Dunántúli Napló, 1981. november (38. évfolyam, 300-328. szám)

1981-11-04 / 303. szám

6 Dunántúli napló 1981. november 4., szerda Ott vannak a számítógépeknél is Fehér bottal... „Én szívesen odaadnám mindkét lábamat, hogy láthassak. Mert hiába járhatok szép tájakon, ha nem érzékelem azt. Láb nélkül, a szobához láncolva is boldogabb lennék, mert láthatnám az emberek mosolyát, és a technika révén szobámban az ismeret­len világot." S0R5TRRSRK n on ES A PÉCSI Tü RERHBILITHCIOS FORUmR A világtalanok problémája nem új. 1901-ben a jobb érzé­sű emberek és a közvélemény nyomására az akkori kormány létrehozta a Vakokat Gyámolító Egyesületet. 1971-től rendszeres személyi járadékot kapnak a rászorul­tak és ezzel állandó anyagi bázissal rendelkeznek. Napjaink­ban sorra nyílnak meg az új munkahelyek, például a szá­mítógépes programozásban is kitűnő tapasztalatokat szerez­tek vakok és gyengén látók al­kalmazásával. Az országos szö­vetség Budapesten szervezett számítógép programozó tanfo­lyamot, amit tíz-tizenketten vé­geztek el, s eredményesen dol­goznak a fővárosban Megjelenik számukra pontírá­sos tv- és rádióújság, egyéb tájékoztató lapok, kották. Segít­ségükre van a hangos könyvtár, sok értékes könyv és színmű hangjátékával. Több száz művet tárolnak az országos szövetség hangos könyvtárának kazettáin. A vidéki világtalan olvasók pos­tán rendelhetik meg a „hangos könyveket", amiket a posta ajánlott küldeményként, ked­vezményesen kézbesít. □gyük fontosságát és állan­dó napirenden tartását taglét­számuk is indokolja: Baranyá­ban 470-en, országosan több mint 19 000-en vannak. A Vakok és Gyengénlátók Baranya megyei Szövetsége szervezete, Pécsett a Móricz Zsigmond utca 8. szám alatt mű­ködik. Vezetőjük Szigeti György, ügyintézés hétfő, csütörtök dél­után, valamint szerda, péntek délelőtt Alkalmanként szíve­sen jönnek össze egy-egy sakk­partira, beszélgetésre. Pécsett dolgoznak már telefonközpont­ban, irodában, de a betöltött munkahelyek száma az igények­hez képest igen kevés. Pedig a gyengénlátók szívesen vállal­nak munkát a kárpitos szakmá­ban, kertészetekben, könyvkö­tészetben, vagy gyógymasszőr- ként például. A szövetkezetek változatos munkákat adhatná­nak a világtalan dolgozóknak, akik otthonukban, bedolgozó­ként segíthetnék a szövetkezet tevékenységét. . . Földes Mihály Mit tegyünk égési sérülés esetén? Év közben gyakran hallunk egyéni és tömeges sérülésekről. Egyetlen mondattal hadd hív­jam fel a figyelmet minden bal­eset legszörnyűbbikére, ha a könnyelműség áldozata gyer­mek. Az égési sérülések gyógyítá­sát jelentősen befolyásolja a sé­rülést követő elsősegély. Sajnos a régi könyvek, helytelen isme­retek és hagyományok okozzák, hogy még ma is nagyon sok ember követ el hibát ezen a té­ren. Pedig a teendő nagyon egyszerű: a hűtés. Az orvostudomány legújabb kutatásai egyértelműen bizo­nyítják, hogy ez az elsősegély- nyújtás legelső és legfontosabb követelménye. Forrázás esetén a forró anya­got tartalmazó ruházatot a le­hető leggyorsabban el kell tá­volítani, így a hőbehatás idejét csökkenthetjük. A sérült felületet, végtagot tiszta hideg vízbe