Dunántúli Napló, 1981. december (38. évfolyam, 329-356. szám)
1981-12-20 / 348. szám
1981. december 20., vasárnap Dunántúlt napló 3 Az 1982. évi népgazdasági terv ' (Folytatás az 1. oldalról) Nemzeti jövedelem Belföldi felhasználós Ipari termelés Országos építésszerelés Mezőgazdasági termékek termelése Egy lakosra j'jtó reáljövedelem A lakosság fogyasztása A szocialista szektor beruházásaira folyó áron A termelőágazatok fejlődése Az ipari termelésből nagyobb hányadnak kell szolgálnia a külső egyensúly javítását. Elsősorban, azok a vállalatok számíthatnak lendületes fejlődésre, amelyek képesek gyorsan növelni a nem rubel elszámolású kivitelt, vagy hatékonyan helyettesíteni a behozatalt. Ezt a szabályozórendszer módosításai és a gazdaságszervező intézkedések is segítik. A terv előírja, hogy minden területen meg kell gyorsítani az energiagazdálkodási program megvalósítását, gyakorlati eredményeket kell elérni a hulladékok és a másodlagos nyersanyagok hasznosítására irányuló program végrehajtásában. Ki kell dolgozni továbbá a takarékosabb anyaggazdálkodást segítő programot, s meg kell kezdeni e program megvalósítását. A terv azzal számol, hogy a felsorolt feladatok végrehajtásától és a gazdálkodás eredményességétől függően tovább differenciálódik a vállalatok fejlődése és gazdasági, pénzügyi helyzete. A nehéz helyzetbe kerülő, veszteségessé vagy alaphiányossá váló gazdálkodó szervezeteknek meg kell tenniük a tevékenységük gazdaságossá tételéhez szükséges intézkedéseket. Az iparban foglalkoztatottak száma várhatóan tovább csökken. A termelés növekedését a munka termelékenységének növekedése alapozza meg. A népgazdaság összes energiafelhasználása nem, vagy csak kis mértékben növekedhet. Minden területen fontos feladat az energiagazdálkodási program végrehajtásának meggyorsítása. A szerkezetváltozás fő irányát és ütemét továbbra is a folyamatban levő központi fejlesztési programok határozzák meg; a petrolkémiai központi fejlesztési program alapján tovább nő a műanyag-feldolgozás; a gyógyszer-, a növényvédőszer- és intermediergyártás központi fejlesztési programja alapján a kivitel bővül erőteljesen. A könnyűipari ágazatok termelése a kereslet és a gazdaságosság függvényében differenciálódik. Az építőiparnak és a lakosságnak az épl- tőanyagipari termékek iránti kereslete mérsékelt termelés- növekedés mellett is kielégíthető. Az élelmiszeriparban — az exportérdekek figyelembevételével — az átlagosnál jobban fokozódhat a húsipar, a cukoripar és a növényolajipar termelése. A beruházásokon elvégzendő építési feladat tovább csökken, a fenntartási és felújítási tevékenység bővül. Számottevően nő a külföldön végzett építés értéke. A mezőgazdasági termékek termelésén belül - átlagos időjárás mellett — a növénytermesztés gyorsabban, az állat- tenyésztés lassabban emelkedik. Tovább bővül a mezőgazdasági nagyüzemek kiegészítő tevékenysége. A jó élelmiszerellátás fenntartása mellett a mezőgazdasápi és az élelmiszeripari termékek kivitele — főképp az idei kedvezőtlen búzatermés miatt — előreláthatólag csak szerény mértékben növelhető. Az áruszállítási és a személyszállítási teljesítmények — a szállítási szükségletek és feladatok összetételéből következően — mérsékelten emelkedAz 1982. évi népgazdasági terv legfontosabb előirányzatai az 1981. évi várható színvonal százalékában, összehasonlító áron 101.0- 101,5 98.0- 99,0 102.0- 102,5 98.0- 99,0 104.0- 