Dunántúli Napló, 1981. december (38. évfolyam, 329-356. szám)

1981-12-13 / 341. szám

omberek = a jöuonek is el H U min A sombereki társasházak \ mennek el a fiatalok Akárhányszor jártam Sombe­rekén, mindig úgy éreztem: er­ről a községről messziről lát­szik a jólét. Tükröződik az ut­cákon, házakon — egyre több az új épület - de tükröződik az emberek hangulatában is. Ebből is arra lehet következ­tetni: innen nem mennek el a fiatalok. Mi ennek a titka? Bárhonnan, bárkitől közelítjük is meg a kérdést, mindig ugyanoda jutunk: a jó felté­teleket a tsz teremtette meg. Váratlanul érkeztünk a Sombereki „Béke őre” Terme­lőszövetkezethez, s talán ez is oka, hogy sokkal kötetlenebb, spontánabb beszélgetéseknek, találkozásoknak lehettünk ré­szesei. Hiába, mindig bebizo­nyosodik, hogy nem az előre megszervezett dolgok sikerül­nek a legjobban. Péter Gyula, a tsz 26 éves KISZ-titkára géplakatos, a mű­helyből szaladt ki a váratlan beszélgetésre. Kerékpárját a központi épület előtt támaszt­ja le, sapkáját lekapja fejé­ről, míg megyünk fölfelé a lépcsőn, gyorsan megismerke­dünk egymással, s mire egy nyugalmas szobába érünk, már mondja is: SZÁZNYOLCVANÁN HARMINC ALATT — Fejből nem tudom ponto­san a számokat, de egy biz­tos: 30 éven aluliak száznyolc­vanon vagyunk ezen a munka­helyen. Egyébként egy később előke­resett papírról kiderül a pon­tos adat is: a dolgozók 36 szá­zaléka fiatal, A tsz az, ami vonzza a mi korosztályunkat, a helybeliek zöme itt dolgozik. Az utóbbi években egyre jobban megnö­vekedett az igény arra, hogy lehetőleg helyben legyen a munkalehetőség, mert minden­ki szívesebben marad a lakó­helyén, vagy annak közvetlen környékén. A közvetlen kör­nyéken most Palotabozsokot és Görcsönydobokát értem. A három községből idén körül­belül negyven főt vettek föl a termelőszövetkezetbe. S tavaly óta van itt egy cipőfelsőrész­készítő üzem is, ahol csak nők dolgoznak, így az ő lehetősé­geik is megnövekedtek arra, hogy valamennyien Sombere­kén kapjanak munkát. — Sok új ház épült, sőt épül most is. Ezekben mind fiata­lok laknak. Az építkezéshez milyen segítséget kapnak? — A tsz minden építkezőnek ad 50 ezer forint kametmentes kölcsönt, hosszú lejáratra. A KISZ-szervezeten belül pedig van egy olyan megállapodá­sunk, hogy aki házat épít, oda elmennek a többiek segíteni, így aztán mindenki segít min­denkinek. Még nagyon sokat jelent a C-menetlevél. S azok a társasházak nemcsak kívül­ről nagyon szépek,, de belül is nagyon jól sikerültek. Mind­járt keresek is valakit, aki 6. HÉTVÉGE Beszélgetés a fiatalokkal ilyenben fog lakni, ő többet tud mondani róla. S valóban, perceken belül előkerült egy szőke lány, Mari (Schneider Antalné), huszon­négy éves, harmadik éve dol­gozik itt, az üzemgazdaságban adminisztrátor. NÉGYSZOBAS TÁRSASHAZAK- 1979-ben kezdték építeni a társasházakat, most a máso­dik ütem, a harmadik tömb készül. Aki tervezte, az is som- bereki. Úgy emlékszem, 116 négyzetméter a lakható alap­területük, kétszintes, négyszo­bás lakások ezek, garázzsal, műhellyel, a bejárati szinten egy zuhanyzóval, a lakószinten fürdőszobával. S egy-két éven belül itt is lesznek melléképü­letek, nem csak a családi há­zaknál. A melléképületek ugyanis szinte elengedhetetlenek Som­berekén: hol máshol lehetne különben a háztájival foglal­kozni? Márpedig az itt igen népszerű, hagyománya van, s a jólét egyik alapja. Közben lassan egészen megtelik a szo­ba: csatlakozott hozzánk Ritt- linger Katalin titkárnő, szintén az előbbi kettő korosztályához tartozik. Időközben visszaérke­zett Pakusza Zoltán párttitkár, ő is a fiatalabb nemzedék tag­ja. Szóval elég sokan vagyunk már együtt, s most a háztájira terelődik