Dunántúli Napló, 1981. december (38. évfolyam, 329-356. szám)
1981-12-18 / 346. szám
6 Dunántúli napló 1981. december 18., péntek Közgazdaság! elet Magyar-jugoszláv szimpozion A héten háromnapos magyar—jugoszláv szimpozion zajlott le Harkányban. A Magyar Köz- gazdasági Társaság megyei szervezete és az Eszéki Közgazdasági Társaság közös rendezvényén a horizontális és vertikális integráció elm életi és gyakorlati kérdései kerültek terítékre az élelmiszergazdaságban. Ezzel kapcsolatosan m indkét részről több előadás hangzott el, megvitatták a tapasztalatokat. Közgazdasági élet rovatunkban most közreadjuk Buttinger János, a Magyar Nemzeti Bank megyei igazgatósága osztályvezetőjének előadásanyagát; dr. Szabó Gábor kandidátus, a Pécsi Tudományegyetem docense pedig összegezi a szimpozion tapasztalatait. Miklósvári Zoltán Az integrációval összefüggő érdekeltségi viszonyok Baranya élelmiszer-gazdaságában Pécsi utcák - híres emberek Akik még hiányoznak Amikor az integráció gondolata megkezdte térhódítását Baranya élelmiszer-gazdaságában is, fontos célként határozódott meg: az e körben működő gazdálkodókat egymástól élesen elválasztó szemlélet- móddal szemben a végtermékelőállítás érdekeit helyezzék előtérbe, az egész gazdasági folyamat valamennyi láncszemét felölelő, a kapcsolatok szorosabbra fonását elősegítő elvek és szervezési módszerek segítségével. A termelés, a feldolgozás és a forgalmazás, azaz a vertikálisan összefüggő tevékenységek gördülékeny integrálásának megteremtése azonban hosszú és bonyolult folyamat. Alapvető gondként jelentkezett a tevékenységek számos eltérő sajátossága mellett az érdekazonosság megteremtése. Az alapanyagtermelő mezőgazdaság speciális szektor-összetételével (termelőszövetkezet, állami gazdaság, kombinát, háztáji), a szektorok eltérő érdekeltségével, a termelők széles földrajzi tagoltságával, s az üzemek jelentős gazdasági differenciáltságával szemben egy erősen koncentrált és centralizált, az alapanyag-termelőktől eltérő közgazdasági környezetben lévő élelmiszeripar állt. Annak ellenére, hogy a cukor- és olajos növények vertikumának kivételével a megye A z élelmiszer-gazdaság kooperációs és integrációs kérdéseit megvitató harkányi magyar-jugoszláv szimpozion legfontosabb tanulságait a cél-folyamat-szervezet összefüggés alapján elemezhetjük. Mind az előadások, mind a vita során kiderült, hogy a különböző kooperációs, integrációs folyamatok elindítása, valamint az egyes vállalati és vállalatközi szervezetek kialakítása során alapvető jelentősége van a célkitűzések alapos átgondolásának és egyértelmű tisztázásának. A résztvevők egyetértettek abban, hogy az együttműködéseknek egyrészt a belföldi fogyasztás, másrészt az exportkötelezettségek 'legteljesebb mennyiségi és minőségi kielégítését kell hogy szolgálják. Sajátos szempontként vetődött fel a turizmus által támasztott élelmiszerigény felmérésének és biztosításának a problematikája, amely — megyénk gyakorlatából is tudjuk — a kiemelt üdülőterületek, vagy éppen a kishatárforgalom tekintetében esetenként speciális megközelítést és cselekvési módot igényel. Az egyes konkrét társulási stb. együttműködési formának konkrét célmeghatározással kell rendelkeznie, amely igen sokféle lehet: jövedelemnövelésre való törekvés, az értékesítési biztonság fokozása, a specializáció elősegítése stb. Különös hangsúllyal vetődött fel mindkét részről, hogy sem a vállalati, sem a társadalmi erőforrások optimális hasznosítása nem valósulhat meg a gazdaságilag megalapozatlan, presztízs szempontok alapján létrehozott ún. ,,kényszeregyesülések" esetén. Újszerű gondolatként