104,5 100.0- 100,5 100,5-101,0 178.0- 180,0 milliárd Ft fordítható nek, a szállítási szükségletek kielégíthetők. A lakosság tulajdonában levő személygépkocsiállomány tovább gyarapodik, s eléri az egymillió-száznegyven- ezer darabot. Munkaerőhelyzet, jövedelem, fogyasztás A népgazdaságban foglalkoztatottak száma előreláthatóan tovább csökken. A munkaerő ágazati szerkezetének átrendeződése az előző évekhez hasonlóan folytatódik: a foglalkoztatottak száma az iparban és az építőiparban csökken, a mezőgazdaságban és a termelő szolgáltatásokban gyakorlatilag nem változik, a nem termelő ágazatokban kissé emelkedik. Gazdaságszervező intézkedések is segítik majd, hogy a nem hatékonyan foglalkoztatott munkaerő felszabaduljon, s a fejlődni ‘‘képes területekre áramoljon át. A jövő év első felében — az oktatási intézmények, a mező- gazdaság, valamint néhány más hely kivételével — át kell térni az ötnapos munkahétre. Ezt általában önerőből kell végrehajtani. Az áttérés miatt a gazdálkodó egységek pénzügyi, gazdasági helyzete nem romolhat, a dolgozók keresete nem csökkenhet. Az egészség- ügyi és a művelődési ágazat a szükséges többletlétszám fedezetére támogatásban részesül. A terv előirányozza, hogy a lakosság életszínvonalát jellemző fő mutatók az 1981—82. évre együttesen a VI. ötéves tervben előirányzottnak megfelelően alakuljanak. A munkások és az alkalmazottak átlagkeresete 4-5 százalékkal nő. Követelmény, hogy a vállalatok bérgazdálkodása jobban fejezze ki az egyéni teljesítményeket. A fogyasztói árszínvonal körülbelül 5 százalékkal emelkedik. Ez legnagyobbrészt az 1981. évi központi árintézkedésekből és a vállalati hatáskörben megvalósuló jövő évi árváltozásokból adódik. A társadalmi juttatásokat fedező kiadások az ez évinél mérsékeltebben növekednek. A terv előírja, hogy jneg kell őrizni a kétezer forinton aluli nyugdíjak reálértékét, s emelni kell az ösztöndíjakat. A lakosság infrastrukturális ellátottsága szerény mértékben tovább fejlődik. A tanácsok az 1982. évi terveiket úgy alakítják ki, hogy a VI. ötéves terv kiemelt céljai megvalósíthatók legyenek. A lakásellátottsóg további javítására 77 ezer új lakás épül, ebből 19—20 ezer lesz állami lakás. A tanácsok tovább korszerűsítik a lakáselosztást és a lakásgazdálkodást, nagyobb hangsúlyt kap az igények lépcsőzetes kielégítése, a szervezett lakáscsere. A terv 19—20 ezer állami lakás felújítását és mintegy 10 ezernek a korszerűsítését irányozza elő. Az egészségügyi ellátás javítására mintegy 1200 új gyógyintézeti ágy létesül; egyebek között Szolnokon és Budapesten épülnek új létesítmények. Elkészül majdnem 3000 új bölcsődei és 8000—9000 új óvodai hely. Tovább növekszik az óvodában elhelyezettek aránya, a zsúfoltság számottevően csökken. Az általános iskolai hálózat fejlesztésére 1200—1300 általános iskolai osztályterem létesül. Az általános iskolát végzetteknek mintegy 92 százaléka tanul tovább a középfokú oktatás különféle intézményeiben. A felsőfokú oktatási intézményekbe felvehető hallgatók száma valamelyest csökken. A művelődésügy, a kultúra és a sport nagyobb létesítményei közül folytatódik a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem, az Állami Operaház és a Filmgyár felújítása, a budavári palota helyreállítása, megkezdődik az Eötvös Lorónd Tudományegyetem átépítése, befejeződik a Madách Kamara Színház felújítása és felépül a kaposvári sportcsarnok és a veszprémi