Dunántúli Napló, 1981. november (38. évfolyam, 300-328. szám)
1981-11-07 / 306. szám
1981. november 7., szombat Dunántúli napló 7 Lézer, lüktető mágneses terek jr Uj tudományos módszerek a termelésben A Dubnái Atomkutató Intézet egyik laboratóriumában Rotoros exkavátor az ekibásztázi szénfejtésen A Szovjetunióban 1980-ban az ipari termelésből származó jövedelem éves növekedése mintegy háromnegyed részben új technológiák bevezetéséből származott. A műszaki fejlesztés kiadásai jelenleg 2 év és 9 hónap alatt térülnek meg. A tudományra és technikára fordított pénzösszeg a legelőnyösebb eszköz a hatékonyság növelésére. Gyors ütemben fejlődtek a műszaki-tudományos haladást meghatározó iparágak, mint a vegyipar, a kőolaj-, az elektronikai, a műszer-, az autóipari és más ágazatok. Egy év alatt átlagosan 3,5 ezer újfajta berendezés, műszer és felszerelés, illetve anyag sorozatgyártását kezdték meg. Jelentősen bővült a korszerű technológiai folyamatok felhasználási köre. Az iparban az elmúlt öt évben mintegy 60 ezer gépesített és automatizált gyártósort helyeztek üzembe. Természetesen mindez javította a gyártás műszaki színvonalát. A vaskohászatban például sikerült az eddiginél kevesebb energiafelhasználással előállítani az elektrotechnikai célokra használt hőálló, villamos szigetelő bevonatos acél-, lemezeket. A gépiparban megkezdték az óránként 5 köbméter talaj kitermelésére képes forgólapátos exkavátor sorozat- gyártását, amellyel mintegy 1,5 —2-szeresére növelhető a munka termelékenysége. A 80-as években jelentősen bővítik a tudományos kutatások körét. Ez elsősorban a molekuláris biológiára és genetikára, az immunológiára, a robottechnikára, a termonukleáris energetikára, a lézer- és kriogén fejlesztésekre vonatkozik. Az alkalmazott ágazatokban kulcsszerep jut az új, korszerűbb berendezések, anyagok és technológiai folyamatok kidolgozásának. Ezek gazdaságosabb termelést tesznek lehetővé, növelik a gépek, berendezések, műszerek megbízhatóságát és a felhasználható gépi kapacitást. A gazdasági növekedést a munkások létszámának növelése nélkül kell elérni. Ebből a szempontból a 80-as évek gazdaságának három sajátosságát kell figyelembe venni. Az országban lassul a munkaképes lakosság létszámának növekedése. Jelentős mértékben kiaknázzák a könnyebben hozzáférhető természeti kincseket. S végül az energia meghatározó szerepet tölt majd be az ipar fejlődésében. Mindinkább előtérbe kerül a gépgyártás. A legfontosabb probléma ezen a területen a műszaki berendezések megbízhatóságának és időtállóságának növelése. Ez új ötvözetek, rozsdamentes bevonatok, porkohászati eljárások és még számtalan módszer alkalmazásával érhető el. Újfajta, korrózióálló acéllemezeket, bimetá- lokat fejlesztenek ki. Minden tonna, porkohászati úton nyert termék például éves szinten mintegy 1,5 ezer rubel megtakarítást jelent, a rozsdamentes bevonatokkal pedig csaknem 3 -4-szeresére növelhető a berendezések élettartama. A gépiparban javítják a fémmegmunkáló szerszámgépek gyártási struktúráját. Ez az automata és félautomata berendezések, a digitális programvezérlésű szerszámgépek, a sajtoló-kovácso- ló gépek részarányának emelését jelenti. A szénbányászatban komplex fejtőberendezések kidolgozását tervezik, amelyek segítségével emberi beavatkozás nélkül hozhatják felszínre a szenet. A kőolajiparban fejlődnek a mind tökéletesebb kiaknázásra irányuló módszerek. A vaskohászatban fokozott szerep jut a nagy teljesítményű, számítógépvezérlésű automatáknak. A korszerű automatizáció alapja a számítástechnika. Ez az ágazat ma két irányban fejlődik gyors ütemben: a mikroprocesszorok megjelennek az olcsó és kis méretű számítógépekben. Kialakulnak a nagy teljesítményű, kollektív használatú számítóközpontok. A tudomány és a technika előtt álló fontos feladat — új berendezések és technológiai folyamatok kidolgozása a robbantásos módszerek, a lézersugárzás, a lüktető elektromágneses terek és más fizikai folyamatok energiájának felhasználásával. A robbantásos technológiával például szintetikus gyémánt és más, nagy keménységű anyagok nyerhetők, vagy olyan bimetálok és több rétegű anyagok állíthatók elő, amelyek a hagyományos módszerekkel nem egyesíthetők. Gurij Marcsuk A levegő óriása: . AZ AEROFLOT "Hr** IL-86-os légibusz az észak-kaukázusi Minyeralnije Vodi