Dunántúli Napló, 1981. december (38. évfolyam, 329-356. szám)
1981-12-13 / 341. szám
Képzőművészet és ipari formatervezés Baranyában A megyei tanács 1981. október 28-i ülésén tárgyalta a képző- és iparművészet és az ipari formatervezés baranyai helyzetét. Baranya megye és Pécs a modern művészeti és tudományos élet egyik központja. Az utóbbi 20 évben a történelmi hagyományokra alapozva a megye szerepe jelentőssé vált a magyar képző- és iparművészet alakításában. A megyében élő képző- és iparművészek száma több, mint a fővároson és Pest megyén kívül bárhol az országban. MSnd a képzőművészet, mind az iparművészet több ága képviselve van, idősebbek és fiatalok, főiskolát végzettek és autodidakták egyaránt. Az utóbbi 10 évben megkétszereződött a Művészeti Alap és a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetsége tagjainak száma. Az itt élő képző -s iparművészek művészi mondanivalója, stílusa változatos, a valóságot sokoldalúan közelítik meg és ábrázolják. A felszabadulás óta a megye és város képzőművészeti életének országosan is kiemelkedő egyénisége Martyn Ferenc. A művészeti és közéletben betöltött szerepe máig erőforrása a tájegység kulturális kisugárzásának. A 60-as években a festők tevékenységének túlsúlya jellemezte képzőművészetünket . A többféle stílustörekvésekből festői életművek alakultak ki, melyek ma is változnak, gazdagodnak. A 60-as évek közepén több fiatal művész telepedett • le Pécsett, zömmel grafikusok és iparművészek, részben főiskolát, részben művészeti gimnáziumot végzettek. E fiatalok művészeti tevékenysége egyre jobban hatott a‘ megye művészeti arculatára. A művészetet nem tekintették lezárt folyamatnak, hanem a változó élet szerves részének. Alkotóközösségben dolgoztak, különböző művészeti alapkutatásra szövetkeztek (Pécsi Műhely). Már ekkor jelentős helyét foglalt el a város művészeti életében a pécsi Művészeti Szakközépiskola, az ott folyó vizuális kutatás Lantos Ferenc képzőművész tanár vezetésével és a pécsi Tanárképző Főiskola rajztanszékén folyó pedagógiai kísérlet Soltra Elemér irányításával. Az ezekben az években letelepedő szobrászok, iparművészek is tovább színesítették , gazdagították a megye képzőművészeiét. Jelenlétük, alkotómunkájuk az első láncszem volt a siklósi kerámia szimpozion és a villányi szobrásztelep, valamint — évenkénti váltással -'- a kerámia és kisplasztikái biennálé létrejöttében (Rétfalvy Sándor, Fürtös György). A 70-es években erősebb a grafikusok és iparművészek hangja. E középgenerációhoz tartozó tehetséges művészekre jellemző a sokszínűség és a több műfajúság. A képző- és iparművészet hagyományos formáinak világszerte jelentkező válsága az ö művészetükben is érezhető, intenzívebben kapcsolják be alkotásaikba a fotót, a filmet, a videót. Művészetük gondolati és formai értelemben egyaránt mai. (Erdős János, Gellér B. István, Pinczehelyi Sándor, Val- kó László) Iparművészet.'inket prosperitás jellemzi. A speciális szakágak egymásmellettisége és összefonódása, az állandó kontaktus a képzőművészet törekvéseivel gyors fellendülést eredményezett (Fürtös György, Füzesi Zsuzsa, Kertészffy Ágnes, Molnár Sándor). A fiatal szobrószgeneráció tagjainak problémaköre lényegében megegyezik az idősebbekével. A főiskoláról alapos mesterségbeli tudást hoztak magukkal, feladataikat jó szakmai színvonalon oldják meg (Farkcs László, Trischler Ferenc). * A művészeti élet fejlődését és stabilitását egy-egy területen főként intézmények meghonosítása tudja biztosítani. Az 8. HÉTVÉGE elmúlt időszakban megerősödött, illetve kialakult a megyében a képzőművészeti jeliegű intézmények egész sora. A Zsolnay Múzeum, a Modern Magyar