filmszínház. Beruházások Az 1982. évi terv - az egyensúlyi követelmények miatt —a beruházások további csökkentését irányozza ejő. Nagyobb mértékben mérséklődnek az állami és kisebb mértékben a vállalati beruházások. Az energia-megtakarítást és az energiatermelést szolgáló beruházások növekednek. A folyamatban levő nagyberuházások közül az év során befejeződik a Bitó II. Bauxitbánya építése, a Halimba III. Bauxitbánya bővítése, a Székesfehérvári Könnyűfémmű félgyártmányfejlesztése, a Csepeli Csőgyár szinten tartó beruházása, a Budapesti Szemétégetőmű és a Szekszárdi Húskombinát építése. A később befejeződő nagyberuházások közül részleges üzembe helyezés történik a márkushegyi és a nagyegyházi bányaüzemekben, a Dunai Vasmű és a Lenin Kohászati Művek acélműveiben, a Szolnoki Papírgyárban és az Árpád-híd szélesítésénél. Az év folyamán fontos állomásához érkezik a Paksi Atomerőmű kivitelezése: az I. számú blokk áramot ad az országos hálózatba. Megkezdődik három nagyberuházás: a mecseki kokszolható széntermelés fejlesztése, a fenyőfői bauxitbányának és a Dunai Vasmű kokszolóművének az építése. A kisebb állami beruházások körében az eszközöket elsősorban a kiemelt társadalompolitikai gólokkal (a lakásépítéssel és az ehhez kapcsolódó létesítményekkel, az egészségügygyei, az általános iskolai oktatással) összefüggő fejlesztésekre kell fordítani. Nagyobb arányú építési munkákkal járó új beruházások csak kivételes esetben kezdhetők. Nemzetközi gazdasági kapcsolatok A külkereskedelmi áruforgalom az ez évinél dinamikusabban bővül. Elsősorban a kivitel emelkedése haladja meg az 1981. évit; ezt főképp az ipari termékek gazdaságos kivitelének gyors növelésével kell elérni. A behozatal csak csekély mértékben növekedhet. Ennek érdekében az energia- és anyagfelhasználásban az ésszerű takarékosság fokozására s a drága importnak a gazdaságos hazai termeléssel történő helyettesítésére kell törekedni. A külkereskedelmi hiány tovább mérséklődik. * . A Minisztertanács az 1982. évi népgazdasági terv jóváhagyása keretében határozatot hozott a terv végrehajtását szolgáló intézkedésekről is. Ezek célja, hogy fokozódjon a gazdálkodás hatékonysága, javuljanak a dinamikus növekedésre képes vállalatok és szövetkezetek fejlődésének lehetőségei, erősödjön a népgazdasági és a vállalati jövedelemképződés közötti összhang, tervszerűen alakuljon a felhalmozási és a fogyasztási vásárlóerő, megvalósuljanak a külgazdasági célok. A Minisztertanács felkéri a vállalatok és a szövetkezetek, a tanácsok és az intézmények dolgozóit, hogy legjobb tudásuk és képességeik szerint járuljanak hozzá az 1982. évi népgazdasági terv céljainak maradéktalan megvalósulásához. Janus Pannoniusról nevezték el Három karúvá bővül a Pécsi Tudományegyetem Beszélgetés dr. Földvári József rektorral A Pécsi Tudományegyetem épülő kollégiuma A jogszabályok nyelvén érdemes kezdeni: „1. §. A Pécsi Tudomány- egyetem a jövőben Pécsi Janus Pannonius Tudomány- egyetem néven folytatja működését. 2. A Pécsi Tanárképző Főiskola 1981. december 31-én megszűnik." (1981. évi 26. számú tvr.) „1. A Pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem 1982. január hó 1. napján tanárképző kar létesül. 2. A kar feladata: aj általános iskolai tanárok, valamint b) általános és középiskolai oktatásra egyaránt képesített szaktanárok képzése.” 