repülőtéren Munkások és robotgépek A világ legnagyobb légitársasága, az Aeroflot évente több mint százmillió utast és mintegy 3 millió tonna terhet szállít. A Szovjetunió több mint 3600 városát és lakott települését köti össze egymással rendszeres repülőjárat. A belföldi légiközlekedési úthálózat hosz- sza majdnem egymillió kilométer. Az Aeroflotnak számos különböző rendeltetésű repülőgépe és helikoptere van. Segítségükkel figyelik a nagy kiterjedésű erdőket, nyomon követik az autósztrádák forgalmát, felderítik a folyókon a jég mozgását, segítik a mezőgazdasági munkákat, a nagy építkezések szerelési munkálatait és orvosi segítségnyújtási célra is felhasználják őket. Nagyszabású és bonyolult feladat hárul a légiközlekedésre Szibéria természeti kincseinek kiaknázása, a Bajkál—Amur vasúti fővonal építése, a sarkvidék tanulmányozása, az északi-tengeri úton folyó szállítási feladatok ellátása szempontjából. A repüjőgépjavító anyagiműszaki bázis nagy ütemben fejlődik. Tucatnyi repülőtér, hangár és más objektum épült ez elmúlt években. Jelentős változások történtek a moszkvai, légiközlekedési csomóponton: megnyílt az új Seremetyevói repülőtér. Befejeződött az ország egyik legnagyobb légikikötőjének, a Vnukovói repülőtérnek felújítása, amely így 27 millió utast tud évente fogadni. Széleskörűen alkalmazzák azokat az új technikai eszközöket, amelyek segítenek a légiközlekedés automatizált irányításában. Állandóan megújítják a repülőgépparkot. A korábbi gépeket korszerűbb és modernebb repülők váltják fel, a többi között a JAK-42-es és a 350 személyes IL—86-os légi- _busz. Ez utóbbi végzi majd a szállításokat a legforgalmasabb légiközlekedési útvonalakon. A légibusz tervezői arra törekedtek, hogy biztosítsák mind az utasok, mind a repülőgép személyzetének legteljesebb kényelmét. Az Aeroflot gépei jelenleg a világ több mint 80 országában közlekednek rendszeresen. (APN-KS) A Szovjetunióban a nyolcvanas években széles körben alkalmaznak majd automatikus manipulátorokat (ipari robotokat), és automatizált üzemeket és gyárakat is létesítenek. A műanyag termékeket előállító minszki „Termoplaszt" gyár azok közé a belorusziai vállalatok közé tartozik, ahol elsőként alkalmaztak automatikus manipulátorokat. Ivan Pavloviccsal, a gyár főmérnökhelyettesével, az ötletes robot-technika egyik alkotójával járjuk az üzemet. Az automaták békésen zümmögnek, mintha egymással beszélA krasznodari Szerszámgépgyárban működő robot 70 kg terhet 50 mikronnyi pontossággal helyez a munkapadra getnének. Más beszélgető- partnerük nem is akadna, az üzemben alig látni embert. A „Termoplaszt"-ban már kilenc gépesített és automatizált üzem és részleg működik. A következő lépés: beépített manipulátorokkal működő, automatikus sorok létesítése, és az olyan egyhangú és alacsony termelékenységű munkák automatizálása, mint például a kicsiny munkadarabok formaprésbe történő adagolása. Nincs messze az a nap, amikor a vállalat automatizált gyárrá válik. De a robotok akkor sem lesznek a munkás „ellenségei”, sőt, megkönnyítik a munkafel- teteleket, érdekesebbé, tartalmasabbá teszik a munkát. A „Termoplaszt" ne_m az egyetlen vállalat Belorusziában, ahol robotok helyettesítik az embert az ártalmas és alacsony termelékenységű munka- területeken. Sikerrel alkalmazzák például a robotokat hegesztésre a minszki traktorgyárban, a minszki óragyárban is robotok vették át a szerelő nők munkáját. A breszti elektromechanikai gyárbon automatikus berendezések szolgálják ki az öntőgépeket. Belorusziában összesen 8700 gépesített, automatizált és folyamatos gyártósor és több mint négyezer komplexen gépesített és automatizált üzem, részleg, termelőegység működik, 650 ezer munkáskéz szabadult fel ezáltal. De eközben egy dolgozó sem maradt munka nélkül, valamennyien munkát kaptak, vagy saját üzemükben, vagy a köztársaságban időközben felépült, negyven új gyár valamelyikében. Vlagyimir Bibikov Testvérvárosunk, Lvov Öreg utca Lvov belvárosában A Ivovi Elektron Technikai Vállalat termelési irányítását automatizálták. A fotón az automatizálási rendszer diszpécser-központja látható. A Ivovi Elektron Technikai Vállolat egyik dolgozója: Álla Titarenko Az autós turisták Pereval nevű szállodája épült fel a Ivovi és a Kárpáton-túli terület határán, a Kárpátokban. (Fotó: B. Kristula)