merült valamennyi mezőgazdasági termeléssel összefüggő vertikumával rendelkezik, az egymásra épülő termelési fázisok termékei nem mindig kerülnek teljes egészében a feldolgozás következő lépcsőjére, hanem egy részük bekerül végtermékként a fogyasztásba, más részük idegen megye területére, vagy exportra. így az erővonalak egyértelműen sok esetben csak népgazdasági szinten ragadhatok meg, az egy-egy végtermék kibocsátására integrálódott vállalatszerű megjelenési forma nem vált jellemzővé, hanem a társuló tagok egy-egy tevékenységre való egyesülése az uralkodó. Az eddigiekből egyértelműen kitűnik, a társulások alapításának indítékait valamilyen közvetlen vagy közvetett gazdasági anyagi érdék motiválja. A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy sok esetben az alapítók (csatlakozók) elvárásai nem voltak eléggé tisztázottak, ami az érdekegyezőség tisztázatlansága folytán károsan hatott a társulás tevékenységére, egyes esetekben annak megszűnését előidézve. A különböző együttműködésekből 14 került felszámolásra, így jelenleg öt jogi személyiséggel rendelkező, és 30 nem jogi személyiségű társulás működik. Az összes társulást alapul véve, Baranya a megyék rangsorában Somogy fel annak hangsúlyozása, hogy a mezőgazdasági termelők horizontális integrációjának erősítése a vertikálisan integrált szervezetek stabilizációját jelentős mértékben elősegíti. Ismeretes, hogy Márton János az integrációt úgy határozta meg, hogy az ..........a szor os gazdasági egymásrautaltság felismeréséből fakadó és érdekközösség megteremtésére irányuló gazdaságszervezési folyamat. . .". A vita során megerősítést nyert, hogy napjainkban az integráció a termelőktől elválasztott egységes irányítást, többnyire új szervezeti formát is jelent, nem pedig centralizációs folyamatot. A szimpozion résztvevői kivétel nélkül egyetértettek abban, hogy a mezőgazdasági nyersanyagtermelést, az élelmiszeripari feldolgozást és az élelmiszer-kereskedelmet folytató gazdálkodó egységek integrációs készségének alakításában, illetve annak stabilizálásában a végtermékre irányuló anyagi érdekeltségnek kitüntetett szerepet kell tulajdonítanunk. Ebben a vonatkozásban kiemelkedő jelentősége van a közös kockázatvállalásra irányuló törekvésnek, amely iránti igény érthető módon elsősorban a gyengébb gazdasági pozícióban levő résztvevők részéről nyilvánul meg. E tekintetben különösen fontos, hogy — a vertikális marketing révén, azaz az integrációs szervezet valamennyi egységének szintjén megvalósított marketingtevékenység segítmegyével együtt a nyolcadik helyen áll, a jogi személyiséggel rendelkezőket számítva azonban csupán öt megyét előz meg. A vállalkozási kötelékek kialakításakor a vagyoni hozzájárulást illetően eltérő helyzetekkel találkozhatunk. Egyik szélsőséges példa a Zöldségszaporító és -hajtató Közös Vállalat. Itt az alapító tagök vagyoni hozzájárulása 0,36 százalék és 21,8 százalék között mozog — s három tag rendelkezik az összes szavazat 61 százalékával. A Dél-dunántúli Meliorációs Társaság gesztorának, a Szigetvári Állami Gazdaságnak a vagyoni hányada 60 százalék, míg a további négy állami gazdaság 10—10 százalékkal rendelkezik, szavazati joga azonban csak egy értékű. A nyereségfelosztást illetően a társasági szerződések szintén eltérőek. Döntő forma, hogy a felosztás a vagyoni betét arányában történik, de egyre többször találkozhatunk olyan megoldással, hogy a nyereség felosztása 40—50 százalékban, a vagyoni betét alapján, míg a további hányad a forgalomból való részesedés alapján történik. Kiemelhető, hogy az érdekelt, ségi célnak megfelelő tevékenység folyik a