1035/1981. (XII. 5.) sz. minisztertanácsi határozat.) — Két év óta a legkülönfélébb hírek keringenek a városban az új egyetemi karról. Sokan a bölcsészeti lakultás újraindítását várták a művelődésügy irányítóitól. A két alapvető jogszabály megszületése után most már mindenki számára világos: nincs szó bölcsészkarról, „csak" új rendszerű tanárképzés beindításáról. Mi tette indokolttá ezt az intézkedést? A kérdést dr. Földvári Józsefnek, a Pécsi Tudomány- egyetem rektorának tettük föl, akivel a Janus Pannonius Tudományegyelem közeli és távoli jövőjéről beszélgettünk. — Évek hosszú során bebizonyosodott, hogy a magyar- országi pedagógusképzés megérett a változásra. Ma négy különböző intézménytípusban folyik pedagógiai képzés: az óvónő- és a tanítóképző intézetekben, a tanárképző főiskolákon és a tudományegyetemek egyes fakultásain. Ezek a típusok egymástól elszigeteltek, alig-alig épülnek egymásra, mindegyiknek más az oktatási feladata. A tanárképző intézmények elsősorban gyakorlatközpon- túak, a bölcsészkarokon pedig túlteng az elmélet, ott „tudósokat” képeznek. A korszerű pedagógia bebizonyította, hogy tíztől tizennyolc éves korig nagy szükségük volna a gyerekeknek arra, hogy egységes oktatásban részesüljenek. Nálunk az oktatási rendszer sajátossága folytán ez nem lehetséges, mert már a tanárokat is megosztja a pedagógusképzés: diplomája szerint az egyik csak általánosban, a másik középiskolában tanít. Pécsett 1983-tól kísérlet indul meg, amelynek egyik legfontosabb célja az, hogy tapasztalatokat szolgáltasson az egységes tanárképzés bevezetésével kapcsolatban. Nem titok, hogy az országban nagy ellentábora van az egységes tanárképzés tervének. Sokan a? egyetemi oktg- tás színvonalát féltik a tanárképző főiskolák egyetemi karrá történő átszervezésétől. Ha meggondoljuk, van alapja a kételkedésnek, hiszen az elmúlt harminc évben történt néhány kevésbé sikerült reform a felsőoktatásban: felsőfokú technikumokat szerveztek át főiskolává, főiskolákat egyetemmé. Mindez nem mindig iórt együtt az oktatás színvonalának emelkedésével. Mi azonban vállaljuk a kockázatot, annál is inkább, mert egyetemünk ezzel is közelebb áll maid az „Universitas", a tudománvok közösségének eszményéhez. — Mi a kisérlet lénveae? — Az 1983/84-es tanévben néhány szakon — hoav melyeken, azt később döntiük el — megindul az ötéves, eavetemi szintű tanárkéDzés. A kísérleti csoport hallgatói már olyan diplomát fognak kapni, amely középiskolai tanításra is jogosítja őket. Azt szeretnénk, ha a Pécsi Tanárképző Főiskola jó hagyományait megőrizve, a gyakorlati és az elméleti képzés összhangjának megteremtésével, felkészült, a tudomány irányában is nyitott, fiatal szakemberek hagynák el az intézményt. Néhány évig párhuzamosan fut majd a négyéves főiskolai és az ötéves egyetemi szintű képzés. De semmiképpen nem szeretnénk ezt az időt a szükségesnél hosszabbra nyújtani. Ugyanígy a főiskolai oktatók átminősítését is szeretnénk legkésőbb három éven belül lebonyolítani. Hangsúlyozni kell, hogy egzisztenciálisan egyiküket sem érheti hátrányosan a változás, ám mindenkinek tisztában kell lennie azzal, hogy az egyetemi oktatás magasabb követelményekkel jár. Nálunk például az egyetemi docensi címhez a jelöltnek legkevesebb kandidátusi fokozattal és egy álla-, mi nyelvvizsgával kell rendelkeznie. A tanárképző karon mindenkivel személyesen fogunk beszélni elképzeléseiről. — Milyen lesz az egyetem szervezeti képe? Gondolom, először csak táblacsere lesz a Tanárképző Főiskolán, hiszen