a szó. A legtöbb család foglalkozik valamivel. A sertés, a szarvas- marha mellett az utóbbi évek­ben nagyon népszerűvé vált, föllendült a broiler-csirke is. Bár eleinte vonakodtak tőle, mint ahogy minden újtól ál­talában szoktak az emberek, de azután látták, hogy aki be­levágott, annak bejött a do­log. El is látogattunk egy fia­talemberhez, a 26 éves Faze­kas Józsefhez, megnéztük a háztájit. Egyébként ő is laka­tos. — Ez a negyedik rotáció, át­lag kéthavonta viszik el a csir­két. Egy-egy váltásban körül­belül kétezer csirke van, most egy kicsit több ... A tiszta jö­vedelem? Kétezer csirkénél körülbelül 18 ezer forint. Reg­gel ötkor kelek, ellátom az ál­latokat, napközben nagyanyám van otthon. Az új házunk most épül, persze melléképülettel, márciusban már- ott szeretnénk a csirkéket nevelni. FIATALOK A VEZETÉSBEN Persze az építési kölcsönön, a jó munkalehetőségen és a háztájin kívül a sombereki tsz mást is adott az ifjúságnak, amivel meg tudják őket tarta­ni. Nem véletlen, hogy Gasz- ler József tsz-elnök idén no­vemberben az „Ifjúságért Ér­demérmet” kapta. Az anyagia­kon kívül rendkívül sokat szá­mít egy fiatal embernél az er­kölcsi megbecsülés, a bizalom. A fiatal értelmiséget megtalál­juk a vezető beosztásúak kö­zött. Csak néhány példa: fiatal a jogász, a sertéstelep vezető­je, az üzemmérnök, fiatalok az ágazatvezetők, kettő kivételé­vel a brigádvezetők, s a na­gyon fontos ágazat, a barom­fitelep vezetője, például idén da végzett szakember. Mindez példa lehet arra, hogy igenis lehet bizalmat szavazni, lehe­tőséget adni a fiatal szakem­bereknek, hogy képességeiket bebizonyítsák. A tsz segített a községnek az új iskola megépítésében, ők voltak a kivitelezői is, akár­csak az új óvodának, amit idén áprilisban adtak át. Van sportlétesítmény, alig néhány éves művelődési ház, a jövő­ben szolgáltató házat szeretné­nek Somberekén építeni. Ezek azok a legfontosabb, legszem- beötlőbb dolgok, amikben ar itt élő fiatalok részesülnek. De valamennyi nagyon lényeges s ahol ezek megvannak, onnan nem is vágynak máshová, mert jól érzik magukat. Fazekas József a háztájiban Dücsö Csilla Szervezők a gyárban A vállalathoz megérkeztek a külföldi szervezők. Mit mond­jak? Várták őket, mint a Mes­siást. Hírük már messzire meg­előzte őket. A szakmában, ahol csak megfordultak, harminc, negyven százalék termelékeny­ségemelést mutattak az ada­tok. Már az első nap munkához láttak. Fogadta őket az igaz­gató, s megkérte őket, bátran tolmácsolják neki minden ja­vaslatukat, s ő megteszi, amit tehet. Először is vizsgálat alá vetették a vállalati szerveze­tet. Megállapították, hogy igen lassan terjed az információ, a vállalat valahogy úgy műkö­dik, mint a már kihalt gigan- toszaurusz: Mire a farkától a fejéig jutott, hogy valami baj van, a ragadozók lerágták a farkát. Mire a fejéből kiindult a parancs: arrébb kellene menni, már a lábát is lerág­ták. A szervezők már a máso­dik napon mentek az igazga­tóhoz: Meg kell szüntetni a főosztályokat, mert szükségte­lenül ékelődnek a döntési mechanizmusba, késleltetik a döntések meghozatalát. Az igazgató kényszeredetten mosolygott, s közölte a szer­vezőkkel': — Uraim, elvben egyetértek önökkel, de van néhány helyi sajátosságunk. A megszűnt fő­hatóságtól két embert ide he­lyeztek főosztályvezetőnek. Őket nem tudom sem kidob­ni, se alacsonyabb beosztásba helyezni. Ha meg ők marad­nak, a többieknek nem tudom megmagyarázni, miért kell megcsinálni ezt az egész át­szervezést. Mindazonáltal kö­szönöm észrevételüket, s ké­rem, folytassák a munkát, hoz­zanak újabb javaslatokat. Az üzemszervezők tovább dolgoztak. Csakhamar kiderí­tették, miért olyan kevés kész­termék hagyja