Dunántúli Napló, 1981. november (38. évfolyam, 300-328. szám)
1981-11-01 / 300. szám
Több mini másfélszáz millió évvel ezelőtt élt Ammonita nevű ősállat házának lenyomata Villány közelében Kőzetek üzenete Alattunk a medence, amelyet féltőn-óvón ölel körbe a hegyek hol magasabb, hol alacsonyabb vonulata. Látni a Zsongorkőt, a Babás szerköveket, idelátszik a Sasfészek — megannyi csipkés játéka az időnek. Várszegi Károly, az ásványokat-kőzeteket szerető geológus története százmillió éveket ölel fel. Szól a Tétisz-tengerről — akkoriban, a karbon és a perm földtörténeti időszakban „jöttek- mentek" a hegységek, felgyűrődtek, lesüllyedtek, lekoptak —, amely a Magyar-medence mélyén lévő Tisiát — varisztikus eredetű őshegységet — is elborította, viszonylag sekély vize a cserkúti völgy helyét is elfedte, mohó hullámai terjeszkedőn morzsolták a karbonkori hegyek köveit. Itt, Cserkút felett beágyazódott a sok-sok göm- bölydeddé koptatott kő — a petrm-kori (240—200 millió évvel ezelőtti) tenger vastól vörösesre színeződött, homokkővé dermedt üledéke. Érték ez a feltárás a geológusoknak, érték a baranyaiaknak, akik a földtörténet csaknem valamennyi koráról itt, a Mecsék környezetében kő-mesélte históriákat hallgathatnak, kezükkel évszáz- milliok tanúit simíthatják végig. Egy iskolai osztály kirándulások során csaknem 300 millió év kőbe zárt történetével ismerkedhet meg. A permkori tenger felhalmozta maradványok a cserkúti medence fölött Az Abaliget felé vezető út mellett több védett geológiai feltárás is van, amelyek az alsó-triászkori anizuszi mészkőrétegeket mutatják be Vulkánok is voltak itt, a Tétisz azonban könyörtelenül felfalta a hegyeket. Vannak a még régebbi korokból is tanúk: a mórágyi gránit. Legalább 310 millió évvel ezelőtt hegyek magasodtak ebből a kőzetből Baranyában. És vannak érdekességek. Várszegi Károly találta meg Cserkút környékén az első perm-időszaki ősmaradványokat: a tenger hullámzását felidéző vékony üledéklrétegek között apró élőszervezetek megkövesedett üzenetét. A lupe — a geológusok elmaradhatatlan eszköze — lencséje alatt kirajzolódott a mész- kőváz szemmel fel nem fedezhető szép mintázata. Az abaligeti út egyik meredek kanyarjának falában az alsótriászból halmaradványt talált. Akkoriban ez volt Magyarországon a legidősebb gerinces- állat-lelet. És talált értékeket, mint amilyen például az Égervölgyben fellelt azurit-malachit, rézásvány. A patacsi méyúton, d Jakabhegy tetején a kövek arról mesélnek: a deltaszerű öble volt itt a Tétisznek, a hullámzás mozgatta üledék rétegeződött, hol erről, hol homlokegyenest ellenkező irányból mozgott a tenger vize. A közelben lévő vulkánok által kidobott mérhetetlen mennyiségű por felhalmozódott a mederben. Hatalmas erők mozgatták a Föld szilárd kérgét, óriási repedések felszínen fel nem lelhető nyomait mutatták ki a geológusok. Sza- latnak—Villány vonalában, a jurában (175—140 millió éve) a nyugati rész süllyedt, a keleti vagy masszívan állt a törés mentén, vagy emelkedett. Az abaligeti út már a középső triászba vezet. Gipsz és anhidrit keveredik a kőzetekkel, ahogy vizet szívott magába, úgy gyűrődött össze az anyag, mintha óriások keze szorította volna össze. És Kis- újbánya környéke! Rettenetes vidék 'lehetett, vulkánok működése nyomán — ahogy a geológus jellemzi — „kaotikus kőzettársaság” gyűlt itt össze. Érdemes figyelnünk mindenre? Nekünk, baranyaiaknak illik, jobban mint másoknak. Sokat hadiunk a liász-programról, de nem tudjuk, mi az: liász? A geológus meghatározása szerint: a földtörténeti középkor (mezozoikum), jura időszak alsóliászkor. Ennek hettangi és sinémuri emeletében felhalmozódott szervesanyag-ma- radványokról híres Baranya: a kőszénről. Fekete darabjai másfélszáz midiié éves üzenetet közvetítenek. Mészáros Attila A hajdani vízszintes rétegek évmilliók során elcsúsztak egymáson, ma meredek szögben zuhannak a mélybe Az ametiszt-ásvány valóságban áttetszőén lila kristályaiból ritka az ekkora csoport Ugyancsak az alsótriász tanúja a patacsi mélyúton látható feltárás. Az úgynevezett aleurolit-réteg finom szemcséjű tengeri üledék Oklömnyi szalagos achát Várszegi Károly szép gyűjteményéből A szerző és Läufer László felvételei
