Dunántúli Napló, 1981. december (38. évfolyam, 329-356. szám)

1981-12-03 / 331. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXVIII. évfolyam, 331. szám 1981. december 3., csütörtök Ára: 1,40 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Ülést tart a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának ülését de­cember 3-ra összehívták. A Politikai Bizottság az időszerű nemzetközi kérdésekről szóló tájékoz­tató, valamint az 1982. évi népgazdasági terv és állami költségvetés irányel­veiről készült előterjesztés megvitatását javasolja a Központi Bizottságnak. Befejeződött a Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottságának bukaresti ülése * ~- jt •* » 3« *•<* A képen a magyar küldöttség, balról a második Púja Frigyes külügyminiszter Decemberben Honecker-Schmidt találkozó az NDK-ban Cégérváltás Hondurasban Több mint egy hónap múlva — január 27-én - új elnököt iktatnak be Hondurasban. A vasárnapi választásokon ugyan­is a liberális párt győzött, megszerezve - a nem végle­ges adatok szerint - a voksok 54 százalékát. Vezére, Suazo Cordoba orvos tehát jogos vá­rományosa az ország legma­gasabb közjogi méltóságának, amit eddig Policarpo Paz Gar­cia tábornok viselt. Demokratikus változás? Alig­ha lehet annak minősíteni a hondurasi fejleményeket. Har­minc év alatt a jellegzetes ba­nánköztársaságban tíz kabinet váltotta egymást, ám az urná­kat csupán három alkalommal nyitották meg a választók előtt. Megfigyelők szerint ez­úttal „a csalások mértéke nem haladta meg az elviselhetöség szintjét", ami más szóval azt jelenti, hogy Suazo Cordoba pártja iránt csakugyan kife­jezésre jutott bizonyos nagyra­becsülés és bizalom. Persze kár lenne előre jós­latokba bocsátkozni. A kilenc­éves katonai kormányzás ugyanis mély nyomokat ha­gyott a közvéleményben, s a kisebb megszakításokkal 18 évig tartó diktatúra után alig­ha várható, hogy a Washing­ton támogatását élvező liberá­lisok menten felhagynak a be­vált parancsuralmi módszerek­kel. Ellenkezőleg, alighanem úgy történt: az USA megelé­gelte a katonákat, szalonké­pesebbé kívánta tenni hű csatlósának rendszerét, s az csupán a véletlen müve, hogy a két jobboldali párt közül - a liberálisok riválisa, a nemzeti párt - Cordobáé került ki győztesen. Bizonyára módosul a kor­mányzás összetétele: ezentúl Cordoba emberei kerülnek be a kabinetbe, s a hadsereggel rokonszenvező nemzeti párt töl­ti be az ellenzék szerepét. Csupán az a kérdés, vajon az egyöntetűen nyugodt légkörű­nek mondott választások után nem akad-e egy tábornok a hadseregben, aki a kivívott po­zíciók védelmében az utcára vezényli katonáit. Ebben az esetben ugyanis a washingtoni forgatókönyv felborul, s az elő­szeretettel „demokratizálási fo­lyamatnak” nevezett cégérvál­tás akadályokba ütközik. Igaz, erre sok esély nem kínálkozik. Az orvos-politikus ugyanis első nyilatkozatában mindenkit megnyugtatott: kor­mánya politikájának legfonto­sabb eleme az Egyesült Álla­mokhoz fűződő kapcsolatok még szorosabbá tétele és a hadsereg további erősítése, így aztán a Nicaragua, Gua­temala és Salvador közé éke­lődő Honduras helyzetében gyökeres változás nem várható. Marad minden a régiben: a krónikus gazdasági csőd csak­úgy, mint a nemzetközi mono­póliumok korlátlan uralma. Vagyis: új cégér alatt folytató­dik a korábbi gyakorlat, amely Washington érdekeinek a leg­inkább megfelel a feszültsé­gekkel terhes Közép-Ameriká- ban. Az orvos-elnök — a je­lekből ítélve - semmiféle ha­tásos gyógyírt nem tartogat or­szága számára. Gyapay Dénes A Varsói Szerződés tagálla­mainak külügyminiszteri bizott­sága szerdán a déli órákban befejezte kétnapos bukaresti ülését. Az ülés résztvevői a kölcsö­nös tájékoztatás és vélemény- csere keretében áttekintették a fegyverzetkorlótozási és lesze­relési tárgyalások helyzetét, va­lamint a Madridban folyó, euró­A Varsói Barátsági, Együtt­működési és Kölcsönös Segít­ségnyújtási Szerződés tagálla­Az ülés résztvevői kölcsönös tájékoztatás és véleménycsere keretében áttekintették a fegy­verzetkorlátozási és leszerelési tárgyalások helyzetét, valamint az európai biztonsági és együtt­működési értekezleten részt vett államok képviselői madridi ta­lálkozójának menetét. O A miniszterek államaik ne­vében megállapították, hogy az események alakulása teljes mértékben alátámasztja