Baromfifeldolgozónál, MECSEKTEJ-nél, felosztható jövedelemmel. Bár ez utóbbi a ségével — megakadályozzuk, hogy az ún. élelmiszergyártó és forgalmazó vonalak egyes részei, egységei elszigetelődjenek, s a piaci hatásoktól mentesek maradjanak. Ennek biztosítása csak a külpiaci hatásokat érvényesíteni képes aktív árpolitika révén lehetséges, szögezték le többen a vita során. Jugoszláv kollégáink konkrét elemzések révén rámutattak arra, hogy az integrációs lánc egységeinek eltérő jövedelmezőségi, eszközhatékonysági pozíciója erősen korlátozhatja a társulási készséget, s ezért az együttműködés során kiegyenlítődésre kell törekedni. Ugyancsak jugoszláv részről hangzott el olyan előadás, amely az élelmiszer-gazdaság belső egységeinek, így g társadalmilag szervezett mező- gazdaságnak, az élelmiszer- iparnak, valamint a nagy- és kiskereskedelemnek egy gazdasági körzetben elfoglalt súlyát, szerepét nemcsak a szokásos megoszlási viszonyszámok alapján tárgyalta, hanem azok relatív jövedelmezőségének gazdasági hatékonyságát is vizsgálta. Az egyes integrációs szervezeti formákat illetően magyar részről kiemelésre került, hogy adott társadalmi-gazdasági körülményeink között az integrációs szervezeti megoldások sokfélesége objektív szükség- szerűség. Jugoszláv kollégáink tapasztalatai megerősítik ezt a törekvésünket, hiszen amint elmondották, egyes szervezeti formák erőltetése, egyoldalú várakozástól eltérően a Baranya megyei Tejipari Vállalat melletti lényeges választékbővítő feladatának csak részben tud eleget tenni. Ellenkező példa a Zöldségszaporító és -hajtató Közös Vállalat. A tevékenység ugyan célirányos, de a zöldségtermesz, tés általános és krónikus jövedelmezőségi problémáját figyelembe véve, az adott gazdasági szabályozó rendszerbeli feltételek mellett koncepcionális hiba volt a vállalat alapítása. Az a tény pedig, hogy az induló vagyon 32 százaléka 46 megyei termelőszövetkezet fejlesztési- a lap-átadásából származik, a kényszertársulás jellegre utal. A társulásból származó előnyök kihasználásának lehetősé, gét jól tükrözik a megyénkben működő agrokémiai központok (Szigetvár, Mohács, Boly, Bel- várdgyula stb.). A hagyományos tárolás során keletkező 10—15 százalékos veszteség megszüntetése, a gazdaságos anyagmozgatás, az élőmunkafelhasználás csökkentése, a környezet, az élővilág védelme számottevő anyagi előnnyel jár. Az AGROKER Vállalat tagsági viszonya pedig a hosszú távú stabilitást biztosítja. Az induláskori zökkenők után figyelemre méltó eredményeket hozott a különböző iparszerű termelési rendszerek terjedése. Megyénk üzemei 16 növény-, illetve állattenyésztési rendszerrel tartanak kapcsolatot, egy-egy gazdálkodó tevékenységi struktúrájának megfelelően többel is. összegezésül: a tapasztalatok ellenére még nyitott kérdés, milyen körülmények között előnyösebb az integrációt szőkébb vállalati (szövetkezeti) szervezetben megvalósítani, és mikor előnyösebb a kötelékforma. Annak ellenére ugyanis, hogy a vállalkozási kötelékek, mint gazdasági egységek, meghatározott célú, tartós szervezeti kapcsolata jogszabályilag rendezett, egy-egy üzem, vállalat csak részben fedezi fel az érdekközösségben rejlő lehetőségeket, így az eltelt időszak az integráció bővülésében, erősödésében nem hozott megnyugtató eredményeket. előtérbe állítása náluk komoly gondot és feszültségeket okozott. Jugoszláviában jelenleg fokozott gondot fordítanak a mezőgazdasági kistermelőknek a társadalmilag szervezett mezőgazdasági szervezetek által történő integrációjára, s az utóbbi időben különösen jó eredményeket értek el a szőlő- és bortermelés területén. Az agrár-ipar: és mezőgazdasági-ipari kombinátok vonatkozásában eszéki kollégáink rámutattak arra, hogy az integrációs lánc hosszúsága jelentős mértékben fokozhatja a rendszer instabilitását. Ezért alaposan meg kell gondolni, hogy a mezőgazdasági nyersanyagtermelőtől a külkereskedelemig terjedő integrációs lánc belső szervezeti egységei miként kapcsolódnak egymáshoz, s különös figyelmet kell fordítani a belső anyagi érdekeltségi rendszer kialakítására. A magyar élelmiszeriparban kibontakozó decentralizációs folyamatok felvázolását eszéki kollégáink élénk figyelemmel kísérték. összefoglalásképpen elmondhatom, hogy a két ország gazdaságirányítási rendszerének jelentős eltérései ellenére az élelmiszertermelés kooperációs és integrációs kérdéseinek főbb elméleti, valamint gyakorlati kérdéseit illetően a jugoszláv és a magyar résztvevők véleményei megegyeztek, vagy igen közel álltak egymáshoz. Dr. Szabó Gábor A telefonkönyv Pécs város utcanévjegyzékét irányítószámokkal együtt közli. Ha csak a személyneveket vesszük figyelembe, könnyű észrevenni, hogy az utcanévadásban — más városokhoz hasonlóan — az egészséges lokálpatriotizmus is érvényesült. A legtöbb helyen szobor, emléktábla vagy utcanév formájában megbecsülik az ott élt vagy a lakóhelyhez valamiképpen kötődő nagy embereket. Ily módon Pécsett is utcanévtáblát kaptak a munkásmozgalom kiemelkedő ideológusai (Doktor Sándor, Hajdú Gyula stb.), vértanúi (Fejtig Imre, Hegedűs Mihály, Keller János, a Csébiek stb.). Rajtuk kívül utcatáblán olvasható Kossuth Lajos, Pécs országgyűlési követének, Jókai Mórnak, Pécs díszpolgárának névé éppúgy, mint a nagy hadvezéreké (Hunyadi János, Zrínyi Miklós, Sarohin) ; írók, költők, tudósok és művészek neve bőséggel buzog elénk a falakról. Úgy érezzük mégis, hogy qz utcanévjegyzéken szereplőkön kívül is szép számmal akadnak olyan pécsi, baranyai híres emberek, akik kimaradtak a sorból, és bár kapcsolataik vannak megyénk helységeivel, utcanévtáblára egyelőre nem került a nevük. Ezek közül említünk néhányat. Hiányolható, hogy Pécsett nincs Bél Mátyás utca, holott megyetérképekkel ellátott, latin nyelven írt történelmi-földrajzi munkájában, a No- titiában Baranya megye leírása is szerepel. Az is lehetséges, hogy családja Baranyából származott el a Felvidékre. Megyénkben ugyanis már az Árpádok alatt létezett Bél nevű település, a mai Egyházbér eredeti neve is Egyházasbél volt. Évtizedeken át Pécsett élt a századvég egyik legnagyobb historikusa. nyelvkutatója, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja: Mátyás Flórián. Nem Pécsett született, de másutt sok megpróbáltatás érte. Volt: marhaetető, kőműveseknél téglahordó, szabó-, varga-, borbély- és festőinas. A tudományért élt. Nem kereste az elismerést, a rangot, a vagyont. Ami kevéske vagyonhoz jutott házassága révén, azt is a MaPÉCS SZÜLETTEK Gyimesi Edit, Kovács Ilona, Tarsoly Péter, Hideg Norbert, Skaczel Andrea, Szalontay Eszter, Szendröi Szilvia, Bodó Borbála, Mihovics Zsuzsanna, Ihász Zoltán, Kiss Dávid, Váradi Tamás, Keller Petra, Soós Attila, Somlai Petra, Vándori Márta, Vracaric Zoltán, Sándor Eszter, Hack Nikoletta, Vas Gábor, Maszlag Szilvia, Bokor Adél, Resch Péter, Marton Bernadett, Hodoli Hajnalka, Korbályi Dóra, Geizler Edit, Horváth Barbara, Weimann Katalin, Solti Tamás. Sárkány Zoltán, Sárkány Roland, Szalóky Attila, Simon Katalin, Csörge Timea, Szirdi Eszter, Laki Edit, Károly Zoltán, Dukovits Krisztián, Papp Roland, Túri Krisztina, Máré Júlia, Antal Zsolt, Bátori Cecília, Bátori Gabriella, Paizs Péter, Hollósvölgyi Andrea, Tóth Ildikó, Glatt András, Tisza Kata, Harcos Aba, Bodor