a kísérleti oktatás csak két év múlva indul meg. — Szeretnénk, ha a karrá alakulás nemcsak táblacserével járna! A fakultás az egyetem keretein belül meghatározott önállósággal rendelkezik, és nem kapssolódik közvetlenül a főhatóságokhoz. Mások a döntéshozatal formái is. Üj karunkon az egyetemi mechanizmus zökkenő- mentes átvétele az egyik legfontosabb feladat. Ami a konkrét szervezeti kérdéseket illeti: a rektornak három helyettese, valamennyi karnak dékánja és dékánhelyettese lesz. (A tanárképző karon több dékánhelyettes is.1 Igyekszünk majd az ésszerű integrációt megvalósítani. Természetesen egységes lesz a pártszervezet, a szakszervezet, a gazdasági főigazgatóság. A filozófia _és szociológia központja előreláthatólag a jogi kar, a politikai gazdaságtan oktatásának bázisa a közgazdasági kar, a tudományos szocializmusé pedig a tanárképző fakultás lesz. A szakos képzés és a párhuzamosan futó négy- és ötéves tantervek miatt legnehezebbnek az oktatási program kidolgozása látszik. Nehezebbnek, mint a tanszékek és a szakpárosítások rendszerének kialakítása. Szervezetileg hozzánk fog tartozni a szentlőrinci kísérleti iskola is. — Kik lesznek az új egyetemi tanárok? — A kar oktatóinak bázisát a Tanárképző Főiskola jelenlegi tanárai alkotják. Természetesen más intézményekből is számítunk erősítésre. Többen jelezték Szegedről és Budapestről, hogy érdeklődnek a kísérlet iránt. Közülük néhányon Pécsett kívánnak letelepedni. — Mit vár az egyetem a harmadik kar megszületésétől? — A két meglevő kar életét a változás nemigen érinti. A kutatásban viszont az eddigieknél komplexebb vizsgálatok 'válnak lehetségessé. Személy szerint nagyon szeretném, ha pl. a krininálpeda- gógiában együttműködhetnénk a tanárképző kollégákkal. Elképzelhető az intenzívebb kapcsolat a diákok között. Sajnos, ennek a legnagyobb gátja az, hogy a kollégiumokban nem vegyesen laknak a három kar hallgatói.. Saját diákéveim alapján tudom, milyen hasznos lehet, ha az ember sűrűbben találkozik más kar hallgatóival. — A Tudományegyetem nem tartozik a létesítményekkel legjobban ellátott intézmények közé. Nemrégen még a lolyosón is tartottak órát a közgazdászoknak, s a kollégiumi ellátás 25-30 százalékos volt. Mi lesz a helyzet a Janus Pannonius Tudományegyetemen? — A harmadik karral kibővülve, mi leszünk az ELTE után a második legnagyobb létszámú tudományegyetem az országban. Jó volna a gazdasági, az adminisztrációs ügyeket egy helyen intézni, jó volna, ha a mozgalmi tevékenység központja is a főépületben lenne. Ehhez azonban égetően szükség volna azokra a helyiségekre a Rákóczi úti szárnyon, amelyekben még mindig a biofizikai és élettani akadémiai kutatócsoport műszerei vannak. Évekkel ezelőtt az egészségügyi és az oktatási tárca között miniszterhelyettesi szinten született egy megállapodás, hogy a Pécsi Orvostudományi Egyetem helyet biztosít ezeknek a kutatócsoportoknak. Néhány helyiséget átadtak már nekünk, de a jelenlegi állapotban méa a szükséges átalakítások tervezéséhez sem tudunk hozzákezdeni. — Végezetül egy sokakat érintő kérdés: miért Janus Pannoniusról nevezték el az egyetemet? — Olyan emberről kívántuk egyetemünket elnevezni, akinek tevékenységét az ország határain túl is ismerték, és akinek működése a városhoz kötődött. Janus Pannonius pécsi püspök a XV. század egyik kiemelkedő, Európa-szerte ismert humanista költője volt, ezért esett rá a választás. Havasi János
