Dunántúli Napló, 1981. november (38. évfolyam, 300-328. szám)
1981-11-29 / 327. szám
Janus Pannonius díj Tüskés Tibor Pro űrbe Pécs Pécsi Kertészeti és Parképítő Vállalat Ablakán beárad a Mecsek- oldalra hulló őszi verőfény. íróasztala mellől, ha kitekint, szeme mindig azon a városon, azon a vidéken időzhet, amelyikből több mint huszonöt éve merít témát és ihletet irodalomtörténeti tanulmányhoz, tájesszéhez, útikönyvhöz, város- szociológiához. írásaiban a tápláló szülőföld fogalma kitágul: Zala, Somogy és Tolna után helyet kap benne Baranya és tulajdonképpen az egész Dunántúl. Annak táji szépségei és emberalkotta értékei. Tüskés Tibor igy fogalmazta meg egyszer a Dunántúlhoz való vonzódását: — Olyan tájegység ez, ahol mindig, minden történelmi körülmények között megteremhetett az érték, s olyan érték, amely egyetemes összehasonlításban is megállja a helyéi. Boldog vagyok, hogy nekem munkahelyem lett ez a város, Pécs a tágabb vidékkel, meg témát adó forrásom is. Szívesen álltam mindig értékek mellé — okár mint kritikus vagy lapszerkesztő, akár szociográfia, akár tójesszé, riport vagy irodalom- történeti tanulmány szerzője- ként. Csorba Győző költészetéről, a Pécsi Balettről, , vagy Martyn Ferenc munkásságáról írván. Az ő alkotásaik itt szü- . lettek, de az egyetemes kultúra értékeit képviselik — fel kell te^ hát mutatni azokat. Közművelődési díj Műtermében, a Szalai András úti magasház tizenegyedik emeletén, egy agyonzsúfolt kis helyiségben mindig példás rend fogadja a betoppanó látogatót. Asztalán egy készülő folttanul- mány, körülötte karnyújtásnyira az elkészült előadások, tanulmányok, diasorozatok, festékek regimentje. A rajztáblán, a festőállványon elkészült képek. Mindez a rendet sugározza, azt a fajta rendet, amit Lantos Ferenc alkotásaiban, pedagógiai munkájában is érzékel az ember. Ma a Doktor Sándor—Zsol- nay Művelődési Központ művészeti vezetőjeként a Pécsi Vizuális Műhely munkáját irányítja. Egy általános iskolai és négy felnőtt csoportot, köztük óvónők csoportját is. melynek tagjai óvodai munkájukban is tovább tudják adni az itt tapasztaltakat. Lantos Ferenc ezen túl rendszeresen foglalkozik elméleti munkákkal, írással. Ezzel egy vizuális nyelvtan kidolgozása a célja, egy olyan természetes rendszeré, amely nem a már kialakult sablonokhoz igazodik, hanem olyan általános törvényekhez, mint például a szimmetria, az arany- metszés, és más szerkezeti törvények. Ezekkel tulajdonképpen ncponta találkozik az ember anélkül, hogy tudatában lenne ennek, s naponta alkalmazhatja, alkalmazhatná környezete és mindennapjai formálásában. A Lantos Ferenc vezette vizuális alkotókörökben tehát nem azt tanulják meg, hogyan kell egy fát, egy embert lerajzolni, hanem e törvények ismeretében tanulnak meg vizuálisan gondolkodni és formákat alkotni. Ezekben az alkotásokban Az elsorolt sokféle műfaj érzékeltetni kívánja a Tüskés Tibor által megírt témák sokféleségét, rétegeit is. Sokféleségükben összekötő szál az imént említett értéktisztelet, a szülőföld szeretete és még valami, a kísérletező kedv: — Egy-egy kísérletet jelent ez. a sokféle téma — mondja erről Tüskés Tibor, aki vállalja a „kísérletező ember" Németh László óta oly megtisztelő címét. — Gondolati kísérletek tehát, azaz angol szóval élve: esszék. Valamennyi egy-egy kérdést akar megválaszolni: a hat évvel ezelőtt megjelent Nagyváros születik című Pécs-szociougyanúgy a természet törvényei jutnak érvényre, ahogyan a sejtek, a növények vagy éppen a kristályok szerkezetében. Hogy ezt a fajta rendet, harmóniát meg lehet valósítani környezetünkben, tény, de erre még kevés példa látható — annál több a vizuális környezetszennyezésre. Ezeken a felismeréseken túl Lantos Ferenc esetében van még egy fontos jellemző: egész pályáján keresi azokat