Dunántúli Napló, 1981. november (38. évfolyam, 300-328. szám)

1981-11-11 / 309. szám

1981. november 11., szerda Dunántúlt napló 5 Arányos fejlődés - jó gazdálkodás ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■ Sajtótájékoztató a fogyasztási szövetkezetek tevékenységéről (Tudósítónk telelonjelentése) November 14-én, 15-én tart­ják kongresszusukat a fogyasz­tási szövetkezetek. Ebből az al­kalomból tartott sajtótájékozta­tót Budapesten dr. Szlamenicz- ky István, a SZÖVOSZ elnöke. Az áfészek, takarékszövetke­zetek, lakásszövetkezetek és a szövetkezeti közös vállalatok összességében eredményesen munkálkodtak az elmúlt öt év során. A fogyasztási szövetke­zés a községekben lényegében az egész lakosságot átfogja, így közvetlenül érdekeltek az áfészek fejlődésében, működé­sében. Az ország teljes kiske­reskedelmi forgalmából a fo­gyasztási szövetkezetek részese­dése megközelíti a 35 száza­lékot. Meghatározó a szerepük az élelmiszer-ellátásban. Különö­sen nagy volt a fejlődés a tej és tejtermékek, a hús és hús- készítmények, valamint a kon­zervipari termékek kínálatában. A lakosság zöldség-gyümölcs- ellátása évenkénti ingadozása mérsékelten javult, növekedett a tisztított és csomagolt áruk mennyisége. Ma már egyetlen községi boltból sem hiányzik a hűtőszekrény. A két kongresszus közötti időben a szövetkezetek egy része a városi és a nagyközsé­gi fejlesztéseket helyezte elő­térbe. 15 áruházat, 200 ABC-t építettek, emellett 700 boltot, 350 vendéglőt korszerűsítettek országosan. 1981-ben üzembe helyeztek 11 mozgó ABC-t, eb­ből egy Baranyában a sziget­vári járásban biztosítja a kiste­lepülések áruellátását. A takcrékszövetkezetek tevé­kenysége egyre sokrétűbb, be­tétállományuk dinamikusan nőtt, összesen 18,6 milliárd fo­rintot helyeztek el a falusi ban­kokban. A fogyasztási szövetkezetek rangját jelzi, hogy a lakosság körében egyre többen válnak áfész-tagokká, ma a felnőtt la­kosság 40 százaléka kapcsolat­ban van a szövetkezetekkel, a tagság célrészjegyekkel is se­gítette — 5 év alatt 1 milliárd 200 millió forinttal és mintegy 10 millió társadalmi munkaórá­val — az áfészek terveinek megvalósulását. Eszterhai Katalin Szovjet IL 86-os légibusz Ferihegyen A Ferihegyi repülőtéren ked­den reggel, néhány perccel 9 óra után landolt először a korszerű új szovjet repülőgép, az IL 86-os típusú gépóriás, közismert nevén légibusz, ame­lyet az Aeroflot — a nagy utaslétszám miatt — kivétele­sen, egyszeri alkalommal állí­tott be a menetrend szerinti Moszkva—Budapest—Moszkva járatába. Az Iljusin Tervező Iroda ki­mondottan nagy távolságú re­pülésekre tervezte az óriás utasszállító gépet. Ezúttal 20 első osztályú és 295 turistahelyen hozott utaso­kat, ám szükség esetén az utastér átalakítható 349 sze­mély szállítására. A Szovjet­unió belföldi vonalain már sikeresen vizsgázott az óriás­gép, s ilyen légibüsszal tarta­nak fenn rendszeres járatot Berlinbe és Brüsszelbe is. Az utasok ellátását és a pogy- gyászkezelést megkönnyíti, hogy a gép törzse kétszintes, az alsóra kerül a poggyász, amelyet minden utas maga visz fel a gépre, kiszálláskor pedig ugyancsak poggyászá­val együtt távozik. Az óriás légibuszt mindössze három sze­mély — a parancsnok, másod­pilóta és a fedélzeti mérnök — vezeti, mert munkájukat köny- nyítik a miniszámítógéppel is ellátott korszerű műszerek. Gasztronómiai rendezvénysorozat Százharmincöt éves a Nádor Szálloda A Fő tér keleti oldalán az egykori plébániaházat 1845-ben egy gaz­dag kereskedő, név szerint Schönherr Eduárd vásárolta meg. Az öreg épületet lebontatta és 1846-ra felépítette a kétemeletes, har­mincszobás, a „Nádorhoz" címzett szállodát, amely