Károly, Szabó Gellert, Laboréi Zsanett, Veresek Szilvia, Kovács Balázs, Lukács Viktória, Farkas Noémi, Várnai Mónika, Nagyidai Borbála, Koprivanacz Tünde, Horváth Dóra, Soós Éva, Zilahi Tamás, Raj- nics Rita, Jókovics Csilla, Déri Balázs, Tarnay Zoltán, Oláh Péter, Jan- tyik Mónika, Homoki Henrietta, Martini Szilárd, Ambrus Ákos. I'tókovics Roland, Egédi Katalin, Orsós Irma, Trautmann Péter. Bertalan Tamás, Klencz Balázs, Regős Mariann, Szigeti Katalin, Mayer Szabolcs, Kovács József. Kanyik György, Fekete Csaba, Serbán Bernadett, Sároti Diána, Árvay Zsófia, Lajos Tünde, Gyuris Bernadett, Higi Verona, Ka- ezur Melinda, Blázsovics Richard, Bojás Szabolcs. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK: Éki Lajos és Csongor Csilla, Své- ger Béla és László Margit. Villányi Ferenc és Grátz Mária, Tabajdi Ferenc és Szekeres Márta, Szabó Zoltán és Nagy Zsuzsanna, Pitz János és Győrfi Kornélia, Lakat Zoltán és Gyónó Zsuzsanna, dr. Brachmann Antal és dr. Kálmán Ildikó, Bányai Gábor és Boldog Ágnes, Minkó Ferenc és Horváth Mária, Koszó László és Schrancz Gertrúd, Falta Tibor és Tóth Zsuzsanna, Somos Béla és Dudás Mária, Kustos János és Májer Magdolna, Róth Antal és Horváth Andrea, Kovács Gyula és Petrovics Ilona, Rács Zoltán és Czimbák Julianna, Végső Sándor és Walter Zsuzsanna, Kovács Imre és dr. Peti Piroska, Zsdrál Artúr és Orovicza Anna, Pleizler István és Kása Gizella, Szüllő János és Pressing Julianna, Mindennapos felvételi ügyeletek gyermek belbetegek részére: Pécs város: POTE Gyermekklinika, Szigetvár város és járás, a pécsi és a volt sellyei járás: Megyei Gyermék- kórház. Gyermeksebészeti, kórházi felvételt igénylő gyermekfülészeti betegek, égett és forrázott gyermekek részére páratlan napokon: POTE Gyermekklinika, páros napokon: Megyei Gyermekkórház Pécs és a megye egész területéről. Felnőtt belgyógyászat: I. kerület: II. sz. Belklinika, II. kerület: Megyei Kórház (fertőző épület), III. kerület: I. sz. klinikai tömb. Sebészet, baleseti sebészet: II. sz. klinikai tömb. Égési sérülések: Honvéd Kórház. Koponya- és agysérülések: Idegsebészet. Felnőtt fül-, orr-, gégészet: POTE Fül-, Ori^, Gégeklinika. ÉJSZAKAI KÖRZETI ORVOSI ÜGYELET Felnőtt betegek részére: Korvin O. u. 23., tel.: 11-169. Munkácsy tessa nevű városi árvaházra hagyta. Mily felemelő volna, ha az egyik Flórián utcát Mátyás Flórián utcának neveznék el! És ha már a történészeknél tartunk, nincs utcaneve Istvánffy Miklósnak, a magyar Líviusnak, aki a Pécshez közeli Kisasszonyfán született. Történeti munkája — Pray György megállapítása szerint — éles ítéletekkel van tele, amelyeket azonban mérsékel a szabadelvűség és a közügyek tárgyalásához való alkalmazás. Utca/ievet érdemelne Székely István, az első magyar naptárkészitő, aki Siklóson élve ,.sokat fáradozott a tudatlanságnak elkergetésében. s e végre bocsátott világra egynéhány könyvet magyarul” — írja róla Bőd Péter. Nem volna szabad megfeledkezni Vitéz Jánosról, a nagy humanista szónokról, Janus Pannonius mecénás nagybátyjáról sem. A belvárosi János utca, amelyben 1934-ben Janus-em- léktáblát akartak elhelyezni, most Vitéz János nevét viselhetné. A Pécsett született írók közül utcanevet érdemelne Sirisaka Andor, aki mintegy tízezer közmondás összegyűjtésével (1890) példát mutatott arra, hogy ,.miképpen kell ezen drága kincset az élet különféle körülményei között magunk és mások testi-lelki javára 'fordítanunk." Városunk szülötte Szenteleky Kornél író, költő, verkesztő, orvos — egy személyben. Az első világháború után a Vajdaságban össze tudta fogni a tehetséges magyar írókat, költőket, s híd tudott lenni a magyar