mártva leg­alább fél órán át hűtjük. A sé­rült szövetek így gyorsan le­hűlnek, a felületes égésből nem lesz mélyebb szövetroncsolódás. S ami szintén nagyon fontos: ez a legjobb fájdalomcsillapí­tás! Amit tehetünk még: a kelet­kező, könnyen felszakadó hólya­gokat tiszta, száraz kötéssel védjük a fertőzéstől, amíg a szakember el nem látja a sérül­tet. Ha a beteg szomjazik, eny­hén sós, esetieg szódabikarbo- nátos teával itassuk meg. üdí­tőt ne adjunk, gyakran válthat ki hányást ilyen esetben. Amit sohase tegyünk: bármi­lyen, a háztartásban található anyagot a sebre, égett felület­re tenni nem szabad! így elke­rüljük a sebek fertőződését, ami a későbbiekben csak lassítaná, vagy csökkentené a beteg gyó­gyulásának esélyeit. Tehát, a legfontosabb: hűtés, száraz kötés! Súlyos, nagy kiterjedésű égé­sek esetén a beteget tiszta le­pedőbe csavarjuk, és pokróccal betakarjuk. Zárt terű robbanás, vagy égés esetén a sérült füstöt, illetve különböző gázokat szívhat be, amelyek roncsolják a tüdejét és halálos szövődményt is okozhat­nak. Fontos, hogy ilyen esetben minél előbb kimentsük és friss levegőn tartsuk a sérültet, amíg az orvos, vagy a mentők meg­érkeznek. A ruházat égésénél fordul elő, hogy az égő ember pánikba esik, menekül. Ruhája futás köz­ben több oxigént kap, jobban ég. Leghelyesebb ilyenkor a földre hemperedve, pokróccal oltani a lángokat. Végül szeretném mindenki fi­gyelmébe ajánlani: minden hő­vel történő balesetet komolyan kell venni! A magas hőmérsék­let komoly károsodást okoz az élő szervezetben. A látható sé­rülésen túl egyfajta betegség, az „égésbetegség" okozója le­het. Ez pedig már jóval komo­lyabb probléma, és nem azonos az égési sérülés fogalmával. Mint minden betegség, ennek gyógyítása is szigorúan orvosi feladat. Semmiféle „csodaszer", vagy kozmetikai készítmény nem helyettesítheti a szakszerű orvo­si vagy kórházi kezelést. Végezetül: sérülés esetén mi­előbb forduljunk örvöshöz, illet­ve hívjuk a mentőszolgálatot! Dr. Lux Ottó égési osztály főorvosa Kórházi felvételes ügyeletek Mindennapos felvételi ügyeletek gyermek bel betegek részére: Pécs varos: POTE Gyermekklinika, Sziget­vár város és járás, a pécsi és a volt sellyei járás: Megyei Gyermek- kórház: Gyermeksebészeti kórházi felvételt igénylő gyermekfülészeti be­tegek, égett és forrázott gyermekek részére páratlan ^ napokon: POTE Gyermekklinika, páros napokon: Me­gyei Gyermekkórház Pécs *és a megye egész területéről. Felnőtt belgyógyászat: I. kerület: II. sz. Belklinika, II. kerület: Me­gyei Kórház (Belgyógyászat.) III. ke­rület: I. sz. klinikai tömb. Sebészet, baleseti sebészet: Megyei Kórház. Égési sérülések: Honvéd Kórház. Koponya- és agysérülések: Idegse­bészet. Felnőtt fül-, orr-, gégészet: POTE Fül-, Orr-, Gégeklinika. ÉJSZAKAI KÖRZETI ORVOSI ÜGYELET: Felnőtt betegek részére: Korvin O. «I. 23., tel.: 11-169. Munkácsy M. u. rendelőintézet, ügyeleti bejárat, tel.: 12-812. Veress E. u. rendelőintézet, tel.: 15-833. Gyermek betegek részé­re: Munkácsy M. u. rendelőintézet, gyermekpoliklinika, földszinti bejárat, tel.: 10-895. Fogászati ügyelet: Mun­kácsy M. u. rendelőintézet, ügyeleti helyiség, tel.: 12-812. Minden este 7 órától reggel 7 óráig. ÉJSZAKAI ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁRÁK Pécs-Vasas II., Bethlen G. u. 8., 10/52. sz. gyógyszertár; Pécs-Meszes, Szeptember 6. tér 1. 10/3. sz. gyógy­szertár, Pécs, Kossuth L. u. 81. 10/8. sz. gyógyszertár; Pécs, Munkácsy M. u. 4. 10/9. sz. gyógyszertár; Veress Endre u. 2. 10/7. sz. gyógy­szertár. SOS-ÉLET telefonszolgálat díjmen­tesen hívható a 12-390-es szá­mon — este 7-től reggel 7 áráig. Sok vihart meglátott a Siklósi Vár fennállásának közel egy évezrede alatt. Miért kell ezt a képen is látható csúfságot elviselnie? Aligha nevezhető ugyanis harmonikusnak e jegyárusító bodega és az udvar építészeti kapcsolata. Még nem késő, még nincs itt az újabb turistaszezon: újabb meg­oldást kellene kitalálni a jegyárusításra, ha már az eddigi nem volt jó. Vagy talán valami külön­leges, titkos célja van a bódénak? ■■■»■ .......... szerkesztőség postájából Javasol az olvasó Megálló a 37-es vonalán Kérdeznek a hirdíek „Megdolgoztunk a törpe vízműért” Tíz évvel ézelőtt törpe vízmű létesült Hird községben Ehhez o község állami támogatást ka­pott, de nagyon sokkal hozzá­járult bevételi alapjából és tár­sadalmi munkával, pénzzel. Most tudomásunkra jutott, hogy jó artézi kútvízünket el akarják vezetni Romonyára és Bogódra, nekünk pedig bekötik a vasasi csatornahálózati Duna-vizet. Miért bontják meg a vezeté­künket, hiszen a városit is idá­ig vezetik, akkor miért nem men­nek rögtön azzal Bogádra—Ro­monyára? Miért nem hagyják meg a községnek a vizet, ami­ért megdolgozott, fáradt, segí­tett, hogy meglegyen! Helyes, hogy elveszik? Ha így lesz, a jövőben semmihez nem fog tár­sadalmi munkát adni a falu lakossága. Maradjon meg a jó vizünk! Rákos Lajosné és a hirdiek Már többen szóvá tették a 37-es busznak a sörgyár kör­nyékbeli megállóhelyét. Eredeti­leg a Rókus utca végén, majd a sörgyár déli bejárati kapuja előtt állt meg, s ezzel kielégí­tette azoknak az igényét, akik a Tanárképző Főiskola tájékán laknak, s nehéz gyümölcsös ko­saraikkal baranyai műszóval „cepekedniük” kellett. A Volán Vállalat minden ké­rés ellenére a 37-es új megálló­helyét a Petőfi utca végére he­lyezte át, ahonnan csak átszál­lással lehet a 30-as végállomá­sára jutni — a nagy távolság miatt. Ez két személyt számítva napi 16 Ft kiadást jelent a sző­lőbe és onnan hazautazóknak. Mivel a műszaki főiskola meg­állója igen közel van a gyer­mekkórházi megállóhoz, más­részt mivel innen még messze von például a Mikes Kelemen utca, ezért új megoldásként ja­vasoljuk, hogy a Fekete út és az Édesanyák útja találkozásánál legyen az új buszmegálló, ame­lyet itt nem is kellene kiképez­ni már, mert adva van a „be­ugró”. Igaz, ez a beugró jelen­leg négy-öt autó részére nyújt parkolást, de ezek könnyen át- telepithetők volnának a közvet­lenül mellette lévő, jóval na­gyobb (legalább húsz autó ré­szére alkalmas) parkolóhelyre. Ha a 37-es itt állna meg, in­nen a női klinika és a gyermek- kórház éppúgy könnyen megkö­zelíthető volna, mint a főiskola környéke. Abban a reményben, hogy a Volán Vállalat most is figyelem­be veszi a 37-es törzsközönség (főleg a szőlőbirtokosok) érde­keit, kérjük az új buszmegálló kijelölését. „Tizennégy pécsi tüke” ■ i —­........ y ­Köszön et A komlói Kőbánya ismét meg­rendezte a nyugdíjastalólkozót, amely felejthetetlen számunkra. Köszönet a fáradságért és az ügyes szép vendéglátásért. Hársógyi László és neje, komlói nyugdijasok------------------------------------------------------------------«-----------------------­S egítettek a szocialista brigádok Ajándék fotel Ilonka néninek Mozgékony, sokat utazó, or- szágot-világot látni, és megis­merni kívánó asszonynak ismer­ték Mohácson a Terv utcában Tifinger Ferencnét. Nyolc éve egy figyelmetlen percben elütöt­te egy személygépkocsi. Eltörött a lába és a medencecsontja. Bár az orvosok mindent megtet­tek azért, hogy talpraállítsák a korosodó asszonyt, a tényeken már nem tudtak változtatni. Si­került ugyan a csontok fémmel történt rögzítése, de a hosszúra nyúlt betegeskedés és az azt követő gyógyulás után is csak mankókkal képes mozogni. Így szűkült le számára tenyérnyi kertjére a valaha végtelennek képzelt nagyvilág. — Sokat búsultam emiatt — emlékezett vissza Ilonka néni. — Végül is beláttam: a helyze­temen már sokat nem változtat­hatok. Elfoglaltság után néztem. S mert mindig szerettem a ter­mészetet, a sokféle virágot, el­határoztam, hogy a legszebbek­kel töltöm meg a parányi szo­bámat. A sok magyar hímzés közül a matyót választottam. Mintákat szereztem és varrni kezdtem a teritőket, párnákat, futókat és falvédőket. A fekete alapra hímzett virágokkal töl­töttem meg az egész szobát. így majdnem olyan széppé tud­tam tenni, mint egy virágzó ker­tet... — Csakhát mozogni nem na­gyon tudok, így inkább hozzám járnak látogatóba. Mindenki dicsérte azt, amit csináltam, én pedig csak keseregtem, hogy lassan erről is le kell monda­nom. Egyszercsak azt mondja a szomszéd: Tifinger néni, miért nem ír a székgyóriaknak? Bizto­san készítenének egy olyan ké­nyelmes széket, amiben tovább tud dolgozni ... Sokat töpreng­tem. míg végül is rászántam magamat... — csuklott el Ilon­ka néni hangja. A levél a Szék- és Kárpitos­ipari Vállalat mohácsi gyárának KISZ-titkárához került, aki azon­nal „riadóztatta” a brigádokat, így történt, hogy alig néhány héttel a levél megérkezése után a Becsület, a Dobó Katica és -a Radnóti Miklós szocialista bri­gádok összefogásával elkészült a kétszemélyes, kényelmes, pár­nákkal ellátott, plüssel bevont fotel. — Olyan zavarban vagyok .. . Ezek a gyerekek már kora reg­gel itt jártak, még azt sem vár­ták meg, hogy felöltözzem, és megköszönjem segítségüket. De már itt van a fejemben a terve az ajándéknak, amivel köszöne­tét szeretnék mondani nekik. Legyen számukra meglepetés... — mondta Ilonka néni. K. L. Fotó: Arató Tamás Jogi tanácsadó I 8. F-né pécsi olvasónk kérdezi, hogy a felmondási időbe a sza­badság idejét be lehet-e számí­tani t A felmondási idővel kapcso­latban a Munka Törvénykönyve a 27. § (3) bekezdésében úgy rendelkezik, hogy a munkáltató a felmondási idő egy részére vagy annak teljes tartamára a dolgozót a munkavégzés alól felmentheti. A felmentés tarta­mára a dolgozót átlagkereset illeti meg. Ha azonban a mun­káltató mond fel, új munkahely keresése végett a dolgozó ré­szére a munkaviszonyra vonat­kozó szabályban meghatározott szabad időt feltétlenül bizto­sítani kell. A 48-1979. (XII. 1.) M. T. sz. rendelet 26 §-a értelmében a munkaviszonynak a munkáltató által történő felmondás esetére a kötelező felmentés időtarta­mát tizenöt-harminc nap között a kollektív szerződés állapítja meg a felmondási idő mértéké­nek figyelembevételével. A mun­ka alól a dolgozót kívánságá­nak megfelelő időpontban, ösz- szefüggően vagy részletekben kell felmenteni. A 17'1979. (XII. 1.) Mü. M. sz. rendelet 45 § (1) bekezdése sze­rint ha a dolgozó munkaviszo­nya év közben megszűnt vagy pedig sorkatonai szolgálatra hívták be és a munkáltatónál eltöltött idővel arányos szabad­ságot nem kapta meg, azt pénzben kell megváltani. Ha a dolgozót a felmondási idő alatt legalább a kötelező fel­mentés és a ki nem adott sza­badság tartamának megfelelő időre felmentették a munkavég­zés alól, a szabadságot— pénz­beli megváltás nélkül kiadott­nak kell tekinteni. Egyéb esetben nem lehet a szabadságot figyelembe venni. Itt is csak a szabadság megvál­tása kerülhet másként kiadásra. T. Lajosné pécsi olvasónk 1977- töl van gyermekgondozási segé­lyen. Kérdése: minden évre jo­gosult-e szabadságra? Nem! Amint arról olvasóinkat már több ízben is tájékoztattuk, a 17/1979. (XII. 1.) Mü. M. sz. rendelet 41 § (3) bekezdésében előírtak szerint a dolgozót a munkaviszony szünetelése, tar­tamára az alábbi esetekben il­leti meg szabadság; a) a keresőképtelenséget okozó betegség időtarta­mára, b) a szülési szabadság tarta­mára, c) a tíz éven aluli gyermek gondozása vagy ápolása miatt munkában nem töltött időre, legfeljebb azonban egy évre, függetlenül attól, hogy erre az időre jár-e táppénz, illetőleg gyer­mekgondozási segély! Ez a kedvezmény az anyát újabb szülés esetén újra megilleti, d) harminc napot meg nem haladó fizetés nélküli sza­badság tartamára, e) a tartalékos katonai szol­gálat idejére és, f) minden olyan munkában töltött időre, amelyre jog­szabály átlagkereset fize­tését írja elő. C. Z.-né 4 hónapig volt tanuló 1800,— Ft fizetéssel. Utána da­rabbéres lett, s jóval kevesebbet keres. Kérdése: vissza ketl-e fizetni a négy hónapra kapott bért, ha el­megy a munkahelyéről? Leveléből sok adat hiányzik a megnyugtató pontos válasz megadásához. Segítségül mégis közlünk néhány rendelkezést, mely közelebb viheti a kérdése megoldásához. A Munka Törvénykönyvének Végrehajtási rendelete a 11 § (1) bekezdésben lehetőséget ad arra a munkáltatónak, hogy dolgozójával tanulmányi szer­ződést kössön. A tanulmányi szerződést Írásba kell foglalniI (2) bek. Ha a támogatásban része­sülő személy a meghatározott időtartamot nem tölti le, vagy egyéb lényeges szerződéssze­gést követ el, vele szemben a munkáltató követelheti az addig nyújtott támogatásnak megfele­lő összeg megtérítését. Ha a támogatásban részesült személy a meghatározott időtartamnak csak egy részét nem tölti le, megtérítési kötelezettsége ehhez aránylik. (3. bek.).

Next

/
Thumbnails
Contents