el a gyárat egy bizonyos mennyiségű alap­anyagból. A dolgozók szinte a gyári rendészet szemeláttára viszik haza az apró, és igen értékes düzniket, amelyet a vállalat gyárt. Csupán az így ... hm ... hazavitt termék­kel tízszázalékos növekedés lenne elérhető! Mentek az igazgatóhoz, aki a közkeletű kifejezéssel kezdte mondóká- ját:- Uraim, tudunk a problé­mákról, de sajnos, nem szigo­ríthatjuk meg az ellenőrzést.. önök nem tudják, de mi igen,, hogy sajnálatos módon a szak­mában a mi vállalatunknál a legalacsonyabb a bérszínvo­nal. Az elvitt düznik, szinte be vannak építve dolgozóink rend­szeres havi jövedelmébe igaz, még el is kell őket adni. Dol­gozóink azonban ezt vállalják, miáltal fontos lakossági igényt elégítenek ki. A düzniket a környékben dolgozó maszekok építik be háztartási gépekbe. Namármost, ha mi megszigorí­tanánk az ellenőrzést, a dol­gozók kilépnének tőlünk az alacsony bérek miatt, leállna’ a düzniellátás, és a kisiparo­sok nem tudnák javítani a háztartási gépeket Sajnos, a szolgáltató vállalat nem fog­lalkozik a düznikkel, csak ha aggregátokkal együtt adja őket. A szervezők homlokukat tö- rülgették, s idegcsillapítókat vettek be, nem pedig az igaz­gató magyarázatát, de mit volt mit tenni, tovább tanulmányoz­ták a vállalatokat. Észrevették, hogy az alapanyag raktárakon egy évre elegendő készlet van,, s ez fölöslegesen terheli a cé­get. Megtudták, ez azért van így, mert monopolhelyzetbem lévő partnerük különben nem szállítana. Észrevették, hogy a düznik egy része eldugul, mert a késztermék-raktárban csigák mászkálnak a finom szerken­tyűkön. Megtudták, a csigát a raktáros tenyészti, de nem tud­nak semmit sem csinálni vele, mert védett korban van. Észre­vették, hogy kihasználatlan a vállalati számítóközpont. Meg­tudták, nem lehet felszámolni, mert ott számítják ki a válla­lati vezetők gyermekeinek számtanpéldáit. Egy hónap múlva a két szer­vező megőszült, abbahagyta a munkát, és nyugdíjazását kérte saját vállalatától. Bána­tosan hagyták ott a gyárat. Ahol csodák-csodája, a mun­kaszervezők ottjárta után mé­gis emelkedett az egy főre ju­tó termelés. A cég jónéhány dolgozója ugyanis - ahogy ők fogalmazták: „az utóbbi egy hónapban átélt piszkálódások miatt" — kilépett a vállalattól. Gőz József- Csendet kérek, nem tudok gyakorolni! Zöldség* és dísznövény- hajtatás növényegészségügye Az előző cikkben a kártevőket is* merhettük meg, most pedig a nö­vénybetegségeket. A növénybetegsé­geket vírusok, gombák és baktériu­mok okozzák. Vírusok a levelek mo­zaikfoltosságát, fodrosodást, a ter­mések, hajtások alakváltozását idézik elő. Védekezés a vírusmentes szapo­rítóanyag és az ellenálló fajták ter­mesztésével lehetséges a jelenlegi tudásunk szerint. Vírusok a levéltet- vek, kabócák, valamint a növényápo­lás során használatos eszközökkel terjednek. Gombabetegségek közül a pafántadőlés, fuzárium, szürkepenész, peronoszpóra és a lisztharmat elég gyakori. A palántadőlés 2—6 leveles nagy­ságig minden növényt pusztíthat. A paprika- és káposztapalántáknál majdnem mindig előfordul a palán­tadőlés. A védekezésnek többféle módja van. Elsőként az előzetes ta­la jf értőt leni tést kell említeni, melyet Pol-Thiuram vagy Orthociddal aján­latos végezni. Vetés után, amennyiben talajfer- tőtlenitést nem végeztünk, Zineb 0,5%-os, vagy Chinoin Fundazol 0,06%- os oldatával való öntözést javaslunk. A fuzárium és a szürkepenész ellen a Chinoin Fundazol vagy a Top- sin—M 70 WP használható. Peronoszpóra észlelése esetén a Dithane M—45, a paradicsomon ész­lelhető gombás és baktériumos be­tegségek ellen a réz tartalmú sze­rek használatát javasoljuk. Dr. Frank József

Next

/
Thumbnails
Contents