és a jugoszláv nép között. És szinte hihetetlen, hogy Barta Lajos, a magyar szocialista irodalom egyik úttörő Kossuth-díjas írója, a baranyai Kistapolca szülötte, az egykori pécsi diák és jogász, saját városában nem kapott polgárjogot. És itt vannak a kortársak, a nemrégen elhunytak . . . Sokan vannak, akikről megfeledkezni — Jókai szavaival: „több mint vétek, mert hiba.” Olyan hiba, amelyen lehet még segíteni. Tóth István dr. Vadon Gyula és Lovász Zsuzsanna, Bihari Ferenc és Hefner Julianna, őri Sándor és Krámos Katalin, Wág- ner Árpád és Pintér Lilla, Korsós Ferenc és Vásári Edit, Kis-Balázs Sándor és Szabó Gabriella, Vincze István és Teleky Ágnes, Szabó Ferenc és Herr Erika. MEGHALTAK: Szabó Jánosné Horváth Erzsébet, Imrecze István, Scherdán Petemé Gorái Erzsébet, Mátyás Ferencné Kari Rozália, Mazaga Miklós, Barna András, Rostás Mihályné Rácz Mária, Beck Ferencné Winczig Erzsébet, Tonkó László, Majzer Lajos, Székely István, Farkas Györgyné Kertész Júlia, Kárpáti Péterné Veszner Anna, Mischl Lajosné Gergely Erzsébet, Szabó Lajos, Kófiás Mihály, Bitter Józsefné Herczog Rozina, Cr-ala Györgyné Ricza Teréz, Hamvas Antal, Gergely László, Sárközi György, Sárközi Marianna, Búzás Roland, Szige- csán József, Szakács Jánosné Vas Magdolna, Sinkovics István, Brozin Ferenc, Ottó János, Szalontay Lajos, Hári József, Papp Ferencné Horváth Mária, Korrós Benő, Fekete Józsefné Illés Mária, Mészáros Józsefné Rozs Teréz, Erdélyi József, Ferenc Lajosné Molnár Jolán, Némethi Sándor, Paul János. Horváth Imréné Sellei Viktória, Kovács József. Hollósi Sándor, Papp Mária, Zombori István, Papp Józsefné Benedek Ilona, Sipos Imréné Pál Margit, Tollár Istvánná Tabak Anna, Kovács Ferenc. Massing József, Beck Mártonná Guth Anna, Futó János, Aradi Jánosné Szeifert Erzsébet, Huszár Sándor, Polcz Józsefné Szeifert Regina, Gaál Imre, Horváth József, Hegyvári István, Radá- csi Ede, Seregély István, Szabó Judit, Zsebi Irtvánné Szabó Mária, Tyukodi János, Bizderi Antalné Balaskó Mária, Bartal István, Hetényi Bertalan, Haris Péterné Tóth Ilona, Márkus Lajosné Kis-Szabó Mária, Vigand Mátyás, dr. Kóródi Ferenc, Dorkó József, Szabó Károly, Kocsis Béla, Hetényi Ferenc, Gál Gyula. SIKLÓS. SZÜLETTEK: Baski Boglárka, Mijin László, Salamon Mónika, Krémer Klaudia, Énekes Tamás, Baranyai Zoltán, Terzriccs István, Nagy Éva, Szebényi Noémi, Keserű Dénes, Berta Norbert, Kolompár Szilvia, Papp Elisabeth, Zilai Zoltán, Vágai Virág, Schmidt Agnes, Petes Erzsébet. ' HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK: Kácsi Ottó és Hoffmann Ildikó, Kikillai Pál László és Stibál Mária, Kolompár László és Lovász Éva. MEGHALTAK: Bódis Jánosné Horváth Terézia, Szlipcsevics Pál, Cuni Lajos, Bálint Henrikné Kárász Erzsébet, Sutus Mihályné Deli Rozália. M. u. rendelőintézet, ügyeleti bejárat, tel.: 12-812. Veress E. u. rendelőintézet, tel.* 15-833. Gyermek betegek részére: Munkácsy M. u. rendelőintézet, gyermekpoliklinika, földszinti bejárat, tel.: 10-895. Fogászati ügyelet: Munkácsy M. u. rendelőintézet, ügyeleti helyiség, tel.: 12-813. Minden este 7 órától reggel 7 óráig. ÉJSZAKAI ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁRÁK Pécs-Vasas II., Bethlen G. u. 8. 10/52. sz. gyógyszertár; Pécs-Meszes, Szeptember 6. tér 1. 10/3. sz. gyógyszertár. Kossuth Lajos u. 81. 10/8. sz. gyógyszertár; Munkácsy Mihály utca 4. 10/9. sz. gyógyszertár. Veress E. u. 2. 10/7. sz. gyógyszertár. SOS-ÉLET telefonszolgálat díjmentesen hívható a 12-390-es számon, este 7-től reggel 7 óráig. Nézetazonosság az élelmiszer-gazdaság kooperációs és integrációs kérdéseiben Kórházi felvételes ügyeletek