Képtár, a Káptalan utcában létrehozott állandó életmű kiállítások (Vasarely, Uitz, Martyn), a Csontváry Múzeum, a siklósi várban lévő Gádor Múzeum, az Amerigo Tot gyűjtemény, az országos és nemzetközi viszonylatban is jelentős siklósi—villányi alkotótelep, a pécsi Grafikai Műhely és a Pécsi Galéria, a Művészeti Szakközépiskola és a Tanárképző Főiskola rajztanszéke, a Pannónia Filmstúdió Pécsi Műterme mind szerepet töltenek be a képzőművészeti kultúrában. Az országos kisplasztikái és kerámia biennálék rendezésével Baranya az országos munkameqosztásban is részt tud vállalni. A képzőművészethez kapcsolódó intézményrendszer fontos láncszeme a múzeum. A Janus Pannonius Múzeum a XX. sz-i magyar és nemzetközi művészet anyagát gyűjti. Ennek ellenére, mint intézménynek a megye képzőművészetéhez nincs elég kötődése. A villányi szobrásztelep a 70-es években . nemzetközivé vált. A bánya valódi munkahelyként nemcsak a szobrok születésének, hanem utóéletének is színtere. Az alkotótelep nyaranta otthont ad a Pécsi Nyári Színháznak. A gyűjtemény további gyarapításán túl, szükséges olyan közösségi terek ki- alakitása, amelyek további inspirációt jelentenek a társművészeteknek. 1983-ban befejeződik a siklósi kerámia alkotóház felújítása. Az egész éves működésre tervezett alkotóház a kerómiaszakma egészének jelent majd korszerű, kollektív műhelyt. A szimpozion nemzetközi kerámiagyűjteménye végre a nagyközönség számára is láthatóvá lesz állandó és ideiglenes kiállításokon. Az évközi műhelyben készült műve- • két az alkotótelep kerámiaszakboltjában fogja értékesíteni. A képzőművészeti kiállítások száma országosan is, megyénkben is emelkedett. Kiálítási gondjainkat jelentősen enyhítette a Széchenyi téri új, reprezentatív, nagy alapterületű kiállítóterem, a Pécsi Galéria. A Galéria előtt álló feladat az ötéves kiállítási koncepció kidolgozása, ugyanis a kiállítás-tervezés egyrészt biztosítja a hatékony kiállítás- politikát, a valódi értékek céltudatos bemutatását, másrészt erősíti a művészet tömegkapcsolatait, lehetőséget nyújt a kapcsolatok fejlesztésére. A Pécsi Galéria és a megye más kiállítótermeinek bemutatóit kevesen látogatják, elég nagy a távolság a művészet és a közönség között. A művészek és a közönség kapcsolatának javítása fontos feladatunk, amelyben a művészeknek is részt kefl vállalniuk. Támogatjuk a Janus Pannonius Múzeum és a Pécsi Galéria szervezésében létrehozandó Műbarátok Társaságát. Az eddigieknél jobban kell segítenünk és támogatnunk a szocialista tendenciákat, a művészet valóságfeltáró funkciójának érvényesülését. A közönség széles rétegei igénylik a hagyományos alkotásmódot, a lakberendezési tárgyakat felsorakoztató kiállításokat, iparművészek bemutatóit. Segítenünk kell. továbbra is a szocialista művészet gazdagodását szolgáló, tartalmas kísérletezést is, ezért szükséges olyan fórumok megteremtése - főként kamarakiállítások, — esetleg önköltséges keretben, ahol a kísérleti alkotásokról a közönség is nyilváníthat véleményt, illetve részt vehet a vélemény- cserében, vitában. A szűkös és zsúfolt pécsi Képcsarnok a napokban nagyobb, korszerűbb bemutató- termet kapott. A régi üzlet helyén lakáskultúra bolt nyílt, ahol iparművészek által tervezett bútorok és lakberendezési tárgyak kaphatók. A VI. ötéves tervidőszakban befejeződik Pécsett a Művészetek Háza felújítása. Az épületben helyet kapnak a különböző művészeti szövetségek. Kiállítótermeivel, előadótermeivel, hírlapolvasójával a művészeti élet egyik centruma lesz. Napjainkban mind több figyelmet szentelnek az ipari formatervezés (desing) kérdésének. Az ipari termékek esztétikus külalakjának létrehozása hatással van