, elűzve a gyűlölt diktátort, Ba- tistát. A kis szigetország — először az amerikai kontinens történetében - gyökeresen új útra, a szocialista építés útjára lépett. A forradalom hatalmas változásokat hozott a kubaiak életébe. Megszűnt a kizsákmányolás, felszámolták a munka- nélküliséget, a kiáltó társadalmi ellentmondásokat. Ingyenes egészségügyi ellátást, széles körű oktatási rendszert vezettek be. A gazdasági és társadalmi eredmények méltán vívtak ki nagy tekintélyt Kuba számára az egész világon. A karib-tengeri állam immár 23 éve halad a maga választotta úton, annak ellenére, hogy a forradalom győzelmének napja óta szembe kell néznie a legerősebb imperialista hatalom, az Egyesült Államok meg-megújuló provokációival, hol felerősödő, hol visszafogottabb ellenséges propaganda- kampányaival, a gazdasági és a politikai nyomás legváltozatosabb módozataival. 1981, a „Termelés és a védelem éve” küzdelmes esztendő volt e szigetországban. Fokozódó fenyegetőzések légkörében kellett megbirkózniuk a kubaiaknak a gazdasági építés soros feladataival. Washington ugyanis a közép-amerikai forradalmi fellendülésért Kubát állítja ki „bűnbaknak”, s hosszú évek békülékenyebb hangneme után újra nyílt fegyveres agresszióval fenyegeti a szigetországot. A kubai nép azonban - ahogyan Havannában többször nyomatékosan leszögezték - nem hagyja magát eltéríteni a termelőmunka égető fontosságú célkitűzéseitől, ugyanakkor éberen őrzi, s bármi áron megvédi forradalmi vívmányait, hazájának békéjét és nyugalmát. Kuba természetesen nincs egyedül. A szocialista közösség országai, a haladó erők Latin- Amerikában és szerte a világon cselekvőén szolidárisak a forradalmának évfordulóját ezúttal ismét kényszerű készültségben ünneplő kubai néppel. Jugoszlávia 1982. évi költségvetése Az életszínvonal 1 százalékos csökkenését, ugyanakkor az infláció jelentős mérséklését irányozza elő a jugoszláv szövetségi nemzetgyűlés által kedden elfogadott 1982. évi költségvetési és gazdaságfejlesztési terv. A jövő évre szóló gazdasági terv értelmében az infláció 15 százalékra csökken. Az idén Jugoszláviában mintegy 40 százalékkal emelkedtek az árak, ami a legmagasabb inflációs ütemet jelenti Európában. A nemzeti össztermék (GNP) a tervek szerint 2,5 százalékkal, az ipari termelés 3,5 százalékkal, a mezőgazdasági termelés 4 százalékkal, a foglalkoztatottság 2 százalékkal, a termelékenység pedig 0,5 százalékkal emelkedik 1982-ben. Az export értékét, amely az idén 10,5 milliárd dollárt ért el, jövőre 8,5 százalékkal kívánják növelni, ugyanakkor a külföldi berendezések importját a felére tervezik csökkenteni, és a fogyasztási cikkek behozatalát is jelentősen korlátozzák. A költségvetési tervezet az állami kiadások 23 százalékkal történő növekedését irányozza elő, ami megfelel a társadalmi össztermék tervezett nominális növekedésének. A 203,8 milliárd dollárra tervezett közkiadások több mint felét, 117,5 milliárd dinárt forgalmi adókból és vámokból fedeznek, a fennmaradó részt a hat köztársaság és a két autonóm tartomány teremti elő. * Ronald Reagan aláírta az Egyesült Államok minden eddiginél nagyobb, 199,7 milliárd dolláros katonai költségvetését. Az amerikai elnök kedden különböző szankciókat is bejelentett a Szovjetunió ellen. A francia hadügyminiszter Kairóba utazik Fegyvervásárlási hitelt kap Izrael az USA-tól Üdvözlő távirat Befejeződött a kubai nemzetgyűlés ülésszaka