hamarosan ismertté vált országszerte kényelmes szobái és jó konyhája révén. A Pécsi La­pok 1860-ban rendszeresen közölte a törzsvendégek névsorát, ebből tudjuk, hogy annak idején mindennapos vendég volt itt Festetich gróf, báró Puchner Hannibál altábornagy Bikáiról, Hantos Gusztáv neves ügyvéd Mohácsról. A népszerűség ellenére a szállodatulajdonos 1902 tavaszán lebontatta az épületet, és még az év október 18-án új, fény­űző szállodát nyitott a helyén, amit Schlauch Imre pécsi építész ter­vezett és kivitelezett. A pécsi Nádor Szálló múlt­jának felidézésére az ad alkal­mat hogy 135 éve nyílt meg a vendégfogadó. A szálló történe­téből pénteken este nyílik ki­állítás a Nádor halijában — anyagát a Janus Pannonius Múzeum, a pécsi Levéltár, és maguk a törzsvendégek állítot­ták össze, kölcsönadva a be­mutatóhoz féltve őrzött emlék­tárgyaikat. S mivel kedvesked­hetne a nagy múltú szálloda vendégeinek, mint az utóbbi évtized méltán elismert rendez­vénysorozatának folytatásaként egy nosztalgia gasztronómiai héttel. A „Vendégeink kérték” címet viseli — november 16—20. kö­zött rendezik meg —, az őszi gasztronómiai sorozat első prog­ramja. Az étlapot a törzsven­dégek állították össze a Nádor ételremekeiből, s Szabó Dezső, nyugdíjas mesterszakács ígéri, hogy a rögtönzött kívánságokat is maradéktalanul teljesíti. Nem érheti meglepetés. huszonkét évig vezette a szálló konyhá­ját. Tizenhárom nemzet konyhá­jával, kultúrájával ismerkedhe­tett meg a pécsi közönség az elmúlt évtizedben. A következő, Görögország lesz, november végén görög vacsoraestet ren­deznek, ezúttal a Pannónia ét­termében. Bara Zoltán, a bu­dapesti Szabadság Szálló sza­kácsa Rodosz szigetén szerzett élményeit és ételkülönlegessé­geit tálalja majd, görög ama­tőr együttes népzenei kíséreté­vel. Az őszi sorozat folytatása­ként gasztronómiai kalandozás következik az évszázadokban. Februárban „Régi idők konyhá­ja” címmel több korszakot is­merhetnek meg a vacsoraven­dégek: mai ételeink eredetét, egykori elkészítését, a korokon átmentett specialitásokat kí­sérhetik végig. A jubiláló Nádor terveiből még annyit: valódi irodalmi meglepetések következnek az Irodalmi Kávéház sorozatban, és otthont adnak a pécsi mű­vészeknek az „Asztali zene” címmel induló komoly zenei programokban. G. M. Kapcsolattartás a lakossággal „Alvóváros, a pihenést szolgáló városrész” - így határozta meg Lvov-Kert- város funkcióját a lakóte­rület hétfőn este az Anikó utcai Általános Iskolában megrendezett várospoliti­kai fórumának vitainditója. Lehet persze vitatni e meghatározás helytállósá­gát. A fórum szervezői, Lvov-Kertváros I. számú la­kókörzeti pártalapszerve- zete és I. számú körzeti népfrontbizottsága min­denesetre abból a tényből indultak ki, hogy ebben a negyvenezernél is több la­kost számláló városrész­ben nincsenek ipari üze­mek. Várospolitikai fórom Lvov-Kertvárosban Hasznos javaslatok De vajon mennyire szolgál­ja ez a városrész a munkából hazaérkezők pihenését? — va­lamiképpen ez lett a hétfő esti fórum legátfogóbb, mond­hatni központi kérdése. S mindebből a problémák, rész­letkérdések többségét nem is címezhették az Egri Gyula ut­Baranyai tanácskozás a könyvellátásról Hogyan jutnak könyvhöz nemzetiségeink ? A nemzetiségi könyvtárak el­látásával, a nemzetiségi könyv­tárügy helyzetével foglalko­zott az a tanácskozás, amit tegnap rendeztek meg Mohá­cson, a városi járási könyvtár épületében, ott, ahol a bara­nyai délszláv báziskönyvtár is működik. A tanácskozást meg­nyitó szavaiban Lantos József, a Baranya megyei Tanács mű­velődésügyi osztályvezető-he­lyettese elmondotta, hogy a nemzetiségi könyvtárügy más területekhez hasonlóan