az utakat, melyeken megvalósítható a képzőművészeti alkotómunka és a pedagógiai tevékenység szintézise. Mindennek ismeretében tart gráfiája az urbanizáció veszélyeiről tett fel olyan kérdéseket, melyeket, úgy tűnik, sikerrel válaszolnak meg a most felzárkózó kisebb magyar városok. Megjelenés előtt áll A nyugati kapu című útirajza1' a Nvugat-Dunántúlról, az Európa két pólusa között nyíló tájról. Nemrég készült el Nagy Lászlóról írott könyve, az első életműösszegezés a költő három éve bekövetkezett halála óta. Könyvei kérdésfeltevések, és mint Fodor András írja, válaszok is. „Válaszok a közműveltség és közélet, az irodalmi-műt vészeti jelenségek különféle problémáira." G. O. többek között előadásokat Debrecenben a hároméves képzőművészeti szabadegyetemen, vezet csoportot évek óta a Népművelési Intézet tokaji képzőművészeti alkotótáborában, a paksi vizuális kísérleti alkotótelepen, és dolgoz ki terveket egy vizuális iskola megteremtésére. A pedagógus mellett az alkotóművész is hallatja szavát: művei Európa-szerte szerepelnek a magyar konstruktivisták kiállításán, egy év múlva pedig Pécsett, a Széchenyi téri galériában nyílik majd meg az elmúlt 20 év törekvéseit bemutató önálló kiállítása. G. O. . A Pro űrbe Pécs történetében első ízben fordul elő, hogy egy vállalat egész kollektívája részesül a város e legrangosabb elismerésében. A Pécsi Kertészeti és Parképítő Vállalatra méltán esett a választás, hiszen évek óta nagy szorgalommal és 'kitartással fáradozik azon, hogy minél több szépséggel ajándékozza meg a pécsieket. Tevékenységét — akár park-, építésről, akár parkfenntartásról van szó — a város finanszírozza; idén is az előbbire 20, az utóbbira 24 millió forint keretet állapítottak meg. Sok ez a pénz? Nem tudni. De az biztos, hogy kevesebb városszeretettel ennél sokkal több pénzből sem lehetne olyan dolgokat létrehozni, mint amiknek szerencsés használói és részesei vagyunk a vállalat dolgozóinak jóvoltából. S hogy az összeg nagyságát vagy kicsinységét a maga valójában is érzékelhessük: az év elején 1 831 600 négyzetméter parkterülete volt Pécsnek, s ez az év végéig 114 700 négyzetméterrel gyarapodik. A bank. Szigorú, tekintélyes, röntgenként tekint belém, páncélszekrények, számok . . . Dr. Kisvári András, q. Magyar Nemzeti Bank Baranya megyei Igazgatóságának vezetője hely- lyel kínál, mire körülnézek elfelejtem a komor szavakat. Fekete, faragott reneszánsz bútor, fűzöld huzattal, a „bank- igazgató" barátságos, élcelő- dik önmagával a kitüntetés miatt, néhány perc alatt időben több mint fél évszázadot, térben Baranyát keresztül, kasul bejárjuk. 1926-ban Gyódon született, mint mondja éppen csak annyi ideje volt a kis baranyai faluban, hogy világra jöjjön. Apja vasutas volt, háromévenként -menetrendszerű pontossággal helyezték egyik állomásról a másikra. A Pécsi Kereskedelmi Iskolában 1945- ben érettségizett, abban az osztályban, amely o háború alatt felére fogyott. Az érettségi után a Pécsi Bőrgyárba került, ahol a vállalat működésének egészét megismertették vele. úgy költözött irodáról műhelyre, műhelyről irodára, miként gyermekkorában az állomások váltották egymást. 1948- ban felelős munkát kapott a Mohácsi Bőrgyárban, rangban is nagyot emelkedett, az utolsó főkönyvelőként ő számolta fel a gyárat 1951-ben. Visszakerült Pécsre, de a család Mohácson lakott, a mindennapi utazás helyett elfogadta az MNB mohácsi fiókjának vezetését, Baranyában akkor nem volt több kéttucatnyi mérlegképes könyvelői képesítéssel rendelkező szakembernél, a bank igyekezett megnyerni őket. Aztán néhány év múltán ismét Pécsre került: először a városi, majd oz akkoriban még működő területi fióknál dolgozott, éppen másfél évtizede pedig megyei igazgatónak nevezték ki. Évi több milliárdos forgalom, több száz milliós hitel felelősségét vállalta, miközben arra is jutott energiája, hogy 1967-ben jogi diplomát szerezzen a Pécsi A vállalat tevékenységében a városszeretet a meghatározó erő. Ez az. ami mindennel^ -— gondolatok születésének és a tényleges munkának — a mozgatója. Megszületett-e volna enélkül Lvov-Kertváros Erika utcai parkja? Ez a csöppnyi park lehet az iskolapéldája annak, mit lehet teremteni egy ilyen helyen. Abban a pillanatban, amint az építők elhagyták ezt a felvonulási területet, a parképítők „lecsaptak" rá minden más gondolatot megelőzve. A park bizonyítja: érdemes volt gyorsnak, szemfülesnek lenni. A tavalyi másik nagy tettel, az ugyancsak Ivov-kertvárosi, Melinda utcai ún. körzeti parkkal, együtt jelzik azt, amit az idén létrehozott Diana téri park fejez ki a legmarkánsabban: szakítottak a hagyományosan szabályos parkformával £s az élő természetet a maga hullámzó vonalaival hozzák be a házak közé, s ez teszi oly élményszerűvé ott-tartózkodásun- kat. Ez a vállalat soha nem volt híján a kezdeményezőkészség Tudományegyetemen. Végiggondolva az elmúlt 15 évet, Baranya számos vállalati beruházása, amelyeknek természetszerűleg minden mozzanatában részt vett a bank is, ebben az időben zajlott. A kesztyűgyári fejlesztések, a MOFA, a Bőrgyár beruházásai, a mezőgazdaság gépesítése, az állattartó telepek, a szőlő- és gyümölcstelepítések, a bikali halfeldolgozó, a vajszlói burgonyapeheiy üzem, a baromfifeldolgozó . . . mind a pénzintézet bábáskodása mellett született, a kockázatban, sikerben, esetleges kudarcban is felelősséget, aktív részvételt vállalva. Az ember ezerszer átgondolja, hogy mire vegyen fel kölcsönt, a bank a hitelekkel ugyanígy tesz: jól megvizsgálja, értelmes célra adja-e, rákényszeríti a felvevőt, okosan használja-e. Dr. Kisvári András mindig partnerként és sosem mindenható pénzemberként vett részt, ha a megye fejlesztéséről volt szó. Ezt azonban nemcsak hivatali, hanem társadalmi hívőnek. Itt van például az úgynevezett koros fák ültetése. Sok évvel ezelőtt kezdték, számtalan kudarc után ma már nagyszerű eredményekkel büszkélkedhetnék: új lakóterületeinken egy-két év alatt árnyatadó lombkoronát növesztenek az átültetett fák. Vagy a kőbank . . . .A városszerte bontásokból visz- szanyerhető, értékes kőanyagot begyűjtik és tárolják, míg újra fel nem használhatják. Vagy a humuszgazdáíkodás ... Évek óta nem megy veszendőbe az építési területekről eltávolított értékes földtakaró: a humusz száz. méteres prizmákban várakozik a vállalat telepén, míg az új parkokban ismét szerephez nem juthat. Vagy az egynyári virág- bemutatók ... Többnyire nekünk, pécsieknek szólók ezek, a mi gyönyörködésünket szolgálják. Virágos Pécs — született meg ennek révén a város új, dicsérő jelzője. És valóban ... gyönyörűség sétálni a tettyei romokat ékesítő virágok között, vagy Üjmecsekalja főterén, amitástudatból is tette: a negyedik* ciklusban tagja Baranya megye Tanácsának, csaknem egy évtizede a végrehajtó bizottságnak is, részt vesz a megyei pártbizottság mellett működő gazdaságpolitikai bizottság munkájában is, elnökhelyettese az idegenforgalmi bizottságnak, elnöke a Közgazdasági Társaságnak. Társadalmi megbízatásaiban is, a testületek segítségével, hozzájárul, hogy akár a középtávú tervek, ckár csak egy-egy kérdés, a leggondosabb elemzés után kerüljön döntésre. Egyszer, néhány éve, amikor a Mohácsi Bútorgyárat avatták, Kisvári András is ott volt a vendégek között, lemaradt a többiektől, elidőzött egy-egy korszerű gépnél, munkafolyamatnál, végigsimított a kész székeken. Akkor arra gondoltam, hogy vajon a bankigazgató a beruházási tervekben, a hitel- kérelmekben látja-e a majdan megvalósuló gyárat, üzemet, gépet? Most úgy érzem: igen. L. J. Lantos Ferenc Területfejlesztési díj Kisvári András