a nemzetközi helyzet fejlődé­sének irányzatairól, a politikai tanácskozó testület 1980 máju­si varsói ülésén és a Varsói Szerződés tagállamai vezetőinek 1980 decemberi moszkvai ta­poi biztonsági és együttműkö­dési találkozó menetét. Az ülés közleményét a részt­vevő külügyminiszterek egyhan­gúlag elfogadták és azt nyilvá­nosságra hozzák. A tanácskozás befejezése után a külügyminisztereket fo­gadta Nicolae Ceausescu, a Román Szocialista Köztársaság elnöke, a Román Kommunista Párt főtitkára. mainak külügyminiszteri bi­zottsága 1981, december 1—2- án Bukarestben megtartotta so­ron következő ülését. lálkozóján adott értékelések és következtetések időszerűségét, valamint az említett államok ál­tal előterjesztett, a béke meg­szilárdítására, az enyhülésre, a fegyverkezési hajsza felszámo­lására és a leszerelésre, vala­mint a nemzetközi együttműkö­dés elmélyítésére irányuló prog­ramok és javaslatok nagy je­lentőségét. Mély aggodalommal állapítot­ták meg, hogy az imperialista erőpolitika aktivizálódásának következményeként tovább rom­lott a nemzetközi légkör, nőtt a háborús veszély és a népek sza. badságának. függetlenségének fenyegetettsége. Ezzel összefüg­gésben rámutattak arra a növek­Szerdán hazaérkezett Púja Frigyes külügyminiszter, aki Bu­karestben részt vett a Varsói Szerződés tagállamai külügymi­niszteri bizottságának ülésén. Megérkezésekor a Ferihegyi re­pülőtéren jelen volt Victor Bo- loian, a Román Szocialista Köz­társaság budapesti nagykövete is. vő veszélyre, amelyet a fegyver­kezési verseny, különösen a nuk­leáris fegyverkezés ütemének és méreteinek fokozódása, az új fegyvertípusok és rendszerek ki­dolgozása, azok rendszerbe ál­lítása, a katonai kiadások to­vábbi emelkedése, a hadiipari komplexum szerepének és be­folyásának erősödése okoz. Megállapították azt is, hogy a haditechnika fejlődésében olyan változások mennek vég­be, amelyek alááshatják a nemzetközi stabilitást. Az ülés résztvevői — ezzel kapcsolatban — ismét rámu­tattak, hogy különösen veszé­lyes az új amerikai közép-ható­távolságú rakéták nyugat-euró­pai telepítéséről szóló NATO- döntés; az Egyesült Államoknak a neutronfegyver előállításáról és a hadászati fegyverkezés új, széles körű programjáról hozott döntése, mivel ennek nyilván­való célja a katonai fölény el­érése. Mindezt az európai és más népeket létükben fenyege­tő hadászati doktrínák előtérbe állítása kíséri: az első nukleáris csapásmérésről, a „korlátozott (Folytatás a 2. oldalon) Berlinben és Bonnban is be­jelentették hivatalosan, hogy Helmut Schmidt nyugatnémet kancellár Erich Honeckernek, az NDK államfőjének meghí­vására december 11-től 13-ig a Német Demokratikus Köztársa­ságba látogat. Kurt Becker kormányszóvivő közlése szerint a nyugatnémet kormányfőt elkíséri Otto Lambs­dorff, a gazdasági tárca veze­tője, Egon Franke, a két német állam kapcsolataiért felelős mi­niszter, valamint Günter Huon- ker, a kancellári hivatalnak az NSZK és az NDK viszonyában illetékes államminisztere. A nyugatnémet sajtó már na­pok óta foglalkozik a tervezett találkozóval, amelyre — értéke­lése szerint — Leonyid Brezs- nyev látogatása után igen ked­vező légkörben kerül sor. Bonn­ban a két német állam közötti kapcsolatok további fejlődésé­re számítanak a Honecker- Schmidt csúcstalálkozó ered­A termelőszövetkezetek a ko­rábbinál nehezebb gazdasági körülmények között tevékeny­kedtek az elmúlt években, en­nek ellenére fejlődésük nem tört meg. Valamit ugyan lassult a fejlődés üteme, a népgazda­sági igényeket azonban összes­ségében sikerült kielégíteniök. Szabó István, a Termelőszövet­kezetek Országos Tanácsának elnöke szerdán a Parlament­ben a IV. kongresszusukra ké­szülő közös gazdaságok hely­zetéről tájékoztatta az újság­írókat. örvendetes, hogy a társa­dalom érdeklődése — a terme­lőszövetkezeti mozgalom ered­ményeinek láttán, és a fejlődés ismeretében — a tsz-ek felé for­dult. A társadalom elismeréssel fogadta ai tsz-ek és a háztáji termelők harmonikus együttmű­ködését, és azt, hogy a terme­lőszövetkezetek jogilag tisztá­zott körülmények között bőví­tették tevékenységi körüket. Ez igen széles; a gazdasági élet majd minden területére kiter­jed, élve a falusi munkaerővel és azzal, hogy a megtermelt ja­vak mindenkor reális fogyasztói igényeket elégítenek ki. A ki­egészítő üzemek termékei nem kerülnek raktárra, viszonylag jól értékesithetők és a tsz-ek hozzásegítik, hogy az árbevétel egy részét az alaptevékenység — a földművelés, az állat- tenyésztés stb. — fejlesztésére, korszerűsítésére fordíthassák. Az elmúlt években egyértel­művé vált, hogy a magyar me­zőgazdaság a vállalati, vállal­kozási formák tekintetében igen gazdag. A mezőgazdasági nagyüzemek — az állami gazdaságok és a tsz-ek —, va­lamint a termelési rendszerek és a különböző szintű társulá­sok, illetve az agráripari egye­sülések harmonikus összhang­ban fejlődtek. Ezt az egységes­sé vált szabályozó rendszer se­gítette elő. A működési for­máknak ezt a sokszínűségét a továbbiakban is meg kell tar­tani. A közös gazdaságok tevé­kenységéről szólva Szabó István elmondotta: több mint 1400 szövetkezet dolgozik az ország­ban és a háztáji gazdaságok területével együtt csaknem hat­ményeképpen. Erre a legna­gyobb lehetőséget a gazdasági élet kínálja. Helmut Schmidt a napokban jelentette ki, hogy a szovjet—nyugatnémet hosszú tá­vú gazdasági megállapodás mintájára esetleg hasonló megegyezésre kerülhet sor a két német állam között is. Ilyen szempontból van jelentősége annak, hogy Schmidt kíséreté­ben ott lesz Lambsdorff gazda­ságügyi miniszter is. A nyugatnémet kormány a fennálló nézeteltérések ellené­re (így például az NDK-ba uta­zók számára kötelező átváltási összeg nagyságáról folyó vitp ellenére) arra törekszik, hogy a két német állam kapcsolatai­nak pozitív irányú fejlesztésével hozzájáruljon az európai béke és biztonság megszilárdításá­hoz, általában a kelet—nyugati kapcsolatok előmozdításához — így foglalható össze tömören az NSZK kormányának a csúcs- találkozó előtt hangoztatott álláspontja. millió hektár földterületen gazdálkodnak. Az együttes ter­melési értékük az elmúlt évben 195 milliárd forint volt, az idén várhatóan ennél valamivel több lesz. A tsz-ek átlagos föld­területe 4200 hektár és az egy közös gazdaságra jutó termelő- eszközök értéke meghaladja a 190 millió forintot. A termelő- szövetkezetek területnagysága a ha^ai mezőgazdasági élet szakmai realitásait jól tükrözi, ezek az üzemek képesek az ön­álló munkára és a fejlesztés irányainak helyes meghatáro­zására. A mezőgazdasági szövetkeze­tek és háztáji gazdaságaik az elmúlt öt évben az átlagos­nál nagyobb mértékben fokoz­ták az állattenyésztés termelé­sét; a mezőgazdaságnak eb­ben az ágazatában is dina­mikussá vált a fejlődés, ami azonban részben azzal is ma­gyarázható, hogy a nagyüze­meknek a korábbi évek lema­radását kell pótolniuk. Az állat- tenyésztők tehát viszonylag ala­csonyabb szintről „indulnak" és nagyobb léptekkel haladhat­nak előbbre, míg a növényter­mesztésben most már a tarta­lékok erőteljesebb mozgósítá­sa van hátra. A VI. ötéves terv növénytermesztési előirányzatait a tsz-ek — mint mondotta — reálisnak tartják, viszont több és jobb minőségű gépre van szükségük. A gazdaságok tevékenységi köre bővült. Az ipari, építőipari és szolgáltató tevékenység több mint kétszeresére nőtt az el­múlt öt évben. Több mint hat­ezer helyen, illetve egységben folyik ilyen jellegű tevékenység a mezőgazdasági szövetkeze­tekben. Az V. ötéves terv idő­szakában saját erőből, hitellel és állami támogatással 84 mil­liárd forint értékű beruházást valósítottak meg a gazdasá­gok. Kedvező, hogy az összeha­sonlításban a gépek és a tech­nológia aránya nagyobb az építési beruházásokénál. Tarta­lékok azonban vannak még ezen a téren; az építőipar még nem „fedezte" fel a mező- gazdaságot és a termelőszövet­kezeti építőbrigádok is többet tehetnének az olcsóbb beruhá­zások érdekében. Közlemény a Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottsánának üléséről Az ülésen részt vett: Petr Mladenov, a Bolgár Népköztársaság külügyminisztere, Bohuslav Chnoupek, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság külügyminisztere, Józef Czyrek, a Lengyel Népköztár­saság külügyminisztere, Púja Frigyes, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere, Oskar Fischer, a Német Demokratikus Köztár­saság külügyminisztere, Stefan Andrei, a Román Szocialista Köz­társaság külügyminisztere, Andrej Gromiko, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének külügyminisztere. A TOT kongresszusa előtt Eredményes gazdálkodás 17798251

Next

/
Thumbnails
Contents