szoros része a megyei kultúrpolitiká­nak, hiszen a nemzetiségi is­kolák mellett a művelődés leg­fontosabb eleme éppen a könyvtár. A tanácskozáson a baranyai nemzetiségi könyvtárak vezetői, szakemberei mellett ott voltak azon országos intézmények képviselői is, akik a könyvvá­sárlásokat bonyolítják a szom­szédos országokkal. Győri Erzsébet, a Könyvérté­kesítő Vállalat könyvtárellátó főosztályának vezetője elmon­dotta, milyen nehézségek árán érkeznek hazánkba, a nemze­tiségi könyvtárakba a könyvek. A Baranyát érdeklő nyelvterü­leteken, az NDK-ban és Jugo­szláviában 2—300 százalékos könyvárdrágulás nehezítette az utóbbi öt évben a vásárlást. Gyakran előfordult, hogy a Magyarországról megrendelt könyveket a kint) piacokon már nem lehetett kapni, gyak­ran késéssel érkezik hozzánk a megrendelt könyv. A legjár­hatóbb útnak eddig az lát­szik, ha bevásárló delegáció, könyvtárosokból álló csoport utazik az érdekelt országba. Hogy baranyai példán érzé­keltessük e folyamat eredmé­nyeit, a mohácsi délszláv bá­ziskönyvtár idén 100 ezer fo­rint értékben vásárolt Jugo­szláviában kiadott horvát és szerb nyelvű könyveket. Nagy haladásnak számít, hogy a vett könyvek között 1980-as ki­adású is van. Tízezer kötetes a mohácsi délszláv könyvállo­mány, melynek kétharmada kint van a megye nemzetiségi falvaiban, 22 letéti könyvtár­ban. G. O. cától északra lakó Ivov-kertvá- rosiak a meghívott vendégek­nek: Gergely Lászlónak, a Ha­zafias Népfront Pécs városi Bi­zottsága titkárának, Rákos Já­nosnak, a KISZ Pécs városi Bi­zottsága első titkárának, a vá­rosi tanács képviselőinek, s néhány lakossági szolgálta­tást végző vállalat vezetőjének. Ök legfeljebb tanácsokat ad­hattak, véleményüket mondhat­ták el, de a jobb közösségi élet megteremtése, a szocia­lista együttélési szabályok meghonosítása alapvetően a helybeliek feladata. Mind a vitaindítóból, mind a felszólalók szavaiból kitűnt, hogy lakóterületükön alapvető ellátási, szolgáltatási, közleke­dési hiányosságok nincsenek. Jó néhány nagyon is konkrét gond így is akad. Például az, hogy amíg a Nevelési Köz­pont területén meg nem épül a színház és moziterem, s a klubhelyiségek, addig ezen a lakóterületen néhány italbolton és „cukrászdának álcázott kocsmán" kívül nincs semmiféle más szórakozási lehetőség. S ez leginkább a tizenévesek kö­rében okoz problémát, más, kulturált elfoglaltság, szórako­zási lehetőség hiányában cso­portokba verődve az utcán töl­tik el a szabad idejüket, szán­dékosan zavarják mások pihe­nését. Most a Nevelési Köz­pont éttermét üzemeltető ven­déglátó vállalat megígérte, hogy ezt az iskolai éttermet jövőre késő délutántól másod- osztályú vendéglőként is hasz­nosítják, ahol a fiatalok szá­mára szórakoztató programo­kat is lehet tartani. A vitában felvetették, hogy a Nevelési Központ 3000 adagos konyhája korántsem oldotta meg a környék közétkeztetési gondjait. Válaszként elhang­zott, hogy a jövő év elején egy 800 adagos kisvendéglő nyílik a Diána téren. Több felszólaló dicsérte a Volán 12-es Válla­latot az 1-es járat beindításá­ért, kérték viszont, hogy mun­kaszüneti napokon reggel és délután is közlekedtessék. Kel­lemes meglepetésként a Volán 12-es Vállalat képviselője beje­lentette, hogy november 15-től kísérletként vasárnapokon egész nap közlekednek majd az 1-es járatai, egyelőre az utasforgalom felmérése céljá­ból. A postától azt kérte a la­kosság, hogy a lakóterület pos­tahivatalának nyitvatartása jobban alkalmazkodjon a dol­gozók idejéhez. A válasz sze­rint a postahivatal január 1- től 18 óráig, pénteken 19 órá­ig tart nyitva, szombaton vi­szont egyáltalán nem. Pa­naszként szerepelt, hogy Lvov- Kertvárosban