környezetkultúránkra és életfeltételeink alakulására, amellett a gyártmányok értékének és így versenyképességének növekedésére. Ezért az ipari formatervezés-fejlesztés gazdasági szempontból is fontos. A Magyar Kereskedelmi Kamara Ipari Formatervezési Tájékoztató Központja a megye ipari üzemeiben és szövetkezeteiben vizsgálatot végzett. A vizsgálat tapasztalatai alapján fogalmozta meg a végrehajtó bizottság a legfőbb, legáltalánosabb problémákat és teendőket. A megye területén működő ipari üzemekben a gyártmány- fejlesztési és ehhez kapcsolódó formatervezési munka többnyire külső inspirációra történik. A formatervezést igénylő termékeket előállító üzemek mintegy 50°/o-ának a központja a fővárosban vagy más megyében van. Itt a fejlesztés csaknem egészében központilag készített tervdokumentációk alapján folyik (Szék- és Kárpitosipari Válallat Mohács, Május 1. Ruhagyár Komló). Az üzemek magatartását a formatervezéssel kapcsolatban általában passzivitás, kezdeményezőkészség és kockázatvállalás hiánya jellemzi. A formatervezés helyzetét befolyásolja a tervezők idegenkedése is az iparban végzett munkától, főként anyagi érdekeltségük hiánya miatt. A termékek formálásában a szakképzett tervezők, iparművészek részvétele elenyésző. Vannak azonban országosan is pozitív példák megyénkben, ahol hosszú évek óta harmonikus és hatékony az együttműködés, pl. a csányoszrói szövetkezetben, ahol a szerződéses munkaviszonyban alkalmazott tervezővel, Arday Ildikóval mindkét fél számára eredményes a közös munka. A Zsolnay Porcelángyárban is kedvező feltételeket biztosítanak a tervezők tevékenységéhez. Az exportra gyártott termékek általában jó minőségűek. A belföldi választékot azonban nagyfokú igénytelenség jellemzi. Ennek egyik alapvető oka, hogy számos cikkcsoportban még mindig nagy az áruhiány. Emellett az igényeket közvetítő szakemberek sem rendelkeznek többnyire a fogyasztók tényTeges szükségleteit árnyaltan tükröző tárgyilagos ismeretekkel. Fontos lenne az ipari formatervezésben rejlő lehetőségek jobb kihasználása, diplomás formatervezők alkalmazása mind több ipari üzemben és szövetkezetben. Törekedni kell a gyártmányfejlesztési és formatervezési munkában is a hosszú távú programokra. A formatervezés helyzete jellemzi és részben meghatározza a tárgyi környezet minőségét, a környezetkultúra színvonalát is. Ez lemérhető közösségi tereink berendezésének, az utcaképet nagymértékben meghatározó utcabútorok, portálok, fejiratok, információs! táblák színvonalán. Pécsett már vannak jó példák a kulturált, anyaghasználatában és formálásában is józan, egyszerű, ugyanakkor igényes megoldásokra. A Pécsi Galéria és a Várkonyi Nándor Könyvtár felirata, a múzeumok egységes linformációrendszere éppúgy követendő példák, mint a Sal- lai utca igényesen megoldott utcabútorai (lámpák, portálok, cégérek). Törekednünk kell, hogy Pécsett és a megye más városaiban fokozatosan formatervezett tárgyakkal váltsák fel az utcai felszerelési tárgyakat. A képző- és iparművészet ma már jelentős tényező a megye kultúrájában, a továbblépés kulcskérdése, hogy erősödjön tovább a közönség és művészet kapcsolata. Molnárné Gfellner Judit művészeti főelőadó Jó példája az egyszerű, de igényes megoldásnak a Várkonyi Nándor Könyvtár felirata Fotó: dr. Varga Gyula I A díj megalapítója, Alfred Nyolcvan évvel ezelőtt adták át először az egykori feltaláló tudós és dinamit-gyá- ros, Alfred Nobel végrendelete alapján létrehozott kitüntetéseket. Idén is — mint minden évben — december 10., az alapító halálának évfordulója a díjkiosztás időpontja. A Nobel végakaratának nyilvánosságra hozatala után annak idején hosz- szú pereskedés kezdődött, s öt esztendő telt el, míg az e célra alakult alapítvány I megkezdhette működését. Tegyük rögtön hozzá: a stockholmi döntések napjaiban is heves vitákat váltanak ki. Sok támadás éri például Nobel végakaratát, amely szerint évente öt ágban, fizikában, kémiában, az orvostudományban, a béke vé- . delmében és oz irodalom térén legkiemelkedőbb eredményt elérő személyiségek kapják a kitüntetést - s vele biztos értékpapírokba fektetett 30 millió koronás vagyon kamatának meghatározott részét. (Az idők folyamán a kezdeti összeg persze többszörösére dúz- zadt, s az idén a tőke kiegészítése és az igazgatási költségek levonása után is összesen már egymillió svéd I koronával jutalmazzák az arra érdemeseket.) A bírálatok szerint a tudomány fejlődése során olyan új tudományágak keletkeztek, amelyek kiesnek a Nobel-díjak köréből. Javasolták például kulturális és matematikai díjak létesítését is - sikertelenül. Az egyetlen elfogadott változtatási javaslat alapján 13 éve egy úgynevezett Köz- gazdasági Nobel-Emlékérmet is kiadnak - ám ezt a Svéd Bank finanszírozza. ,,A No- bel-díjjal csak néhány tudományág kiemelkedő tudósait jutalmazzák" — írta nemrég a New York Times, hozzátéve legnagyobb hibaként, hogy a díj a tudományos kutatás rég túlhaladott szerkezetét feltételezi. A mai sikerek ugyanis legtöbbször tudós csoportokhoz fűződnek, nem pedig egy-egy magányos zsenihez. A legtöbb probléma emellett természetesen a díjak odaítélésének rendszerével kapcsolatos. A jelöltek kiválogatása a Svéd Királyi Akadémia, illetve a békedíjnál a norvég parlament kijelölt bizottságainak kezében van. A határozatokat szigorú titoktartás közepette hozzák: ajánlást kérnek külföldi egyetemektől és korábbi ju- talmazottaktól, de a végső döntés körülményei nem ismeretesek. A díjat kiadhatják megosztva is (maximum három ember közt) vagy akár átvi hetik a következő évre. Az illetékeseknek sokszor szeNobel mére hányták tévedéseiket. 1905-ben például elvetették Mengyelejev díjazását, Einsteint sem a relativitás elméletért jutalmazták, s olyan írók estek ki a stockholmi rostán, mint Tolsztoj, Mark Twain, Jamen Joyce, Francz Kafka, Proust, Ibsen, Gorkij. Márpedig egy-egy mulasztás nehezen hozható helyre, No- bel-díjat ugyanis általában csak élő személynek, illetve működő szervezetnek ítélnek. A híres Nobel-dij emlékérem, F. Lindberg svéd művész alkotása Nem véletlen, hogy a jelöltek névsora épp az irodalom terén a legbőségesebb: ez ugyanis az az ág, amely — a Béke-díjjal együtt — a legszubjektívebb. Hogy is lenne lemérhető, ki a világ „legjobb” írója, költője. A védekezés általában úgy szól, hogy a díj odaítélésével egész életműveket jutalmaznak, s- egyben a figyelmet egy-egy kevéssé ismert alkotóra, nyelvre, nemzeti irodalomra akarják ráirányítani. A döntéshozókat sokszor éri bírálat amiatt is (az elmúlt évtizedek alapján mondjuk ki: néha nem alaptalanul), hogy ez érdemek mérlegelése mellett politikai szempontokat is szem előtt tartanak, s ez különösen a Békedíj kategóriában nem egyszer visszásságokat, sőt felháborodást szül. A díjazottak névsorát átfutva feltűnhet az is, hogy aránytalanul kevés köztük a nő. Akad hát kérdőjel a dicsőséget hozó kitüntetés körül. Hogy lehetne megreformálni a Nobel-díjak rendszerét? — kérdezte a már idézett New York Times. Az amerikai lap két módszert ajánl: egyének helyett magukat a felfedezéseket kellene elismerésben részesíteni, vagy pedig a díj jelentőségét kellene csökkenteni. Ez utóbbi javaslat irreálisnak tűnik: ma már senki sem vonhatja kétségbe, hogy a Nobel-díj századunkban a világ legtekintélyesebb kitüntetése. Szegő Gábor Nobel-díj - kérdőjelekkel A Dinamit-vagyon kamatai