munkaszüneti na­pokon nincs gyógyszertári ügyelet. Erre válaszként csak egy ígéret hangzott el, hogy a Gyógyszertári Központ igyekez­ni fog javítani ezen a helyze­ten. Ez a néhány kérdés csak tö­redéke mindannak, ami a hét­fői késő estig tartó, közel négyórás várospolitikai fóru­mon elhangzott. Mert például újra eldöntetlenül 'végződött a lakosság és a PÉTÁV igazga­tójának hosszú, lassan-lassan már hagyományosnak nevezhe­tő vitája a lakások „alulfűtött- ségéről”. A Kertészeti és Park­építő Vállalat igazgatójának vi­szont valószínűleg sikerült tár­sadalmi aktívákat „toboroznia" a parkosított közterületek vé­delmére. A várospolitikai fórum vég­eredményben mind a kérde­zőknek, mind a válaszadóknak hasznos tapasztalatokkal zá­rult. D. I. Rádió mellett... F ogadalmat tettem — talán két esztendeje —, hogy soha töb­bé nem foglalkozom (lap­ban!) a női harisnyanad­rággal, mert előbb-utóbb idegbaj kerülgeti az em­bert. De aztán, valahogy rendeződtek a dolgok, ja- vulgatott a minőség is, vá­laszték is. Közben divatba jött a combfix-harisnya és jómagam is emlékszem rá, hogy a rádióban illetékes nyilatkozat ígérte: válasz­tékban, színben, minőség­ben itt sem lesz gond. Hát lett. A combfix-ha- risnyagyár nem tudom mi­lyen felmérés alapján vá­lasztja ki és vásárolja meg a festékeket, de arra ma­napság sok nő megeskü­szik, hogy bár fehér vagy kék, lila harisnya van, de a hagyományos testszínű — ami ugye szolidabb igé­nyeket elégítene ki — nem kapható. A mondjuk ko­rosabb hölgyeket (ha van­nak ilyenek egyáltalán) szinte rákényszerítik a fia­taloknak való élénk szí­nekre, amiben aztán a sárgalábú pacsirtára em­lékeztetnek. De már meg­bocsássanak: nem képe­sek hosszú-hosszú évek után úgy hosszú távra ren­dezni a harisnyaügyeket? Miért kell mindig a sajtó­nak, rádiónak, tévének foglalkoznia azzal, hogy mit húzzandk a lábukra a nők? Amikor vannak ér­dekesebb dolgok is. Például Pesten, a Marx téri felüljáró esete. Hát kérem, elkészült A reggeli krónikában hallom, hogy minden ünnepélyes külsőség mellőzésével ma délelőtt a nép máris hasz­nálhatja a felüljárót. E lnézést a kifejezésért, de hangosan felrö­högtem. Fel én. Tetszik érteni ugye: nem volt átadás. Nem volt be­széd, sem zászló, sem sza­lagvágás, nem álltak elöl összekulcsolt kézzel az ünneplők. Elmaradt a hör- pintgetés is — gondolom — ami ilyenkor esetleg szo­kás volt. Nem, nem! Alig­ha takarékossági meggon­dolások miatt! Hanem azért, mert — gondolom — nem merték megrendezni a fogadást. Tessék csak jól emlékez­ni : ugye a tévében is tát­ható volt, amikor a felül­járó két íve már-már majd­nem összeért,_ kiderült, el­számították magukat. Az ívek nem „oászoltak”. Hogy úgy mondjam, majd­nem „elmentek" egymás mellett. Erre szokták azt mondani: hoppá! No de „az hibádzik, aki nem dolgoz” — mondja a köz­mondás, menten ki is javí­tották a hibát. A pestiek­nek ígértek is egy újabb határidőt. Ez lett volna október közepe. Most no­vembert írjuk. Í alozást emlegettem? Izgalmas műsort hall­hatunk e hét péntek­jén a Kossuth Rádióban 13 órakor. A vasárnap regge­li előzetesből tudom, pon­tosabban hallottam, van valaki, aki bizonyos sike­reket ért el sokat dohány­zó, sokat ivó pácienseknél akupunktúrás kezeléssel. Csak annyit tudtam kihá­mozni hihetetlen pocsék, rossz rádiómból, hogy a dohányzásról, italozásról leszokni óhajtó kísérleti alanyoknál már az első harmincperces kúra ered­ménnyel kecsegtetett. „Rá­gyújtottak s mintha leve­gőt szívtak volna...” — mondták. Az iszákosok vé­leményét még nem tudom. Mindenesetre a műsort ér­demes lesz meghallgatni. Hátha ... Rab Ferenc

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents